Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-20 / 196. szám
4p se * A SZOVJET TECHNIKA CSODÁJA Vf?/M6K6Kli’ Uöannatejepp é± a fííszál... O' I lyan volt az egész mező, mint egy óriási virágoskert, A tarka mesés virágok ezernyi színben pom. páztak, és ontották illatukat. A méhecskék vidáman rep- destek egyik kehelyről a másikba, és gyűjtötték az édes virágporokat. A színes ruhájú lepkék egymást kergetve szálldostak, és amikor elfáradtak, gyenge fűszállal rin- gattatták magukat, majd har- matcsepptől felfrissülve folytatták a játékot. Az egyik fűszálon, mint valami gyémánt golyó, egy pöttömnyi — « többieknél is kisebb harmatcsepp csillogott. Kíváncsian nézelődött a színes forgatagban. Nagyon tetszett neki minden, és bizony szívesen játszott volna ö is, ha nem félt volna a lepkéktől és a méhektől. Márpedig nagyon félt, és nem is ok nélkül, mert ha azok ide szállnak és észreveszik, akkor bizony vége mindennek felhörpintik, és volt nincs Harmatcseppecske! Éppen ezért, ha közeledtek felé, szeretett volna láthatatlan lenni, és még kisebbrí összehúzta magát. Hanem egyszer aztán úgy látszott, hogy minden hiába, nincs menekvés, egy pettyes szárnyú, nagy szemű lepke észrevette, és egyenesen hozzá szállt. — Jaj nekem, végem van, segítség! — sikoltotta, és kétségbeesetten nézett körül. De hiába, mert segítség nem jött sehonnan sem. Azaz, hogy dehogynem, csak annak nem is kellett jönnie, mert itt vol\ kéznél, akarom mondani a helyszínen. Ez nem volt más, mint az a fűszál melyen Harmatcseppecske csücsült C szánta meg, és meg is mentette úgy hogy dárda alakú levele alá rejtette. A lepkének bizony másutt kellett keresni innivalót, a kis cseppecske pedig hálálkodva mondott köszönetét. — Köszönöm kedves fűszál, hogy megmentettél, hidd el nem felejtem el soha, és lehet, hogy egyszer meg is tudom hálálni — Ugyan-ugyan, nem jár ezért köszönet - szólt a fűszál, szívesen tettem. Különben is hogyan tudnád te ezt nekem meghálálni? — Óh! - azt sohasem lehet előre tudni - válaszolt Harmatcseppecske, majd így folytatta: - Tudod, én sokfelé járok, sok mindent látok. Felhőanyám sokszor elvisz magával világ körüli útjára. Láttam én már olyant, mikor kisebb mentette meg a nagyobbat, a gyenge legyőzte az erőset, és hogy hős lett a gyávából. — Ezek csak olyan mesebeli dolgok - legyintett egyet a fűszál, - mondj valami olyat, amit el is lehet hinni Harmatcsepp csodálkozva nézett a fűszálra, és megkérdezte: - Hát te csakugyan nem hiszel nekem? De az csak hitetlenül rázta a fejét. — Hát jó, akkor figyelj rám - kiáltotta a kis Harmatcseppecske -, úgy látom, te igen keveset tudsz az életből, hát elmondok neked egy történetet. Van nekem egy bátyám, a patakocska, aki egyszer elhatározta, hogy felkeresi nagy rokonunkat, a Tengert. Elindult hát, és a legrövidebb utakon haladt célja felé. Már ma^an m odaért, umikor egy nagy hegy állta útját. A kis patak könyörgött neki, hogy álljon félre és engedje őt tovább (akkor még a hegyek is tudtak járni), de az bizony meg «em mozdult, hanem nagy hegy állta útját. A kis Pata siránkozásán. Az pedig nagyo.: megharagudott, és így szólt a hegyhez: - Még egyszer \- >' k. -gedj az utamra, mer' hen magammal ■viszlek téged is. — A hegy erre akkorát nevetett, hogy az egész környék rengett bele, és