Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-08 / 186. szám
Vasárnap, 1965. augusztus S. 3 SOMOGYI NÉPLAf Szarvasi tapasztalatok Meg lehet többszörözni a fűhozamot »Szépen fejlődő mezőgazdaságunkban ,fehér folt’ a rét és legelő. Rendkívüli elmaradottság jellemzi. Legelőink hozama 4—5 mázsánál, rétjeink hozama 10—12 mázsa szénaértéknél nem több. Sajnos mező- gazdasági üzemeink legtöbbjében az a nézet uralkodik, hogy legelőinkre és rétjeinkre nem érdemes költséget és fáradságot fordítani-« — mondotta Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes Szarvason az első országos legelőgazdálkodási bemutató megnyitóján. A kutatók bizonyították Hogy mennyire nem helytálló az említett nézet, azt Szarvason az Öntözési és Rizstermelési Kutató Intézet munkatársai bizonyították be. Itt már tíz éve foglalkoznak az ősgyepek felújításával és a mesterséges legelőtelepítéssel. A ma mintalegelőjével a csa- bacsüdi üzemegységben talál- kozihat a látogató. Ezen a 228 holdas területen 220 növendékmarhát legeltetnek éven át. Ezenkívül 560 mázsa szénát is adott. Villanypásztar egyébként nemcsak a csabacsüdi legelőn van, hanem valamennyi kísérleti parcellán. A kísérleti parcellákon ugyanis a kutatók szemléltetően egymás mellé állították az érintetlen ősgyepet és a szakszerűen gondozott legelőt. Az egyik tizholdas kísérleti parcellán négy év átlagában holdanként 349,6 mázsa fű termett. Az ezzel a fűvel etetett állatok 77 dekával gyarapodtak naponta, s holdanként 732 kiló hízóállatot állítottak elő. Ezen a parcellán a csapadék kiegészítésén kívül öt mázsa műtrágyáit használtak fel évente. A kutatóknak az a véleményük, hogy a gyep trágyázásánál nem a szerves, hanem a műtrágyáé az elsőség, ugyanis a szerves anyagot az elhalt gyökerek pótolják. Somogyiak látogatása Az országos legelőgazdálkodási bemutatón negyvenöt somogyi szakember is részt vett. Termelőszövetkezeti elnökök, agronómusok, állattenyésztők, Lezárnák az utat? Az ÉM Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatának igazgatója még májusban bejelentette a Ta- bi Községi Tanácsnak, hogy a tabi vasútállomás rakodójához vezető, a téglagyár tulajdonában levő út használatát más vállalatoknak május végétől nem engedélyezik. A községi tanács végrehajtó bizottsága közölte a vállalattal, hogy nem ért egyet az út lezárásával, mert ez nehéz helyzetbe hozná Tabot, a környező kilenc községet és egy állami gazdaság két üzemegységét. Ugyanis az évente termelt 250—300 vagonnyi cukorrépát ezen az úton kell szállítani a tabi vasútállomásra, mert a rakodóhoz más út nem vezet. A levélváltás folytatódott, s augusztus 31-re tolódott el a határidő. Legutóbb — július 30-án — több szakember helyszíni szemlét tartott. A megbeszélésen sajnos éppen a legilletékesebb, az érdekelt vállalat nem képviseltette magát. Hiába tettek javaslatot a probléma megoldására, nem tudtak megállapodni. __ K özeledik az út lezárására meghatározott időpont, de közeleg a cukorrépa betakarításának ideje is. Végleges megállapodás hiányában továbbra is bizonytalan a répa átvétele és elszállítása. Tekintetbe kellene venni a gazdaságok érdekeit, hiszen nincs pénzük arra, hogy új utat építsenek. Ha itt megtiltják a közlekedést, abból nagy nehézségek származhatnak. Ez pedig senkinek sem állhat szándékában. P. F. Harmiúcmillió forint értékű áruval maradt adós a tanácsi ipar A* első félévi munkáról és a soron levő feladatokról tanácskoztak a vállalatok vezetői Az első félévi munkáról é. a soron következő feladatokról tanácskoztak az iparvállalatok vezetői a megyei tanács nagytermében. Sugár Imre, a megyei tanács vb-elnökhelyettese az első félévi munkáról szólva többek között megállapítottá, hogy a megyei tanács irányítása alá tartozó vállalatok zöme nem valósította meg a párt decemberi határozatát, nem teljesítette tervét. A megye üzemei az első félévben Ablakait a jégesőtől, függönyeit a napfénytől megvédi az Essliieni Kapható minden méretben a TÜZÉP telepein: Kaposvár, Siófok. Balatonboglir, B.-fenyves, Marcali, Tab, Csnrgó, Nagyatád, Barcs, Csorna, Homok szén tgy örgy. (116435) 30 000 000 forint értékű áruval termeltek kevesebbet a tervezettnél. A termelékenység sem emelkedett a kívánt mértékben. Az egy főre jutó termelési érték 5,4 százalékkal volt kevesebb az előirányzottnál. Nem javult kellő mértékben a munkafegyelem sem az elmúlt hat hónapban — állapította meg a vb-elnökhelyettes. A vállalatok nem éltek a Munka Törvénykönyv adta lehetőségekkel. Sugár elvtárs javasolta, hogy a megyei tanács ipari, továbbá építési és közlekedési osztályának irányítói a közeljövőben beszéljenek a lemaradt vállalatok vezetőivel. A feladatukat nem teljesítő vállalatok vezetőit felelősségre kell vonni — hangsúlyozta. A jól dolgozó üzemek vezetőit, munkásait (a nyomda, a Patyolat, a tőzegüzem, a Kefe. anyagkikészítő Vállalat, kommunális vállalatok) meg kell jutalmazni. Felszólalt a tanácskozáson Suri Sándor, az SZMT titkára is. Ehszámolt a felszabadulás huszadik évfordulójának tiszteletére indított munkaverseny eredményeiről. Elmondotta, hogy a verseny igen nagy lendülettel indult, a kezdeti igyekezet azonban megtört. Ennek főként az volt az oka, hogy a vállalatok vezetői nem fordítottak kellő gondot a verseny értékelésére. szakigazgatási vezetők és beosztottak látogattak el Szarvasra meg Csongrád megye néhány közös gazdaságába. A kutatóintézetben megnézték a rét- és legelőgazdálkodási bemutatót, majd ellátogattak a mezőtúri tsz-be. Ebben a szövetkezetben hatszáz kost tartanak. Téli takarmányukat hatvan hold gondosan ápolt rét adja. Erre a rétre évente holdanként négy-öt mázsa műtrágyát szórnak, és annyi fű terem rajta, hogy az állatok téli ellátásán kívül még a háztáji gazdaságoknak is adhatnak belőle. Gondos legelőgazdálkodással és szépen fejlődő állománnyal találkoztak a somogyi látogatók Mezőhóken és Kunszentmártonban is. — Milyen tapasztalatokat szereztek a somogyi szakemberek ezen a tanulmányúton? — A kérdésre Partos Nándor, a megyei tanács főállattenyésztője a következőket válaszolta: Lehetőségek, tanulságok — Láttunk olyan területeket, ahol a korszerű legelőgazdálkodás bevezetése előtt holdanként hét mázsa szénát takarítottak be, ma pedig legkevesebb negyven mázsát termelnek évente. Ezt a műtrágyázásnak és az öntözésnek köszönhetik. Szarvason bebizonyították, hogy bőséges jnűtrágyá- zással meg lehet többszörözni — minimum kétszerezni — a fűhozamot. A termelőszövetkezeti vezetők nagy érdeklődéssel tanulmányozták a műtrágya felhasználásának módját. Eddig ezzel mi, somogyiak nem nagyon dicsekedhettünk. Valahogy mindig nehezen ment. A korszerű legelőhasznosításhoz hozzátartozik a villanypásztor is. Hiszen az állatok eddig a fű negyven-ötven százalékát úgy tiporták le. A kutatóintézet parcelláin és a csongrádi tsz-ekben tett látogatás, azt hiszem, mindenkit meggyőzött arról, hogy milyen nagy lehetőségek rejlenek a rét- és legelőgazdálkodásban. Megyénkben huszonöt százalék a rét és a legelő területi aránya. Ha ezt megfelelően gondoznánk, sókkal több szálas takarmányunk lenne. Igaz ugyan, hogy vannak másféle problémáink is, mint az alföldi tsz-eknek. Nálunk inkább sok, mint kevés a víz. De ahol megoldják a víztelenítést, ott meg kell oldani a műtrágyázást is. Nálunk az állatsűrűség száz hóidra vonatkoztatva négy-öt darabbal nagvobb, mint az alföldi tsz-ekben, mégsem tettünk meg ^távolról sem annyit a jó minőségű szálas takarmány termeléséért, mint az ottani tsz-ek, pedig a lehetőségek legalább úgy megvannak itt is, mint