Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-08 / 159. szám
Csütörtök, 1965. július 8. 5 SOMOGYINEPEAP Amiért nem kell bocsánatot kérni... Kedves Barátom! Igazad volt, mikor azt mondtad; talán nincs is olyan ember az országban, akit ne foglalkoztatna a bennünket ért természeti csapás, az árvíz. Mi, akik a közvetlen veszélytől földrajzilag távolabb esünk, csak elképzelni tudjuk azt a gigászi küzdelmet, melyet ott emberek tízezrei több mint száz napja vívnak. Mész az utcán, és megüti füledet a párbeszéd; — Te mennyit adtál? — Egynapi keresetemet. Nem sok. Ha szükség lesz rá, még adok. Mert iszonyú dolog lehet az árvíz. Gondolj csak bele ... Hosszú évek fáradságos munkájával otthont teremtesz magadnak. És akkor jön az ár. Viszed, amit éppen vinni tudsz, a többit kénytelen vagy otthagyni. Aztán kisüt a nap, megszelídül a folyó, hazamehetsz. Haza... Csak éppen nincs hová. Nem, elképzelni sem tudom, hogy hasonló helyzetben én mit éreznék... Talán két napot kellett volna felajánlanom.. t Elkerülöd a beszélgetőket Eszedbe jut a 10 200-as csekkszámla, és arra gondolsz, hogy előző este a családban szinte szóról szóra ugyanez a beszélgetés zajlott le... Igen, Barátom, azt hiszem, tényleg nincs olyan ember az országban, akit ne foglalkoztatna ez a természeti csapás. Es nemcsak úgy akarunk közelebb kerülni a veszélyben forgókhoz, bogy forintjainkat, munkánkat ajánljuk fel nekik. Nemcsak így állunk melléjük a bajban, hanem érzéseinkkel is, úgy, hogy magunkat is odaképzeljük, és azt kérdezzük; Én mit tennék, ha...? IV álunk. Somogybán nincs árvíz. De ha összetor1' nyosulnak a felhők, villám cikázik, locsog az eső, és jégverésről, újabb meg újabb ítéletidőről ad hírt a rádió, akkor összeszorul a szívünk, és felágaskodik a kérdés: mi lehet ott, a folyó mellett, és mi lesz a kenyerünkkel, a termésünkkel?! Az aggodalom kettős. Te sokat jársz vidéken; Láttál letarolt, jégverte táblákat. Nem te vetetted el, nem a te munkád van benne — de a te kenyered is. És láttál mást is. Láttad azt a hatalmas erőfeszítést, amelyet azért fejt ki a falvak népe, hogy ami megmaradt, megtermett, azt megmentsék. Az aratás sosem volt könnyű. Mindig nagy súlya volt a gondolatnak: vigyázzunk, becsüljük meg kenyerünket. Az idén ezek a szavak sokkal többet jelentenek. Nemcsak a parasztembernek, valamennyiünknek ... Egy szövetkezet majorjában voltunk. A szérű mellett beszélgettünk a vezetőkkel. A szérűben árpát tisztított a gép. Vontatók hordták a szenet, és vitték zsákokban a megtisztított terményt. A kombájn aznap képtelen volt megindulni. A beszélgetés szaggatottsága tükrözte a zaklatott idegállapotot. Egy táblán — földön fekszenek a kalászok — kézi erővel kezdtek kaszálni; sietni kell, mert összeérik az árpa a búzával. Beszélgetés közben rágyújtottunk. S akkor ott termett mellettünk egy idős parasztember. Szótlanul néztünk rá. — Bocsánatot kérek — kezdte csöndesen —, ne haragudjanak, hogy szólok, de itt nem szabad cigarettázni... Elszégyelltem magam. A többiek is biztosan így voltak. Lehet, hogy észrevette, mert nyomban magyarázni kezdett. — Tetszik tudni, ez nekünk minden értékünk!... Nagyon kell rá vigyáznunk. Nemcsak azért, mei't sokat dolgoztunk érte, hanem azért is, mert gondolnunk kell azokra is, akiknek