Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-05 / 183. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1965. augusztus S. A ciprusi kérdés vitája a Biztonsági Tanácsban A Biztonsági Tanács ked- zonyos feszültség a szigetor- den este újra összeült, hogy, szágban, ez csak azzal ma­gyarázható, hogy Törökország nyíltan veszélyezteti Ciprus területi épségét. Kiprianu le­szögezte: kormányának az az álláspontja, hogy a török és a ciprusi kormány követelésére megkezdje a ciprusi kérdés vitáját. Mint a TASZSZ jelenti, az elsőnek felszólaló Orhan Eralv török küldött azzal vá- j a törvényhozási rendszer dolta a ciprusi kormányt, hogy a török nemzeti ki­sebbség rovására megváltoz­tatja az ország alkotmányjogi fölépítését. Két törvényterve­zetről van szó, amely egy­részt előirányozza az elnök és a képviselőház megbíza­tásának meghosszabbítá­sát. másrészt részleges változtatásokat ír elő a választójogi rendszerben. Eralp szavai szerint ezek az intézkedések rendkívül sú­lyos helyzetet teremtenek a szigetországban és veszélyez­tetik Ciprus békéjét. Az ezután felszólaló Kip­rianu ciprusi külügyminiszter alaptalannak minősítette a török kormány panaszát. Hangoztatta, hogy Cipruson a helyzet viszonylag nyu­godt, és ha tapasztalható bi­módosítása kifejezetten Ciprus belügye. Alexisz Liatisz görög kül­dött felszólalásában s ' _n azt hangoztatta: Törökor­szágnak semmi alapja sem volt arra, Hogy pa:: • l­jen Ciprus ellen a Biztonsá­gi Tanácsnál. A ciprusi tör­vényhozási intézkedések — Liatisz véleménye szerint —• nem teremtenek semmiféle veszélyes helyzetet az or­szágban. A görög küldött a török kormánynak a ciprusi problémával kapcsolatban el­foglalt álláspontját »negatív és obstrukcionista« álláspont­nak nevezte. Ezután Ismét Eralp török küldött rövid felszólalása kö­vetkezett, majd a Biztonsági Tanács elnapolta ülését és a vita folytatását mára, ma­gyar idő szerint 20 órára tűz­te ki. (MTI) Ämerikai zsoldosok, kubai ellenforradalmárok és Csőmbe gépek Szudánban Abdalla Nugdalla szudáni miniszterelnök-helyettes a déli tartomány Juha városába uta­zott, hogy a helyszínen tájé­kozódjék a lázadó csapatok és a kormány egységeinek újabb véres csatái után kialakult helyzetről. Repülőútjára azért is szükség volt, mert a főváros és a déli városok között ismét megszakadt minden távközlési kapcsolat. A khartúmi sajtó részleteket közöl a külföldi beavatkozás­ról. Megállapították, hogy a déli lázadók oldalán Kongóból beszivárgó amerikai zsoldosok és kubai ellenforradalmárok ir harcolnak. A szudáni légierí parancsot kapott a behatoló ellenséges repülőgépek lelövé- sére: ezek a gépek Csőmbe lé­gierejéhez tartoznak, és lő­szert, fegyvereket és élelmi­szert dobnak le a déli lázadók, na., és az őket támogató zsol­dosoknak. Várható, hogy a dél-szudáni harcok ismét fellángolnak, mert lejárt az a határidő, ame­lyet július 19-én El-Mahdi bel­ügyminiszter a lázadók fegy­verletételére kitűzött. A tizen­öt napos ultimátum szerint azok a lázadók, akik megadják magukat, teljes amnesztiában részesülnek, de akik ezután is folytatják a harcot, szembe ta- álják magukat a kormány kí­méletlen szigorával. (MTI) Sekou leire és Hasszer tárgyalásai