Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-12 / 189. szám

Csak annyit, amennyi megilleti.,. <— Mit ért lopás alatt? — Hát... ha valaki elveszi a másét — fogalmazza meg a feleletet egy fiatalasszony. — A közösből eltulajdonított termény is lopás? — Még csak az a lopás! — A hangnak most már éle van. — Akkor a mienket viszi el... A mienket, az egész faluét. Aki becsületesen dolgozik... Arra kerestem választ a so- mogyszobi Béke Tsz-ben, hogy mennyire érzik szívügyüknek az emberek a közös vagyon vé­delmét, má a véleményük azok­ról, akik nem becsületes úton járnak. Hogy akad még ilyen ember, azt talán legjobban Lőczi János mezőőr bizonyít­hatja. Igaz, nem nagy dolgok­ról van szó: kosárban vagy nadrágszárban hazavitt kuko­ricáról, tilosban kaszált fűről. Manapság az így szerzett érték — így fogalmazta meg az idős mezőőr — nem a létfenntar­táshoz kell, hanem kocsmára, szórakozásra. — Aki becsületesen dolgo­zik, annak elegendő a tisztes­séges úton szerzett pénz — mondja. —• Én a téeszből még egy szöget sem vittem haza, de ötvenhat éves fejjel eljöttem masináim. Nem mondom, arat­ni nem voltam, mert ez már nagyon nehéz nekem, de a cséplőgépet még tudom etetni. Meg kell mindenért dolgozni, másként nem lehet előterem­teni a pénzt meg a természet­beli javakat. — Mit tenne, ha valakit a ti­losban találna? Ezt a kérdést a csősszel va­ló beszélgetés után tettem föl Hosszú Sándoménak. — Nem tudom, mit kellene tenni. Azt az embert biztosan megjegyezném magamnak, mert ha férfi volna, nem mer­ném figyelmeztetni. Asszonyt már inkább. De mindenképpen szólnék az elnöknek. Eltűnt egy kocsikerék Egyszer már szóltak az el­nöknek. Akkor egy kocsikerék tűnt el. Aki elvitte és eladta, már nincs a szövetkezetben. Addig alkalmazott volt, de büntetésiből elbocsátották. Az esetet Puskás József így mond­ta el: — Amikor kitudódott a do­log, megkérdeztem tőle, meny­nyi a fizetése. Azt mondta, 1900 forint. És rá voltál utalva erre a kerékre? Ahogyan ez nem szólt semmit — ütött rá ásóval a kocsikerékre —, úgy nem válaszolt az az ember sem. Amikor megtudta, hogy elbocsátották, azt mondta, azért adta el, mert én is elvit­tem egy kocsielejét. (Pedig a kocsi elejét senki sem vitte el. A szövetkezet ve­zetői nyomban leltárt rendel­tek el, és nem hiányzott sem­mi sem.) — Milyen érzése volt, ami­kor hamisan vádolták? — Föl akartam jelenteni a rágalmazót, de később azt mondtam, nem érdemes. — Gondolt arra, hogy éppen ez az ember vitte el a kereket? — Meg voltam lepődve. — Csalódott benne? — Nagyot... Azt az embert az ital jut­tatta idáig. Pedig mint mesteV- embert becsülték a faluban. Az eset nem az első volt. A fiaztatóból már malacok is tűntek el. Vigyázni mindenre A fiaztatóban most Fogarasi Béla dolgozik. Tőle kérdem, milyen gondolatokat váltana ki belőle egy hasonló eset. — Rosszul esne, ha meggya­núsítanának. De hát csak olyankor vihetnek el innen va­lamit, ha nem vagyok itt. — És mi lenne a véleménye arról, aki elvinné? — Alávaló embernek tarta­nám. Mert egy választómalac nem olyan drága, hogy ne tud­ná megvásárolni. Ha rajtacsíp- ném, biztosan megemlegetné. Ha hiányozna csak egy állat is, mindenki bennünket gyanúsí­tana, mert mi ismerjük legjob­ban az istállót... — A korábbi esetről mi a véleménye? — Mit szólhatnék hozzá? ... Többet nem történhet meg. — Mi a biztos: lék rá? — Azt mondtam, amikor megkezdődött az ellés, hogy ha kell, itt alszom a kutricák kö­zött, s ha jön valaki, a nyaka közé akasztok. — Más védekezés nincs? — Hát ezek az ólak nem a legjobbak. Nyitva