Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-10 / 161. szám
Szombat, 1963. július 16. 3 SOMOGYI NÉPLAP TAVASZI BÉKEOFFENZÍVA H elsinkiben, Finnország fővárosában ma ülnek össze a béke-világkongresszus küldöttei, hogy a békéről, a nemzeti függetlenségről és a leszerelésről tanácskozzanak. Ott lesz a kongresszuson a magyar delegáció is tarsolyában népünk szellemi útravalójával, az immár negyedszer megrendezett tavaszi békedemonstráció — a leszerelési hónap — sok százezer részvevőjének véleményével. A nemzetközi békemozgalom tavaszi békeoffenzívájához csatlakozva megyénkben is széles körű, a társadalom minden rétegére kiterjedő akció kezdődött meg május 9-én, a fasiszta Németország fölött aratott győzelem huszadik évfordulóján. Kilenc barátsági rendezvényen, két békenapon, tizenhárom réteggyűlésen és nyolcvan békegyűlésen sok tízezren hallgatták meg a szónokok előadásait, sok tízezren tettek hitet a leszerelési hónap jelszava — »A békéért, a nemzeti függetlenségért és a leszerelésért« — mellett. A világméretű tavaszi békeoffenzíva mintegy előkészítője volt a most megnyíló béke-világkongresszusnak, és nyomatékkai felhívta a háborús agresszorok figyelmét arra, hogy az emberiség békében akar élni, a háborútól való rettegés nélkül szeretné fölnevelni gyermekeit, atom-tengeralattjárók helyett új iskolákat, kórházakat szeretne látni, s inkább vágya, hogy a nagy hatósugarú rakéták űrhajókat emeljenek a magasba, mint halált hordozó atomtölteteket. Mindez a vágy megnyilvánult a békedemonstrációk minden eddiginél nagyobb látogat útságában, a rendkívüli érdek, lődésben, az emberek feszült figyelmében és az elhangzottakra való reagálásában. A népek barátságának és békeakaratának szimbóluma volt a kilenc barátsági rendezvény, a szovjet—magyar, a lengyel—magyar, a jugoszláv—magyar, a bolgár—magyar és a csehszlovák—magyar találkozó; kifejeződött ezeken, hogy a baráti szocialista országok népei mindenben azonos módon ítélik meg velünk a háború és a béke kérdését, és a békevágy náluk is ugyanolyan egyöntetű, mint hazánkban. —Sppen egy hete, hogy az Országos Béketanács értékelte a B- leszerelési hónap eredményeit, és fontos határozatot hozott a további feladatokról. A határozat így kezdődik: “A békeszerető magyar nép elítél minden agressziót és minden embertelenséget a világon; követeli, hogy az Amerikai Egyesült Államok, haladéktalanul szüntesse meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását, és vonja ki csapatait Dél-Vietnamból, hogy a nép kezébe vehesse saját sorsának irányítását; fölemeli szavát, vessenek véget a külső katonai erőszaknak Dominika földjén; követeli az általános és teljes leszerelés megvalósítását, a szégyenteljes gyarmati rendszer maradványainak felszámolását...« Egész társadalmunk jól tudja, hogy napjainkban a világbékét fenyegető legnagyobb veszély az Egyesült Államok agressziós vietnami politikája. Nyugtalanító hírek érkeznek arról, hogy a Pentagon urai mind gyakrabban fölvetik: bombázni kellene a VDK fővárosát, Hanoit, valamint Haipongot, a nagy kikötővárost. Már azt is eldöntötték, hogy B—52-es típusú nehézbombázókat küldenének erre az akcióra. Az amerikai terrorbombázók egyre közelebb merészkednek Hanoihoz, s a támadások mind brutálisabbá válnak. Johnson kormánya — úgy látszik — végképp eltökélte, hogy fegyveres erőszakkal próbálja útját állni a népek felszabadító harcának, s minden lehetőséget megragad, hogy agresszív terveit megvalósítsa. Vietnam mellett más neuralgikus pontja is van a világnak. Gondoljunk Dominikára, Algériára vagy Kongóra, s mindezeken a helyeken az Amerikai Egyesült Államok ilyen vagy olyan formában érdekelve van. Éppen ezért a békedemonstrációk nem véletlenül marasztalták el Johnson kormányát az emberiség békevágyát figyelmen kívül hagyó cselekedetei miatt. A békegyűléseken azonban megnyugvással vették tudomásul az emberek, hogy sem a VDK, sem pedig a többi szabadságszerető nép nincs egyedül: támogatja őket harcukban az egész szocialista világrendszer, elsősorban a Szovjetunió. Július 20-án lesz tizenegy éve, hogy aláírták a Vietnamra vonatkozó genfi megállapodásokat. Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára a minap javasolta, hogy az évforduló alkalmából az egész világon indítsanak új, erőteljes kampányt a harcoló vietnami néppel való szolidaritás kifejezésére. Minden bizonnyal csatlakozik ehhez a javaslathoz a helsinki béke-világkongresszus is, és újabb egységes állásfoglalás születik a béke védelmében. a z Országos Béketanács múlt heti határozata így fogalmazza meg a gondolatot: »Népünk szilárdan bízik abban, hogy a helsinki béke-világkongresszus helyesen értékeli a nemzetközi élet bonyolult kérdéseit, és egységesen foglal állást a békéért, a nemzeti függetlenségért, az általános és teljes leszerelésért, a békés egymás mellett élésért folytatott világméretű küzdelem legfontosabb teendőiben. GONDOK FÉLÉVKOR MEGVIZSGÁLTUK, hogyan teljesítette első félévi tervét a Kaposvári Vas- és Fémipari, a Kefeanyag-ki készítő, a Mér- tékutánd és Vegyesruházati, valamint a Finommechanikai Vállalat. A Vas- és Fémipari Vállalatnál a kiesés nagy részét pótolták. A finommechanikánál, a Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalatnál, valamint a ke- feanyag-kikészítőnél még igen nagy a lemaradás, és kétséges, hogy teljesíteni tudják a tervet. (A Vas- és Fémipari Vállalat 600 000, a Finommechanikai Vállalat 2 000 000, a ke- feüzero egymillió, a Mérték- utáni és Vegyesruházati Vállalat 3 600 000 forint értékű áruval termelt kevesebbet a tervezettnél.) A Vas- és Fémipari Vállalat egyrészt azért nem tudta végrehajtani feladatát az év első hat hónapjában, mert a munkások még nem jöttek bele az új gyártmány előállításába. A kefeüzemben, a finommechanikánál, a Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalatnál elsősorban külső ok — főként ae-t anyag hiánya — okozta a lemaradást. Ez azt mutatja, hogy a külső tényezők befolyása a vállalatok munkájára az utóbbi időben igen megnőtt. NÉMELYEK AZT MONDJÁK, hogy a tanácsi vállalatoknak igen kevés anyagot adnak a központi készletből, noha nagyrészt központi árualapra termelnek. Mások az anyag- ellátás elavult szabályait okolják. Azért nincs anyag — mondják —, mert a vállalatok ráérnek a negyedév végén is szállítani a megrendelt meny- nyiséget. (A legtöbb helyen élnek is ezzel a lehetőséggel. Emiatt gyakran áll a munka az üzemekben.) Ismét mások arról beszélnek, hogy a terveket »odafenn« nem hangolják eléggé össze. Akadnak olyanok is, akik azt állítják, hogy az anyagbeszerzésben elharapódzott