az Alföldön. K. L ÖNTÖZIK A GYÜMÖLCSÖST Ötszáz hold gyümölcsöst telepítettek néhány évvel ezelőtt a Balatonújhelyi Állami Gazdaságban. A többségében kajszi- és őszibarackból álló — de van jó néhány hold alma és cseresznye is — gyümölcsöst rendszeres m öntözik. A 150 hold kajszi- és a 105 hold őszibarack meg az alma, a cseresznye is már termőre fordult. Ebben az évben 120 vagon gyümölcsöt szednek le — és többségében exportálnak —, 3 év múlva pedig mintegy 300 vagon termést várnak a gazdaság gyümölcsöséből. Ötliteres „okmánybélyeg” NEMRÉG EGY KÖZSÉGI És ha mégis fölfedik a TANÁCSELNÖKKEL BE- szabálytalanságot? SZÉLGETTEM faluja fejlő- j — Legföljebb kapok egy déséről. Elismeréssel, de né- fegyelmit — hangzik a várni csodálkozással kérdeztem, j lasz gyakran, nem minden hogyan teremtik elő a nagy' cinizmus nélkül. És még mennyiségű és sokféle, nehe-; rendszerint hozzáteszik: zen beszerezhető anyagot az —Nem érdekes. Fontos, hogy építkezésekhez. Válasza: — Amikor valami nem megy sehogy sem, fogom az a téma megvalósuljon. Sűrűn hangzik el ez a kifejezés és nem is csak a ötliteres okmánybélyeget, és [ végrehajtó vezetők, ügyinté- elindulok. Dolgavégezetlenül \ zők szájából. A felügyeletet gyakorló szerv egyik munkatársától is hallottam ilyenfelé biztatást: — Igaz, szabálytalan a dolog, hozzájárulásunkat hivatalosan nem adhatjuk, de azt is belátom, hogy nem tehettek mást. Csináljátok meg. sohasem térek vissza. Nem firtattam — úgysem kaptam volna választ —, miből fedezi az »okmánybélyegek« árát. Tény, hogy nincs fennakadás az építkezéseken, mert a demizson bor — ahogy másutt a pálinka, tsz-ek ese- ■ ..... ,, , . , t ében nemegyszer a termény, S Legföljebb kapsz egy fegyel- a baromfi, a kismalac — fel- mit - a forma kedveert. nyitja a rejtett tartalékok zá- j A FEGYELMI BÜNTE- rait. E jól bevált módszer ho- TÉSNEK ilyen könnyelmű, vatovább, úgy látszik, nem semmibe vevő emlegetésével is szüntethető meg. A szolgá- ! lépten-nyomon találkozhalati lakások, napközik, óvó- j tunk, elsősorban anyaggazdák, orvos rendelők, járdák1 dálkodást folytató szerveknél, sorra épülnek községeinkben, j ahol a költségvetési előirány- korszerűsödnek, és végered-1 zatok mereven megszabják a ményben ez a fontos. Az felhasználás módját és méreszköz? Nem érdekes, bizonyítani nem lehet, és ha találnak is némi szabálytalanságot az anyagbeszerzés rül, szemet hunynak, tudják, hogy a fejlődés, a tervteljesítés a fontos, ehhez pedig néha »okmánybélyeg« szükségeltetik. Országjáró bábonymegyeri méhészek — Nincs értelme a méhészkedésnek — mondogatták néhány évvel ezelőtt a bábony- megyeriek, és akikor igazuk is volt Méhészetük úgyszólván többet vitt, mint amennyit hozott. Sok bajuk volt a méhekkel. Egyik csapás a másik után érte őket. A szomszédos állami gazdaság illóolajos növényeinek közelsége azonban a méhészet fenntartása mellett szólt. Ilyenkor nyáron virágok borítják a daránypusztai domboldalakat, valóságos méhlegelő terül el szinte a kaptának előtt. Ez és egy hozzáértő méhész buzdította a szövetkezetei arra, hogy növelje az állományt. Ezen a nézeten volt a termelőszövetkezet elnöke is. így emelkedett tavaly háromszázra a méhcsaládok száma az 1961. évi száztízről. Megérte. A múlt évben több mint 200 000 forintot hozott a méhészet a Rudnay Tsz-nek. Kovács István, aki az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központból jött a tsz-be, munkatársával együtt közmegelégedésre végzi feladatát. Méhész-utánpótlásról is gondoskodtak: Bakonyi József tanuló személyében biztosítva látják a későbbi évek méhészetének szakszerű kezelését. — Az idén nem sók bevételünk lesz, mert a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt nem sokat gyűjthettek a méhek. Éppen hogy csak meg- ússzuk ráfizetés nélkül — mondja Papp Gyula tsz-elnök. Huszonhárom mázsa mézet pergettek ki eddig, ehhez még jön valamennyi, de így még a fele sem lesz meg a tervezett hetvenöt mázsának. Mégsem csüggednek. Abban bíznak, hogy jövőre több szerencséjük lesz. Vándorméhészek a bábony- megyeriek. A község határában három helyen sorakoznak a kaptárak, mert most virágoznak az illóolajos növények az állami gazdaságban. De jártak az Alföldön és a Bakonyban is. Állományukat nem gyarapítják tovább, a családszaporulatot eladják. Ha kedvező időjárás lesz jövőre, ismét jelentős bevételhez jutnak: részben ezzel ellensúlyozzák a dombos vidék növénytermesztésének gyenge eredményeit tékát. Menet közben azonban többször kiderül, hogy felületes tervezés, valamely előd kö- hibája vagy más tényezők Jól közrejátszása miatt nem elég az előirányzott összeg. Átcsoportosításra pedig csak korlátozott lehetőség van, és így marad az elkövetett és hallgatólagosan tudomásul vett, elnézett szabálytalanság. Vagy: nem lehet kivitelezőt találni egy munka elvégzésére, erre végső megoldásként kisiparoshoz fordul az állami szerv megbízottja. Tudja jól, hogy eljárása szabálytalan. »Fölöttesemnek meg sem mondom, miért rántsam be őt is« — hallottam nemrég, de a tervezett munka mégiscsak elkészül. A papírokat pedig valahogy elrendezik. Valaki azt mondta— felelős beosztású, járási vezető: — Ha mindent nagyon szabályosan csináltunk volna, nem tartanánk ott, ahol vagyunk. — És még hozzátette: — Bennünket nagyon könnyen be lehet, ne csukni. Pedig egy fillér sem tapad a kezünkhöz. Minden kockázatot, apróbb-nagyobb szabálytalanságot a község, a járás érdekében voltunk kénytelenek elkövetni. — Igen — és az egész jelenségben éppen ez a tragikomikus. Naponta emberek ezrei követnek el "kisebb-nagyobb szabálytalanságot, törvénysértést — a közösség érdekében. A kérdés már régóta él bennem: Miért nem lehet mindent ■ rendeleteknek, jogszabályoknak megfelelően elintézni, rendezni? Miért kényszerülnek vezetők és beosztottak a fegyelmi büntetés veszélyével játszadozni? A szabályok merevek? Vagy értelmezőik, alkalmazóik? Mindenesetre valamiképpen gátat kellene vetni az egyre jobban elburjánzó, szinte legálissá, mindenki által ismertté váló szabálytalanságoknak, az »okmánybélyegek« és társaik használatának. — HOGYAN? TALÁN FURCSÁNAK HANGZIK, mégsem tudok mást javasolni: A rendeletek és szabályok szigorúbb, ha úgy tetszik, merevebb alkalmazásával ott, ahol a törvényeknek a népgazdaság érdekeit sértő megkerüléséről, kijátszásáról van szó, és sokkal nagyobb önállóság, rugalmasság biztosításával olyan eseteken, amikor valóban nélkülözhetetlen feladat megoldása válik szükségessé. Tudom, bizonyos anyagok nehe. zen kaphatók. Mégis talán el lehetne érni, hogy az elosztásoknál a fontossági sorrendet ne az ötliteres »ománybélyeg« döntse el, hanem az arra hivatott szerv. És a többi, költségvetési előirányzat felhasználásánál se kelljen szemet hunyniuk a revizoroknak. Találják meg a törvényes módját a föltétlenül szükséges gazdasági ügyek elintézésének! Ne emlegessünk fegyelmit ok nélkül, mert ez oly nagyfokú liberalizmusra, önhatalmasko- dásra vezethet, amelynek gazdasági életünkre való egyéta kihatása igen nagy veszélyeket rejt magában. Paál László A Szövetkezetek Fejér megyei Értékesítő Központja (Székesfehérvár. Szabadság tér 6.) állami vállalatok, állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek és magánosok részére különböző űrtartalmú — 300—1000 literig — használt hordókat, jó állapotban levő 2 darab burgonyaosztá yozót (román import) és különböző favázas, tolósúlyos mérlegeket 200—1000 kg méréshatárig megvételre felajánl. Érdeklődni: Székesfehérvár, Szabadság tér 6., értékesítési osztály. Telefon 14-91, 25-80. (55740)
