Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-08 / 186. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1965. augusztus A A Központi Statisztikai Hivatal Somogy megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1965. első félévi fejlődéséről Ipar A megye állami iparvállalatai az év első negyedében nem teljesítették termelési tervüket. A második negyedévben tovább folytatódott a lemaradás, így a minisztériumi ipar- vállalatok 11 százalékkal, a tanácsi iparvállalatok pedig 8 százalékkal maradtak le 1965 első félévi vállalati teljes termelési tervüktől. Ez azt jelenti, hogy az éves terv teljesítéséhez a második félévi terv 7—8 százalékos túlteljesítésére lenne szükség. (Az ország állami ipara az éves szinten előirányzott 3,4 százalékkal szemben az év első felében 6 százalékos növekedést ért el.) A megye minisztériumi ipar. vállalatai közül csak a Dél-magyarországi Fűrészek és a Somogy megyei Húsipari Vállalat, a tanácsi iparvállalatok közül pedig a Nagybereki Tőzegkitermelő Vállalat, a Somogy megyei Épületszakipari, Szolgáltató és Beton ipari Vállalat, valamint a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat teljesítette 1965. első félévi vállalati teljes termelési tervét. A szövetkezeti ipar 2 százalékkal túlteljesítette 1965. első félévi tervét. A tervtől való lemaradással egyidejűleg a minisztériumi iparvállalatok termelése 3 százalékkal, a tanácsi iparvál- lalatok vállalati teljes termelése pedig 38 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. A termelés emelkedése a minisztériumi iparvállalatoknál teljes egészében a létszám, a tanácsi iparvállalatoknál viszont 64 százalékban a termelékenység növekedéséből adódott. Az exportra is termelő mi- niszSériumi iparvállalatok 15 százalékkal, a tanácsi iparvállalatok pedig 3 százalékkal lemaradtak külkereskedelmi átadási tervüktől; az előző év első feléhez képest viszont a minisztériumi iparvállalatok külkereskedelmi átadása 28 százalékkal,. a tanácsi iparvállalatoké pedig — a Somogy megyei Tanácsi Textilipari Vállalat és a Somogy megyei Faipari Vállalat belépésével — háromszorosára növekedett. A megfigyelt fontosabb termékek jelentős részéből ugyancsak r.em teljesítették az 1965. első félévi tervet, így pl.: A munkások havi keresete 1438 Ft volt 1965 első félévében, 0,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. (Országosan 1 százalékkal csökkent.) A tervteljesítés százaléka Lombosfűvészáru 84,1 Parkettléc 85,9 Pamutfonal 99,1 Árbockapcsoló 79,3 Szakaszkapcsoló 94,4 Kenyér 95,0 Égetett tégla 95,9 Fogyasztói tej 87,6 Vaj 84,4 Sajt 75,9 Főzelékkonzerv 76,4 1965 júniusában 17 588 munbelül 1697 adminisztratív alkalmazott — dolgozott a megye szocialista iparában. A munkások száma 5,4, az alkalmazottaké 3,5, az adminisztratív alkalmazottaké 3,6 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időszakában. A munkások számának növekedése a minisztériumi és a tanácsi iparban meghaladta, a szövetkezeti iparban viszont nem érte el az alkalmazottakét. Az adminisztratív alkalmazottak számának emelkedé. se viszont mindhárom szektorban kisebb volt, mint a munkásállományé. Az egyéb alkalmazottak számának és arányának csökkenése ugyanakkor jelentősen meghaladja az adminisztratív alkalmazottakét is. A munkások és alkalmazottak számának említett alakulása a szocialista iparban némileg javította a létszámarányokat: az ezer munkásra jutó műszakiak száma 3,2 százalékkal nőtt, míg az adminisztratív alkalmazottaké 2, az egyéb alkalmazottaké pedig 5,9 százalékkal csökkent. Építőipar 1965 első félévében a megye szocialista