a kupeckedés. Egyesek üzletelnek. Az ellátást nem a tervek, hanem az üzleti szempontok irányítják... Mindez persze csak föltételezés. A rossz anyagellátás igazi okát ugyanis nem lehet a megyében megállapítani. A bajok gyökerét azoknak az országos szerveknek kell kikutatniuk, amelyek) megfelelő adatokkal rendelkeznek, nyomon követhetik az anyagok sorsát, tudják, mi az évi szükséglet stb. Éppen ezért nekik kell a problémát is megoldaniuk. Az első félévben bebizonyosodott, hogy a megyei erőfeszítés — noha igen intenzív volt, s némely üzem mái--már a szabályokat is áthágta — nem járt számottevő eredménnyel. Az az anyag ugyanis, amelyet más megyékből a szó szoros értelmében úgy koldultak össze, csupán a roló lehúzásától mentett meg egy-két üzemet, de korántsem volt elég a tervteljesítéshez. A kilátások, sajnos, a második félévre sem biztatóak. ugyanis, hogy ott, ahol anyaghiány miatt egy hónapban csak két-három hetet dolgoznak, ott, ahol a negyedév utolsó hónapjában készítik el azt, amit az egész negyedévben kellett volna, ott, ahol súlyos pénzeket áldoznak arra, hogy valahonnan anyagot szerezzenek be, emelkedik az önköltség, nő a veszteség. Lehet, hogy azt mondják erre néhányan, ne az anyaghiányt ostorozzuk, írjunk inkább a gyakran tapasztalható szervezetlenségről, lazaságról, felelőtlenségről, lógásról, te- kergésrőL Kétségkívül rossz munka, nemtörődömség is szerepel a lemaradás okai közt. De ha már itt tartunk, megkérdezzük: kiszámította-e valaki, hogy milyen mértékben idézi elő a szervezetlenséget, a ló. gást, a nemtörődömséget, a közönyt az anyaghiány? Ha valaki kiszámítaná, meglepő adatokat kapna. A munka akárcsak egy alapvető föltételének I hiánya is lazítja a fegyelmet, I táplálja a közönyt, a nemtö-1 Cikkünk nyomán Megnyílt a nagyberki fodrászüzlet Lepünk május 22-i számában szóvá tettük, hogy a Fodrász és Fényképész Ktsz még mindig nem nyitotta meg a nagyberki fodrászüzletet. Pásztori Sándor, a szövetkezet elnöke közölte, hogy a Nagyberkiben kibérelt helyiséget át kellett alakítani. A villanyszerelési, a festő- és egyéb munkákat legtöbbször csak a felsőbb hatóságok közbelépésére végzik eL Csak a legerélyesebb sürgetésre végezték el a szakmunkákat Nagyberkiben is. A ktsz június 19-én megnyitotta a női fodrászüzletet. A község és a környék lányai, asszonyai meg vannak elégedve a kiszolgálással, állandóan nő a forgalom. Figyelmeztették a gépkocsivezetőt Megbíráltuk az FC 58-2, rendszámú tejszállító autó vezetőjét, mert belehajtott a viztócsá- ba, és lespriccelte az árok belső partján álló négy embert. Fehér József, az Élelmiszeripari Szállítási Vállalat kaposvári kirendeltségének vezetője megköszönte, hogy felhívtuk a figyelmet a szabálytalanságra. A tartálykocsik vezetése — különösen félig rakott állapotban — nagyon veszélyes; Mlseta László gépkocsivezetőnek lassítania kellett volna a tócsánál. A vállalat figyelmeztette, hogy a jövőben jobban vigyázzon. rődömséget az emberekben. Nem mai keletű az a megállapítás, hogy a fegyelmezetlenség ott harapódzik el leginkább, ahol nem halad folyamatosan a munka, ahol van lehetőség a tekergésre. Ilyen körülmények között szinte alig emelhető a termelékenység. Él zonyítja ezt az is, amit a Finommechanikai Vállalatnál hallottam. Azt mondta a vállalat egyik vezetője, hogy képtelen a normát rendezni, mert nem tud folyamatos munkát biztosítani beosztottainak. De talán még ennél is nagyobb az a kár, melyet a munka föltételének hiánya nem közvetlenül, hanem közvetve okoz. Lássunk erre is egy példát. A Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalatnál, valamint a finommechanikánál az anyaghiány jelentékeny keresetcsökkenést idézett elő. Egyes részlegekben a bérek a tavalyinál alacsonyabbak voltak. Nyilvánvaló, hogy ez rontja a I termelési kedvet. A lelkesedés, a munkakedv lohadása — azt hiszem, ezt sem kell bizonyíÍ tani — legtöbbször a teljesít, mény csökkenését vonja maga után. Az anyaghiány nagyon megnehezíti az ellenőrzést is. Bajos eldönteni, hogy a hiányosságokat mennyire okozták objektív nehézségek, mennyire a rossz munkaszervezés, a gyen. ge irányítás. Szükségszerű tehát, hogy központilag megjavítsák a tanácsi vállalatok anyagellátását is. Ellenkező esetben a takarékossági év könnyen csalódást okozhat. AZ ÜZEMEK VEZETŐINEK az említett gondok közepette a munkások szorgalma, kitartása, igyekezete ad erőt. A nehézségek ellenére ugyanis — ezt valamennyi lemaradt vállalatnál tapasztaltuk — bizakodóak az emberek, magukévá tették a párt decemberi határozatát, és igyekeznek végrehajtani. Ha az illetékesek biztosítják a folyamatos munka föltételeit, az év végén minden bizonnyal elégedettek lehetünk az eredményekkel. Szegedi Nándi* Nyírás után bentocidos oldatban fürdetik meg a juhokat, hogy meg ne rühesedjenek. üíszázkilencven juhról huszonkét mázsa gyapjút vágtak le a legutóbb a kapo- lyi Új Élet Tsz-ben. Vasutasnapi felajánlás: Még jobb munkát véges a Kossuth szocialista brigád Somogy megye lakói hasonlóan gondolkodnak, s ennek a véleményüknek adtak kifejezést a mosit befejeződött tavaszi békeoffenzíva valamennyi rendezvényén. Polesz György VAJON LEHET-E ilyen körülmények között termelékenyen dolgozni? A legtöbb üzemben nem. Nyilvánvaló Szárnyvonalakon jár a kaposvári vasútállomás Kossuth- brigádja Személyvonaton dolgozik a szocialista brilomásra. Hogy hogyan érik ezt el? Segítenek az utasok felszállításában az állomásokon; segítségére sietnek az időseklékot, közel jár hozzá Bata Ferenc csoportja is. A szocialista brigád tagjai elhatározták, hogy egynapi keKazalban a téli takarmány fele gádhoz tartozó négy vonat vezető és nyolc jegy vizsgáló, mégpedig a fonyódi, a siófoki, a keszthely—tapolcai, nek, a kisgyermekkel utazóknak. Eddig 99,5 százalékos rendességet értek el; a vasutasnap tiszteletére felajánlották a resetüket, összesen hatszáz forintot ajánlanak fel az árvízkárok helyreállítására. A vasutasnap alkalmából toAz aratás előtt betakarítottak a szálas takarmányt a ba- latonendrédiek. Kazalba rakták a réti szénát meg a lucerna első és második kaszálásából nyert értékes etetnivalót. A közös állatállomány évi szénaszükséglete negyvenkét vagonra tehető, s több mint húsz- vagonnyl száraz takarmány már kazalban van. A háztájiban is betakarítottak mintegy tízvagonnyit. Tehát a faluban megvan már a jószág téli takarmányának a fele. Ebben az esős időszakban bizony alapos szervezést és nagy erőfeszítést követelt meg a szé- nabetakaritás. Ahhoz a regi bölcsességhez tartották magukat, hogy esőben kell kaszálni, mert csak így gyűjthetik, és hord)'«"száraz időben a azé-' ' — • különös >n í.2tés V . í. iöbb mint 1; .tszaz- ^tvan holdon díszlett ilyen takarmánynövény, erre az évre meg csak harmincegy hold lucerna és ötven hold vöróshe- re maradt. A lucerna első nö- vedékét jó korán lekaszálták. U tána a friss . tarlóra pétisót szórtak a sarjadzás előmozdítására. Ugyanfezt megismételték a második kaszálás után is. Most a lucerna harmadik nü- vedéke már tíz-tizenöt centi- méteres. Négy kaszálást várnak erről a tábláról. Számításaik szerint mennyiségben legalább annyit ad az idén a harmincegy hold, mint a tavalyi nagyobb terület. A rétkaszálásban a harmados javadalmazással anyagilag közvetlenül érdekeltté tették a tagságot. Ment is a rétre mindenki, aki tehette. A határt behálózó utak mentének fűter-, mését is betakarították. Szorgalmukra jellemző, hogy' Za- márdiban meg a szomszédos állami gazdaságban szintén vállaltak kaszálást. Ami a további kilátásokat illeti, gazdag sarjútermés ígérkezik a réten. A szudánj fű meg legkevesebb tíz vagon szénát ad. S a télre való készlethez valóban csak a télen szándékoznak hozzányúlni. Amíg csak lehet, legeltetnek. Jó a fű, talál takarmányt kint a jószág. Az ötszáz holdnyi Jegelő nagy részén a tavasszal a tagság kiirtotta a tüskét. A műtrágyázásban a nagyobb adagok felhasználására tértek át. Nem ötven vagy száz kilót, hanem két-három mázsát adtak efiW-egy holdnak. Ezen a részen a fűhozam is megháromszorozódott. A takarmánytermelés és -betakarítás jó módszereinek alkalmazása hozta ezt az eredményt. így az endrédiek nyugodtan tekinthetnek .-•■ ' " lé a jószág áttelelfetése e! K. J. a barcsi, a szigetvári, a dombóvár—csokonyavisontai vonalon. Háromszor oklevéllel, egyszer pedig jelvénnyel tüntették ki őket jó munkájukért, a vállalások teljesítéséért. Ma, a vasutasnapon öt brigádtag mellére feltűzik a »Kiváló dolgozó«-jelvényt. Sokat segít a brigádnak Brenhardt Rezső, a kaposvári állomás helyettes főnöke. Négy csoportra tagozódik a brigád, mindegyikhez két jegyvizsgáló és egy vonatvezető tartozik. Elvük, hogy becsületes munkát végeznek. A vasutasnap tiszteletére felajánlották, hogy tovább javítják munkájukat, szaknyelven a személyvonatok rendességét. Még ha késéssel indulnak is, pontosan érkeznek meg a végál99,7 százalékos pontosságot. Kiss János vonatvezető csoportja már elérte a száz százaA munkaversenyben elért eredményeik alapján a vasutasnap alkalmából kilencvenötén kapják meg a »Kiváló dolgozó«-jelvényt, az oklevelet a vele járó egy-, illetve kétheti fizetéssel. Ezenkívül vábbi jó munkát, sok sikert kívánunk a szocialista brigád minden tagjának. v.'ló Vasutas«-jelvényt és a ""le iáró pénzuitalmat. I A szombat délutáni ünnejJÍ ■r '"'emlékezés után a vasuta* sok közös szórakozással tői« tik el az estet Kilencvenötén kainak „Kiváló dolgozó” kitüntetést Kaposváron a vasutasnao alkalmából A kaposvári vasúti csom<>- pont dolgozói július 10-én ünnepük a XV. vasutasnapot. Az immár hagyományos nap tiszteletére az idén is munkaversenyt indítottak a pálya- fenntartásnál, a fűtőháznál és a forgalmi szolgálatnál. pénzjutalomban részesül negyvenhat vasutas. A vasutasnapon hirdetik ki a soron kívüli előléptetéseket is. Hifner Ferenc mozdonyvezető a Közlekedés- és Posta- ügví Minisztérium központi ünnepségén veszi át a »Ki-