mondott távozóban, hogy nemesze ágában sem volt a félelem. A kis patak pedig kikerülte, de olyan szorosan ment el mellette, hogy állandóan mosta-súrolta. A hegy pedig napról napra, hónapról hónapra fogyott, s a végén azon vette észre magát, hogy felét már elhordta a kis Patak. Nosza megijedt nagyon, és szégyen ide. szégyen oda, könyörgőre fogta a dolgot, kérte a kis Patakot, ne bántsa tovább, inkább félre áll az út- jából. Hát így győzte le a gyenge az erőset — fejezte be a történetet Harmatcsepp. De a legnagyobb csodálkozására a fűszál ezen is csak nevetett, és gúnyosan így szólt: — Ez is csak mese, ilyen valóságban nem fordul elő. Harmatcsepp most már szomorú lett, és éppen azon törte a fejecskéjét, hogy mivel tudná jószándékát és igazát bebizonyítani, amikor egy futó szellő üzenetet hozott Felhő- anyától, hogy tüstént menjen hozzá kisfiacskája, mert mesz- szi útra indulnak. így aztán csak a búcsúzkodásra volt idő, és még annyit sokára visszatér. Telt múlt az idő, elmúlt a nyár; vége felé járt az ősz, és jöttek a hideg, fagyos éjszakák. A fűszál teljesen megfeledkezett a kis Harmatcsepp- ről, el volt foglalva a maga bajával. Ez pedig nem volt egyéb, mint a téltől való felelem. Mikor az megérkezett, dideregve sóhajtotta, — Jaj istenem! Mi lesz velem, megfagyok, senki sem segít rajtam. — De a hideg jégszívét ez nem lágyította meg, mindent csontkeményre fagyasztott. A kis fűszál is teljesen elalélt, minden porcikája meggémberedett, és nagyon szenvedett. Mikor már majdnem öntudatlan lett, egyszerre csak valami meleget érzett. Csodálkozva nyitotta fel a szemeit, és hitetlenkedve nézte a hókabátos Harmatcseppet, aki teljesen betakarta, melengette fejebúb- jától a lába kisujjáig, és így szólt hozzá szeretettel: — Na, ugye, meg tudom hálálni, hogy megmentettél? S ott is 1na- radt kikeletig, míg a nap meleg sugarai le nem vettették vele is a hókabátot. Keserű Gyula Törd a fejed! Ne ijedjetek meg ezektől a képrejtvényektől, csak az első pillantásra tűnnek nehéznek. Olvassátok csak el a rajzoltakat — és máris kész a megfejtés! Jó fejtörést! A A A >4 | ■ A KJ A világhírnevet szerzett óriásgép, az AN—22. O^te 1P1UQ s re Xgauipoi z "P uaruaui 3N 'X :3(ozseiBA saAjaH) INNEN ONNAN Sok sok évszázadnak kellett eltelni, míg rájöttek, hogy az üveget gyémánttal kitűnően lehet vágni. A XVI. századig — ma már furcsának tűnik ugyan — a kész üveget izzó vassal darabolták fel. A gyémánt használata természetesen sokat javított, változtatott az üvegvágás technikáján. * * * Sokan talán nem is gondolják, hogy a textil és a szövet szó milyen közeli rokonságban áll egymással. A textil a latin »texó* szóból származik, amelynek jelentése: szövök. Innen ered a szövet elnevezése is. A vízparti sás magja olyan, mint a jó kikötőt kereső tengerész. Sokszor egy hétig is elcsónakázik a vízen, keresve a letelepedésre megfelelő helyet. Ezért természetes, hogy főleg a folyók segítségével terjed ez a növény. • * * Hazánkban a legújabb statisztikai adatok szerint 863 568-an tudnak valamilyen idegen nyelvet. Ez csaknem hetvenezerrel több, mint amennyien 15 éve beszéltek idegen nyelven. Somogyi fürdőhelyek i 2 3 aaaa aaaa aaaa aaaa 4 5 6 7 8 Raa ■aaa SRBB 9 BIBI aaaa aaaa aaaa 10 11 aaaa aaaa :::: 12 aaaa aaaa aaaa aaaa 15 13 ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■■■■ 1 :::: ■aaa aaaa 14 aaaa aaaa aaaa aaaa ■■n ■■■■ ■■■■ ■■■■ 16 17 :::: :::: 18 •aaa aaaa aaaa aaaa 19 20 21 22 23 aaaa ■ aaa aaaa aaaa 2 4 25 BBRR aaaa aaaa aaaa 26 BIBI aaaa BIBI aaaa aan äs 27 28 29 ■■■■ MBB IBSBH ■ ■■■ 30 Ili! i 3 1 32 ■aaa aaar aaai aaaa 33 Vízszintes: l. Azonos korú testvérek. 4. Magas növésű, vállas. 8. Gyom. 9. Télen ilyen az idő. 10. A víz szintje csökkenő. 12. Ilona becézve. 13. Éneklő hang. 14. Egyik láb. 16. L. S. 18. Azonos magánhangzók. 19. Nyári csapadék. 21. Meleg vizű forrás a Balatonhoz közel. 24. Közeire mutató névDICSŐ NAPOK Alkotmányunk ünnepén a Tanácsköztársaság 1919. jún. 23-án elfogadott alkotmányának első paragrafusát idézzük: »A tanács- köztársaságban a proletárság minden szabadságot, jogot és hatalmat kezébe vett abból a célból, hogy megszüntesse a kapitalista rendszert és a burzsoázia uralmát, s ennek helyébe a szocialista termelési társadalmi rendszert tegye. A proletáriátus diktatúrája azonban csupán eszköz mindennemű kizsákmányolás és mindenfajta osztályuralom megszüntetésére, és előkészítése annak a társadalmi rendszernek ... Folytatás: a vízszintes 1, függ. 2, vízsz. 57. Vízszintes: 16. Erősítőállomás. 17. Ez szintéin. 18. Ne mögéje. 19. Elme. 20. Járom. 21. Átlátszó anyag. 22. Étkezésre is szállítják. 23. öregasszony. 24. Kettősbetű. 25. Felkiáltás. 26. Nagy részben dicsérj!) 27. Felfogják. 28. Kenyérdarab. 30. Az iskola — diákszóval. 31. Gyógyszertár. 32. Kihörpint. 33. Súlyos betegség. 34. Idegen női név. 35. Fordított állóvíz. 36. Az asszonyt. 37. Idegen női név. 38. Fordított mutatószó. 39. Ipari növény. 41. Jugoszláv város. 42. Helyhatározás. 43. Népvándorlás- kori nép. 45. Báj — régies szaval. 47. Igevégződés. 48. ILO. 49. 1 2 3 4 Y 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 n 16 17 üli:: 18 :::::: ss:::s 19 20 :::::: :::::: 21 SS 22 IIIIII 23 24 ü 25 :::::: 26 Ü 27 28 29 ESS 30 31 ül 32 illiii 33 iiiiii :::::: 34 iiiiii 35 36 ...... 37 :::::: :::::: 38 44 ~~ 39 40 Hi!H 41 42 inni43 iiiiii | i|j[jj 45 46 47 Iliül 48 :n::s 49 Ül:!: iiiiii 50 íll::! 51 52 53 illiii 54 55 iiiiii :::::: 56 57 58 59 i 60 iiiiii 61 Illiii 62 jiiHi 63 64 :::::: :::::: 65 iiiiii 66 :::::: 67 68 69 illiii 70 71 iiiiii 72 :::::: iiiiii 73 74 Hl 75 Üli!! 76 iiiiii 77 iiiiii 78 jiijjj 79 .80 !:::s |81 | 00 to 83 iiiiii 84 iliü: 91 III 85 :::::: iiiiii 86 87 iiiiii 88 89 ül 90 92 93 :::::: iiiiii 94 95 ills l —> I ö sz A 1 Szőkéim. 50. Időmérő. 51. Nem a fonákja. 54. Nagy sikerű német mesefilm. 56. Mutatószó. 60. Vékony fém- vagy műanyaglemez. 61. Az ilyen tyúkot érdemes szaporítani. (Két szó ékezethibával.) 62. Három — oroszul. 63. Létezik. 64. Névelővel: rengeteg. 66. Adriai szélfajta. 67. Kártékony állat. 69. LZN. 70. Régi előkelőség. 72. Neves írónk. 73. Német szövetkezet. 74. Közlekedési terület. 75. Idegen női név. 76. Fog. 78. Kicsinyítő képző. 79. Keresztülsettenkedett. 81. Adót vet ki. 82. Testrész. 84. Névelővel: osztrák város. 85. Igásállat. 86. Nyelvemlékbeli szó. 88. TAE. 90. Aranylánc. 92. Lengő mozgást végez. 94. Elmázolva. Függőleges: 1. A körítés. 3. A közepén megad(!) 4. Folyadék. 5. Kacag. 6. Ezen dolgok. 7. Időhatározó. 8. Szintén. 9. Regélő. 10. Tévesen jegyző. 11. Avult. 12. ÓJA. 13. Tiltás. 14. Nagynéni. 15. Becézett fekvőhely. 21. Lóval megy. 22. Halfajta. 23. Híres szovjet pionírtábor. 25. Kiváló. 26. Lopott. 27. Angol főnemes (ékezettel). 29. Van ereje. 30. A sütemény. 31. Kettőzve: szülő becézve. 33. Becézett Erika. 34. Kitalált történeteim. 36. Becézett női név. 37. Női név. 38. Lobogó. 40. Görög összetételekben: új. 42. A szín. 43. Másként Ézsaiás (práféta). 44. Nyári vihar. 46. Kiáltás — franciául. 48. Jó íze van. 49. Kavicsért: zúzó. 52. Nyakravalón. 53. EMJ. 54. Védi a hazát. 55. Hull. 57. A község. 58. Különcség, rögeszme. 59. Jegyezte. 63. Dal. 65. Szántó-.... 67. Koszos kutya (ékezetekkel). 68. Fordított vasúti rövidítés. 70. Mond valamit. 71. Tönkretesz. 72. Becézett női név. 75. Kaposvár melletti »-hegy«. 76. Személyes névmás. 77. Jós. 80. TIAR. 81. Üres hordó teszi. 83. Pénzintézet. 84. Fordított indulatszó. 85. Az amerikai függetlenségi háborúban a déliek vezére volt. 87. Az egyik oldal betűi keverve. 89. Étkező. 91. KO. 92. Azonos mássalhangzók. 93. Gál Ferenc. 95. Kicsinyítő képző. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1., a függőleges 2. és a vízszintes 57. Beküldési határidő 1965. augusztus 27-e, péntek délig. Kérjük olvasóinkat, hogy a szükséges sorokat levelezőlapon küldjék be, s peltűnően írják rá: »Felnőtt keresztrejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Vízgazdálkodási Múzeumban: v '- í^pad; Városfejlesztés: Arnn-- 'c-. Ezüstpart; Lukács Károly: Beszédes József; Kálmán Imre. A nyertesek nevét Hírek című rovatunkban közöljük. más. 25. Vörösmarty legismertebb verse. 26. Meggyulladt a fa. 27. Erősen nézik. 30. Balatoni fürdőhely. 31. T5th Éva. 32. Szőlőbokor. 33. Sovány lovak. Függőleges: 1. Meleg vizű fürdő. 2. Kertimunkát végzel. 3. Rámutató szó + névelő. 4. D. I. 5. Ilyen film is van — névelővel. 6. Fürdőhely Balaton... 7. Járom. 9. Téli csapadék. 11. Ellentétes kötőszó. 14. Lassan bandukol. 15. Ételt készít. 17. A Balaton fővárosának Is nevezik. 18. Gondolkodás szerve, névelővel. 20. Segítette, régiesen. 21. Kerek fémrúd, a közepe lukas. 22. Minden tárgynak van ... 26. A késpengén van. 28. Ritka férfi név. 29. Égszínű. 30. Fej más szóval. K. J. Beküldendő a vízszintes 21., 30. és a függőleges 1., 6., 17. Beküldési határidő 1965. augusztus 27-e, péntek délig. Á szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s feltűnően írjátok rá: »Gyermek keresztrejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Beme; Hidegkúti; Albert; Győri ETO; Üjpest. A nyertesek nevét Hírek című rovatunkban közöljük. Hol volt Nagy Sándor szülőhelye A macedónok nem voltak barbárok, amint Demosztenész állitotta II. Fülöp ellen elmondott híres beszédeiben, a filippikákban. Most meggyőződhetünk erről: megtalálták Macedónia hajdani fővárosának, Pellának romjait, a hasonló nevű falu alatt, Szaloni- kitől mintegy 0 kilométernyire. Pellát ugyan a rómaiak i. e. 168-ban csaknem teljesen lerombolták, mégis elég sok megmaradt a romjaiból ahhoz, hogy a XX. század régészei képet alkothassanak maguknak hajdani dicsőségéről. Nem kétséges, hogy Athénnel vetekedő város lehetett. Keresik a palotát, amelyben Olympia királynő — a legenda szavai szerint — villámlás ót mennydörgés közepette viláflh ra hozta Nagy Sándort. A kutatás a jelenlegi lakóházak alatt folyik.