még ennyi sem termett! Azokra, akiknek nemcsak az otthonát vitte el a víz, hanem terményüket is... Ebben az ryben nemcsak magunknak, nekik is aratnunk kell... Mégegyszer elnézést kérek, hogy szóltam. — Ezért nem kell elnézést kérni. Igaza van, mi hibáztunk. Elfordult tőlünk az öreg. Figyeltem, ahogy megállt a szérű egyik tartóoszlopának támaszkodva. Nézte az árpát. Bizonyos vagyok benne, hogy nemcsak az a gondolat forgott a fejében; vajon mennyi kerül ebből az én padlásomra, hanem az is; mit érezhetnek azok a parasztemberek, akiknek gabonáját elverte a jég, vagy akiknek gazdaságában víz hömpölyög a kalászok fölött. Akik nem állhatnak meg így a szérű mellett, hanem hordják a homokzsákokat, lapátolják a földet, birkóznak^ a folyóval ... A pró kis példa, amit elmondtam neked, Barátom, de azt hiszem, ez is bizonyíték. Az öreg ember talán sosem látott megáradt folyót, s amikor figyelmeztetett, a saját közösségén, faluján túl azokra is gondolt, akik most nem arathatnak... S mennyi, de mennyi hasonló cselekedetet lehet említeni! Ilyet, amiért — mint azért is —, nem kell bocsánatot kérni... Vörös Márta Új épületet kap több falusi takarékszövetkezet (Tudósítónktól.) A takarékszövetkezetek száma évről évre emelkedik; a tagok száma az idén elérte a tizenötezret. A huszonkét takarékszövetkezet és a nyolc kirendeltség a falusi dolgozók mintegy hatvanmillió forintját őrzi. Nagybajomban, Balatonszárszón, Kéthelyen és Balatonmá- rián új üzletházat kaptak a forgalmas szövetkezetek. Az idén az igali, a lábodi és a se- gesdi takarékszövetkezet szeretne berendezni magjának új épületet. Az átalakítási, tatarozása munkálatokra négyszáz- ezer forintot költenek ebben az évben a takarékszövetkezetek. Sztrájk olasz módra Az olasz határállomások idegen nyelveket beszélő alkalmazottai a napokban tíznapos «-nyelvi sztrájkéba kezdtek. Elhatározták, hogy ez idő alatt csak olaszul értenek, mert nem kapták meg a követelt nyelvpótlékot. Sztrájkjuk mindem, a határt átlépő vonatnál órás késéseket okoz. I „Minősége megfelelő, forgalomba — Lehet tíz százalékkal kevesebb? Hiányozhat egy deka? — A Kereskedelmi Minőségi Ellenőrző Intézetben ezekre a kérdésekre minden alkalommal határozott nemmel válaszolnak. Itt őrködnek a kereskedelmi árucikkek állandó jó minősége fölött Budapest legforgalmasabb pontján emelkedik a hatalmas, vörös téglás épület. Kint lüktet az utca élete, bent a fehér falú laboratóiumokban fehér köpenyes emberek. Hosszú, csemipézett laboratóriumi asztal. Lombikokban aranyszínű folyadék fortyog. Borvizsgálat. Látogatás a Kereskedelmi Minőségi Ellenőrző Intézetben ragacsossá válnak. A gyár le®» közelebb bizonyára jobban ügyel a minőségre, mert a KERMI jegyzőkönyve alapján nagyobb tétel árusítását megszüntették. — Milyen módszerekkel állapítják meg az élelmicikkek minőségét? —> kérdeztük meg Szentzi Pál vegyészmérnököt. — A vizsgálat két fő részből áll. Először az érzékszervi próba, vagyis a kóstolás, színelbírálás, csomagolás, és csak azután következnek a bonyolult vegyi analízisék. A szárítószekrények, fzzftó- kemencék, fehérjeroncsoló berendezések segítségével naponta sok száz fajta élelmiszer VESZÉLYES VIZ GYILKOL A VÍZ. Nem nem azokról a fékeveszett hullámokról van szó, amelyek hónapok óta mossák, marják a gátakat. Az alatomos, csöndes, a forróságban enyhülést ígérő, fürödni csábító vizek partjára szeretnénk odatenni a képzeletbeli tiltó táblát: ne tovább! Az utóbbi két hétben tizenhat — csak Szabolcs megyében hat — áldozatot ragadtak ex a hullámok. Tizenhatan hűsülni indultak, s nem tértek vissza. Nekrológjuk szűkszavú hír a lapokban; » ... ismét áldozatot követelt ,,.*Sa legtöbb a szerencsétlenül jártak között gyermek, vakációzó, nyaraló diáik, tíz-tizenöt esztendős. A gyilkos nem a Duna, nem — vagy csak ritkán — nagy folyó, nagy víz. Az is. De más is: téglagyári tavak, pataknál alig nagyobb folyócskák. A társadalom — jogosan — intézkedést vár a hatóságoktól. Sürgeti: töltsék fel vagy kerítsék be a vízzel teli agyaggödröket, hogy éber őrszemek figyeljék a veszélyes helyeket, hogy tiltó táblákkal és minden más eszközzel állják útját további katasztrófáknak. Ez a sürgető kérés, és — ismételjük — teljesen jogos! A hatóságok valóban sok mindent megtehetnek. Meg is tesznek. Példa rá, hogy alig néhány napja száz kilométeres sebességű orkán dühöngése közben mentették meg jó néhány vitorlázó életét a Balatonon; szép tavunk első nagy vihara nem szedett áldozatot. MIT KÉR, mit követelhet azonban önmagától a közvélemény? Ha még hatékonyabb intézkedést várunk a hatóság Strandoláshoz, bámuláshoz használjon ***<» Parasol barnítókrémet 4,30 Ft Creola nap nélküli barnítókrémet 28, Ft Bergamottos napolajat 8, Bergamottos napolajat (műanyag flakonban) Bronzolajat Bronzolajat (műanyag flakonban) Naptejet Balaton és Alba Regia krémet 3,50-6,50 Ft L Nagy választékból vásárolhat a FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEK iparcikk- és kultúrcikkboltjaiban. oldaláról, meg kell mondanunk: a közvélemény oldalán nagy az adósság Egyik tétele a hihetetlen könnyelműség, az — enyhén szólva — Oktalan játék az élettel. Törvényszerű-e, hogy felnőtt ember vagy értelmes diák gumimatracon addig csónakázzon, míg elalszik, s többé nem ébred föl, mert a mély víz fölött a matrac felborult? Mire való hosszas napozás után felhevülten fejest ugrani a hullámok közé? S mire való, hogy a nagyobbak, a már serdülők — olykor tilalom ellenére is — magukkal viszik veszélyes vízi útra a kicsinyeiket? Meg kell tanulnunk, elfelejteni nem szabad: nincs veszely- telen víz; őrizetlen. elhagyott part mellett mindig, minden percben ott leselkedik a végr. S terheli a közönség számláját még egy súlyos tétel: a. közöny. Bármit tesznek ugyan- s a hatóságok, minden tavat nem lehet bekeríteni, a folyók, patakok minden méteréhez nem lehet őrt állítani.. Itt felnőttnek, ifjúnak egyaránt segítenie kell. Nem mentéssel, nem elsősorban úgy, hogy kihúzzák a fuldoklót a hullámokból. Ez is dicséretes, szükséges, szép cselekedet. De többet ér a megelőzés, a megakadályozás. A mentés leggyakrabban egyszerre két élet‘kockáztatása. Pedig egyetlen életet sem szabad veszélyeztetni. A figyelmeztetés, a tiltás, a megfontolt többség felszólító szava a könnyelmű, meggondolatlan vagy a veszély súlyosságát föl neim ismerő kevesekkel szentben hatásosabb lehet leggyakrabban a legjobban szervezett mentőakciónál. Jogilag nem — emberileg- erkölcsileg felelősek vagyunk minden életért, felnőttért, gyermekért egyaránt. A víz veszélyes, a parton álló nem mondhatja vállát vonva, hogy -az ő dolga...