Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-10 / 161. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1965. július 1#. Taylor távozik Saigonból (Folytatás az 1. oldalról.) togatásával kapcsolatban azt közli, hogy Davies a vietnami problémáról folytat megbe­széléseket az ottani vezetők­kel. Az AFP a vietnami tájé­koztatási irodát idézve el­mondja, hogy az angol vendé­get a repülőtéren Tran Huv ' Duyet és Phantu Nghia, a Vietnami Hazafias Arcvonal központi bizottságának titkár­sági tagjai fogadták Az angol közvélemény most azt mérlegeli, hogy mit végez­het Davies Hanoiban — írja az MTI londoni tudósítója. Ez aZ érdeklődés megteremtette az évtized csodáját: a BBC szakított régi következetes gyakorlatával, amely elzárta a mikrofont a kommunisták elől, és meginterjúvolta John Gollant, Nagy-Britannia Kom­munista Pártjának főtitkárát. Davies esélyeiről 'szólva Gol- lan kijelentette: Anglia első teendője az lenne, hogy Wil­son határolja el magát az Egyesült Államok vietnami po­litikájától. Ho Si Minh való­színűleg azt mondja majd Da- inesnek, omit nekünk is mon­dott: Nem veheti komolyan a nemzetközösségi missziót, amíg Anglia, Ausztrália és Üj-Zé- land az Egyesült Államok ol­dalán hadviselő felek. Lehet­séges, hogy Ho Si Minh kö­zölni fogja a rendezéssel kap­csolatos észak-vietnami javas­latokat. Gollan szerint a VDK kor­mánya a következő föltételek mellett járulna hozzá egy gen­fi mintájú nemzetközi érte­kezleten való részvételhez: az Egyesült Államok szüntesse be Vietnam bombázását, vonja ki csapatait Dél-Vietnamból; Észak- és Dél-Vietnamban tartsák tiszteletben a genfi egyezményeket, elsősorban azokat az előírásokat, amelyek megszabják, hogy Vietnamnak nem lehetnek szövetségei kül­földi hatalmakkal, nem állo­másozhatnak Vietnamban kül­földi csapatok, nem lehetnek területén idegen támaszpon­tok. * * • ” Harold Davies látogatásával kapcsolatban a VNA vietnami hírügynökséget felhatalmazták annak közlésére, hogy a Viet­nami Demokratikus Köztársa­Tíí III fül zifa­észelő ré: »legünket megindí’ottuk. Előjegyzés a 78-as telefonon. Marcali Építőipari Ktsz. (2976) ság kormánya továbbra sem hajlandó fogadni az úgyneve­zett «békemissziót«, Davies an­gol államtitkár hanoi látoga­tása pedig semmiképpen sem jelenti a Wilson-féle kezdemé­nyezés elfogadását. Johnson sajtókonferenciája Johnson elnök váratlanul sajtókonferenciát hívott ősz r sze pénteken délutánra, s ezen elmondotta: a saigoni kormány csapatai és az ame­rikai erők súlyos vesztesége­ket szenvedtek a közelmúlt­ban. Június 15-e és július 3-a között — az elnök adatai sze­rint — a szabadságharcosok 1900 főnyi veszteséget okoz­tak a saigoni rezsim csapatai­nak, és mintegy 40 amerikai is elpusztult. «-Sem rózsás, sem borús ké­pet nem festhetek a vietnami háborúról« — mondotta az elnök —. «-megértést és türel­met, valamint hazaf iságot« követelve az amerikai néptől. Hangsúlyozta, hogy jelenleg mintegy 60 000 amerikai kato­na van Vietnamban, rövid időn belül a létszám eléri a 75 ezret, s a szükségnek meg­felelően tovább növelik a fegyveres erőket, teljesítik Westmoreland tábornok min­den igényét. Johnson »-felelőtlennek és alaptalannak« minősítette azo­kat a híreket, amelyek sze­rint Taylor tábornok lemon­dása a vietnami