Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-08 / 186. szám

Vasárnap, 1965. augusztus S. 5 SOMOGYI NÉPLAP TÖBB GYÜMÖLCSE LEHET A tervhez mérten meggyből egynegyednyit, cseresznyéből az előirányzottnak egyharma- dát sikerült az idén felvásá­rolni megyénkben. Sok más gyümölcs is keresett cikk, töb­bet fogyasztana belőlük a la­kosság. Folyamatosan növek­szik az igény, kielégítése csak­is a termelés hatékonyabb szer­vezésével. biztosítható. Vegyük még hozzá, hogy Somogybán az árugyümölcs 95 százalékát a háztáji gazdaságok adják, s máris látható, milyen nagy feladat vár ebben a tekintet­ben a földművesszövetkezetek­re. A házi kertek meg a más területek szórványos gyü­mölcsfái adottak; jórészt így és ilyen körülmények között terem annyi meggy, cseresznye és más, amennyi terem. A szervezett növényvédelem például önmagában is szá­mottevő tényező. Az egyéni vé­dekezéshez a megye fmsz-ei 1963-ban 172 permetezőgépet kölcsönöztek, az idén 366-ot. Működik 36 társulás több mint 1500 taggal. Ezek az idén 219 000 termőfaegység perme­tezését végezték el. Termelő- szövetkezetek, gépállomások, állami gazdaságok nagy telje­sítményű permetezőgépei is járják a szórvány gyümölcsö­söket. A szövetkezeti kiskeres­kedelem tavaly 1,9 millió, az idén 5 millió forint értékű vé­dekezőszert hozott forgalomba. A megyei párt-vb legutóbbi ülésén megállapították: az egészséges és értékesebb gyü­mölcstermés biztosítása — ezzel mind a belföldi, mind az exportigények jobb kielégítése — még nagyobb szervezettsé­get kíván a jövőben; a gyü­mölcsösök növényvédelmének megvalósításában a termelők, az fmsz-ek számítanak a köz­ségi tanácsok hatékonyabb közreműködésére. A kiöregedett fák pótlásá­nak előmozdításában szintén jelentős szerepük van az fmsz-eknek. Sok utánjárással 1963-ban 3310 csemetét szerez­hettek, tavaly nem egészen 9200 darabot, az idén jóval többet. De az igények a lehe­tőségeket sokszorosan megha­ladják. Várható-e megyén kí­vülről számottevő segítség a jövőben? Biztonságosabb, ha saját lehetőségeinkre támasz­kodunk. Somogyi gazdaságok­kal igyekeznek majd csemete­nevelésben megállapodni a gyümölcstermesztés megyei irányítói. A bogyósok meghonosításá­ban kezdeti eredményeket ve­Értesítjük kedves vevőinket, hogy Kaposváron a hét végi élelmiszer bevásárlásaikat a 301. sz. élelmiszerboltban, Széchenyi tér 10., a 323. sz. élelmiszerboltban, Május 1. u. 5._ a 310. sz. élelmiszerboltban, Május 1. u. 33., a 368. sz. élelmiszerboltban, Bartók Béla u. 6. szombaton 20.30 óráig, a 318. sz. húsboltban, Május 1. u. 1., a 385. sz. kenyérboltban, Május 1. u. 13., a 388. sz. kenyérboltban, Tóth Lajos u. 1. szombaton 20 óráig végezhetik. Vasárnaponként a vásárcsar­noki 348. sz. élelmiszerboltunk 5.30 órától 11 óráig tart • nyitva. Ugyancsak nyitva tart vasár­naponként három tej boltunk: a 345. sz. tejbolt, Május 3. u. 27., a 388. sz. tej bolt, Ady Endre u. 11., a 347. «^z. tojbolt, Budai Nagy Antal u. 7. 