van az ab­lak, s aki ismeri a járást, az könnyen bejöhet. A másikat is csak olyan vihette el, jaki is­merte az utat... Féltő gonddal A képzeletbeli mérleg egyik serpenyőjébe azokat teszi az ember, akik károsítói a közös vagyonnak, a másikba pedig azokat, akik féltő gonddal vi­gyázzák a szövetkezeti javakat. A mérleg azoknak a javára billen, akik szívükön viselik a terményt, a jószágot, és elíté­lik azokat, akik másként gon­dolkodnak. S ez a féltő gon­doskodás megtenni gyümölcsét, mert ha valamit sokan akar­nak, az sikerül. Sokan akar­ják, hogy a szövetkezet vagyo­nát senki se kezelje Csáky szalmájaként. Kirívó esetek ritkán akad­nak, apróbb szabálytalanságok azonban gyakran előfordulnak. De a szövetkezeti gazdák ma már mind szigorúbban íté­lik el azokat, akik apró-cseprő lopásokkal akarnak több pénz­re, terményre szert tenni. Egy­re csökken az ilyen szabályta­lanságok száma, mert a több­ség féltő gonddal vigyázza mindnyájuk munkájának gyümölcsét. Szükség van erre, mert csak így kaphatja meg mindenki azt, ami munkája után megilleti. De csak annyit kaphat, amennyi megilleti... Kercza Imre MEGKEDVELTÉK A SZAKMÁT Termelésük kilencven száza­lékát exportáljuk. Az itt ké­szült ruhákat, pulóverokat a Szovjetunióban, Hollandiában és Finnországban vásárolják meg az emberek. Legutóbb In­donéziából is kaptak megren­delést. Nádból vasútikocsi-ülé- seket fonnak. A Kaposvári Háziipari Szö­vetkezet Május 1. utcai köz­ponti műhelyében hetvenen dolgoznak. Százhetven csök­kent munkaképességű vagy nagy családos asszony a bedol­gozójuk. Legújabb munkájuk: ujjvédőt horgolnak a cukor- gyári munkások részére. Erdei István, a szövetkezet elnöke említette, hogy szeretnék el­vállalni ezt a munkát az or­szág valamennyi cukorgyárá­nak. A varrodában rövid ujjú, nyári tarka ruhák készülnek, itt állítják össze a pamutpuló­verokat is. A villanyvarrógé­pek csöndes zúgással, villám­gyorsan dolgoznak. Pillanatok alatt kész egy gomblyukazás, egy hosszú varrás. — A befejező apróbb mun­kák — gomblyukazás, gomb- felvarrás, vasalás — folynak itt. A ruhákat bedolgozók ál­lítják össze otthon — tájékoz­tat az elnök. Papp Lajosné éppen befejez egy pulóvert, a váratlan meó­Az elnök elégedett. zás eredménye jól látszik az elnök arcán: semmi kifogás. Pappné is elégedett. Tizenegy éve dolgozik a szövetkezetnek, hosszú ideig bedolgozó volt, három éve került a varrodába.-> - ­Ha az időjárás kedvez, augusztus 20-ra lefejezik az aratást a (ouyó(,; járásban (Tudósítónktól.) 13 500 hold kenyér- és ta­karmánygabona várt betaka­rításra a fonyódi járás ter­melőszövetkezeteiben. A rossz időjárás ellenére a munka 90 százalékát elvé­gezték. Arra számítanak, hogy ha az időjárás egy ki­csit is kedvez, augusztus 20- ra befejezik az aratást, Augusztus 10-ig a kenyér- gabona 80 százalékát levág­ták, néhány tsz már minden kalászost learatott. Körülbe­lül ezer holdon van még le­vágott, de föl nem szedett gabona. Huszonkilenc kom­bájn dolgozik a földeken, s minden kombájnos a leg­többet igyekszik nyújtani. Leginkább a Lengyeltóti Gépállomás dolgozói tettek ki magukért. Czár Antal Or­dacsehiben és Fonyódon, Fe­rók Sándor Lengyeltótiban, Kocsis László pedig Szöllős- gvörökön és Szöllőskislakon aratta le a legtöbb gabonát. Eddig 1400 holdra került másodvetésű növény. A tar­lóhántásban és a szalma ösz- szehordásában viszont radás mutatkozik. A járásban a gyugyi tsz szervezte meg legjobban az aratást, elsőnek is végzett. így készül a fonott szék. — Régen láttam az édesanyá­dat. — Pedig tegnap Is Itt