háború foly­tatásával kapcsolatban az amerikai kormányon belül kialakult nézeteltérésekkel magyarázható, és azt mon­dotta, hogy a tábornok távo­zása eddig is csupán azért szenvedett halasztást, mert legutóbbi washingtoni útja előtt Saigonban újabb válto­zások mentek végbe. Az el­nök kijelentette: Cabot Lodge, aki ismeri a vietnami helyze­tet. megfelelő diplomáciai és katonai tapasztalatokkal ren­delkezik, »a legalkalmasabb ember« a saigoni posztra, és március 24-e óta gyakorlati­lag részt vesz a vietnami po­litika irányításában. (MTI) Ma ül össze a béke­világkongresszus Pénteken délelőtt Helsinki­ben összeült a béke-világ­kongresszus előkészítő bizott­sága, hogy véglegesen megha­tározza a kongresszus napi­rendjét, összeállítsa az elnök­séget és néhány ügyrendi kér­désben határozzon. A tanács­kozáson Magyarország részé­ről dr. Sík Endre vett részt. Nyikolaj Tyihonov, a szov­jet békebizgttság elnöke a pénteki Pravdában rámutat, hogy a ma megnyíló béke-vi- lágkongresszus előkészületei az imperialista agresszorok el­leni aktív cselekmények tö­meg kampányának jellegét vi­selik. A szovjet békeküldöttség a lehető legaktívabban vesz részt ebben a munkában, és hajlandó együttműködni min­den jószándékú emberrel ab­ból a célból, hogy a népeknek a tartós békéért folyó harc nagy csatájában sikerek szü­lessenek. A KŐOLAJVEZETÉK VÁLLALAT siófoki és vidéki munkahelyekre fölvesz kőműves szakmunkásokat, kubikosokat, segédmunkásokat és úthengergépészeket. Jelentkezés Siófokon vagy a Kőolajvezeték Vállalat építésvezetőségein: Vecsés, Berekfürd 5, Nyékladháza, Hajdúszoboszló. Érdeklődés esetén tájékoztatót küldünk. (3106) Caamano: Hamarosan megoldódik a politikai válság Dominikában Ez aztán cinizmus rendeznek Amerikában — Az emberi lelkiismeret nem békélhet meg azzal, hogy a XX. század második felében földünkön még mindig vannak leigázott országok és népek, még mindig vannak gyarmatok — írja befejezésül az Izvesz­tyija. (MTI) Földrengés Ausztriában A péntekre virradó éjjel ha­tos erősségű földrengést ész­leltek Innsbruckban és kör­nyékén. A rövid ideig tartó mozgások kisebb épületkáro­kat okoztak. Röviddel később Bécsújhelyen és vidékén ren­gett a föld, érdemleges kár itt nem keletkezett. Éles politikai harc G örögorsság h an s az AP szerint az alkotmá­nyos erők hajlamosak arra. hogy beleegyezzenek Hector Garcia Godoy ideiglenes el­nökké választásába. AFP-jelentés szerint Caa­mano ezredes ismét felhívta az ENSZ-et és az Amerikai Államok Szervezetét, küldjön megfigyelőket a Dominikai Köztársaság fővárosába a fegyveres összetűzések elkerü­lése végett. Szófiába érkezett pénteken este Bruno Kreisky osztrák külügyminiszter. A vendége­ket a bolgár főváros repülőte­rén Ivan Basev külügyminisz­ter fogadta. Az indonéz kormány átvet­te a külföldi tulajdonban levő valamennyi ültetvény igazga­tását az országban. Menzies ausztráliai minisz­terelnök, miután a vietnami és a délkelet-ázsiai helyzettel kapcsolatban befejezte tár­gyalásait Johnson elnökkel és Rusk külügyminiszterrel, ha­zautazott Sydneybe. A szovjet fővárosban meg­nyílt pénteken a második ja­pán ipari kiállítás. A megnyi­tón részt vett Alekszej Koszi­gin miniszterelnök. A koreai fegyverszüneti bi­zottság legutóbbi ülésén a ko­reai—kínai fél erélyesen til­takozott az ellen, hogy az amerikai fél több provokációs cselekményt hajtott végre a biztonsági övezetben. Hivatalos látogatásra a mongol fővárosba érkezett pénteken Indira Gandhi in­diai tájékoztatásügyi minisz­ter. Véget ért pénteken az OSZSZSZK Legfelsőbb Taná­csának ülésszaka, amely a ke­reskedelem és a közétkeztetés további javításának kérdései­vel foglalkozott. Egészségi állapotára való tekintettel és a nemzetközi közvélemény nyomására sza­badlábra helyezték Lisszabon­ban dr. Julieta Gandarát. akit a portugál hatóságok azért zártak börtönbe, mert hét an­gol fontnak megfelelő összeg­gel támogatott egy Angola függetlenségéért küzdő szer­vezetet. s meghívta ebédre e szervezet egyik tagját. A KGST szállításügyi' állan­dó bizottsága vízi közlekedési tagozata Ogyesszában meg­kezdte ülésszakát, amelyen Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztár­saság. Románia és a Szovjet­unió küldöttsége vesz részt. A hat napig tartó tanácskozáson megvitatják a tengeri és fo­lyami szállitás koordinálásá­val kapcsolatos kérdéseket. Nyugati hírügynökségek je­lentései szerint Caamano ez­redes csütörtökön rádióbeszé­dében nyilatkozott a helyzet tárgyalásos, politikai megoldá­sának lehetőségeiről. Kijelen­tette — az AP szerint —. hogy »fontos és gyümölcsöző megbeszélést tartottak az al­kotmányos front politikai pártjainak részvételével«. Caa­mano állítólag reményét nyil­vánította, hogy nincs messze a válság politikai megoldása, „Rab nemzetek hetét Az Izvesztyija rámutat ar­ra, hogy a washingtoni kor­mánykörök provokációs célzat­tal az idén is nagy hűhóval meg akarják rendezni a »rab nemzetek hetét«. Johnson el­nök már bejelentette, hogy a hét július 18-án kezdődik, és kongresszusi üzenetében fel­szólította az amerikaiakat, »mutassák meg, hogy hűsége­sen támogatják minden nép­nek a nemzeti függetlenségre és az emberi szabadságra irá­nyúiéi igazságos törekvését«. A cikk a továbbiakban meg­állapítja, hogy bajosan lehet a szabadságról beszélni az Egyesült Államokban, hiszen ott húszmillió néger szenved a fajüldözés igájában, sok száz­ezer indián él teljes jogjosz- tottságban. Athéni jelentés szerint Pa­pandreu görög miniszterelnök sürgős kihallgatást kért Kon­stantin királytól, aki jelenleg Korfu szigetén tartózkodik, és izgatottan várja, hogy tizen­nyolc esztendős felesége meg­szülje az első királyi gyerme­ket. Az országban politikai vál­ság van kibontakozóban, amelynek lényegét így lehetne összefoglalni: Papandreu mi­niszterelnök a közelmúltban bejelentette egyik parlamenti beszédében, hogy most már valóban végrehajtja a régen megígért tisztogatást a hadse­reg vezetésében. A legkopro- mdttáltabb személyiség, akinek eltávolítását a kormánysajtó — és természetesen a baloldali lapok is — már huzamosabb ideje követel: Genimatasz tá­bornok, a szárazföldi hadsereg ■vezérkari főnöke. - - ­Az erős jobboldali ellenzék közben egyfolytában támadja a kormányt, s a hadjáratban egy Papandreu-ellenes, durva nyilatkozat erejéig még Kara- manlisz, a külföldön élő, bu­kott miniszterelnök is bekap­csolódott. (MTI) Or. Felír Imre, hazánk új hanoi nagyköveié A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Gogolyák Gusztáv rendkívüli és megha­talmazott nagykövetet, a Ma­gyar Népköztársaság hanoi nagykövetségének vezetésére kanott megbízatása alól föl­mentette. Az Elnöki Tanács dr. Pehr Imrét rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté kinevezte és megbízta hazánk hanoi nagykövetségének veze­tésével. (MTI) Fra nciaor szagot nem érdekli Illetékes körökből nyert értesülés szerint Franciaor­szág megbízottja közölte a NATO állandó tanácsának tagjaival: a francia kormányt nem érdekli az az amerikai javaslat, hogy állítsák fel az Észak-atlanti Szövetség nuk­leáris bizottságát. A francia kormány véle­ménye szerint a nukleáris kér­désekkel kapcsolatos problé­mákat meg lehet beszélni a NATO tanácsában is, és fö­lösleges e célból egy különbi­zottság felállítása. Ennek el­lenére a francia kormány nem ellenzi, hogy a »többiek« lét­rehozzanak egy ilyen bizottsá­got, ha azt hasznosnak talál­ják. (MTI) A tenger mindenkié New Yorkban befejeződött a nemzetközi tranzitkereskede­lemmel foglalkozó immár egy hónapja tartó értekezlet A küldöttek egyezményt fogadtak el, s ez többek között megálla­pítja: »A nemzetközi kereske­delem és gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében a ten­gerparttal nem rendelkező or­szágoknak szabad kijutást kell biztosítani a tengerre.« Az egyezmény főként az af­rikai államok számára hasz­nos, mivel az utóbbiaknak sok esetben nem volt biztosítékuk a tengerhez való kijutásra. (MTI) I ARCOK HARLEMBEN 4. Hosszú, A statisztikai tények önma­gukban is megdöbbentők, de- hát a valóságot látni kell. Lát­ni kell a nyitott szemétkannák és játszadozó gyermekek kö­zött surranó patkányokat, a szűk folyosókon rajzó svábbo­garakat. Érezni kell az orrfa­csaró bűzt, a hőségtől és gyű­lölettől áttüzesedett falak me­legét. A nyár itt még sokkal elviselhetetlenebb, mint a tél. Félelmes, szennyes közeg gő­zölög ilyenkor. A szenvedélyek elszabadulnak láncaikról, és az újságok riadtan írják, hogy Harlemben — újra meg újra — »long, hot summer«, hosz- szú, forró nyár várható. „IDE A PÉNZT!“ Ilyenkor zúdulnak rá Har­lemre a kétségbeesett lakbér­sztrájkok is. Rendszerint vala­milyen konkrét követeléshez fűződnek: irtsa ki a háziúr a patkányokat, tataroztassa ki az omlatag házakat, mert hullik a vakolat, akkor majd fizetnek. Volt rokonszenvező fehér új­ságíró, aki bement Harlembe, hogy írjon egy ilyen lakbér- sztrájkról. A sztrájk szervező bizottságát kereste, de elté­vedt, és egy kapualjban talál­kozott három fiúval. Kattant a rugóskés, hegye az újságíró- hozóért, és az egyik teenager a négerek mély, jellegzetes to­rokhangján azt mondta: — Ide a pénzt! A riporter odaadta. Akadt — persze, hogy akadt — lap, amely diadalmas gúnnyal forró nyár nyugtázta a »négerek háláját«. A kifosztott azonban a torkuk­ra forrasztotta a szót. Értel­met, célt, hivatást kell adni azok kezébe, akik megtámad­tak engem — írta —, és ak­kor undorral eldobják a kést. így azonban semmi csoda nincs abban, hogy Harlemben kétszer akkora az ifjúsági bű­nözés arányszáma, mint a New York-i átlag. Sehol New York­ban nem olyan általános az otthon hiánya, mint itt. A tör­vénytelen szülések számará­nya a fehérek között egy az ötvenhez, Harlemben — a sze­génységből fakadó rendezet­len körülmények miatt — egy az öthöz A nemi betegségek aránya a »kintinek« hatszoro­sa, és pontosan ez a szorzószá­ma a gyilkosságoknak is. A harlemi 18 éven aluliaknak csaknem a fele egy szülővel él — vagy eggyel sem. New York munkaidőben lá­zasan lüktet, zakatol: dolgo­zik. A legtöbb környéken ilyen­kor csak a gyermekeiket sé­táltató anyák ráérősek, külön­ben mindenki siet, sőt rohan. Itt viszont legalább minden sarokra jut egy izmos fiatal­emberekből álló, szemmel lát­hatólag időmilliomos csoport. Az ifjú, magukkal mit kez­deni nem tudó őgyelgők jelen­sége nemcsak a harlemi, ha­nem az egész amerikai néger­kérdés egyik legsúlyosabb problémája. Ugyanennek az éremnek a másik oldala, hogy rengeteg a rendőr Harlemben. Legalább kettesével járnak, egyedül so­hasem. Ez persze szorosan ösz- szefügg az őgyelgők látványá­val, ami hatásában kétségtele­nül rendőri kérdés is, erede­tében és megoldásában azon­ban semmiképpen. Beteg közösség ez és halá­losan dühös. »Hála« a társadalomnak, amely kivetette magából, Har­lem sok mindent nem tud, de azt pontosan tudja, hogy ki- semmizték, hogy a minden amerikai polgár számára egyenlő jogokat és egyenlő le­hetőségeket ígérő alkotmány a számára írott malaszt. Nem ta­nították meg kulturáltan élni, így hát megtanult egyedül — gyűlölni. Gyűlöli a rendőröket, akik­nek a 85 százaléka fehér, és akikben az átkozott kinti vi­lág legközvetlenebb képvise­lőit látja. És hogyan várhat­nánk a bűnösen általánosítot­taktól, hogy ők ne általánosít­sanak? — gyűlöl minden fehért. Mint a célozva elhají­tott kövek, felénk sziszegett átkok surrognak a forró leve­gőben. — Go home, Whitey! Hey, white bastard! (Menj haza, fe­hérke! Hé, fehér fattyú!) VIGYÁZZ, EMBER! De ezzel korántsem merült ki a fehérek megszólításának gazdag skálája. Mr. Charlie, Zsíros és — ez a fekete fel­sőbbrendűséget és fizikai erő­szakot hirdető, kétségbeesett haragjában a négerek ügyének sokszor ártó fekete Muzulmá­nok formulája — Kék szemű Fehér ördög. A legdrámaibb azonban még is a legegyszerűbb elnevezés: MAN. Ember. MAN. Ennek a három be­tűnek az iszonyú présében kompresszálódik Harlem egész tragédiája. A fehér: MAN, vagyis ember. És ez annyit jelent, hogy a fekete — nem az. A rendőrnek gyakran azt mondják: — Vigyázz, Ember! Másutt még megteheted, de itt már nem üthetsz bennünket bün­tetlenül. — Menjetek haza — mo­rogja a rendőr kelletlenül —, na mi lesz, menjetek már. — Menjünk haza? — kérdik vissza a deltás, széles vállú suhancok. — De bébi, te tré­fálsz. Hiszen mi otthon va­gyunk ... Alaktalan, minden irányban sokszor vakon gomolygó, de mind gyakrabban szervezett formákat öltő gyűlölet az. Olyan mindent betöltő alapér­zés Harlemben, amely megte­remtette a bűn, a sérelmekért visszavágó bűn különös, torz nimbuszát Tudom, hogy a ha­sonlatok mindig sántítanak. De annak, ahogyan a 125. ut­ca valamelyik sarkán őgyelgő kamasz néz egy, a szakmában már némi nevet szerzett bank­rablóra, van valami köze ah­hoz, ahogy egykor a magyar paraszt nézhetett Rózsa Sán­dorra és legényeire. Amikor a néger teenager olyat tesz, amit tiltanak a törvények, úgy ér­zi, valamit törleszt annak a társadalomnak, amelytől sem­mi jót nem kapott, amely gaz­dagságával körülöleli, szegény­ségbe zárja és összeroppantja őt. Harmat Endre Következik: DICK GREGORYT felhívják déléül.

Next

/
Thumbnails
Contents