Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-20 / 196. szám

Iskolás lesz a gyermekem AMIKOR NYOLC ÉVVEL EZELŐTT könnyelmű és vi­dám fiatal lányként férjhez- mentem, bizony, nem gondol­tam, hogy most, augusztus vé­gén szorongva nézegetek föl a szomszéd utcában egy nagy, sokablakú épületre, az általá­nos iskolára. Elsőosztályos lesz a gyermekem! Beiratáskor azzal a tudattal vittem magammal bemutatni Klárikát, hogy neki nem lesz nehéz, három évig óvodába járt. S most mégis tele vagyok aggodalommal. Szeretik-e majd? Milyen tanuló lesz? Nem fog-e állandó ke­serűséget okozni? Amióta megtudtam, hogy az a szép arcú kis barna asz- szony fogja tanítani, akivel sokszor találkoztam a piacon, s akivel minden alkalommal beszélgetek, már sokkal na­gyobb bizalommal nézek az iskolára. Most látom csak, hogy mi, szülők, tele vagyunk minden­féle helytelen előítéletekkel. Nyáron például a férjemmel együtt rávettük a kislányt ar­ra. hogy megtanulja a szám­jegyeket és a betűket. Különö­sen az apja volt türelmetlen. Még a haját is meghúzogatta, mert összecserélte a d-t meg a b-t. Ügy sajnáltam, de hát mit csináljak? Hallottam olyan szülőről is. aki külön nevelőt fo'vdott gyermekéhez. Mikor elmondtam ezt a pia­con a tanító néninek, meg­csóválta a fejét. — Nincs szükség arra, hogy a szülők írásra vagy olvasás­ra előre tanítsák gyermekü­ket. Legtöbbször nem is szak­szerűen tanítják, s a gyerme­ket csak elriasztják az iskolá­tól. Bízzák ezt ránk, nevelők­re. ahogy a beteg embert rá­bízzák az orvosra. — A SZOSZÉDUNK BAN- DIKÄJA is első osztályos lesz. Viszont balkezes, még a ceru­zát is balkézbe fogja. így csak nem mehet iskolába? — De igen. Az. hogy valaki balkezes, önmagában nem hi­ba. Ismerünk igen tehetséges embereket, akik balkézzel ír­na'- rajzosak, dolgoznak. Az iskola majd kipróbálja, hogy lehet-e a gyermekből jobbke­zest csinálni, de ha nem, az se baü — Ez a Bandika mellettünk lakik. Mivel az utca nagyon forgalmas, azt szeretnénk, ha később, amikor már nem kell kísérnünk Klárikát, együtt mennének a fiúval iskolába. Nem fogják gúnyolni, ha ké­zenfogva mennek? — Ez bizony előfordul. De majd beszélünk a gúnvoló- dókkal. A fiúk és lányok pgvüttlétének olyan természe­tesnek kell lennie, mint ahogy a családban is együtt élnek. — Nem tudom, hogy lesz Bandikéval. Jó "verek, de úgy fél az iskolától, mintha az valami veszedelmes hely lenne. Azt mondja, hogy ő elbújdosik, mert nem tud 45 percig mozdulatlanul ülni órákon, pláne hátratett kézzel. — Ügy látszik, valaki el­riasztotta. Sajnos, a szülők sokszor mindenféle rémmesé­vel iieszt"etik a gyerekeket, s az iskolát valami börtönnek rnizoHák. Nem kell sem hát­ratett kézzel, sem 45 percig mozdulatlanul ülni! Sokat játszanak és mozognak majd az órákon. — A vécére kimehet óra közben is? — Amikor szükséges. Ter­mészetesen lassan rászoktat­juk, hogy uralkodni tudjon magán. — AZT IS MONDTAK, hogy a tízpercben a nagyobbak megver.k a kisebbeket. —• Azért, mert egyszer-két- szer előfordult, még nem sza­bad általánosítani. Az ügyele­tes nevelők ott vannak a gyermekek között, és vigyáz­nak a rendre. — Klárikának van evv kis barátnőié, aki nem jól lát. Hova ültetik? — Az iskolaorvos megvizs­gálja, s ha nincs szemüvege, rendel neki. Egyébként a gyenge szemőeket úgv ültet­jük, hogy jól lássák a táblát. •— Az anyja nem akar a kislánynak szemüveget, mert attól fél, hogy elcsúfítja. —_ Igen helytelen és hiú szülői gondolkodás. Lehet, hogy néhány évi szemüveg­hordás után úgy megjavul a látása, hogy félreteheti a szemüveget. De szemüveg nél­kül csak romlik a látása! — Az osztályba két kis ci­gánygyerek is kerül. Külön fogják őket ültetni? — Nem. Azok