járt. Se­gített íölvikszelni a parkettát. — Milyen arany lélek! Meglá­togathatnánk ... — Meg bizony. Olyan régen nem jártunk már náluk. Apa is örülni fog neked. — Ó, a drága öregúr! Sohase felejtem el, hogy felmászott het­venéves fejjel a jegenyefára, és lehozta Bábudnak a kismadarat. — Apa már ilyen jószívű! — Anyád is. Mindig segít ne­ked. — Meg a Manóinak meg Piri­nek meg Jueókának meg . . . — Állj csak meg! Ne sorold fel mind a kilenc testvéredet... — Kérlek szépen. — Ne sértődj meg mindjárt. Harcos palacsinta Tudod, hogy mennyire tisztelem és szeretem mamát az 6 emye- detlen szorgalmáért. Vasárnap délben kimegyünk. Jó? — Pompás. — Apának elviszem ezt a két szivart, amit Béla adott. Valódi kubai szivarok. — Es töröttbe. — Nem ez a lényeg. — Tudom, valódi kubaiak. Jó, hát csak vidd. Legalább meg­hívjuk mamáékat a Lila Tuli­pánba ebédre. — A! Ogyse Jönnének! Mama biztosan süt néhány kapros pa­lacsintát is. ha kimegyünk. Tud­ja, hogy mennyire imádom. Mi­csoda remek keze van! — Hát ez szentigaz, Ede. Csak a baj, hogy a mama most még­se fog neked palacsintákat sü­tögetni. — Ugyan..: — El is feledtem mondani, Ede, hogy szegény mama a kar­jára esett vikszelés közben. Nincs nagy baj, ne ijedezz. De egypár napig pihennie keU. — Szegény mama! Akkor ta­lán ne is zavarjuk. — Pihenges- sen csak. Ráfér. — Azért... — Nenene, nenene. Majd leg­közelebb. Nem venném szívem­re, hogy gyötörjük a sok mi­haszna beszéddel. .. D. E. — Nagyon szeretem a mun­kámat. Örömem telik benne. A következő helyiség az át­vevő. Ide hozzák a bedolgozók a »félkész« ruhákat. Kovácsné és Lutzné sokat mérgelődik. — Nem a bedolgozók mun­kájával van bajunk — mond­ja Lutzné —, hanem a méter­áru minőségével. A szabász egyszerre ötven ruhát szab ki, nem látjuk az apróbb anyag­hibákat. A bedolgozók pedig megvarrják, hiszen azért adtuk ki nekik. Csak az átvételkor derül ki, hogy itt is egy pici rozsdafolt, ott is. Igazán nem nagyok, nézze csak meg, de ah­hoz éppen elegendők, hogy ne küldhessük exportra a ruhát. így a két asszony — egyéni szabadalom alapján — tisztít­ja a rozsdafoltokat, s ha sike­rül kivenni, akkor a ruhadara­bot megnyerték az export szá­mára. A szövetkezet műhelyei ki­csik. A kötődével is sokat baj­lódnak. Nemrég vettek három új gépet, de nem tudják hol felállítani, nincs hely. Fürgén dolgozik a gombolyí­tó, surrognak*a kötőgépek. — Fél óra alatt elkészül egy ilyen darab — mondja Présel Mária, s egy nagyméretű puló­ver ujjára mutat. — Két műszakban dolgoznak az asszonyok, csak így győzzük — mondja az elnök. Bárdosi Jánosné egy pilla­natra sem hagyja abba a mun­kát, igazít a súlyokon, húzza balról jobbra, jobbról balra a gépfejet. A fiatalokból álló bútor- és kosárfonó brigádban is szorgos munka folyik. Készülnek a kerti székek, asztalok, az ön- kiszolgáló boltok fonott kosa­rai. — Megkedvelték a szakmát, nagyon jól dolgoznak — mond­ja róluk az elnök. Kétszáznegyven ember mun­kahelye ez a szövetkezet Munkáik külföldi üzletekbe, kirakatokba kerülnek. — sn —­OTP-RÉSZLETRE VÁSÁROLHAT AUGUSZTUS 1-TŐL E HORIZONT típusú televíziót 102-es típusú MOSÓGÉPET 806-os típusú CENTRIFUGÁT 250 köbcentis MOTORKERÉKPÁRT ára 8 100,— Ft ára 1 600,— Ft ára 900,— Ft ára 15 800,— Ft a földművesszövetkezetek és a Somogy megyei Ijjarcikk-kiskereskedelmi Vállalat műszaki boltjaiban. He csűrje­Ww W3 A hitelakcióval kapcsolatosan részletes felvilágosítást a szak­boltok, az OTP-fiókok és a TAKARÉKSZÖVETKEZETEK adnak. (116443) centrifuga kíméli Önt és a ruhát í /

Next

/
Thumbnails
Contents