Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-20 / 196. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Péntek, 1965. augusztus 2*1 CICÁIWBRICÁD H onfoglalóknak is nevezi szerezte ide, négyezer forintot hetném ezeket a szikár, barna férfiakat, akiket megismertem a Dél- magyarországi Fűrészek csurgói telepén. Arcra, termetre különbözőek, mégis van bennük, ami közös: a telephez köti őket a munka, eszük ágában sincs odébbállni; megunták a vándorlást, "letanyáztak- a máglyatéren. Van, akinek a ládaszegezőben, a parkettrészlegnél dolgozik a felesége, a fia. Fehér deszkapiramisokat építenek és bontanak. Szakértelmet igénylő fogdmeg munka ez. Bizony nem könnyű tűző napon, esőben, hóban 35—10 köbméter anyagot megmozgatni. ök teszik a dolgukat, megszokták a munkát, s ezzel szereztek becsületet maguknak. A négytagú Bogdán-brigád a párttitkár révén került az üzembe. Együtt dolgoztak visznek haza havonta. — Szép pénz — jegyzem meg. — Elfogy az — bök egyet a kajla kalapon a félmeztelen Baja. Gondolkodik, aztán így folytatja: — Jók a vezetők, sokat segítenek rajtunk. Jó munkámért többször megajándékoztak, szociális segélyt is kaptam... A tizennyolc éves Josetics László ruhára és szóra >-zásra költi keresetét. Moziba jár és presszóba, az olasz és a francia filmeket szereti. A barátai pincérek, gépkocsivezetők. Ugyanabban jár, mint ők, ^ bőre színe miatt még sohasem nézték le. Amikor megkérdeztem, mekkora a ruhatára, a világ legtermészetesebb hangján sorolja: — Van két ünneplés öltönyöm ... Hétköznapra három. Több nadrágom, pulóverom, nyloningeim, hat pár cipőm .. Csányi-brigád a legjobban összetartó. A négy tagból kettő cigány: a vezető és ifj. Baja Károly. Teljesítményük 120 és 130 százalék között mozog, elérik az ezernyolcszáz forintos átlagkeresetet. Csányi Sándornak egy év megszakítása van a szakmában, mert nem jött ki a régi párttitkárral, s otthagyta az üzemet. — Megbukott előttünk az az ember — mondja Baja Jenő. — Nem számít, hogy valakinek barna a bőre, igaz? Ha tud dolgozni, jöhet, ö meg különbséget tett. — Mondd meg, velem kijöttök-e? — biztatja Baját Fábián István. — Persze, hogy ki.. . megmondanám én a szemedbe, ha nem tetszene valami. ÚJ BÚZA — MOLNÁR Baja Jenő tíz éve dolgozik az üzemben. . .kertimag-termelő vállalatnál. Amikor megszűnt, Bogdánék más vidékre mentek. Amikor megtudták, hogy Fábián István a csurgói telepen van, jelentkeztek nála. 'Először a rönktéren dolgoztak, de nem bírták a rönköket. Aztán áttették őket ide, a máglyatérre, s itt bedolgozták magukat. Most ugyan még közepes brigádnak számítanak a teljesítményük szerint, magatartásukkal azonban nincs semmi baj. — Elmenne-e innen? — érdeklődöm a huszonöt éves brigádvezetőtől. — Á, megtaláltam itt a szá íratásomat. Telket kaptam a Béke utcában, az üzem segít az építkezésben. A feleségem a parkettarészlegnél van ... Lehorgonyzók itt. Bogdán Pál háromgyermekes családapa; ő a brigád legidősebb tagja, negyvennyolc éves, de többnek látszik, mert mély barázdák szántiák az arcát, sok foga hiányzik, fakó haja öre'i^-cn mered elő a svájci- sáp’ ■ AV>ól. — S maga? — Itt maradok, ameddig csak lehet... Jól érezzük ma- gunVgt — bólogat. A négy Bogdán örtilosból jár be. Hajnali fél négykor kelnek, délután ötkor érnek haza. Bogdán Antal és Bogdán Józrof szintén ragaszkodással bps-íi a munkahelyéről. — Menyit keresnek?. — Megvan az ezemégyszáz- ezerötszáz — mondja Bogdán Ferenc. — Szóval, minden jó? — Minden ... Csak egy a bní igaz-e? — villan rám huncutul a művezető szeme. — Mm^’árt beázik a műhelv... — Ponyva kellene fölé — jecvzi meg valaki. — Vagy kupola, mint a Kelet'' pálvaudvarnak. Nevetünk egyet. Bogdán Ferenc a párt+itkárhoz fordul: — Jövőre talán fürdőnk is lesz? — Lesz — nyugtatja meg a br'zádvezetőt. A ne^vvenéves Baja Jenő nagve^oládos. R.P^oc gfvpr*Ure van. t’zenegyen ülnek asztalhoz mindennap Csaknem két mázsa kenveret esznek meg e«v hónapban, s akkor még hol van n -*<. r-v-u-S Ba"'a Jenő éve van az üzemben, a fiát meg a lányát is beHórukk... Németh György és Lakatos Pál csatlakozik hozzánk, ök Csányi brigádjában dolgoznak, s dollárpapáknak nevezik magukat, mert a brigád az exportszállítmányt állítja össze. — Hogyan tudnak Csányiék. kal együtt dolgozni? — kérdem tőlük, egy kissé provokálva a választ. — ök is dolgoznak rendesen — mondja Lakatos Pál. — Nincs különbség — folytatja Németh György. — Nincs hát, mert ti is lebarnultatok — nevetnek a többiek. — Attól függ a becsület, ki hogyan dolgozik — jelenti ki Lakatos Pál — Nem számít, hogy cigány, nem úgy van, mint a múltban — mondja Baja Jenő.* — Semmi különbséget nem tesznek nálunk... csak a munka van. Megbecsülik őket — kapcsolódik a beszélgetőkhöz Novák Pál minőségi bevizsgáló. — Verekedés volt-e már? — Itt, a máglyatéren? ... Soha. Viccelni viccelget az ember, hogy jobban menjen az idő, de verekedés . .. Milyen emberek hát a ci- gártybrigád tagjai? Bódis János, a készárutér művezetője ezt mondta később az irodán: — Beosztják a pénzt, üzemi konyhán étkeznek. Amikor Bogdánék idekerültek, nem ismerték a méreteket. Megmutattuk nekik, na, emberek, így próbálják. írni-olvasni tudó munkások, belejöttek ... Előfordul, hogy kölcsönkérnek. Néha bizony elfelejtem, kinek mennyit adtam. Jönnek ám fizetéskor, s teszik le a pénzt az asztalomra: "Bódis elvtárs, megadom, amivel tartozom..." Nekem már kiment a fejemből, nem is kértem volna ... Hát ilyenek. — Mindeffvik felajánlotta egynapi fizetését az árvízkárosultaknak — újságolja a párttitkár. — Több mint harminc cigány dolgozik az üzemben ... becsületes munkával az utódoknak is megteremtik a módot. Már indulok, amikor utánam szól a párttitkár: Aztán ki ne felejtse a cikkből, hogy a mi cigányainktól példát vehetnek azok, akik csak vándorolnak, meg halászni járnak... — A JÓ KENYÉRBEN nemcsak a pék munkája van benne, hanem a molnáré is. Ütemesen rázkódó sziták között jegyzem föl ezt a mondatot. Aki mondja, negyvenegy év tanulságait teszi mellé bizonyítékként. Mögöttünk végtelennek tetsző deszkacsöveken immár egy hónapja új búza ömlik a nagyatádi malom hengereire. A zsákokból fényesre csiszolt padló felett lisztpor száll. Beletapad a deszka repedéseibe, megkapaszkodik az örökké rohanó transzmissziós szíjakon, és rátapad az ember ruhájára. Az idei búzát jó közepesnek tartja Horváth István főmolnár. Ebben a minősítésben a hivatalos értékelésen kívül a negyvenegy év tapasztalata is benne van. Itt minden mozdulat a liszt jó minőségéért történik. — A lisztben benne van a molnár mindep tudománya. Azt tartja, hogy a jó liszthez nemcsak jó gépek ke! lenek, hanem türelmes, szakmaszerető emberek is. — Ez a goromba liszt márka a világpiacon is. A magyar molnár sokféle lisztet tud csinálni. Többet, mint akármelyik. A »goromba-« liszt darasze rű. Az ember, aki készítette, már megöregedett. A haja átvette a szálló lisztpor színét. JÓ NÉHÁNY malomban dolgozott már. Munkahelyeit inkább fiatalabb korában változtatta. Nem azért, mert nem érezte jól magát egyik vagy másik munkahelyen, hanem mert mindenütt a mesterség csínját-binját kereste. Mert bár minden malom ugyanaz, mégis egy kicsit más. Annak idején a barcsi hengermalomban Európa-hí- rű szakemberek tanították. Olyan emberek, akik azután egész üzemeket irányítottak Munka utáni beszélgetés. jó- I külföldön is. Az ő tanítványai — több mint harminc — most az ország különböző malmaiban dolgoznak. A tanítványok elszéledtek, a mester itt maradt. Tizenhárom éve dolgozik a nagyatádi malomban. Valahányszor munkába megy, az üzemben a legelső kérdése m'-'U" Lajos Géza ugyanaz: történt-e valami? S IRIGYELT OLVASÓK A Togliatti Könyvtár egy évéről D A könyv tágas-fényes, üvegfalú palotájának esztétikumát, az olvasás — átlagolvasónak és "ínyencnek" egyaránt — szinte korlátlan lehetőségeit idézi egy fiatal költőnk tréfás bejegyzése a könyvtár albumában: "Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon« — ahelyett, hogy inkább olvasó lenne Kaposváron (Csokonai + Ladányi). Tavaly augusztus 20-án avattuk fel ezt a nagyszerű intézményt. Egy esztendő távlatából a szellemes aforizma elismerésén túl is érdemes megvizsgálni: mit nyújtott, mit jelentett nekünk, kanosvári olvasóknak a Togliatti Könyvtár, s éltünk-e a lehetőségekkel? Aki figyelemmel kísérte a könyvtár munkáját, a következőket láthatta: Az avatás utáni hetekben a sajtó, a rádió, a televízió nyomán megindult a kíváncsi érdeklődés hulláma. Százakkal gyarapodott az olvasók száma napok alatt, s a hangulati elemek hatása érezhető egy több s^áz főnyi törzsközönség kialakulásában is. Kaposvár lakossága befogadta, magáénak érzi a Togliatti Könyvtárt, és büszke rá. Városnézéskor többnyire ide vezet a vendégek, a külföldiek, a delegációk útja, s mindannyiszor jólesik újra és újra fölfedezni, bemutatni szépségeit, gazdag könyvállományát. A kulturált miliő vonzó hatása nemcsak a mindennapos törzslátogatók megjelenésében érezhető. Egy év alatt a háromezerről négy és fél ezerre nőtt olvasó tábor naponta a kötetek százait választja ki, és viszi olvasni. A látogatók jelentős része — több mint fele — középiskolás diák. Közülük kerülnek ki a kölcsönző és az olvasóterem legszorgalmasabb olvasói. Sokan iskolai feladatukhoz, dolgozathoz, pályamunkához keresnek irodalmat, mások fordítanak, vagy a polcok között, a katalógusoknál "böngésznek" 2 óráig. Nagy segítséget nyújt olvasóinak a könyvtár tájékoztató szolgálata. Egy-egy témához irodalmat gyűjt, ajánl; bibliográfiát állít össze a legkülönbözőbb témakörökben: szakdolgozatokhoz, tanulmányokhoz vagy közvetlenül a termelő munkához. A tájékoztató jelenleg is három mező- gazdasági . témában állandó szakcikkfigyelő szolgálatot tart. De érkezett például Siófokról kérés üzemi portalanítással kapcsolatos irodalom összeállítására; tsz-elj kérték az itatásos borjúnevelés irodalmát, és gyakran érdeklődnek o’lvasók a megye iparának, mezőgazdaságának, történetének kérdései iránt. A közép- és felsőfokú felnőttoktatás méreteire jellemző, hogy állandó h~ •; \á!atban vannak az egyetemi, főiskolai jegyzetek, tankönyvek, s a szakkönyvek kölcsönzése ebben az évben az egész olvasottságnak csaknem egyhar- mad részére emelkedett. Másfél ezer új olvasó — szép szám egy év alatt. Ennek a gyarapodásnak azonban a számbeli és tartalmi értékeit egy kissé beárnyékolja az, hogy az üzemi munkásolvasók száma nem növekedett számottevően. Mindössze tízszázalékos volt ez legutóbb. A város üzemi munkásságának jelentős része bejáró, illetve külterületeken lakik. (Mintegy 900 ilyen munkásolvasót tartanak nyilván a fiókkönyvtá rakban.) Ebben az évben a Megyei Könyvtár kapcsolatot teremtett a város 16 jelentősebb üzemében szocialista brigádokkal könyvtárlátogatás és a további- kapcsolat elmélyítése céljából. Mindössze négy üzemből jött el egy-egy szocialista brigád a könyvtárba. Kétségtelenül nagyobb figyelmet érdemelne ez az intézmény mind az üzemek vezetői, mind a szocialista brigádok ré széről. S nem kevesebb figyelmet, népművelő. aktivitást igényel a könyvtár részéről továbbra is az újabb munkásolvasók megnyerése. Olvasószolgálata mellett igen jelentős egyéb népművelő, ismeretterjesztő munkát végzett első évében a Togliatti Könyvtár. Szemléltető eseménynaptára, az icjeológiai munka, a társadalmi tudatformálás szempontjából fontos művek kiemelt, intenzívebb kölcsönzése, szemléltető és szóbeli ajánlása a könyvtárosok szakmai munkájában és a könyvállomány elhelyezésében egyaránt fontos szerepet kapott. Irodalmi ismeretterjesztő előadásai országos nevű előadók és előadóművészek közreműködésével népszerűségnek örvendtek. Kár, hogy az előadások kialakult törzsgárdája többször eléggé cserbenhagyta a kivétel nélkül mindig magas színvonalú műsor előadóit, szervezőit. Mindez azonban velejárója a Megyei Könyvtár szépre hivatott, eredményes, de nem sima, nem gond nélküli fejlődésének. Mint ahogy a fejlődés általában nem sima, nem egyenes vonalú. Ha viszont egy esztendő után mérlegeljük könyvtárunk és a magunk — az olvasók — viszonyát, nincs okunk szégyenkezésre. A mienk, kedves helyünk lett a Togliatti Könyvtár. Megszerettük s gyakran fölkeressük, azaz élünk sokirányú kulturális lehetőségeivel. Persze még többen és még többször is látogathatnánk. Nemcsak mert irigyelt olvasói lehetünk az ország legszebb új könyvtárának, hanem azért is, mert egyszerűen: érdemes. W. E. ha arról számolnak be, hogy rendben megy a munka, akkor is elindul a nyikorgó deszkalépcsőn, mert csak a gépek között érzi jól magát. Itt, ahol az acélos búza szét- omlik lisztté. Ennek a munkának a kedvéért még a dohányzásról is leszokott. Azt artja, hogy a molnárnak nem nagyon szabad cigarettára gyújtania. Bent a gépek között, a szálló lisztporban nem lehet. Egy cigarettáért pedig otthagyni a munkát — könnyelműség. A GÉPEK KÖZÖTT minden egyforma. Valóságos formaruhával látja el őket a liszt. De a liszt össze is forrasztja az embereket. — Ügy összeszoktunk, mint egy család — vélekedik. — Ha valaki nem érti az egyik részfolyamatot, megtanítjuk; Itt mindenkinek, minden munkaterületen tudnia kell dolgozni. — Nehéz megtanulni ezt a szakmát? — Ha egy ember nem tud, az nem baj. A baj ott kezdődik, ha nem is akar tanulni. Aki tanulni akar, az boldogul is a szakmában. A malomban mindenki azt tartja, hogy a legszigorúbb ellenőr a közönség. Mert ha rossz a liszt, akkor sok a kifogás is. Nagyatádon nem nagyon reklamálnak. S ha mégis előfordul, azt sokáig nem felejti a főmolnár. Negyvenegy éve olyan kenyeret eszik, amit maga őrölt. Számon tartja, hogy honnan hozták a gabonát. Ismerősként köszöntik a traktorosok, kocsisok. Majdnem olyan munkatársaknak számítanak, mint ■ akik vele együtt nap nap után a gépek között dolgoznak. — Mi tehetünk legtöbbet a jó lisztért — mondja. — Ha gyengébb valamelyik gabona minősége, akkor jobbat keverünk hozzá. Persze, a gabona minősége mindig befolyásolja, Csíros búzából nem lehet jó lisztet őrölni. Az idő eljárt fölötte, ötvenhat évesnek mondja magát, pedig fiatalabbnak néztem. De azt mondja, most már érzi. hogy nehezebb a munka. — A frisseségét azért meg kell tartani az embernek. Csak azért is megfogom a tolókocsit, s elviszek néhány zsák lisztet, hogy ellenőrizzem, mennyit bírok még. KATONÁS RENDBEN sorakoznak a teli zsákok. Munkatársai mondják, arra mindig vigyáz, hogy a zsákokat egyformán rakják le. Maga ezt azzal magyarázza, hogy csak így lehet biztos az ember abban, hogy nem marad a raktárban hosszú fyánapokig a liszt, hanem őrlési sorrendben kerül ki. — Szeretem a rendet. És vigyáz is ra. Kercza Imre A Házépítő kombináthoz fölvételre keresünk fjllaoyszerelőket, »íz-, íázlésszerelikel, lakatosakat, leslő-mázolokat, betanított ásókat Jelentkezés: ÉM 43. sz. Állami Építőipari Vállalat Házépítő Kombinát, Bp., III., Szentendrei a. 101. (4883)