éppen olyan gyerekek, mint a többiek. De a tisztaságukat állandóan, el­lenőrizzük. — Hány évig tanítja a ta­nító néni Klárikát? — Két évig. Ma már min­den iskolában ún. felmenő rendszer vyi. Így jobban meg­ismerjük a gyereket, ő is min­ket. — Ha valami sürgős megbe­szélni való van, hol találkoz­hatunk? — Szülői értekezleten az iskolai fogadóórán, családlá­togatás sikalmával. De lehet üzenetet írni az ellenőrző könyvbe is. — MEGHÍVHATOM A TA­NÍTÓ NÉNIT hozzánk? — Fölösleges, mert úgyis megyek. De ez nem vendéges­kedés. Nem kell tudni, hogy ml a kedvenc ételem, s a bort vagy a sört szeretem-e job­ban. Nem fogadok el semmit! Ezt megmondom az első szü­lői értekezleten is. — De egy feketével csak megkínálhatom? — Látja ez az, amit Ma­gyarországon még egy család- látogatást végző nevelőnek is illetlenség lenne visszautasí­tani! Tan János SZALAGSZETT A modern lakások vilá­gos bútoraih'oz nem illik a csipketerítő. "Súlyosabb« anyagú kézi­munkát igé­nyelnek a ke­rámia és fém hamutá'ak, vá­zák is. Batikolt kendők vagy színes bútor- y szövet dara­bokból rojto- zott, vagy sza­laggal szegett térítők díszí­szálemelőt is készíthetünk. Ez fésűhöz ha­sonlít, csak­hogy a fogak­nak nincsen szabad végük, s minden »fog« közepére lyu­kat kell fúr­nunk. Ha ilyen szálemelővel dolgozunk, ak­kor a hosszan­ti szalagokat ezen át kell vinnünk, ami­kor az »u« szö­tik a lakást. Most újszerű »ké- | geken átfűzve rögzítjük az zimunkával« ismerkedünk ' , meg: a szalag-szettekkel. (alapot. Rajzunk szemleletesen A rafiaszetteket régóta mutatja a készülő szalagszett használjuk terítéshez és po- | hár alá. Szettjeinknek mű- | munkamenetét, valamint a anyaga, szalma vagy szalag az »szerszámok« formáját és alapanyaga. Házilag is előál- I . . . . . lítható felszerelés kell hozzá, j működését. A kívánt nagy­Egy megfelelő nagyságú rá- ságúra szőtt szalagok külső mába 8 milliméterenként »u« í , .... szöveget verünk. Majd nagy sorát levarrjuk, mielőtt le­fűzőtűvel máris »szőhetjük« a BEFŐZÉS r VEGYES SALÄTA Egyenlő mennyiségű fehér káposztát a torzsától, piros- és zöldpaprikát ereitől meg­tisztítva, vékony szeletekre vágunk. Zöldparadicsomot, uborkát hámozatlanul, né­hány vöröshagymát karikára szelve gyengén lesózunk pár órára. Díszítéshez készítünk sárgarépa-csillagokat — ka­rikákat, néhány kisebb piros- paprikát egészben, ezeket az üveg oldalához illesztjük. Nyolc deciliter vízhez 2 de­ciliter ecetet, 3 dkg cukrot, darált köménymagot, korian­dermagot, sót teszünk. Kevés szalicillal együtt felforraljuk, lehűtjük. A sót kezünkkel ki­csavarjuk a salátából, bő szá­jú üvegekbe rakjuk, jól le­nyomkodjuk. Ráöntjük a le­hűlt levet, nem kötjük le, csak másnap, mert a levet utána kell önteni. Nem gőzöl­jük. Egész paprikát tölthetünk gyalult káposztával. A pap­rikát megtisztítjuk szárától, ereit kivesszük, néhány perc­re lobogva főző vízbe dob­juk, hogy hajlékony legyen. Előre legyalult és besózott vörös- vagy fehérkáposztával megtöltjük. A káposztát jól kicsavarjuk és a paprikát jól megtömjük. Nagy üvegekbe rakjuk, és az előbbi módon elkészített, és lehűtött ecetet ráöntjük, ezt se kötjük le, csak másnap, mert a levét utána kell tölteni, hogy szi- nültig legyen az üveg: Ezt sem kell kigőzölni. _________ E Z A DIVAT nyomott mintás kartonruha, ele­jén egyszínű pánttal. 3. rajz: >*Cha- nel~ jellegű kosz­tüm rózsaszín la­za szövésű tweeci_ L rajz: Ceriz vászon alj. Ró­zsaszín fehér koc­kás batiszt blúz fehér »margit- cakk« díszítéssel. Fehér gallérral. Barnás tónusú köténnyel ceriz paszpól ozássaL A blúz! anyagából alma apliflcációval kötény zsebe­ken. 2. rajz: Érdekes nyakmegoldású saiát tűzéssel. Az alatta viselt ru­ha vajszínű ter- lyster anyagbó készült zöld öltö- getett tűzéssel. A kabát anyagábó készült rolni öv­vel. 6. rajz: Nagy virágos selyem kis estélyi ruha a vállán nagy puha masnival, piros virággal. A háta. , puhán redőzött. 4—5. bók Világosszür­ke gyapjú öltö- getéssed. 4—5. rajz: Zöld selyemmel borí­tott tweed kabát zöld-drapp tónus­ban. Több soros A »nehezen nevelhető szülő« térítőkét. ' A munka megkönnyítésére vágjuk a keretről. F. M. A nevelőt, az óvónőt, a ta­nítót, a tanárt, - akinek fog­lalkozása, hivatása a nevelés, munkája közben továbbképez­zük. A szülőt, akinek a gyer­meknevelés ugyancsak hiva­tása, s ezt napi 8-10 órában végzi, semmiféle alapképzés­ben nem részesítjük. A szülők többsége a nevelés »■naturalistája«. Ne csodáljuk tehát, ha olykor hibát vétenek a nagyszerű hivatás, a gyer­meknevelés közben. Rohanó életünkben, sok úgynevezett nehezen nevelhető gyerekkel találkozunk! Cigi zik, hazudik, csavarog, olykor lop a gyerek, "hiába beszé­lünk« neki... De valljuk be, mi szülők is — sok-sok pedagógiai cikk, előadás, jótanács ellenére gya­korta mutatkozunk »nehezen nevelhető szülőnek«. Kellő és alapos önvizsgálat­tal minden szülő maga meg­állapíthatja, vajon illik-e rá ez a jelző. A gyakorlati példá­kat elemezve az effajta szü­lők három fő "kategóriáját« különböztettük meg. „A MARADI SZÜLŐK“ Az elsőbe az úgynevezett »maradi« szülőket sorolhatjuk, akiknek legfőbb nevelési el­vük: "Bezzeg az én időm­ben. ..« Minden jelenséget ez­zel magyaráznak, közben elhá­rítják a saját gyermekük irán­ti kötelező felelősséget is. "Az én apám..., ha ilyet látott volna!« - hangoztatják. Saját szüleik iránt érzett mér­hetetlen tisztelettől indítatva ugyanazokat a nevelési elve­ket vallják, amiket egy em­beröltővel ezelőtt talán még el lehetett fogadni, de ma már semmiképpen sem ( sorolhat­juk nevelési elképzeléseink közé. „A MODERN FELFOGÁS“ A második kategóriába a "modem szülők« tartoznak, ök a "hadd tanuljon a gye­rek!«, meg "kérem, az életet nem lehet elég korán kezdeni« mondatokba sűrítik pedagó­giájukat. Az ilyen családok­ban a fiú talán még alsó ta­gozatba jár, de már megkapja a legújabb "bringát«. S a kis­lány? Az egész család rajong érte. Hiszen még óvodás és máris festi magát a nagynénje rúzsával, és puderozkodik a drága... Ezekben a családok­ban mindent olvashat, láthat, hallhat a gyerek — kritikátla­nul. Aztán magunk lepődünk meg a legjobban, ha egyszer rájövünk, hogy a gyerek »töb­bet tud«, mint a felnőttek olyasmiről, ami még nem tar­tozik rá! AZ ÖNZŐ SZÜLŐ hangoztatja »Amíg a gyerek az én kenyeremet eszi, azt csinál, amit én megengedek«. S ennek megfelelően a gye­rekhez csak tilalomról szól, órára beosztja idejét, milyen hivatást válasszon stb. De ide tartozik az a szülő isi aki azt mondja: "Menj csak a fővárosba, az iparba, vagy mindegy, hogy hová csak jt messzire innen. Ne éljed az én életemet, mert hátha akkor nekem is könnyebb lesz...« Sajnos kevés helyen működik a. »szülők iskolája«, ahol terv­szerűen lehetne foglalkozni a »nehezen nevelhető szülővel« is. Kellő önkritikával azonban meg kell állapítani magunk­ról vajon ha »nehezen nevel­hető szülők« vagyunk, mely kategóriába tartozunk. Nem árt, sőt használ ha olykor tükröt tartunk) ma­gunk elé, és kellő önvizsgálat alapján bátran javítunk peda­gógiai elképzeléseinken és gya­korlatunkon. Kolozsvári Gyula LEÁNWÁSÁR AZ INDIÁNOKNÁL í^uajirában az indián törzsek között, ^ amelyekhez még nem jutott el a ci­vilizáció, 200—300 bolivar ért ad jóik el az in­dián leányokat. Az indiánok körében nem újdonság a lányok vagy fiúk adásvétele. Sok helyütt szokás még a »kisegítés«, ami nem egyéb, mint a rabszol­gaság bizonyos formája. A gazdag ember »ki­segíti« a szegény családot, ennek fejében bizo­nyos időre a család egyes tagjainak tulajdono­sává lesz, a fiatal családtagok pedig a gazdag ember rabszolgáivá. Ez nem adásvételi szerődés, hanem a szabad­ságjogok átengedésének bizonyos formája. Az éhségtől szorongatott család egy időre, sőt né­ha örökre is átengedi gyermekeit. A tranzak­ciót »munkaszerződéssel« pecsételik meg kö­zépkori hagyományok szerint. A tranzakciók a közigazgatási székhelyektől távoleső vidéke­ken folynak le, tehát elkerülik a hatóságok büntetését. Guajirában azonban nem ilyen munkasze, ződés alapján árusítják a leányokat. Egy dé. amerikai lap munkatársa elmer.t megn miről is van szó. Ütközően olyan emberekkc találkozott, akik évszázadok óta változatlan', élnek, öltözködnek, változatlan törvény eke követnek. A tarka háziszöttesbe öltözött inál nők régi dalokat énekelnek a boldog időkrö, amikor az ősi guajirai törvények kialakultak Guajirában nincs leánykereskedelem. A gua jirai nőt régi szokásokhoz híven nem adják e csak »kiházasítják«. Az újságíró fölkereste az El Pacifioadornak (békéltetőnek) nevezett Nemesio Montéit, aki a büszke Montiéi de Montieles családból szár­mazik és általános megbecsülésnek örvend. Lánya, Mary Sol Montiéi hercegkisasszony 14 éves és a Sinamaicában lévő Assisi Szent Fe­renc zárdába jár iskolába. A kis hercegnő maga a szépség, báj, és fiatalság. Rajta kívül még három »eladó« .ercegkis- asszony van Guajirában: az egyetemre készülő 16 éves Lúz Marina Barroso, a 17 éves gyönyö­rűszép Susana Palmar és a 23 éves Margarita Paez, aki angol nyelvet tanít és tanítványai rajonganak érte. Ha a négy lány összejön, felöltik a színpom­pás régi viseletét, és ősi guajirai dalokat éne­kelnek a tűz mellett üldögélő vendégeknek. Nos, a régi guajirai törvények szerint mind­egyik hercegnő 25 000 bolivart ér, ami szarvasmarhában, lóban és szövetben íúfejez- e nem csekély összeg. Persze a lány »eladá­sról« nem esik szó, csak arról, hogy a vőle- ny »kiházasítja«. A menyasszony és völe- ny nagybácsija (a házasságszerzés ugyanis a zgybácsik tiszte) megegyezésre jut és megál­modik az anyagi ügyekben. Ekkor kerülhet zk sor a házasság megkötésére. A vőlegény al adott hozományt egyáltalán nem tekintik telámak. Afféle letét ez, ami »szentesíti« a másságot, a házasság védője és garanciája. — Lányaink városban tanulnak, társaság­on forgolódnak, szórakoznak —'mondják az ndián öregek. — Beleszerethetnek valami derék fiúba épp úgy, mint holmi dologtalan mihasznába. A fizetendő hozomány legalább lehűti a semmirekellők házasodási kedvét. Felhívás a megye lakosságához! A Kaposvári Megyei Kórházban augusztus 20-ra való tekintettel a következőképpen módosul a beteglátogatás rendje: augusztus 20-án 14—16 óráig, 21-én 14—16 óráig. Vasárnap tehát nem lehet meglátogatni a betegeket, mi Tel akkor — a kormány rendelete szerint — rendes hétköznapi munkaidővel kell dolgozni. (3222) fKeresse föl az igali „Hőforrás** Campinget! Pihenést, gyógyulást, szórakozást nyújt. Fürdés a camping mellett lévő kitűnő hatású termálfürdő nécy nagy medencéjében. „Varia“ házainkban háromágyas szobák személyenként 20 Ft-ért bérelhetők. Campingsátorhely személyenként és naponként 5 Ft. A fizetővendég-szolgálatban szobák sze­mélyenként napi 15 Ft-ért állandóan rendelkezésre állnak. A strandfürdő önkiszolgáló éttermében olcsó és ízletes ételekkel várják a vendégeket. Megközelíthető a 66. sz. műúton. Sűrű autóbuszjárat! Felvilágosítás és szobafoglalás: A SOMOGY MEGYEI TANÁCS IDEGENFORGALMI HIVATALÁNAK KIRENDELTSÉGE Igái, „Hőforrás“ Camping (3195)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents