Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-27 / 201. szám
Kollégium, externátus, menza Most, a tanév kezdete előtt egyre több szülő fordul hozzánk, kollégiumi igazgatókhoz. — Fölvették a fiamat, lányomat a középiskolába. Hogyan kerülhet be a kollégiumba? Sajnos, most már késő, a tanév végén kellett volna ezt kérni. Most legföljebb exter- nátusi fölvételről vagy menzai ellátásról beszélhetünk. Mi is hát a kollégium, az externátus, a menza? Kollégiumok, diákotthonok A vidéken lakó szülők legtöbbje diákotthonban, kollégiumban szeretné elhelyezni gyermekét. Mi a különbség diákotthon és kollégium között? Mindkettő megegyezik abban, hogy azoknak a közép- iskolás diákoknak az otthona a tanévben, akiknek a szülei a középiskolától távol laknak, a tanulók nem járhatnak be, a szülőle anyagi helyzete nem teszi lehetővé a magánháznál való elhelyezést. A különbség a kettő között az, hogy a kollégiumnak magasabb rendű diákönkormányzata van, de az ellátás, gondozás szempontjából azonos a két intézmény. Hogyan történik a fölvétel a kollégiumokba és a diákotthonokba? Az új elsősöknek az iskolai továbbtanulási lapon kell ezt kérni, a fölvételről a kollégium igazgatója dönt a kapcsolatos iskola igazgatójával egyetértésben. A II., III., IV. osztályosoknál a tanév napi háromszori étkezést kapnak. Meghatározott napirend szerint élnek, előtérbe kerül a tanulók öntevékenysége. Állandó tanári felügyelet alatt vannak. A kollégiumokban és diákotthonokban a kapcsolatos iskolák tanárai és a kollégium nevelői korrepetálják a gyengébb tanulókat, nagyobb tanulmányi segítséget kapnak a bekerülő új elsőosztályosok Ezeknek a tanulóknak ezért külön díiet nem kell fizetniük. Fokozottan érvényesül, hogy a jobb tanulók segítik a "lengébbeket. Megyénkben az elmúlt tanév végén a kollégiumokban elhelyezett tanulók tanulmányi átlaga 3,6 (a megye középiskolai átlaga 3.2) volt. Ez is a bentlakásos intézmények előnyét igazolja. A beteg gyermekeket kollégiumi orvosok gyógyítják, természetesen díjtalanul. A kollégiumi elhelyezésre rászoruló, de hely hiányában föl nem vehető tanulók középiskolai továbbtanulását az externátus! ellátás rendszerével segítjük elő. Externátusi ellátás A szociális juttatásokat tekintve közvetlenül a kollégium, a diákotthon után következik. Az externátusos tanulókat ugyanúgy veszik föl, mint a kollégistákat Ezekre a tanulókra is vonatkozik a kollégiumi szabályzat, hiszen nuló nem szenved fertőző betegségben. A menza A menzás tanulókat az illetékes középiskolák igazgatói veszik föl a tanév kezdetén. A kérelemhez csatolni kell a munkáltatói igazolást. Elsősorban azok étkezhetnek í menzán, akik bejárók,'vagy íz- iskola székhelyén laknak, is mindkét szülő dolgozik. A iárftési díj átlagosan 50 forint. Ez a szülők keresetétől fügéén több vagy kevesebb is lehet. Ennek ellenében a diákok tanítási napokon ebédet kapnak. A menzát igénybe vevő tanulók vidéken általában a kollégiumokban étkeznek, Kaposváron külön önálló középiskolai menza működik a Munkácsy Gimnáziumban. Mi tehát a teendő, ha a közép:skolákba fölvett tanuló nem került be a kollégiumba? Az illetékes kollégiumi igazgatójától kérhetik a szülők az externátusi fölvételt. A havi átlagosan 150 forinttért nemcsak napi háromszori meleg ételt kapnak a tanulók, hanem a tanulószobán rendszeres nevelői segítséget is tanulmányaikhoz, s a nevelők szálláshelyükön ellenőrzik helyzetüket és magatartásukat. Az externátusi ellátás tehát pótolja a kollégiumot. Cselők László kollégiumi szakfelügyelő A természeti bőségesen megajándékozott bennünket virágokkal, s nincs talán egyetlen lakás sem, ahol hiányoznék ez a dísz. Most a virágcsokorról, a vágott virágokról ejtenénk néhány szót. A legtermészetesebb: a nyíló virágot levágjuk a szárról, s vázába, vízbe tesszük, hogy sokáig éljen, díszítsen. Régi gyakorlat, hogy a rövid szárú, tömör virágokat alacsony vázába tesszük, a hosszú szá- rúakat pedig magas, karcsúban helyezzük el. Ugyancsak figyelemreméltó, hogy az illatos virágokat nem lehet más virágokkal egy csokorba kötni. A gyöngyvirág illata például elhervasztja a tulipánnak, a violának, elnyomja a dáliának jellegzetes illatát. Íratlan és régen kialakult hagyományai vannak a virágkötésnek. A szegfűt például nem szokták más virággal csokorba kötni, viszont a színes őszirózsa köré jól illik az apró virágú fátyolka. A dália virágait sokszor kardvirág mellé kötjük, vagy csupán leveleivel díszítjük a szép csokrot. A vágott virágoknál ügyeljünk a színtársításra. Bár azt mond iák: a természet válogatás nélkül rak egymás mellé lila violát és piros tátikát vagy kék harangvirágot és zöld fenyőt, a lakást díszitő csokornál mégis gondunk legyen a színek harmóniájára. A korszerű lakberendezéssel egyidejűleg változik a virágkötés módja is. Míg régen a kerek, tömör »-bokréta-« volt kedvelt, most inkább egy-két szál szépen elrendezett virág díszíti az otthont. Ilyen új stílusú virágkötést ábrázolnak képeink. A tálban kerek, kis szögekkel ellátott korongra tűzik a virágot. (Első képünk.) Két szál vérvörös gladiola (kardvirág) és lenn egy hófehér szegfű. A kék harangvirág a változatosság kedvéért üvegtálba került zöld dálialevelek- kel. (Második képünk.) A virágkorong körüli részt néhány szép% kavics is díszíti. A virág elrendezése után s naponta kapjon friss vizet. Jó, ha csipetnyi sót is teszünk a vízbe, hogy hosszabb ideig friss maradjon a csokor. A VIRÁG LAKÁSBAN végén döntjük el, hogy kik kaphatnak a következő tanévben kollégiumi elhelyezést. Az elbíráláskor figyelembe vesszük a tanulmányi munkát, a magatartást, a szociális helyzetet, a közösségben végzett munkát. Mit ad a kollégium és a diákotthon? Egy-egy kollégista államunknak havonta több mint 600 forintjába kerül, ennek az összegnek csak egy részét térítik meg a tanulók, átlagban 200 forintot. Vannak teljesen ingyenesek vagy csak egészen minimális összeget fizetők; vannak, akik 200 Ft-nál lényegesen többet fizetnek. Mitől függ az, hogy ki mennyit fizet? A szülők keresetétől, anyagi helyzetétől, a kiskorú ellátatlan gyermekek számától, a tanulók tanulmányi eredményétől, magatartásától és közösségi munkájától. Az elsősöknél a tanulmányi eredményt, a magatartást és a közösségi munkát csak az első félév végétől vesszük figyelembe. A kollégiumokban, diákotthonokban a tanulók teljes ágyneműfelszerelést, idejük nagy részét a kollégiumban töltik, ott étkeznek munkanapokon és ünnepnapokon egyaránt, részt vesznek a kollégiumi egyéni tanuláson, korrepetáláson, a kollégium rendezte egyéb foglalkozásokon, csak nem alszanak a kollégiumban. Egyes kollégiumok annyira zsúfoltak, hogy externátusos diákjai nem tanulhatnak a kollégiumokban, hanem az iskolai tanulószobán. Az externátusos tanulók tehát magánházaknál alszanak, mindenki maga gondoskodik lakásról. Az externátusos tanulók térítési díja átlagban havi 150 forint. A díjat ugyanúgy állapítják meg, mint a kollégistáknál. Az externátusos tanulókat szállásukon a kollégium nevelői rendszeresen ellenőrzik. Mindkét fölvételi kérelemhez — a kollégiumihoz és az externátusihoz is — mellékelni kell a szülők vagyoni (kereseti) viszonyaira és az ellátatlan családtagok számára vonatkozó munkáltatói igazolást, továbbá hatósági orvosi igazolást arról, hogy a taISKOLAKEZDÉS Minden üj iskolaév a gondok és remények váltakozásával kezdődik. A legtöbb gond és várakozás azonban az első iskolaévet előzi meg a szülőnél és a gyermeknél egyaránt. Noha — az iskolareform jóvoltából — szinte észrevétlenül válik a gyermek óvodásból iskolássá. A második, harmadik, negyedik osztályba, majd a felső tagozatba lépők valójában csak egy-egy lépcsővel jutnak közelebb a tudás ormaihoz. A »felsőbe« lépés — az általános iskolából a középiskolába vagy az iparitanuló-iskolába kerülés — már izgalmasabb. Nagyobb feladatok elé állítja a fiúkat, a leányokat, de a szülőket is. Amikor negyedik általánosból ötödikbe lép a gyermek, a szakosított oktatás következtében a legtöbb helyen már minden tárgyhoz egy-egy új nevelői egyéniség kapcsolódik. A vidám vagy szigorú tanító néni helyett most minden órára más és más tanár érkezik. Az egyik szigorú, szúrós tekintetű. A másik harsány és vidám. A harmadik a kettő keveréke. A negyedik? Ismét más. És ezt a sokféle embert kell megszokni. 10—11 éves korban elérkezett az idő, hogy a gyerek különböző temperamentumú nevelői egyéniséggel ismerkedjék meg. A szakosított oktatás azért fontos, hogy a gyermekek az egyes tantárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz, számtan stb.) »specialistáitól«, szaktanáraitól tanulhassanak. Az új arcokat hamar megszokja a gyermek. Pár hét múlva már élvezi is, hogy minden órán más és más tanár jön az osztályba. Ezután a szülőnek jelent gondot, hogy a sok tanárral megismerkedjék, tapasztalja követelményeiket, módszereiket, hogy ezáltal eredményesebben segíthessen gyermekének. Nagyon hasznos, ha a szülők már az év elején fölkeresik az osztályfőnököt, s elmondják véleményüket gyermekükről. Az esetleges fogyatékosságra (balkezes, nagyothall stb.), súlyosabb gyermekbetegségekre, a gyermek nem mindennapi jó, illetve rossz tulajdonságaira, szokásaira is föl kell hívni a figyelmet. Nagy segítséget nyújt a pedagógusoknak — s ez aztán a gyermek számára kamatozik —-, ha elmondjuk, például: — Az én fiam nagyon rendes, szófogadó gyerek, segít otthon, talán még jobban is, mint nővére, de ha kisüt a nap, nem lehet vele bírni, ott hagy csapot-papot, s csak akkor látom, ha éhes! Az osztályfőnök ily módon már jó előre tudia: tavasszal a gyermeket keményebben kell fogni, hogy mérsékelni lehessen »napimádatát«. Igyekezzünk tehát közvetlen, jó kapcsolatot kialakítani az osztályfőnökkel. »Kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond« — erre tanítottak bennünket az öregek. De mennyire igazuk volt. A felső tagozatba lépő gyermekkel lényegesen többet kell a szülőnek törődnie, és szorosabbra kell fűznie az iskola és a szülői ház közötti kapcsolatot. Ez vonatkozik az általános iskolából a középiskolába, illetve iparitanuló-lntézetbe lépő gyermekekre is. A szülő törődése nem szűnhet meg a gyermek 14. születésnapján. Sőt! A nagyobbacska gyermek- embernek nemcsak több cipő, ruha, hanem lényegesen több gondosság, szeretet is kell. Kolozsvári Gyula KON ALMÄS LEPÉNY 30 deka liszt, 10 deka zsír vagy 15 deka vaj, egy fél csomag sütőpor, egy tojás sárgája, 10 deka cukor és annyi tej vagy tejföl, ameny- nyivel nyújthatóvá gyúrjuk. Kétfelé osztjuk. Felét elnyújtva behelyezzük a tepY H A I síbe, rásimítjuk az almatöl- ! teléket, rátesszük a másik kinyújtott lapot, megszurkál- 1 juk villával, lassú tűznél sütjük. Töltelék: fél kilogramm reszelt almát 10—15 deka cukorral, fahéjjal párolunk, közé keverünk 15 deka darált diót, 10 deka baracklekvárt és két evőkanál rumot. Balatoni mozik műsora BALATONMAR7A A w-Preludio-K-akció. BALATONFENYVES Fedett kert: A tizedes meg a többiek. FONYOD Fedett kert: A Saínt-Tropez-i csendőr. BALATONBOGLÄB A Saint-Tropez-i csendőr. BALATONLELLE Fedett kert: Ének az esőben. Az első előadáson. Robbantsunk bankot. A második előadáson. BALATONSZEMES Szélesvásznú kert: Nyári intermezzo. Az első előadáson. Bolondos história. A második előadáson. BALATONSZARSZÖ A kőszívű ember fiai I—II. BALATONFÖLDVÄR Fedett kert: Ki volt dr. Sorge? ZAMARDI Kerti A fekete tulipán. Az első előadáson. Egy szobalány naplója. Csak 18 éven felülieknek! A második előadáson. (Fél ll-kor.) SIOFOK Szélesvásznú terem: Kallódó emberek. SIOFOK Szélesvásznú kert: Egy szobalány naplója. Csak 18 éven felülieknek! Augusztus 28-án, szombaton BALATONMÁRIA 90 perc az élet. BALATONFENYVES Kert: Ki volt dr. Sorge? FONYÓD Fedett kéri: Robbantsunk bankot. FONYÓD Terem: A Saint-Tropez-i csendőr. BALATONBOGLÄR Robbantsunk bankot. BALATONLELLE Fedett kert: Bolondos história. ~ \T ATONSZEMES Kertmozi: Egy szobalány naplója. BALATONSZARSZÖ Nyári intermezzo. BALATONFÖLDVAR Fedett kert: A tizedes meg a többiek. Az első előadáson. Fekete tulipán. A második előadáson. ZAMARDI Kert: A kőszívű ember fiai I—II. SIOFOK Szélesvásznú terem: Ének az esőben. SIOFOK Szélesvásznú kert: A kőszívű ember fiai I—n. LAKÁS- ES KONYHAFELSZERELESI CIKKEK V4SARA a kijelöli vas- ég imíg/aki szakboltokkal!. VIII. 23*tól IX. 11-ig 30—60 százalékos árengedmény. (4217) i V
