Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-05 / 183. szám

Csütörtök, 1965. augusztus 5.

5

SOMOGYI NÉPLAP

BARACKÉRÉS IDEJÉN

A földmű vessző vetkezet bedegkéri felvásárlójától a siófoki MÉK veszi át exportra a 80—85 százalékos érettségi fokú kajszi- és rózsabarackot.

EPIZÓD

Adva van egy

férj. Feleség nélkül üdül. :És udvarok Természetesen a kislánynak azt mondja, hogy nőtlen. Egy hétig semmi baj. Aztán az üdülőben nős— nőtlen meccset hirdetnek. A fiatalember — aki tulajdonképpen férj — kétségbeesetten

töri a fejét, hogy melyik csapatban játsszon. Mert. Ha a nőtlenek közt, akkor megtudhatja a nej és családi purpalék származhatnak belőle. Ha meg a nősek csapatába áll be, akkor a meccs után * azonnal villámlás és mennydörgés várható a kislánytól... Utolsó lehetőségként az üdülő kultúrf elelő séhez fordul, ö biztosan jártas az ehhez hasonló dolgokban. Nem csalódott. Emi néni az első pillanatban megoldott mindent:

— Legyen taccs- bíró.

— S. Nagy —

F;

ülledtség. Fátyolfelhő.

A szódásüveg oldala párás. A bor sötétsárga.

A terasz tágas, szélén alacsony vaskoriáit.

A nádfonatú székek kagy- lószerűek. Oobbanás hallatszik a víz felől.

A szóda pezsegve keveri föl a nehéz, olajosán fénylő bort.

— Nem rossz. És így hidegen, szinte újjászületik tőle az ember Ahogy az egyszeri kőműves szokta mondogatni, boldogult cuüger, osr- don, segédmunkás koromban a gyári építkezésen, érettségi után: átjárja az ember gyomrát, belét.

Lekoppintja a ooh

.....1

m

ök, zsíros t“"* " szül a kék rövidnadrág. Felső része vissz-,.' fehérük a bélés.

— Hallom, voltál otthon.

— Igen. Akadt egy kis dolgom. Közben körülnéztem.

Az asszony' magas, hegyes orrú, Harminc körüli. Szája vonala mindkét oldalon túlzottan és hirtelen lefelé ível, amely arcának állandó flegmatikus jelleget ad. Hosszú, lakkozott körmű üjjával idegesen veregeti a hamut cigarettájáról.

— Beszélté’ valakivel?

— Nemigen. De azért tudok egyet-mást.

A társaság fölfigyel. A sarokban összebújó két nő is szétvál. Az egyik férfi bortöltés közben szól oda:

— Hallgatjuk, Giziké.

— Nem olyan érdekes.

— Számunkra minden érdekes, ami otthon történik. Elvégre szeptemberben oda megyünk vissza.

— Persze. És nem árt ismerni a legújabb eseményeket

Ezt a házigazda mondja, a horpadt mellű, vörhenyes bajuszú, középkorú tanár. Közben cigarettát kínál körben.

— A Jucit otthagyta a férje.

— A Ferkó? Nofene. Mi ütött belé?

— Állítólag a férfi öccse súlyos anyagi gondba került, és hozzájuk fordult segítségért. Juci pedig nem akart adni. Ezen aztán ösz- szekaptak.

— Pedig van legalább húszezer forintjuk a bankban.

— Mindegy. Nem adott. Hogy ő nem azért gürcöl. Még kölcsön sem, mert sosem látja viszont.

— ö ismeri a sógorát.

— Ott a gyerek, azt hiszem ötéves, az apja meg albérletbe ment.

— Hülyeség. Ilyen miatt felrúgni a családi életet.

— Majd kibékülnek.

— Ki tudja, mi van mögötte. Lehet, hogy más is. Ez csak alkalom volt a szakításra.

rektorunk csak az elrohanás- sal tudott válaszolni. Ahogy pedell Jóska bácsiék mondják, szép színházi este voit. Belépődíj nélkül.

—, Szóval zajlik az élet, vakáció alatt is.

— Tudjátok, kivel utaztam? Szegény Palival. Rettenetesen panaszkodik, hogy nem mehet sehova egész nyáron, mert a felesége megint beteg, és Pestre cipeli felülvizsgálatra. Kölcsönből élnek.

— Miért nem nézte meg a szerencsétlen jobban, kit vesz el? /

Könnyed, nyári csevegés

— A Juci sem angyal.

A nádas mozdulatlanul sötétedik előttüK.

— Kezdenek előbújni a

szúnyogok.

— Pedig Feri olyan rendes embernek látszott. Csak a társaságot nem bírta. Allergiás volt a tömeg iránt.

— Ügy látszik, az anyósát is azért nem bírta. A százhúsz kilós tömege miatt.

Nevetnek.

— Olga visszament az első férjéhez. Hallottátok?

— Fordítva: a férjét hozta ide.

— Igen, persze.

— Szegény ember. És mi lett a másik asszonnyal?

— Ott maradt a kétéves gyerekkel.

— Rettenetes.

— Nem, lesz együtt ezzel sem sokáig. Olga nem képes kitartani egy férfi mellett.

— Nem is titkolja.

— És már ide is költözött?

— A múlt héten. Az anyját meg elküldték albérletbe.

— Van még valami?

— Akaci. A diri felesége levelez egy palival. Aztán a férje kezébe került a levél.

— Hol csípte föl?

— Tanfolyamon.

— Volt zűr?

— Nem is akármilyen. Persze, az asszony sem volt fegyver nélkül, kinyitotta a picike , száiát. Olyan listát olvasott föl neki tényekkel, adatokkal, hogy szeretett di— Akkor még nem volt beteg.

— Nem is azért. De se

szakmája, se állása, még

csak jólálló szülei sincsenek, akik mindezt némiképpen pótolhatnák. Havi ezerhétszázból négytagú családot fenntartani...? Azt hiszem,

még egyszer jobban megfontolná.

— Julika ábén volt.

— Ne viccelj!

— És ez fix?

— Melyik? A kis alsós? Aki tavaly került hozzánk?

— És ki a boldog papa?

— Egy kétgyermekes nősember. Állítólag. Ez még nem biztos, de maga az esemény igen.

— Micsoda szégyen!

—x Miért?

— Mégiscsak nevelő. Mit szól a község?

— Alig akarom hinni. Még a télen együtt utaztunk, és akkor engem, a tiszta, igaz szerelemről vallott szilárd nézeteivel szórakoztatott.

— Hátha az volt?

— Kétgyerekes családapával?

— Különben is huszonhét éves, ha jól tudom. Ennyi idős korban már ugye ... Neki is joga van az élethez!

A strandon kilőtték a viharágyút.

— Nem érdekes. Tegnap is jelezték, mégsem volt semmi.

— Mégis jó lenne hazaindulni. Még ittragadunk a nyakatokon.

— Egy pedagógusnak mégsem szabadna így viselkednie.

— És ha már megtörtént, ment volna el Pestre. Senki sem tudta volna meg.

— Nyilatkozott?

— Kénytelen volt. Azt mondta, ez a magánügye, senkinek semmi köze hozzá.

— Voltaképp igaza van.

— De pedagógus. Hát nem érted?

— Na és? Egyben ember is.

Ezt a férje mondta, aki eddig csak ritkán szólt bele a társalgásba. — Csak védd. Azt tudod, az ilyeneket pártolni.

Az asszony durcásan felvágta a fejét

— Gyerekek, ne veszekedjetek. Nyár van, pihentessétek az agyatokat. Az etikai vitákat hagyjuk meg a tanévre. Bár manapság legjobb még akkor is tartózkodni a szavazástól. Meséljek valami jó viccet? Két apáca autóstoppal akar utazni...

— Még csak most ért ide? A mi negyedünkben már két hete ez járja.

— Ne készüljetek, főzök feketét. Délelőtt pörköltem. Jutka, ti meg igazán ráértek, itt laktok a szomszédban. Olyan jó egy kicsit beszélgetni. Nem? A kerítéssel hogy álltok?

— Talán a jövő héten készen lesz.

A szél megzörgeti a nádast.

A vendégek gyorsan felállnak.

— Ne haragudjatok, el kell mennünk. Talán még vihar előtt hazaérünk.

— Jutka, ne készülődjetek!

— Holnap gyertek át. ió? Römizünk egyet, a férfiak meg ultiznak.

— Lehet. Ha csak nem jönnek ki Miklósék.

— Köszi mindent.

— Kézcsók. szervusztok. Ne adjak valami kabátfélét'’ Megfáztok.

— A, sietünk.

A szél erősödik. Délnyugat felől vastag, haragos felhő terpeszkedik a Balaton felé.

Somogyi Károly

Gyorsítsuk meg a borsóvetőmag csépléséoek ütemét

Az idei időjárás általában kedvezett a bomsóvetőmag-ter- mesztésnek. Ám a borsovető- mag idejében való betakarítása nagy feladat elé állította a mezőgazdasági nagyüzemeket. Ennek ellenére mindent megtettek a termés gondos betakarításáért. A borsóaratás eredményes és gyors megszervezéséhez és lebonyolításához nagy segítséget nyújtottak a megyei és a járási szervek is.

A borsó jelenleg még nagyon sok helyen renden fekszik, s az a veszély fenyeget, hogy ha nem forgatjuk meg gyakran, akkor a renden ki- csírázhat, illetve megpenészed- het. Ez pedig jelentős jövedelemcsökkenéssel járna. A sokszori forgatás pedig egyrészt a munka dandárjában sok munkaerőt vonhat el, másrészt pedig tetemes pergési veszteséget okozhat.

Ezért nagyon fontos a mihamarabbi borsócséplés. Részesítsük tehát előnyben a borsóvetőmagot a cséplési sorrend kialakításánál. Így nemcsak a fölösleges forgatások munkáját takaríthatjuk meg, hanem megakadályozhatjuk a termés- és az ezzel járó jövedelem- csökkenést. Akár kombájnnal, akár cséplőgéppel végezzük a borsó cséplését, nem szabad az alábbiakat szem elől téveszteni:

1. A legkisebb veszteséget a gumiveröléces csépléssel érhetjük el.

2. Gumiverőléc hiányában a vasverőléceket faverölécekre cseréljük ki.

3. A fordulatszámot csökkentsük le 5—600-ra.

á. A dobkosár beállítására is ügyeljünk, a dobkosár rését elől 30 nun-re, hátul 20 mm-re állítsuk.

A mihamarabbi cséplést indokolja a zsizsik kártételének csökkentése i*. A korábbi években használt zsizsiktelenítési eljárások mellett ebben az évben lehetőség van arra is, hogy a tavaly nagyüzemi kísérletekben jól bevált metil- bromidos zsizsiktelenítést alkalmaztuk. Ez nemcsak gyorsabb, de lényegesen gazdaságosabb, olcsóbb eljárás is.

Országos Vetőmagtcrmeltetö és Ellátó Vállalat.

TERMELŐSZÖVETKEZETEK,

ÁLLAMI GAZDASÁGOK FIGYELEM!

Zöldség- és gyümölcssxállításra alkalmas 47 X SS X 22 cm külméretű ládákból 40 OOO darabot megvételre ajánlunk.

Értékesítés a 114/1965. PM—OT (Pk- 8.) rendeletben foglaltak alapján.

Érdeklődni lehet: NÖVÉNYOLAJIPARI ÉS MOSÓSZER- GYÁRTÓ ORSZÁGOS VÁLLALAT, BUDAPEST,

XV., Horváth Mihály n. 2. Telefon 408-954, Goldstein.

(3733)

A Kaposvári Cukorgyár

az őszi répafeldolgozási idényre,

— amely előreláthatólag

1965. szeptember 7-től 1966. január

31-ig tart —

férfi munkavállalókat fölvesz.

Jelentkezni írásban vagy személyesen a gyár munkaügyi osztályán kell.

Útiköltséget nem térítünk.

(116437)