6.30 órától <>.30 óráig. Kérjük kedves vásárlóinkat, hogy a szombat délutáni és vasárnapi tej árusítás meg­gyorsítása végett lehetőleg bőszájú edényt vigyenek a vá­sárláshoz. Somogy megyei Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat. (116511) hetünk számba. Málnát és szamócát ezelőtt két évvel mindössze tizennyolc holdon telepítettek a háztáji gazdasá­gok, az idén meg nyolcvanöt holdon. Nemesvid, Somogy- sárd és Balatonmária térségé­ben, de szórványosan másutt is kezdenek foglalkozni ezekkel a jó pénzt hozó gyümölcsökkel. Több lehetőség van a szamóca és a málna termesztésére, cél­szerű jobban ajánlani, szer­vezni telepítésüket. Kétségtele­nül megoldandó gond a szapo­rító anyag előteremtése, de az előbbre jutás az ismertetést is megköveteli. Jó dolog, hogy nemrégiben Nemesvid szakcso­portját a megye minden részé­ből érkezett látogatók megte­kintették, ám ilyen tapaszta­latszerzésre csak keveseknek adódik alkalma. Mindenkép­pen kívánatos, hogy ki-ki helyben ismerkedjék meg a málna meg a szamóca ter­mesztésével, e gyümölcsök hasznosságával. Ezért indo­kolt megfogadni és megvalósí­tani a vb-ülésen elhangzott ja­vaslatot: a földművesszövetke­zetek irodájuk, boltjaik kis­kertjében vagy más alkalmas területen létesítsenek málnást, szamócást. Adják át gondozás­ra, hasznosításra az úttörőcsa­patnak. A gyerekeknek ked­venc és hasznos időtöltést, meg pénzt, az fmsz-nek árut7 a fel­nőtteknek helybeli tapasztalat­szerzési lehetőséget jelent ez, tehát mindenki jól jár vele. Nem állhatunk meg a jelen­nél, a jövőbe kell tekintenünk. A termelő, a fogyasztó, az or­szág érdeke egyaránt megkí­vánja, hogy tudatos előrelátás­sal, hatékonyabb felvilágosítás­sal falvanként, családonként számot vessenek az adottságok jövőbeli, jobb hasznosításával. A szőlők, kaszálók, kertek ja­varészt elöregedett, vegyes gyümölcsfáit egyöntetűbb, fia­tal csemetékkel, keresettebb fajtákkal lesz célszerű pótolni A háztáji gyümölcsösök terv­szerű és folyamatos felújítása mindenképpen több pénzt hoz a falunak, a családnak. Érde­mes hát vele törődni, megoldá­sára felkészülni. Csakis na­gyobb haszna, jó gyümölcse le­het ennek a munkának. Kutas József Segítséget kér a tahi mentőszolgálat (Tudósítónktól.) Hat éve működik a ta­hi mentőállomás. Kez­detleges fölszereléssel és mostoha körülmények között látták el a szolgá­latot eleinte. Azóta víz­vezetékkel, új mentőko­csival gyarapodott az. ál­lomás. Dolgozói parkosí­tottak, járdát készítettek társadalmi munkában a mentőállomás területén. Az egyik mentőkocsi­ban URH adó-vevő ké­szülék van. Lényegesen gyorsabbá, korszerűbbé, szervezettebbé vált a be­tegszállítás, így a kör­nyező mentőállomások munkáját is megkönnyí­tik. Ha a beteg állapota útközben váratlanul sú­lyosbodik, rádión a me­gyei központtól különle­ges felszerelésű roham­kocsi kiküldését kérhetik. A gyorsabb betegszállí­tás egyre több életet ment. Akadályozza azon­ban a mentőállomás munkáját az, hogy a Dobó Katalin utca eleje esős, sáros időben szinte járhatatlan. Ez megnehe­zíti a szülőotthonba való közlekedést is. Nemegyszer a mentőkocsit traktorral kellett bevontatni a men­tőállomásra va<rv a szü­lőotthonba. Vagy pedig az utca eleién a szülésre érkező anyát kell kiszál­lítani a mentőkocsibcl. Ennek az állapotnak a megszüntetésére gyors Intézkedést várnak a Ta­hi Községi Tanácstól. Felfújható FÜSZÉRT-raktár Siófokon Hazánkban elsőként — kí­sérletképpen — pneumatikus, felfújható raktár készült el Siófokon a Somogy—Zala me­gyei FŰSZERT részére. A hat­száz négyzetméteres alapterü­letű műanyag raktár minden­féle vázszerkezet nélkül hu­szonnégy óra alatt bárhol fel­állítható. A két rétegből álló műanyag burkolatot a levegő emeli föl, és tartja a magas- oan. Ha a siófoki kísérlet bevá­lik, a műanyag raktár felhasz­nálható lesz a mezőgazdaság­ban és az építőiparban is. Kulturális köjpont a klubhelyiség Oalotonfenyvesen Egy éve avatták fel a bn­latonfenyvesi új klub- és könyvtárhelyiséget. A szép, tágas, 220 személyes termet azóta párnázott székekkel, dohányzóasztalkákkal rendez­ték be, szőnyeggel, függöny­nyel, virággal csinosították. A sarokban pianínó, lemez­játszó, televízió szolgálja a látogatók szórakoztatását. A lakosság hamar megsze­rette, s különösen a télen tö­megesen látogatta esténként a klubot. Csütörtökön, szombaton és kított tánczenekar szórakoz­tatta a fiatalokat. Gyakran fölváltotta őket és sikerrel szerepelt az «utánpótlás-, az általános iskolások tánczene­kara is. Sakk, társasjátékok, folyóiratok és tartalmas is­meretterjesztő program egé­szítik ki a szórakozási lehe­tőségeket, s gyermekbalett színjátszó szakkör működött; filmvetítés, irodalmi rendez­vények, vetélkedik tek még a második félév programjában. Így a fenyve­sieknek igazi kulturális köz­vasárnap pedagógusokból ala-1 pontja lett a községi klub. CAMPING, 1965 N' égy felfújható miki- egér csodálkozik a Wartburg hátsó abla­kán. Hogy min cso­dálkoznak, azt nem lehet tudni, hiába kérdezzük magyarul, vagy orosz nyelv­tudásunkat összeszedve, s hiá­ba tudakolódzik a mikiegerek két német gazdája is. Sajnos, a fonyódligeti campingben sen­ki sem tud kínaiul — ugyan­is a mikimauszok Hong Hong­ban készültek. Így csak a tulajdonosoktól érdeklődhetünk. — Kié a négy egér? Hans Harm a nővérének vi­szi, Wolfgang Fischer pedig a bátyjának. No és kettő termé­szetesen az övék. A két német fiatalember már tíz napja nyárul itt. Hogy érzik itt magukat? — Gut. Csak ennyi a válasz, és mo­solyogva hunyorognak a nap­Vidáman int, és siet, mert újabb autó érkezett. A zöldségespavilonnál nem­zetközi mutogatás folyik. De azért perceken belül mindenki megkapja a paradicsomot, ba­rackot. A táborban nagy a forga­lom, sok a vendég. Az ap­rócska fenyőfák között színes sátrak villognak, autók csil­lognak. — Még nincs telt ház. Üj camping, nem ismerik a láto­gatók. Mégse félünk, rövide­sen lesz itt 2400 vendég is. Cseh, lengyel, német, fran­cia, angol, kanadai, olasz és holland táborozok nyaralnak most itt. Azt öt francia egyetemista így vélekedik: — Kár, hogy nem találtunk bárt. És szívesen vízisíznénk. Ezenkívül minden a lehető leg­szebb — mondja Jean Seemül­ler. Az egyik legfiatalabb táborlakó. A négy csodálkozó mikiegér. fénybe. Hans Harm műkedve­lő festő is. A Balaton-parton található képeslapválasztékot már mind elküldte az ismerő­söknek, most «házilag gyár­tott« képeslapokat címez. Színfoltok, vonalak — a Bala­ton hangulatát mesélik majd Németországban ... A Balaton-part leghosszabb és legújabb campingje a Kék tó. A part két kilométeres sza­kaszán vonul, az ordacsehi elágazásnál kezdődik, és Fo- nyódligeten ér véget. Azaz fordítva is lehet. Mert a két bejáratnál egyforma színes pa­vilon fogadja a látogatót, ahol megtalálja <a gondnokot, a va- lutabeváltót, az informátort; bejelentkezhet a táborba, ké­peslapot, bizsut vásárolhat, vagy tejet is ihat... Nagy érdeklődés fogad minden újabb bekanyarodó kocsit. Mikor megállunk, egy idős bácsi siet az autóhoz: — Magyarok? — Nem, belgák vagyunk — feleljük. — Jé, csak nem Brüsszel­ből? — kérdi. Aztán észbe kap. — Hát hiszen maguk be­csapnak engem! Maguk mé­gis magyarok... Ejnye, még így se jártam... Itt mindenki külföldi, talán négy öt magyar autós ha van... • — Nagyon kedvesek és in­telligensek a magyar emberek. Sokan beszélnek idegen nyel­veket — állapítja meg Weller Daniel. — Európai körútra indul­tunk, voltunk már Németor­szágban, Csehszlovákiában és Magyarországon, most indu­lunk Jugoszláviába. Amit ed­dig láttunk, abból Magyaror­szág tetszett legjobban — vé­lekedik Albert Ufland. — És ezt nem udvariasság­ból mondjuk — fűzi hozzá Je­an Frens egyedül. Paul Mey­er szótlan. Az autót törölgeti, szuszog. Hiába, a kocsit a Ba­laton-parton is kell tisztíta­ni... Három négerbarna gyerek dunsztosüveggel a kezében gyíkra vadászik. Negyedóráig figyeljük buzgó ügyködésüket. De a gyíkok ügyesebbnek bi­zonyultak, mert zsákmány nél­kül, megunva a hiábavaló fá­radozást, a gyerekek beletal­palnak a vízbe. Nem messzire a vadászat színhelyétől egy citromsárga sátrat látunk, oldalán zöld gyíkocskák napoznak. Jól ki­toltak a srácokkal... Wartburgból harsog a zene. Kis púpos hátú Volkswa­gennel a holland család érke­zik sátorházához. Már több mint két hete itt laknak. Da- lenord Hermann mérnök egy cipőgyárban, s kedves mosoly- lyal fogalmazza meg az ide lá­togatók lélektanát: — Ha az ember eljön Ide, az első nap azt mondja: áh, nem tetszik, megyek vissza, itt is jártam, kész. Másnap: még maradok egy-két napig. Har­madnap pedig eldönti, hogy addig marad, amíg lehet, és elhatározza, hogy jövőre is visszajön. Henriette, a felesége öröm­mel újságolja, hogy már fog­laltak is helyet a Kék Tóban a jövő nyárra is. Elmondták, hogy kelleme­sen csalódtak... A holland utazási irodában alig-alig tud­tak valamit mondani a Bala­tonról. Ügy jöttek, hogy szin­te fogalmuk sem volt semmi­ről. Itt aztán felfedező kör­útra indultak; jártak rizsá­kon, a somogytúri Kunffy- képtárban. — Mindenképpen jobb kül­földi propagandát érdemelne a Balaton ... A két gyerek fagylaltot rek­lamál, így elindulnak a sátrak közti pavilonhoz. A gyerekek megkapják az óhajtott fagy­laltot, ők pedig sültkeszeget vesznek, és nem győzik di­csérni, hogy milyen finom. Ragyogóan süt a nap. A ví­zen vitorlások úsznak. A két kilométer hosszú camping ba­rátságosan tarkáink, nagy a nyüzsgés, és az emberek mind mosolyognak. Fürdenek, tréfálkoznak, nar póznak, pihennek. Űj camping ... A tábori élet,itt is vidáman* sok apró történettel, mulatsá­gos epizódokkal tarkítva fo­lyik, mint a Balaton-part vagy akár a világ bármelyik másik campingjében. Mégis, a Kék Tó más han­gulatot áraszt. IDEGENFORGALMI ERDEKESSEGEK Az Időjárás nemigen kedvez a turisztiká­nak, de azért az idén is sok érdekes, sőt «egzotikus« személy látogatott Magyaror­szágra. Nemrég Cheddi Jagen, Briit-Guyana volt miniszterelnöke tárgyalt itt az idegenforga­lom fejlesztéséről, viszont kizárólag magán­emberként üdült nálunk fiával WilliamYor- ky, Los Angeles polgármestere. Feleségével együtt vendégeskedett itt má­jusban Mr. Willock, aki Angliában kettős minőségben — mint á legjobb angol hor­gászok egyike és mint rádiókommentátor — vált ismertté. Régebben a trópusokat járta be — vadászkalandjairól könyvet is írt —, most viszont a Velencei-tó mellett a béké­sebb örömöket kóstolgatta. A Horgász Szö­vetség külön szakképzett útimarsallt rendelt ki mellé. Hírek szerint esténként egymás szakismeretednek kölcsönös méltánylása és a szúnyogok csapkodása közepette fogyasz­tották el a tóparton a saját fogású és süté- sű zsákmányt, amelynek táj íze tökéletesen kielégítette Mr. Willock ízléséit is. Amerikai gazdasági vezető férfiak — ipar­mágnások, tv-állomástulajdonosok, ezerszo­bás szállodák gazdái stb. — hatvanon vettek részt klubjuk, az Exkluzív International House magyarországi kirándulásán. Útvona­lukat kétszer — előbb minit a kirándulás szer­vezője, majd mint idegenvezető — járta vé­gig a háznagy, a magyar származású dr. Paul A. Fabry. Hasonlóan lelkiismeretes szervező M. Moraye, a száz legjobb belga borszakértőt tömörítő «borakadémia« elnöke is. Előbb személyesen jött el, hogy — többek között Egerből és a szántódi Révcsárdában — megalapozza a később érkező «akadémiku­sok« tapasztalatgyűjtését. Valószínűleg az egész idény egyik legér­dekesebb vendége marad Alexander Lee Lorch kanadai matematikaprofesszor. Mi­után nálunk, majd Lengyelországban meg­tartotta előadásait, és végzett szakmai ta­nácskozásaival, úgy határozott, hogy idei szabadságát is nálunk tölitd. És azóta nem­csak feleségével és leányával utazott üdülés­re a Balatonhoz, hanem édesapja és édes­anyja is, akiket egyenesen New Yorkból hí­vott, ide a magyar tenger partjára. Övé a legnagyobb «táskarádió«. Elmélyülten olvas Dra Pe- ruthov csehszlovák táborozó. A nap a reggeli maradványait szárítja a campingasztalon. Valahonnan hangos dzsessz hallatszik. — Taskaragyio — mutat a kis bokros fa mögé, s mikor bekukkantunk, harsány neve­téssel nyugtázza a tréfát. Kétségtelenül az övé a világ legnagyobb »táskarádiója«, a A fiatal, növekvő fák most már éppen akkora árnyékot adnak, amennyi kell. S a fúr. csa ’ homokpiramisokra épült zuhanyozók mintha azért ágaskodnának, mert néhány év múlva úgyis túlnövik a fe­nyőfák. Minden az újdonság vará­zsával hat, s még az öreg Ba­laton is újnak tetszik . .. S. Naev Gabrielis

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents