Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-23 / 197. szám
TfLÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) ÁR At 50 FILLÉR Mai számunk tartalmából; Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM 197. SZÄM ★ HÉTFŰ, 1965. AUGUSZTUS 23. Hozománnyal vagy anélkül? (3. o.) Gépkocsi-nyereménybetétkönyvek sorsolása Rádió- és televízióműsor (5. o.) SZÖVETKEZETI NAP (6. o.) AZ ALKOTMÁNY NAPJÁT ÜNNEPELTÉK ORSZÁGSZERTE Kádár János elvtárs beszéde Békéscsabán Augusztus 20-án országszerte megünnepelték alkotmányunk születésnapját. A dolgozók ezrei, tízezrei találkoztak a párt és a kormány képviselőivel. Alkotmányunk születésnapját Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke köszöntötte a rádióban és a televízióban. * * « A Viharsarok székhelyén, Békéscsabán az alkotmány ünnepének tiszteletére nagygyűlést rendezett az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács és a Hazafias Népfront helyi bizottsága. A központi ünnepségen a megye csaknem minden helysége képviseltette magát. A nagygyűlésre mintegy húszezren gyűltek össze a város zászlókkal díszített főterén, hogy meghallgassák az ünnepség szónokát, Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát. Az ünneplők sorában ott voltak a város szépen fejlődő ipari üzemeinek — köztük az újonnan létesített és még mindig tovább épülő Békéscsabai Konzervgyárnak — dolgozói és a környékbeli termelőszövetkezetek mintegy három és fél ezer főnyi tagságának képviselői, akikkel a nagygyűlés után a Május 1. Tsz-ben rendezett munkás-paraszt találkozón együtt ebédelt és szívélyes beszélgetést folytatott a Központi Bizottság első titkára. szocializmust építünk, hogy a kommunista világnézetet hirdetjük, és arra is, hogy magyarok vagyunk és a piros-fe- hér-zöld zászlót is mi visszük előre. Kritikusaink itthon és kint Népünknek megvan a maga becsülete a világban A nagygyűlést a Himnusz hangjai után Such János, a Békéscsabai Városi Pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Kádár János emelkedett szólásra. Tisztelettel emlékezünk a magyar államot megalapító István királyra, és még nagyobb lelkesedéssel, teljes szívünkből köszöntjük az új munkásállamot megalapító magyar népet és alkotmányát — mondotta bevezetőben, majd hálával emlékezett meg a hazánkat felszabadító szovjet népről és azokról a hősökről, akik ezen a földön meghaltak a népek, a magyar nép szabadságáért. Kádár János szólt a felszabadulás óta eltelt húsz esztendő eredményeiről és hangsúlyozta, hogy a magyar ipar hatszor annyit termeli mint 1938-ban, és a magyar mező- gazdaság is mintegy harmadával termel többet, mint a háború előtt. Régen dolgozó népünk százezrei éheztek, rongyokban jártak, nem volt egy becsületes ünneplő ruhájuk. A dolgozó ember az országutak vándora volt, mert még a munka sem volt mindig biztosítva. A kis- birtokkal rendelkező paraszt- embert is örökké fenyegette az árverés és a tönkremenés, s nagyon gyakran szólt a végrehajtó dobja a szegényparaszti, kisparaszti házak udvarán. Ma van munka, és a munkáért tisztességes kereset jár. Van ingyenes betegbiztosítás, öregségi biztosítás, fizetett szabadság és számos más vívmány. Hozzátartozik a képhez az is, hogy népünk újságot olvas, rádiója van, és rohamosan terjed a televízió. Mindezt egybevetve, merem mondani, hogy dolgozni ugyan kell, de a munkáért tisztességes kereset jár, és meg lehet élni. Amikor tegnap errefelé jöttem, láttam az egyik faluban, hogy a hentes- és mészárosüzlet előtt vagy harnünc asz- szony húsért állt sorba. Ez természetesen nem lélekemelő látvány, jobb lenne, ha több hús volna. Az igazság az, hogy a húsellátás a jelenlegi igényekhez képest nem kielégítő. De amikor az alkotmány ünnepére, meg a húsz esztendőre, meg a régi és az új világra gondolok, az is eszembe jut, hogy 25 évvel ezelőtt az a harminc falusi asszony nem állt volna ott a hentes és mészáros előtt. Nem azért, mert sok hús volt, sem nem azért, mert nekik nem kellett, hanem egyéb okok miatt. Nálunk jelenleg a húsfogyasztás országosan évenként és fejenként 50.3 kilogramm. Ha a fejenkénti húsfogyasztást nézzük, a 126 számon tartott önálló állam között nagyon előkelő helyen vagyunk, még előkelőbb helyen, minta tokiói olimpián voltunk. Ez az igazság. Népünk vívmányai között, túl az élet anyagi föltételein és a művelődési lehetőségeken nagyon fontos és nagyon értékes az, hogy nálunk tisztelik a dolgozók emberi méltóságát, és népünknek is megvan a maga becsülete a világban. Nemzeti összefogást a szocializmus fölépítésére zólni szeretnék a jelenlegi ^zetről és politikánkról is. itkánk lényeges vonása, y változatlanul tovább rjuk erősíteni a párt és a i egységét, államunk leg- b politikai alapját, a mun- —paraszt szövetséget, 'olitikánknak része a nemösszefogás, ugyancsak az- a céllal, hogy az a szólista társadalom teljes töltését segítse elő. A Horthy- igban az volt a helyzet, y a piros-fehér-zöld zász- az urak. vitték, az ő államukat jelképezte, s a mi kezünkben a vörös zászló volt. Most mi azt valljuk, hogy egyik kezünkben a vörös, a másikban a nemzetiszínű zászlóval kell előre mennünk. I Azt mondjuk: nemzeti összefogást a szocialista társadalom fölépítésére. És ha valaha jó kezekben volt a piros-fe- hér-zöld zászló, akkor most van jó kezekben, mert most nem a burzsoázia tartja, hanem maga a dolgozó nép. Legyünk büszkék arra is, hogy Vannak persze, kritikusaink itthon is, de még inkább a nagyvilágban. Ez magáitól értetődik. Vannak, akik azt mondják, hogy konzervatívak vagyunk, mert most, a kibernetika, meg az atom korszakában Marxot követjük. Erre mi azt mondhatjuk, hogy amikor Marx elkezdett írni, már három év múlva azt mondták róla, hogy elavult. Közben elmúlt egy évszázad, |és Marx eszméje, a kommunizmus valósággá vált a világ jelentős részén; létrejött a Szovjetunió, majd azt követően a szocialista világrendszer. Hadd írják csak a burzsoá tudósok, hogy elavultak Marx eszméd, ez mit sem változtat azon, hogy nemsokára az egész világon ezek az eszmék fognak uralkodni, és mindenütt szocializmus, kommunizmus lesz. Vannak baloldali kritikusaink is, akik azt mondják, hogy nem vagyunk elég radikálisak, mintha inkább puhák meg liberálisak lennénk. A radikalizmusról persze nem nehéz beszélni, és ha a baüodali frázisok segítenének, akkor egyáltalán nem kellene dolgozni. Ez azonban nem segít; a szocialista társadalom fölépítéséhez jó politika, meggyőzés, a fizikai dolgozók munkája, tudományos, mérnöki munka, tervezés kell. Ez mind kell ahhoz, hogy eszméink valósággá váljanak. Azt is mondják, hogy nem vagyunk elég erélyesek. Ez persze megítélés dolga. Mi azt tartjuk, hogy úgy jó, ahogyan most van; a nép nagy többsége — nemcsak a régi, meggyőződóses kommunisták — elfogadja a szocialista célt, beleilleszkedik a társadalmi rendbe, rendes és normális kapcsolatban van és együtt dolgozik a kommunistákkal. Mit érnénk azzal, ha az országban volna néhány százezer nagyon radikális kommunista, a nép többi része viszont szembefordulna a kommunizmus eszméivel? Mit ér az ilyen radikalizmus? Az a véleményünk tehát,, hogy folytatjuk bevált politikánkat, mert jó eredményei vannak, s