Az EAK fővárosában szer-1 vánosságra ma Kairóban és dán délelőtt megkezdődtek Se- Conakryban. Sekou Touré ma kou Touré guineai köztársasá-1 hajnalban utazik haza. (MTI) gi elnök és Nasszer elnök meg­Novasz sorsa még nem dőlt el A görög parlament szerdán a késő délutáni órákban har­madszor is összeült, hogy meg­próbáljon dönteni a Novasz- kormány sorsáról. Egyes je­lentések szerint az éjszakai órákban talán már sor kerül a bizalmi szavazásra. A szerda esti vitában első­nek Kosztopulosz hadügymi­niszter kért szót, s a vietnami és a ciprusi helyzettel foglal­kozott. A többi között kije­lentette, hogy Görögország nem küld katonákat Vietnam­ba. Az athéni rendőrségnél tel­jes készültséget rendeltek el, a szabadságolásokat beszüntet­ték. Űjabb tüntetésektől tar­tanak. (MTI) Caamano és Imbert tárgyalásokba kezd Az AFP jelentése szerint Santo Domingóban a múlt héten megállapodtak abban, hogy a szemben álló felek katonai vezetői közvetlenül tárgyalnak az ideiglenes kor­mány létrehozásának még függő kérdéseiről. A megbe­széléseken részt vesznek az AÁSZ háromtagú bizottságá­nak képviselői is. AZ OKINAWAI VULKÁN Amerikai B—52-es bombázó­gépek Okinawa-szigetéről in­dultak támadásba a dél-viet­nami szabadságharcosok had­állásai ellen. Ez volt az első eset, hogy az Egyesült Államok japán területet használt fej a Vietnam elleni agresszió egyik bázisaként. Watson tábornok, a 9. USA- hadsereg parancsnoka és a Riu-Kiu-szigetek diktátora na­gyobb hatalommal rendelke­zik, mint egykor a japán csá­szár. Okinawa igazi ura és uralkodója Watson tábornok. Az amerikaiak a távol-keleti háború során 1945-ben foglal­ták el s szállták meg Okinawát, szemben a kínai szárazfölddel, és egyik legnagyobb ázsiai ha­ditengerészeti és légibázisukká Japánban minden eszt-ndben megrendezik az Okinawa vissza­csatolásáért kü~d-"> r- m ni ' énünkön Nagyjából To­kióba vonuln-k at amer k m-gsz iiók távozását és Okinawa visszatérését követelő tüntetők. (MTI külföldi képszolgálat.) építették. Hosszú időre rendez­kedtek be a Riu-Kiu-szigete­ken, s a nyolcszázezer .s. c:,y, szigetcsoport legnagyobb fán. Mint Caravay tábornok, Oki­nawa egykori amerikai pa­rancsnoka kijelentette, »a szi­geteken jelenleg fennálló rend íratlan törvénye, s ha ez va­lamiféle kérdéseket vet föl, akkor ezt a rendet egyetlen paranccsal törvénnyé lehet ten­ni-t. Okinawa lakossága a meg- .01 lások ellenére lankadatlanul -űzd a sziget visszatéréséért Japánhoz. A küzdelem heves­ségére jellemző, hogy atsziget fővárosában, Nahában levő amerikai katonai kórház ápolt­jainak 30—40 százaléka (ame­rikai katonák) az okinawaiak- kal történt összecsapások alkal­mával sebesült meg. Okinawa a leghírhedtebb amerikai egységek, elsősorban a felforgató tevékenységre használt Special Forces és a tengerészgyalogosok gyako-ló- ere. A szigeten az okinawaiak elleni akciók alkalmával »gya- torolják« gyilkos tevékenysé­güket, készülnek fel vietnami bevetéseikre... A Dél-Viet- aamba vezényelt amerikai ten- :jerészgyalogosok is Okinawán kaptak »ázsiai kiképzést«, de innen indítják útnak az ázsiai szocialista országokba a ké­meket, szabotöröket is. Újab­ban pedig — a japán közvéle­mény tiltakozása és a toikói