«, mint ahogy alig van ember, aki ne cselekedne, ha fuldoklót lát a hullámok között. Jobban kell vigyázni! Tilthat a szülő, tilthat a járókelő, a szemtanú, min denki, mert ez emberi joga, kötelessége egyaránt. A hatósági tilalomtábla csaknem minden veszélyes helyen ott áll. Miért hiányozzék a közvélemény akaratából-szavából vont korlát? Igen, sajátos, önkéntes társadalmi-népi ellenőrzés kell a vízpartokon. Olyan, amely maga is szót emel, kész rá, hogy — ha kell ■ hatósági intézkedést kérjen, ha kevés a szó, az érv. VESZÉLYES A VlZ — áldozatainak száma növekszik. Vi- gyázni, figyelni, életet kell óvni mindannyiunkmlí!- Tokaji bor — mondja Mandzur Ferencné vegyészmérnök. A borvizsgálat folyamán. kiderül, megfelelő-e a szeszfok. Nem keverték-e vizet a hordóba? Az élelmiszeripari osztályon szinte Valamennyi -ehető- cikk megfordul. Jelenleg fagylaltvizsgálatokat tartanak. Ellenőrzik, hogy a vevő megfelelő mennyiségű nyersanyagot kap-e egy adag fagylaltban. A műanyag tasakba csomagolt savanyú cukorka nem áli- ta ki a próbát. A keményítőszörp nem megfelelő, ezért ösz- szeállnak a cukorszemek, és Rendszeresen ellenőrzik a húsáruk minőségét. Rövidesen forgalomba kerül az új lengő- lapátú mosógép. A KERMI vizsgálata szerint nem szakítja a ruhát. minőségét vizsgálják meg. A világ minden tájáról érkeznek például konzervek. Forgalomba csak a KERMI jó -bizonyítványa-« után kerülhetnek. Egves élelmiszereket periodikusan ellenőriznék: a lisztet* kenyeret, egyes italfa jtákal tejet, felvágottféléket. Így sorozatgyártásban, a nagy megtételekben se romolhat minőség. A műszaki osztályokon den új ipari terméket me gálnak. Sem tv-készülél zsiletpenge nem kerülhe. galomba, ami ezt a sok ki nem állja. Nem egy. t óz meg a MI egyes nyagul készíted gyártmányokat Felelősségteljes munka, hisz bizonyos mértékben mindé« kereskedelmi cikkhez a nevüket is adják, mert ők írják rá: -Minősége megfelelő, forgalomba hozható.-« R. I. A s-zeptok nte.frfofrfratUozás a A tanfolyam első napján nem vettük észre. Másnap a mellettem ülő kollégám a harmadik szünet esedékessége előtti percekben odasúgja: — KI lehet az a szeplős vállú nő élőt* tünk a második sorban?- Nem tudom. De ugyancsak virítanak a szeplői. — És nekünk ezt egy héten át nézegetnünk kell. Na, szép kis szervezés, mondhatom! A következő napon — most már a második órában — ismét egy megjegyzés vonta el figyelmemet az előadó értékes fejtegetésétől: — Tulajdonképpen nem is olyan szeplős. Másnap már az első szünetben odasúgja a kartársam: — Nézd csak meg most dialektikus egységében. A lába szerintem csillagos ötös. És a tartása, a komoly, mégis sokatmondó tekintete ... A tanfolyam befejezése előtti napon: — A nyakát szemügyre vetted már? Micsoda klasszikus ívelés! És a válla is telt, gusztusosán gömbölyű ... — ... és szeplős. — Ne hülyéskedj! Az a néhány, alig látható, halvány kis pötty szinte jól áll az egyéniségéhez meg a blúzához is. Nélküle nem is lenne igazán vonzó. Én mondom, kár, hogy ilyen hamar vége van a tanfolyamnak. Hiába, rossz a szervezés ... —sk— ERDEüGi a cigány- (apró) meggyet leszedni, kg-ját 3,80 Ft-ért megvásárolja a FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET. (31 OS)