megvédjük — mind a jobboldaliakkal, mind a kalandorkodásra hajlamos álbaloldaliakkal szemben. Legfőbb fegyverünk a meggyőzés Azoknak pedig, akik azt mondják, hogy liberálisak, puhák vagyunk, azt felelem, hogy az eszme hirdetésében legfőbb fegyverünk a meggyőzés. Eszmét nem lehet furkós- bottal terjeszteni. Csöndet lehet csinálni furkósbottal, de eszmét hirdetni, tömegeket megnyerni nem. Beszélgetni kell, meggyőzni, még meggyőzni, még vitatkozni. Ha nem szükséges, miért verjük az asztalt, miért kiabáljunk, miért riasszuk el az embereket az ügytől azzal, hogy a nem ellenséges embereket is az ellenségnek ajándékozzuk, vagy odataszigáljuk? Természetesen van határ is, az, amikor valaki kezet akar emelni rendszerünkre. Akkor közbelép a népi államhatalom. A meggyőző szóval kezdjük — ez a legerősebb fegyverünk — de tartaléknak ott kell lennie a népi államunk erejének is. Ezt sem szégyelljük igénybe venni, ha a szép szó nem segít. De a szép szónak óriási előnye van. Annak idején már Lenin azt tanította, hogy ha az ellenségesen fellépő emberekkel ízemben csak adminisztratív eszközt alkalmazunk, tehát bebörtönözzük, de nem leplezzük le őket a nép előtt, akkor nem elég hatásos az adminisztratív eszköz sem. Most is előfordul, hogy valakit becsuknak nálunk, ha meg nem engedhető dolgot tesz, ha a rendszer ellen fordult. Itt is érvényesül az állampolgári egyenlőség. Nyugaton például most amiatt bé- kétlenkednek egyesek, hogy nálunk papokat tartóztattak le. Nem papokat tartóztattak le, hanem az utóbbi hónapokban letartóztattak néhány embert, aki azelőtt szerzetes, illetve pap volt. Nálunk állam- polgári egyenlőség van. Ha va(F oly tatás a 2. oldalon.) Ellonailták az áj román alkotmányt AZ ÁLLAM Új NEVE: ROMÁN SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG Újjáválasztották az államtanácsot és a minisztertanácsot A román nagy nemzetgyűlés egyhangúlag megszavazta az ország új alkotmányát. Ezzel az ország neve hivatalosan >-Román Szocialista Köztársaság« lett. A képviselők ezt követően a nagy nemzetgyűlés irodájának két új alelnöki tisztére Kovács György marosvásárhelyi, írót, valamint Maria Grozát, az 1957-ben elhunyt nagy román államférfi lányát választották meg. Ezután Nicolae Ceausescu, az RKP Központi Bizottságának főtitkára javasolta, hogy az államtanács elnöke ismét Chivu Sioica legyen. Javasolta továbbá, hogy a három alelnöki tisztre Constanta Cracuin asszonyt, a művelődés- és művészetügyi állami bizottság eddigi elnökét, Gere Mihályt, a Maros-Magyar Autonom Tartomány néptanácsának elnökét és Ilié Murgulescut, a Tudományos Akadémia elnökét válaszszák. Egyben javaslatot tett az államtanács tizenöt tagjának megválasztására. A javaslatokat egyhangúlag elfogadták. Ezután ismét Nicolae Ceausescu lépett a szónoki emelvényre, és javasolta, hogy a minisztertanács elnökévé újra Ion Gheorghe Maurert válasszák. Ennek egyhangú elfogadása után Maurer előterjesztette az új kormány névsorát. Javaslatait az ülés titkos szavazással egyhangúlag jóváhagyta. Az új kormány névsora több ponton tér el az előzőtől. Az eddig egy első alelnök — Gheorghe Apostol — mellé két újat választottak Alexandra Birleadeanu és Emil Bod- naras személyében. Az alelnök ök sorából kimaradt Gheorghe Radoi, viszont bekerült Josif Banch, az RKP Maros-Magyar Autonom Tartomány Bizottságának első titkára és Fazekas János eddigi élelmiszeripari miniszter. Megtartotta alelnöki tisztét Petre Blajovici, Gheorghe Gaston Marin (akit ugyanakkor fölmentettek az állami tervbizottság elnökének tiszte alól'' Goau Radulescu és Ilié Verdet. Leontin Salajan, a fegyveres erők minisztere, Corneliu Manescu külügy- és Cornel Onescu belügyminiszter az új kormányban is megtartotta tárcáját. A fentieken kívül öt tárca cserélt gazdát: az állami tervbizottság új elnöke Roman Moldovan, új élelmiszer- ipari miniszter Bucur Schiopu, a mezőgazdasági főtanács elnöke Nicolae Giosan, külkereskedelmi miniszter Gheorghe Cioara és a művelődés- és művészetügyi állami bizottság elnöke Pompiliu Macovei lett. (MTI) Vér folyt az athéni utcákon A rendőrség provokálta az utcai incidenseket — Kedden kezdődik a parlamenti vita a Cirimokosz-kormányról A második hónapja tartó görög belpolitikai válságot nagy mértékben súlyosbította a csütörtök esti véres összetűzés, amelyre négy hét óta nem volt példa a görög fővárosban. A hatóságok nagy rendőrosztagokat és páncélos alakulatokat vezényeltek ki a tüntetésben részt vevő mintegy 5000-es tömeg feloszlatására. A rendőrség gumibotokat és könnyfakasztó gázbombákat alkalmazott. Az AFP jelentése szerint a véres összetűzésnek 90 sebesült áldozata van, köztük 28 sebesült állapota rendkívül súlyos. A rendőrség 350 tüntetőt letartóztatott. Az AP helyszíni tudósítása szerint a tüntetés királyellenes jelleget is öltött. A tüntetők ilyen feliratokat is vittek: »Konstantin, anyáddal együtt távozzI« A görög sajtó élesen elítéli a rendőri túlkapásokat. Athén — írja a többi között az Avgi című lap — »csaknem Los Ange- lessé vált.-« A 15 tagú új Cirimokosz- kormány pénteken délben letette az esküt. A miniszterek közül négy a lelépő Novasz-kormány tagja volt, a másik 11 miniszter, illetve államtitkár a Centrum Unió disszidens képviselőiből került ki. Pénteken este és szombatra virradó éjszaka újabb tömegtüntetésekre került sor a görög fővárosban. A mintegy 15 000 főnyi tömeg megütközött a harckocsikkal megerősített rohamrendörséggel. Az összecsapásokban több mint kétszázan megsebesültek, köztük 29 rendőr. A görög közvélemény nagy felháborodással ítéli el a szombati népi tüntetések idején alkalmazott rendőrterrort. Sok száz tiltakozó levél érkezik a kormány, a parlament, a politikai pártok és a napilapok címére. Mint az újságok közlik, alapos gyanú merült fel arra vonatkozóan, hogy az athéni utcákon lejátszódott véres összecsapásokat a rendőrség és a reakciós pártok ügynökei provokálták ki, hogy ennek ürügyén bevezethessék a diktatúrát. Papandreu volt görög miniszterelnök, a Centrum Unió vezetője vasárnap folytatta országjáró útját. A görög politikust híveinek ötszáz kocsiból álló autókaravánja kíséri, vele tart 75 parlamenti képviselő is. Mint a Reuter elmondja, Papand- reut városokban és falvakban egyaránt virágözönnel fogadja a lakosság. Nyolcszáz kilométeres útjának soron következő állomása Larisza város, ahol tömeg- gyűlésen mond majd beszédet. Cirimokosz kijelölt görög miniszterelnök magabiztosan kijelentette, hogy a parlamentben kormánya megkapja a bizalmat. A parlamenti vita kedden nyílik meg. A bizalmi szavazás szombatra várható. MTI) Nasszer Szaúd Arábiában A jemeni polgárháború megszüntetéséről tárgyal A MEN hírügynökség jelentése szerint Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke vasárnap délután az Ai Huria jacht fedélzetén Dzsiddába érkezett. A királyi palotában tartja Nasszer és Fejszal király két napra tervezett tárgyalássorozatát a jemeni polgárháború ügyének rendezéséről. (MTI) Elutazott az Arab Liga főtitkára Abdel Khalek Hasszuna, az Arab Liga főtitkára, aki Péter János külügyminiszter meghívására néhány napot hazánkban töltött, pénteken reggel elutazott Budapestről.
