Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-15 / 192. szám

VISSZAADNI A TALAJ EREJÉT

A domboldalakon sokkal jobban csökken a talaj ereje, mint a sík területeken, ugyanis sok lemosódik belőle az esőzések következtében. Ebben a járásban tehált különösen nagy szükség van a talajerő rendszeres visszapótlására.

Az idén sokat tettek a szerves trágyázás fokozásáért. Nemes Tibornak, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetőjének a tájékoztatása szerint ezt az ütemet lehetőleg gyorsítani, de legalább tartani akarják a következő években. Az első félévben a tervezettnél jóval nagyobb területre került istállótrágya. Sok helyütt naponta kihordják a trágyát, hiszen ez problémát nem okozhat, mert akár egyetlen fogat is győzi ezt a munkát. Ahol így gondoskodnak az értékes talajgazdagító anyagról, ott a termésben bőségesen megtérül a trágya kihordására és kezelésére fordított költség. Helyenként azonban nemtörődömség tapasztalható: sok a trágya az istállók körül, sőt olyat is látni, hogy az iroda, a lakóépületek mellől sem takarították el.

Nagyobb területet istállótrágyáztak, mint amennyit terveztek — így szól a járási tájékoztató. Az említett példák azt bizonyítják, hogy még jobban túlteljesítették volna a tervet, hiszen van miből. A talajerő visszapótlásánál mindig az legyen az irányadó, hogy mekkora készlet van erre a célra. A terv tartalmazhat kisebb vagy nagyobb számokat, azonban mindig arra kell törekedni, hogy az istállók mellett ne legyen trágya, a készlet ne bent, hanem kint a földeken, szarvasokban várja a felhasználást. Igaz, az időjárás meg az esetenkénti munkaerőhiány (többnyire erre hivatkoznak) nem mindig kedvez ennek a munkának, de jó szervezéssel elvégezhető. Tavaly és az idén jelentősen emelkedett a járásban a trágyamarkoló gépek és a trágyaszóró pótkocsik száma. Az előbbiből — az idén még várható szállítmányokkal együtt — hatvanötöt, az utóbbiból húszat kaptak két év alatt. Tehát minden eddiginél nagyobb területet gazdagíthatnak istállótrágyával. Növelhetik a talaj szervesanyag-tartalmát azzal, hogy sok zöldtrágyának való növényt vetnek.

Az idei nyár időjárása nagyon kedvez a fő- és másodvetésű zöldtrágyaféléknek. A járás közös gazdaságai eddig 5800 holdon, a szántóterületnek mintegy hat százalékán vetettek növényt zöldtiágyának. Ez csaknem háromszorosa a tavalyinak. Hatszáz holdat árpatarlóba vetettek, s tovább folytatják ezt munkát a letakarított gabonaföldeken. Gazdagon megtérülő befektetés ez, kár, hogy az istállótrágyázásra nem fordítanak ennyi gondot, pedig az még kevesebb munkába és pénzbe kerülnek, hiszen csupán a rendszeres kihordásra kellene törekedniük.

Mederbe parancsolják a vizet

Tenyésztési gondok a tsz-ekben

Érdekes adatokat mutat a nyilvántartás a járás termelő- szövetkezeteinek közös tenyész- áliományáról. A tehenek száma 1963. január 1-e óta 432- vel emelkedett ez év elejéig, a kocáké pedig 1095-ről 1524-re nőtt. Joggal várhatnánk, hogy ez a szép fejlődés az idén tovább fokozódik, úgy, ahogyan a megyei előirányzat meghatározza: a közös gazdaságoknak év végére 2500 tehenük és 1800 kocájuk legyen. Az utóbbi két év fejlődésének üteméből ítélve reálisnak látszanak az irányszámok. A termelőszövetkezetek azonban nem tervezték meg a megyei előirányzatot. Alig százzal akarják növelni a tehenek és a kocák számát. Ennek okát kutatva egy sor tenyésztési problémára bukkanunk a járásban.

Adva vannak a viszonylag jó — és gondos ápolással még jobbá tehető — legelők, de helyenként hiányzik az abrak, mert alacsonyak az átlagtermések. Takarmányozási gonddal küzdenek a karádiak, a fiadiak, a nagyberényiék, a ká- nyaiak és mások. Hiába bővelkednek tömegtakanmányok- ban — mert a pillangósok jól fizetnek, és a silóval sincs baj —, ez azonban nem ellensúlyozza az abrakhiányt. Az is gátja az állattenyésztés fejlődésének, hogy kevés a férőhely. And öcsön pél dául növen- dékmarha-istállóban vannak a tehenek, Somogyegresen pedig nyitott fészerben tartják az állatokat.

A törzsbaromfi-állomány növelése elé is akadályok gördülnek. Ha sertést és marhát is hizlal a tsz, kevés takarmány jut a tyúkoknak. A járásban vannak már korszerű töjóházak, de nem használják ki őket. Karádon nehezen teremtik meg a kétezer darabos tojóállományt, noha megvan hozzá a szükséges épületük.

Forgatják a másodtermésfi lucernát a somogyacsalak.

A járás termelőszövetkezeteinek juhállománya az" utóbbi két esztendőben több mint kétezer darabbal gyarapodott, s a juhok száma az év elején meghaladta a kilencezret. Al- kalmasi legelőterület úgyszólván az egész járásban van, a dombok és a völgyek bőséges eleséget adnak a juhoknak. Az aránylag kevés értékes takarmánnyal beérő állatok azonkívül, hogy a gyapjú, a tej és a szanorulat révén bevételhez juttatják a gazdaságot, a kilúgozott talajok táperejének visszapótlását is elősegítik, hiszen a juhászat trágyahozama nagy jelentőségű. Persze ahhoz, hogy valóban jövedelmező legyen a juhtenyésztés, nélkülözhetetlen a szakember. Azaz juhászra van szükség, nem bir- kásra. Ez azt jelenti, hogy a gondozónak mindenhez értenie kell: nemcsak az őrzéshez, hanem a legelőterületek kiválasztásához, az állatok ápolásához, a betegségek megelőzéséhez és gyógyításához is. Az adottságok leHetővé teszik,

hogy jelentősen fejlesszék a ju- hászatot Bábonymegyeren, Nagyberényben, Lullán, Somogy döröcskén, Karádon, Ka- polyon és másutt is, s így az eddiginél is nagyobb mellékjövedelemhez juthassanak a termelőszövetkezetek.

A Daránypusztai Állami Gazdaság

évről évre egyike az elsőnek az ország komlótermelő gazdaságai között. Az öt hold régi telepítéstől az idén is szép hozamot várnak. A további húsz hold komló két év múlva fordul termőre.

Lehúzó szerkezetet készítettek

a Tabi Gépállomáson a lápiföld pótkocsiról való lerakására. Így gyorsabban és kevesebb erővel szabadítják meg terhűktől a járműveket, s többet fordulhatnak naponta. Most azon munkálkodnak, hogy a trágyaszóró pótkocsit némi módosítással a lápiföld egyenletes terítésére is használhassák.

— Ezen a területen öt évvel ezelőtt még szántó volt, később rét, most meg ez lett belőle — mutat a kákával benőtt részre Árvái József, a karádi Búzakalász Tsz párttitkára. Víz csillog a hajdani szántó helyén. A hosszan elnyúló völgy használhatatlanná vált. A lefolyó árkok eltömődtek. Nem csoda, hiszen a járásban körülbelül húsz évvel ezelőtt volt utoljára ároktisztítás. Pedig nagy szükség lett volna rá, mert a rétek 80 százaléka mélyen fekszik. Az elmocsarasodott réteken pedig csak sásos, savanyú fű terem. Ennek nemcsak értéke, hanem tömege is jóval kisebb, mint amennyit adhatnának.

A vízrendezés 1962-ben kezdődött meg. A visszahódított területeken sokkal jobb minőségű fű terem. A 196 kilométer hosszú vízlevezető csatornából 84,8 kilométert tisztítottak ki eddig. 279180 köbméter földet kellett megmozgatni. E nagy munka eredményeként 32 900 holdat víztelenítettek.

A vízrendezéssel párhuzamosan víztárolók épülnek. Ezekből öntözhetik az árkok, patakok mentén levő kertészeteket. A vízrendezés nagyon sok emberi erőt követel. Kányán például csaknem egymillió-kétszázezer forint értékű munkát végeztek. Az árokrendezéssel egyidejűleg mindenütt megépítik a leszívó árkokat S a víztároló egy új üzemágnak, a halászatnak a meghonosítását teszi lehetővé. Hogy menynyire kifizetődő ez, bizonyítja a bonnyai példa. Volt olyan év, hogy a négy és fél holdas víztükörből huszonötezer forint értékű halat adott el a szövetkezet. Az idén hatvanötezer forintnyi hal értékesítését tervezik.

A vízrendezésnek ez azonban csak mellékeredménye. A nagy küzdelem igazi értékét a jó minőségű széna adja meg. A bedegkéri vezetők elmondták,

— Ezen a területen öt évvel ezelőtt még szántó volt — mondja Árvái József, a karádi Búzákalász Tsz párttitkára.

hoev legalább kétszer annyi takarmányuk terem, mint eddig. Ez a 160 hold rétnél legalább öt-hat vagon többletet jelent. A minőség is sokat javult

menyek között éltek az emberek, s gyakori volt a tbc-s megbetegedés. A vízrendezéssel megszűnt ez a probléma.

Biztatóak az eddigi eredmények, de ahhoz, hogy a járás

Jól jövedelmez a halászat Bonnyán.

— Ez nagyon nagy szó — tette hozzá Kasza György tsz- elnök. — Ha mindenütt megcsináljuk a lecsapoló árkokat, akkor teljesen megváltozik a talaj minősége.

Bedegkéren egészségügyi gondokat is megoldottak a vízrendezéssel. Az egyik ér a falu alatt folyik el. Vizesek voltak a lakások, egészségtelen körülarculata megváltozzon, virágzó növénykultúrák honosodjanak meg a Koppány mentén, a vízfolyások mellett, még nagyon sokat kell tenni. S ez a tennivaló nem mérhető csupán számokkal. Az embereknek vigyázniuk kell az elvégzett munkára, ki kell használniuk az új környezet adta lehetőségeket.

Üj üzemág: a gyümölcs- és zöldségtermelés

' . w-íí

Öntöznek a kapolyi Üj Élet Tsz kertészetében.

zsályával óvatosan bánnak. Napközben nem takaríthatják be, csak estefelé és reggel, mert így adja a legtöbb olajat. Ezt a munkát géppel végzik: siló- kombájnnal takarítják be a

növényt. A lepárló éjjel-nappal működik, a két műszakban harminc-harminc dolgozó talál itt elfoglaltságot. Többek között a paprikahulladékot is ők dolgozzák fel, s a kivonat egy részét a Debreceni Gyógyszergyárnak adják el. Az idén közepes olajtermésre számítanak, de azért jócskán jut belőle külföldre is.

Az itt feldolgozandó növények kisebb hányadát más gazdaságok termelik. A Daimandi

tizemben a daránypusztai olajlepárló.

Állami Gazdaságból naponta érkezik levendula. A mentatermelők között két somogyi tsz is akad: a balatonszabadi November 7. meg az ádándi Aranymező Tsz. öt, illetve hét holdon termelik ezt a növényt. Jövőre mindkét közös gazdaság húsz-húsz holdra növeli a menta területét.

— A szabadiak és az ádán- diak mentája egy kissé gazos, de az illő olajos és a gyógynövények termesztése mindenképpen kifizetődő — mondták a gazdaság vezetői. — Ha lel kiismeretesen gondozzák a mentát, több mint tízezer forintot ad holdja. A tabi járásban különösen megérné, ha nagyobb területen termesztenék, ugyanis kedvezőek az adottságok, és a feldolgozóüzem kapacitása is elbírná a jelenleginél több hozamot.

A gazdaság minden évben gyarapszik műszaki berendezésekkel, bővül a feldolgozórészleg befogadóképessége. A járás közös gazdaságai kihasználhatnák a közeli feldolgozás és a terepviszonyok nyújtotta lehetőséget arra, hogy így is növeljék jövedelmüket

»•Minden gyümölcsöt átveszünk!« Ezt a felhívásnak beillő mondatot a tabi földművesszövetkezet felvásárlóhelyének bejárata fölött olvastuk. Ha tudjuk, hogy a járás termelőszövetkezeteiben nincs számottevő termő gyümölcsös, akkor megértjük, hogy miért van olyan nagy szükség minden szem barackra, szilvára meg almára. A járástól egyre több zöldséget és gyümölcsöt kér a Balaton-part. A kertekben levő fák pedig még a járás szükségletét sem elégítik ki. Termésük mennyisége ugyan elegendő lenne, minősége azonban nagyon gyenge. A múlt évben például kilencvenhat vagon gyümölcs termett összesen, ebből azonban mindössze huszonnégy vagon volt exportra alkalmas.

A járás közös gazdaságai az utóbbi években csaknem ki- lencszáz holdat ültettek el gyümölcsfával. Legkorábban — 1960- ban —- Gamáson kezdték meg a telepítést.

Nagyot fejlődött az utóbbi esztendőkben a kertészet is. 1958-ban mindössze 34 holdon termeltek zöldséget, tavaly pedig már négyszázötvenen. Azonban még korántsem merítették ki a lehetőségeket. Sokkal többféle konyhakerti növényt termelhetnének. A kertészetek a zöldségtermelésre alkalmas területnek körülbelül csak egynegyedét foglalják el. a völgyekben, a patakok mentén

mintegy ezerkétszáz hold olyan terület van, ahol a paprika, a paradicsom biztonságosan megteremne. A piac korlátlan itt is. A nagyberényi kertészet például a termés nagyrészét a Balaton- parton adja el. S éveken keresztül korábban jelentkeznek a piacon primőr áruval, mint más gazdaság. A kapolyi Üj Elet Tsz is a Balaton-parton értékesíti a zöldség nagy részét, és sokat ad a tabi zöldségboltnak is.

— Tizennégy éves a kertészetünk — mondja Bóka Károly kertész. — Még soha nem volt annyi árunk, amit ne tudtunk volna értékesíteni.

A járás minden kertészetében sikerült biztosítani a munkaerőt. Karádon például olyan fiatalokból alakítottak KISZ-brigádot, akik eddig másutt keresték meg a kenyerüket, öt forintot kapnak óránként, övék lesz a terven felüli termés fele is, ha a ráfordított munka nem több a tervezettnél.

A szülők szorgalmazták ennek a brigádnak a létrehozását — tájékoztatott bennünket Kro- mek Pál, a szövetkezet elnöke. — Nem nézték jó szemmel, hogy a fiatalok hetekig távol vannak a szülői háztól. Mi Őrölünk ennek a brigádnak.

— Szerződött fiatalok vannak nálunk is. Nagyrészt a Balaton- parton dolgoztak — mondja Muth Imre, a bonnyai tsz elnöke. — Jövőre legalább harminc holdon akarunk kertészkedni, mert van még ilyen fiatal munkaerőnk.

Az öntözésnek is nagy lehetőségei vannak a járásban. Ennek megfelelően fejlődött az öntözőhálózat. 1963-ban például mindössze harminckilenc holdat öntöztek, a múlt évben már száztizenötöt. A kapacitás azonban lényegesen nagyobb ennél. A hét termelőszövetkezetben — ahol öntözőberendezés van — négyszázötven holdat öntözhetnének.

Egyik-másik szövetkezetben szántóföldi növényeket öntöznek, másutt viszont kihasználatlanul áll az öntözőberendezés. Luilának például nincs kertészete, de van hetven hold kapacitásra öntözőberendezése.

írták: Hernesz Ferenc Kercza Imre