kormány »rosszalása« ellenére — Okinawát bekapcsolták a Vietnam elleni agressziójuk láncolatába. »Lehorgonyzóit repülőgép- anyahajó« — szokták monda­ni Okinawáról az amerikaiak, a japánok viszont »vulkán­nak:« nevezik, amely most is­mét kitöréssel fenyeget: a til­takozások hulláma söpör végig Japánon az amerikai megszál­lás ellen. S. T. A megbeszéléseken a kö­vetkező, mindeddig megold­hatatlannak bizonyult prob­lémákat vizsgálják meg: a két fél fegyveres eröi- nelt beolvasztási a nem­zeti hadseregbe; # a főváros közlekedésének helyreállítása a nemzetközi övezet eltörlésével; annak a fegyveres erőnek siyF (rendőrségnek vagy hadse­regnek) meghatározása, amely biz­tosítaná a közrend fenntartását; O a harcolóknak nyújtandó közkegyelem biztosítékai; ® a felkelők fegyvereinek be­szolgáltatására szol,; áló el­járás. E technikai kérdések tisz­tázása után kerülhet sor egy magasabb szintű megbeszélés­re a helyzet katonai vonatko­zásairól. Dr. Hector Garda Godoy. akit az ideiglenes kormány elnökének szemeltek ki, folytatja tárgyalásait kabinet­jének összeállítására. Az AÁSZ emberi jogok bi­zottsága felhívást adott ki. Minden letartóztatott sze­mélyt haladéktalanul bírós'g elé kell állítani, Hogy tisz­tázzák, megalapozott-e elles­ne a vád — hangoztatja a felhívás. Mint ismeretes, ko­rábban a bizottság megálla­pította, hogy az imbertisták bÖrtÖ~S:erekor)-'— ' rülmények között zsúfolták össze a junta ellenfeleit anélkül, hogy bírói eljárást folytattak volna ellenük. RÖVIDEN 32 afrikai állam a Bizton­sági Tanács mielőbbi össze­hívását kéri, hogy megvitas­sa a dél-afrikai kormány fa­ji megkülönböztető politiká­ját. A levél egyidejűleg azt is kéri, hogy a tanács a le­hető legrövidebb időn belül tartson vitát az Angolák: í, Mocambique-ban és az úgy­nevezett Portugál-Guineában fennálló helyzetről. Muhamtned Zahir sah af­gán király szerda délelőtt a Kremlben megbeszélést foly­tatott Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnökkel, Anasztasz Mikojannal. Ausztrália 42 jelentős ki­kötőjének forgalma bénult meg szerdán több mint 22 000 kikötőmunkás sztráikja kö­vetkeztében. A sztrájk a jö­vőben megismétlődik minden második hét szerdáján mind­addig. amíg nem teljesítik a k’kötőmunkások bérkövetelé­sét. beszélései. Délben az EAK el­nöke bankettet adott az El- Tahira palotában vendége tisz­teletére. A megbeszélések a követke­ző kérdéseket ölelték fel: 1. Az algériai helyzet és a két ország kapcsolatai az Al­gériai Nemzeti Forradalmi Ta­náccsal. (Mint ismeretes, Gui­nea Ben Bella volt elnököt tá­mogatja, az EAK pedig baráti /kapcsolatokra törekszik az új algériai kormánnyal.) 2. Az afroázsiai konferencia. (Mindkét ország szerint a ter­vezett időben, november 5-én meg kell nyitni Algírban a konferenciát, s biztosítani kell sikerét.) 3. Az accrai afrikai konfe­rencia. (A ghanai elnök kérte, hogy a találkozót szeptember­ről október 21-re halasszák el, de ez több afrikai ország el­lenzésével találkozik: Algéria különösen ellene van, mert az október végi afrikai értekezlet megnehezítené a november eleji afroázsiai konferencián való részvételt számos államfő számára.) 