építőiparának saját építőipari termelése 215 millió forint volt, az 1964. első félévinél 7, a tervezettnél pedig 9 százalékkal kevesebb. Az első félévben egyik építőipari vállalat sem teljesítette tervét. A termelési terv teljesítését gátolta a sok eső és az anyaghiány. Az első félévben átadták a Kaposvári Autószerviz Állomást, a Felsőfokú Mezőgazda- sági Technikumot, a balaton- boglári éttermet, a Gamási Általános Iskolát Az első félévben a szocialista építőiparban átlagosan 4109 munkást — ebből a minisztériumi építőipari vállalatok 2086-ot, a tanácsi építőipari vállalatok pedig 1058-at foglalkoztattak, 4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A munkások átlagos havi keresete a félév során 1528 Ft volt 4 százalékkal .kevesebb, mint a múlt év megfelelő időszakában. Mexőgaxdaság, felvásárlás A megye vetésállományának összetétele a múlt évihez viszonyítva jelentős mértékben megváltozott Növekedett a kukorica és a burgonya, csökkent a kalászosok, az ipari növények és a szálas takarmányok — ezen belül különösen az évelő pillangósok — vetésterülete. A kedvezőtlen időjárás miatt a május 31-i vetetlen szántóterület csaknem háromszorosa volt az előző évinek. A sertések száma 1965. június 30-án 419 000 volt a megyében, 7000-rel (2 százalékkal) több, mint egy évvel korábban. Az állami gazdaságok sertésállománya 6, a termelő- szövetkezeteké 9 százalékkal növekedett, a háztáji és egyéni gazdaságoké viszont 3 százalékkal csökkent. A termelőszövetkezetek közös szarvasmarha-állománya egy év alatt 8, ezen belül tehén- és előhasi- üsző-állományuk 6 -százalék kai növekedett. A termelőszövetkezetek az első félévben hízott marhából 64, hízott sertésből 24 vagonnal kevesebbet értékesítettek, mint az előző év azonos időszakában. Az állami gazdaságok hízott marhából 27 vagonnál kevesebbet, hízott sertésből viszont 19 vagonnal többet értékesítettek, mint a múlt év első felében. A felvásárló szervek az 1964 —65. gazdasági évben kenyér- gabonából 48 százalékkal, kukoricából 7 százalékkal többet, takarmánygabonából 13, burgonyából 18 százalékkal kevesebbet vásároltak fel, mintegy évvel korábban. A félév folyamán 16 000 vágómarhát, 89 000 vágósertést vásároltak fel; az előbbiből 11 százalékkal kevesebbet, az utóbbiból 6 százalékkal többet, mint az előző év első felében. Kereskedelem A megye kiskereskedelme 1965 első félévében 1219 millió forint forgalmat bonyolított le, 3 százalékkal többet, mint a múlt évnek ugyanebben az időszakában. Ezzel a forgalommal első féléves tervét 99 százalékra teljesítette a kiskereskedelem. Ez év első felében az átlagosnál kisebb mértékben — 1 százalékkal — nőtt a bolti élelmiszer és vendéglátás forgalma. Az üdülési szezonra kedvezőtlen időjárás miatt a Balaton-parti községek 1965 első félévi élelmiszerforgalma 3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A megye első félévi ruházati forgalma 6 százalékkal több volt, mint az előző évnek ugyanebben az időszakában. A ruházati forgalom ilyen mértékű emelkedésére jelentős hatással volt a második negyedévi engedményes kiárusítás. Az engedményes kiárusítás során a lakosság megtakarítása meghaladta a 8 millió forintot Vegyesiparcikkekből az első félévben 4 százalékkal vásárolt többet a lakosság, mint a múlt év azonos időszakában. Csökkenő érdeklődés mutatkozott a mosógép, a motorkerékpár, a rádió és a televízió iránt, viszont porszívóból, bútorból, személygépkocsiból többet vásároltak, mint 1964 első félévében. Városés községfejlesztés 1965 első félévében 626 lakásra adtak ki használatba vételi engedélyt, 106 százalékkal többre, mint az előző év azonos időszakában. Különösen az állami erőből épült lakások száma emelkedett, ami főleg az északnyugati városrészben folyó nagyarányú építkezés eredménye. Az építkezéssel egy időben — főleg avulás, miatt — megyénkben 447 lakást bontottak le, 20 v százalékkal kevesebbet, mint 1964 első félévében. 1965. június 30-án 89 000 háztartási fogyasztó volt bekapcsolva a villanyhálózatba, 5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az elmúlt félévben a háztartási fogyasztók átlagosan 101 kWó áramot használtak fel. Ezen belül Kaposváron 192, a községekben pedig 85 kWó áram jutott egy fogyasztóra. E jelentős különbség oka az, hogy a városi családok jobban el vannak látva háztartási gépekkel, többen rendelkeznek televízióval, rádióval, mint a vidékiek. 1964 végén megyénkben 11 032 propán-bután háztartási gázfogyasztó volt, 14 százalékkal több, mint egy évvel korábban. E fogyasztók fele kaposvári lakos. A múlt évben egy háztartási fogyasztó — városban és vidéken egyaránt — átlagosan 102 kg gázt használt fel az egy évvel korábbi 94 kg-mal szemben. Kulturális ellátottság Az ez évben végző általános iskolai tanulóknak több mint a fele jelentkezett középiskolai fölvételre. Míg a múlt évihez viszonyítva a szakközépiskolákban és a mezőgazdasági technikumban több, a gimnáziumokban kevesebb férőhely áll a tanulók rendelkezésére, mint egy évvel korábban. A napi-, hetilapokra és folyóiratokra megyénkben 1965. június 30-án 120 ezren fizettek elő, 4 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. Ez év első felében csaknem 14 millió db sajtóterméket terjesztettek. Az összes sajtótermékeknek 46 százalékát a Somogyi Néplap, 24 százalékát pedig a Népszabadság tette ki. Az elmúlt félévben a Csiky Gergely Színház előadásait 10 százalékkal, a filmszínházakét 12,5 százalékkal kevesebben látogatták, mint egy évvel korábban. A televízió-előfizetők száma 1964. június 30. óta 7 és fél ezerrel nőtt, és a félév végére meghaladta a 18 ezret. Megyénkben ezzel 10 000 lakosra átlagosan már 500 televízióelőfizető jutott az egy évvel korábbi 294 előfizetővel szemben. Népesség — népmozgalom Somogy népes cégszámának csökkenése 1964-ben is tovább folytatódott, és az év végén már csak 362 ezer fő élt megyénkben, 9 ezerrel kevesebb, mint az 1960. évi népszámlálás időpontjában. A csökkenés oka az, hogy többen költöztek el megyénkből, mint amennyi a beköltözők száma volt. Megyénkben továbbra is kedvezőtlen az élveszületések és halálozások számának alakulása. 1964-ben 4519 volt az élveszületések száma, alig valamivel több, mint az előző évben. A halálozások száma a múlt évben 4336 volt, nyolcvannal kevesebb, mint 1963- ban. A megye halálozási — ezen belül csecsemőhalálozási — arányszáma a többi megyéhez viszonyítva legrosszabb volt. Ezer élveszülöttre 53 csecsemőhalott jutott az országos negyvennel szemben. Az utóbbi öt évben az 1964. évi csecsemőhalálozási arányszám volt a legmagasabb. Az élveszületések és a halálozások kedvezőtlen alakulása következtében a megye természetes szaporodása alacsony: 1000 lakosra számolva 0,5 fő az országos 3,1 fővel szemben. MŰANYAG KABIN A Nagykanizsai Járási Tanács a zaiakarosi fürdő részére 50 db színes műanyag kabint rendelt a Csurgói Napsugár Ktsz-től. A szövetkezet a kabinok nagy részét soron kívül elkészítette. Mélfailan lebecsülés Nyolc éve működik a balatonboglári vegyes kórus. Szép eredményekre tekinthetnek vissza. Sikeresen szerepeltek a községi rendezvényeiken, a KtSZÖV dalostalálkozóin, két éve a Zeneakadémián, Balassagyarmaton és másutt. Tagjai dolgozó emberek, akik hetente kétszer áldoznak órákat szabad idejükből a muzsikára, az éneklés, a szereplés sikeréért. Néhány éve a helyi ktsz támogatja az együttest: fizeti a karnagy tiszteletdíját és néha a kottákat. Ezt némelyik ktsz-dolgozó nem jó szemmel nézi, és kifogásának: »-Miért a kórusra költik a kulturális alapot?!«, hangot is adott. (Ugyanis egy kivételével nem ktsz-do ["őzökből áll az énekkar, ezért viszont a kórustagoknak nincs okuk szégyenkezésre...) Érthetően bántotta és bántja ez a szemlélet az énekkar tagjait éppen olyan dolgozók részéről, akik esetleg csak hírből ismerik a társadalmi mun kát... Mégis túltették magukat a kicsinyes furkálódáson. Kárpótolta őket a közös munka öröme. Azonban minden pohár betelik egyszer ... A megyei KISZöV évente — elismerésképpen — szerepléssel egybekötött kiránduláson látja vendégül a kórustagokat. Legutóbb Kőszegre indultak dalostalálkozóra. Meglepetéssel tapasztalták azonban az induláskor, hogy az autóbusz egyharmadát már elfoglalták azok az irodai dolgozók, akikről tudták: nincs ínyükre az énekkar. S elindultak — csaknem hatvanan a 38 személyes buszban. A hangulat megromlott, feszültség támadt, amit a kánikula, a kultúrálatlan szálláshely és visszaúton egy sajnálatos eset csak fokozott. Hiába volt a sikeres szereplés, a kulturális emlékekben gazdag város (és idő is megtekintésére), a ktsz vezetői — a józan előrelátás és a kórustagok kívánsága ellenére — visszaihdították a csoportot a kora délutáni forróságban. S mikor az egyik kórustag a zsúfoltságtól és a melegtől rosszul lett, kirobbant a ’ 'ojtott ingerültség.. A ktsz vezetői valószínűleg elfeledkeztek arról, hogy a jutalomkirándulást az énekkar iészére kellett volna megszervezniük. Így nemcsak szervezésből: tapintatból és a társadalmi munka megbecsüléséből is rosszul vizsgáztak. A kórustagok megbántottsága jogos. Helyes lenne, ha a ktsz vezetői végre leintenék a kórusmunkát méltatlanul lebecsülő hangokat. Ez a gondolkodásmód idegen a mi társadalmunktól. S nem utolsósorban: jó lenne, ha legutóbbi tévedésüket belátva — tartózkodás helyett — jobban értékelnék, erkölcsileg is támogatnák egy nyolcéves énekkar áldozatos munkáját. W. E. Eredményes évet zár a Csurgói Népi Együttes Évekig vitáztak a különböző szervek arról, hogy »kié« a csurgói népitanc csoport, mivel több helyről is kaptak anyagi támogatást. Jelenleg a változás csupán annyi, hogy megszűnt a vita, és szép sikerrel, eredményesen dolgozik, fejlődik az együttes. Mi történt? A kulturális év elején megegyeztek a patronáló szervek — a Napsugár Ktsz, a faüzem, a földművesszövetkezet és a művelődési ház —• abban, hogy egyenlően támogatják anyagiakkal a tánc- cosokat. Csaknem ötvenezer forintos közös kötiségvetést dolgoztak ki az 1964 65. évre. A táncosok pedig a zenekar közreműködésével rendszeresen próbáltak. Viszonylag rövid idő alatt kétórás, táncokból, ének- és zenekari számokból összeállított mű őrt tanultak be. A korábban különböző szervek »színeiben« működő csoport most Csurgói Népi Együttes néven júniusig tizenhat alkalommal mutatta be színes, egész estét betöltő műsorát a járásban és a megyében. Nemrégen a balatonföldvári folklórfesztiválon szerepeltek. Előtte pedig egyhetes jutalomtáborban vettek részt Fonyódlige- ten. Az együttes tagjai jelenleg az augusztus 20-i balatonlel- lei szövetkezeti nap műsorára készülnek, majd szeptember 1-1» nyári pihenőt tartanak. JÓL JÖVEDELMEZ A LEN Megkezdték a len nyűvését és szállítását az iharosi Üj Erő Tsz-ben. Az Idén 100 holdon termeltek lent. A jól jövedelmező növény 200 000 forintot hoz a tsz-nck.