4. A vietnami probléma ' megoldását elősegítő újabb kezdeményezés. (Sekou Touré tájékoztatta Nasszer elnököt Tito elnökkel Brioniban foly­tatott tárgyalásairól és az el nem kötelezett országok újabb jószolgálati missziójával kap­csolatos véleményéről.) Az említett kérdésekben ki­alakult álláspontokról a közös közlemény számol majd be, bt egyidejűleg hozzák nyíl­(I fenéié Reeseeee Brahminok, boncok, muftik egy jezsuita gyarmatosító kö- Spanyolország és Mexikó al­zusség alapjait. »Kereskedő királyát, a kereskedővel, katona a ka­tonával« — volt a jezsuiták GUARANI INDIÁNOK második nemzedékének hí- KÖZÖTT réssé vált jelszava. A XVII. ------------­s zázad elejére a jezsuit us Az »atyák« igen nagy sze- mindenütt kiépítettek ta- repet játszottak a rabszolga- maszpontjaikat Délkelet- kereskedelemben is. Évről év­1541-ben lett Loyolai Ignác gondolkodással.« Loyolai sze- Ázsiában, brahminnak, bonc- re rabszolgahajókat küldtek a Jézus Társaság első »gene- rint »a meggyőződés f»’ ak, és muftinak öltöztek, az afrikai Angolába. (Angola rálisa« és ekkor fogalmazta zásáig terjedő korlátlan en- íesszemenően alkalmazkod- és Goa, ez a két jezsuita meg azt a törvényt, amely a gedelmesség a légi.. g_,^,j jk a helyi szokásokhoz. Me- segítséggel meehódított oor- fekete hadsereg törvényei kö- öröm«, s a társaság első ge- xikóban viszont, ahol a spa­zött talán a legfontosabb: nerálisa szerint »ezt érez- nyo1 konkisztádorok — és a tu§al gyarmat különben a »Engedelmesség az elöljáró- hette Ábrahám is, amikor ferencesek — megalapozták mai napig is fontos bázisa a nak, mintha az ember halott Isten azt parancsolta neki, már a ókeresztény« uralmat, jezsuita missziós munkának, test lenne, vagy bot egy öreg hogy áldozza fel fiát, Izsá- 3em sokat , törődtek azzal, s a »^panyoi vonal« híveinek ember kezében.« A legfőbb kot.« hogy alkalmazkodjanak a . elölj: ró személyét »Szent Pé- , . »bennszülött« tradíciókhoz, a spanyolországi, olaszorsza­ter utódában«, a pápában je- ^’t ’-parancsolt Isten« a je- szokásokhoz. Egy Landa ne- gi és japán! »provincia« mel­lölték meg, de már a tridenti a ttd tartóttat hittat vű íezsuita Yucatánban le- lett — legjelentősebb székhe­zsinat is azt mutatta, hogv nem annyira a loJcintálr „ei lannak látszó reformációval, romboltatta az ősi jezsuixaK voi- , __ __ ___1 a szték lye.) A spanyol jezsuiták a tak a cápa »botjai«, hanem a de ?e . hatástalanul; templomokat, elégette a régi XVII. és XVIII. században , „ \ ...... .. * mint a dominikánusok es a kéziratokat. A »nemes atya* külön államot szerveztek meg pápák is eszkozok voltak a ferencesek, hanem részben Jézus Társaság generálisának úgy, hogy látszólagos enged- . , ,. ... ,, , , , , „ , , ,, . ’ , / . _ , . , méretett a hitetlenséggel szeretik hangsúlyozni, hogy és más vezetőinek kezeben. menyeket tegyenek — mint .... . ... . ss, », . , 1 a már idézett tridenti zsina- gyanúsított indiánra, es ha lám, ok az »igazi kommums­VÉGLEG FELHAGYNI ton — részben pedig úgy, az indián ezután is »reni- ták«, hiszen ők annak idején AZ ÖNÁLLÓ GONDOLKO- hogy a megfélemlítés, e lelki tens« volt, forró viasszal ön- — Bolívia és Brazília között,- terror, s a »befolyásolok be- tötte le a szerencsétlen há- az őserdőkben — »kommu­folvasolasa« ui es uj módsze- , • * *11 „ ,. , 1 reit találják ki, és alkalmaz- tát. msta államot alapítottak«. De — mint Loyolai leszö- zák. - A jezsuiták buzgalmának Paraguay azonban valójában gezte — »csak az várhat el köszönhető, hogy a római rabszolgatartó állam volt, engedelmességet, aki maga is 20« KORBACSüTÉS egyház a gyarmati kor vé- ahol az indiánok általános engedelmes«, s ezért a kato- ' gén megkaparintotta Mexikó, munkakötelezettsée alanián nai szempontok alapján épi- Még élt Loyolai, amikor Peru, Columbia és Ecuador , 1 g , alapjan tette föl a társaság szerveze- legkedvesebb tanítványa, nemzeti vagyonának több dolgoztak, és szóig Itatásokra tét. Az engedelmesség három Xavieri Ferenc Indrba uta- mint a felét. Az »Űj Spa- voltak kötelezve a jezsuiták- fokát különbözteti meg a tár- zott. hogy — mint »térítő« nyolország«-nak nevezett kö- kaj szemben. A terület ősla- saság máig érvényben levő — kiterjessze a portugál zép- es dél-amerikai spanyol k5inak a guaranj indiánok- szabályzata: 1. A paran-sr> • gyarmatbirodalmat, amelv- gyarmatbirodalomból a Jézus ’ puszta végrehajtása. 2. Saját nek legnagyobb szorgalmazó- Társaság kincstárába a nak szama három emberöltő akaratunkat a parancsoló ia és haszonélvezőié VI. XVII század végén többmint alatt a majdnem kétszáz- akaratával cseréljük fel, és Nándor pána volt. S ugyan- 20 millió pezo folyt be éven- ezerről 74 ezerre apadt. Ha a így hajtiuk ■’-'are a párán- »sak Lovolai küldte Kínába ként. A korona jövedelme Spanyoi korona _ perszenem c sókát. 3. A legmagasabb atvát. aki ott eleinte ennek alig húsz százaléka ... . . .. h rendű, a legkívánatosabb fok: RiMöhát imádta. hogy iav volt. Nem csoda hat, hogy a az maianok iranu re.z et, végleg felhagyni az önálló raff inált módon megvesse jezsuiták neveztették ki Űj- nem a maga anyagi érdekei rendszerint 200 korbácsütést Paraguayban. jezsuiták DÄSSAL miatt — nem vet véget sza­bályos háborúban a jezsuita államnak, az indiánok vég­képp kipusztultak volna. FRANCO ÉS A jezsuiták barAtsAga _ A függetlenné váló közép- és dél-amerikai államok mindegyikének első Intézke­dése a jezsuiták kiűzié&e volt S a jezsuiták a XVIII. század végén már annyira népsze­rűtlenek voltak Európában Is, hogy XJV. Kelemen pipa kénytelen volt »elítélni«, sőt »kiátkozni« a társaságot. De éppen, mert — többek között — a spanyol gyarmatbiroda­lom bomladozni kezdett, mert valamennyi spanyol szabad­ságharc antiklerikális jelleget öltött, a pápa és a spanyol ’ orona századunk elején na­gyon is meehé’-*’' .. • teköpenyes atyákkal. A je­zsuiták befolyása alatt levő eevházi körök nem «okkal előtte még »szocip1'«tÄnak«, sőt — ami még rosszabb — eretneknek bé1”ötíe7ték XIII. Leó p-'pát. P° aztán rnpg<;7ülpt0tt a atyák és a Vaftteán él Vínr*wtcpga> a Slrs^rwcl K f-i—1 ^ ol'öri ]£­zadozó Fraoró és lepraypezabb . kez­dettől fnevp p .p-rf.-:*.')- Pol- tok. s ők hí"t'-'k fal p nána tipvelrrett 1 s r — /\ fP­Vpffi. }-)crst'/eef cr'vn-r'tr^l fr^-- 0(5 ppmnoM-am b^(Í­c orpdo j c; r>" rfj-Xry -PXTí cjfpPT­'Pf'} p r*i ctOiV TT'»'o np-i (tpnofá­UfViqri 3zt az pVinek innefv ipcfven az ő (Folytatjuk) Lovag Antal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents