Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-08 / 159. szám

Csütörtök, 1965. július 8. 3 SOMOGYI NÉPLAP A kölcsönös segítség az együttműködés alapja A kgst-orszagok együttműködése mind a több­oldalú, mind a kétoldalú kap­csolatok vonatkozásában ered­ményesen fejlődik. Hangsú­lyozni kell: a többoldalú kap­csolatok elmélyülése közepette különösen nagy jelentőségük van ä kétoldalú megállapodá­soknak. Ennek magyarázata: a KGST-országok gazdasági szín­vonala különböző, s ezért nem mindig lehetséges, hogy vala­mennyien egyforma mértékben vegyenek részt a gazdasági és a műszaki tudományos együtt­működés egyik-másik formájá­ban. Ilyenkor a kétoldalú meg­állapodások révén megoldha­tóvá válik, hogy két ország kö­zösen dolgozzon olyan problé­mákon, amelyek mindkettőjü­ket érintik. Jól példázza ezt egyes KGST- országok tervegyeztető mun­kája. Ezek az országok máris több két-, illetve háromoldalú megállapodást kötöttek alap- anyagiparuk fejlesztésére. Így például megállapodás született a lengyel szén, réz és kén, az NDK-beli és a szovjet kálisók, a magyar timföld és még né­hány más nyersanyag közös kitermelésére. A KGST kebe­lében született a Béke egyesí­tett energetikai rendszer gon­dolata, amelyet az érdekelt ál­lamok a későbbiekben meg is valósítottak. A KÉTOLDALÚ GAZDASÁ­GI EGYÜTTMŰKÖDÉS a gyakorlatban kormányközi bi­zottságok kölcsönös megállapo­dásai alapján bonyolódik le. Az utóbbi időben szovjet—bol­gár, szovjet—magyar, szovjet —lengyel és szovjet—csehszlo­vák kormányközi bizottság alakult a gazdasági és a mű­szaki-tudományos együttműkö­dés irányítására. A kormányközi bizottságok működésének alapja az egyen­jogúság, a szuverenitás tiszte­letben tartása, a! belügyekbe való be nem avatkozás, a köl­csönös előny és az elvtársi kölcsönös segítségnyújtás. A vegyes bizottságok komp­lex módon oldják meg a ter­vezés, a termelés, a tudomány, a technika, a külkereskedelem megannyi problémáját, dolgoz­zák ki a közös gazdasági in­tézkedések tervét. A kormány­közi bizottságok előmozdítják, hogy országaik teljesíthessék azokat a kötelezettségeiket, amelyek a KGST megfelelő szerveinek ajánlásaiból hárul­nak reájuk. E BIZOTTSÁGOK ülése­in megvitatták a Szovjetunió és a többi tagország 1966— 1970-es kétoldalú tervegyezte­tési tárgyalásainak előzetes eredményeit. Különösen nagy figyelmet fordítottak az euró­pai KGST-országok villamos­energia- és fűtőanyag-szükség­letére, valamint nyersanyagigé­nyeire. A KGST ajánlásainak szel­lemében megvizsgálták a gép gyártás további szakosításának és kooperálásának kérdéseit, a műszaki fejlesztés fokozásá­nak, a gépek és berendezések minőségjavításának feladatait, az egyes szériák növelésének, a rentabilitás fokozásának út- jait-módjait. A kormányközi bizottságok munkájában fon­tos helyet foglal el a tapasz­talatcsere, valamint a legfon­tosabb népgazdasági ágak mű­szaki-tudományos eredmé­nyeinek kölcsönös ismertetése. A kétoldalú együttműködés során gyakran merülnek föl olyan kérdések, amelyek a szo­cialista közösség más országai számára is fontosak, és többol­dalú megoldást követelnek. A kormányközi bizottságok jó eszközül szolgálhatnak a testvéri országok többoldalú együttműködését megvalósító szervezetek állandó erősítésé­re. Működésük nagymértékben hozzájárul majd azoknak az ajánlásoknak a kivitelezéséhez, amelyeket éppen a többoldalú megállapodások alapján tettek a KGST különböző szervei. A SZOCIALISTA ORSZÁ­GOK gazdasági kapcsolatainak további megszilárdítása és bő­vítése végett a gazdasági együttműködés valamennyi formáját alkalmazni kell. He­lyes arányaik kedvező körül­ményeket teremtenek a nem­zetközi szocialista munkameg­osztás következetes megvalósí­tásához. N. Ptyicskin, a Szovjetunió állandó KGST- képviselőjének tanácsosa HŐSÉGBEN AZ ÜDÜLŐKÉRT A kereskedelem felkészült a befőzési idényre A kereskedelem is felkészült a befőzési szezonra. Gondos­kodtak elegendő üvegről. Az idén a tavalyi mennyiség két­szerese, 17 millió befőttesüveg várja a háziasszonyokat. Meg­felelő a méretválaszték is: a 3 decistől az 5 literes uborkás­üvegig minden típus megtalál­ható a boltokban. Az üzletek meglevő készle­tein kívül a nagykereskede­lem raktáraiban már most fogy csak a befőzéshez, az idén szükség esetén ennél jóval töb­bet tud adni a kereskedelem. A házi savanyításhoz terve­zett 133 000 hektoliter ecet biz­tosan elegendő lesz, hiszen ta­valy ennek alig a fele fogyott el. A legfontosabb tartósítót, a szalicilt már az üzletekbe szál­lították, s a tavalyi 560 mázsá­val szemben 990 mázsa áll be­lőle a háziasszonyok rendelke­zésére. Bors, szegfűszeg, mus­A fonyódi faluvégre nem hallatszik el az üdülőtelep za­ja, a szórakozóhelyek muzsiká­ja, a jókedvű nyaralók lármár- ja. Itt van igen szép környe­zetben, füvesített, rózsákkal te­li parkkal körülvéve a Sütő­ipari Vállalat fonyódi üzeme. A pékségben rövid vászon- nadrágban, meztelen felsőtest­tel dolgozik mindenki: da­gasztják a tésztát, előkészítik a formákat, aztán hozzálátnak a sütemény készítéséhez. Amíg a sütés meg nem kezdődik, és az első kemencét ki nem ürítik, még tűrhető a hőség. Azután a gőzölgő sütemény olyan for- róságot áraszt, hogy szinte mindenki szédeleg, hiába van a ventillátor. Madarász Jenő ilyenkor irigyli azokat, akik gondtala­nul ülnek a vendéglők, prész­ek kerthelyiségeiben, s a Zsemletésztát dagaszt Madarász Jenő brigádvezető. kellemesen hűtött ítatokat fo­gyasztják. — Balatonlellétől Balaton- szantgyörgyig látjuk el az üz­leteket, és az üdülőket — mondja Csonka Árpád üzlet­vezető —, de szállítunk Ka­tádra, Gamásra, Lengyeltóti­ba és Somogyvárra is. Éjszaka dolgozunk, két műszakban. Csak péksüteményt készítünk. Jelenleg 30—40 000 darabot sü­tünk naponta, hiszen még nem indult meg a teljes nyári üzem. A múlt évben nem egyszer volt olyan nap, hogy 90—100 000 sü­teményt készítettünk. Tizenhárom pék dolgozik az üzemben. Tizennégyféle süte­ményt készítenek: vizes- és te­jes-, tojásos- és vajas-, vala­mint zsemlét, kiflit, zsúrkenye­Munkában a formázógép. rét, brióst, ti- roli rétest, kug­lófot, szegedi vágottat stb. Készítenének még ezeken kí­vül legalább húszfélét, csak a kereskede­lem nem igényli. A kö­zelmúltban egy kiállításon har­mincféle süte­ményt mutat­tak be, s ha rendelnének, még tíz dara­bot is sütnének egy-egy fajtá­ból. Az üzem nincs kellően kihasználva, éppen ezért a kereskedelem nem tudna olyan süte­ményt és any- nyit kérni, amit ne készí­tenének el. Egyébként ezt is vállalták, amikor az év elején — elsőnek a vállalatnál — Madarász Je­nő vezetésével Magyar Tenger néven szocialista címért küz­dő brigádot alakítottak. 1962 óta működik a pékség. Munkájára, termékeinek mi­nőségére még nem volt súlyo­sabb panasz. Ezért kapott Csonka Árpád üzemvezető és Hegyi József pék kiváló dolgo­zó-jelvényt, Madarász Jenő és Krizsán Ferenc pékek pedig oklevelet. Reggel 7 óra van. A nap már magasan áll, amikor a máso­dik műszak dolgozói hazain­dulnak. Az üzletekben, az üdülök éttermeiben már ott a friss sütemény. Szalai László Új 4 BC-áruházak a Balaíon-parton A Csemege-Élelmiszerkeres- kedelmi Vállalat a magyar tenger somogyi partjának jobb ellátása érdekében hat új ABC-áruházat épített és adott át rendeltetésének. Borhegyi György, a vállalat értékesítési osztályának vezetője arról tá­jékoztatta lapunkat, hogy máris a vendégek rendelkezé­sére áll a széplak-felsői, az al- só-bálatelepi, a balatonlellei külső és a szántódrévi ABC- áruház, a balatonlellei közpon­ti üzletet pedig ma adják át rendeltetésének. Készül egy hetedik ABC-áruház is a ba- latonszabadi-sóstói camping mellett, ezt azonban csak a camping megnyitásával egy időben adják át. A jelenleg működő hat új ABC-áruházban hatmillió fo­rintos árukészlet várja a fo­gyasztókat. Az üzletek a bala­toni szezon befejeztéig nyitva maradnak. Támogatják-e a tsz-ek a könyvtárakat? Kaposvári járási tapasztalatok A kaposvári járásban a lako­sok 18,8 százaléka rendszeres olvasó. A falusi könyvtárak­ban 100 000-nél több köny v között válogathatnak; a kiköl­csönzött kötetek száma a múlt évben megközelítette a ne­gyedmilliót. A községi tanácsok által | könyvtárfejlesztésre biztosított összeg lehetővé teszi az igé­nyeknek megfelelő művek be­szerzését, és számottevő az a támogatás is, melyet a föl­művesszövetkezetek és a ter­melőszövetkezetek nyújtanak. Vannak olyan tsz-ek — Ka- pospula, Kiagyalón, Osztopán, Somogyjád —, amelyek éven­ként rendszeresen hozzájárul­nak községük könyvtárának fejlesztéséhez. A fejlesztés feladatai nem könnyűek, hiszen a községi könyvtárak többsége zsúfolt, és csaknem 30 000 kötet szá­mára nincs megfelelő raktáro­zási lehetőség. Szűk helyiség­ben, összezsúfolt könyvek kö­zött a felnőttek nem szeretnek válogatni, ez is oka, hogy a felnőtt falusi olvasók egy ré­sze inkább gyermekével hozat könyvet magának. A felnőtt olvasó így ritkán találkozik a könyvtárossal, aM pedig hivat­va lenne az olvasó érdeklődé­sét fölkelteni, ízlését alakíta­ni. Falun is érvényes, hogy korszerű könyvtári munkát csak korszerű könyvtárban le­het végezni. A tágas, otthonos falusi könyvtárak létesítése azonban csak a helyi anyagi forrásokból lehetséges. E cél­ból a járási tanács vb levélben , fölkérte a tsz-eket, hogy kul-1 turális alapjuk 5 százalékával rendszeresen támogassák a községi könyvtárat. A felhívás­ra egymás után érkeztek a felajánlási nyilatkozatok Fel- sőmocsolád, Nagybajom, Po- lány, Rinyakovácsi, Somogy- jád, Somodor, Répáspuszta tsz-eitől. Más tsz-ek különféle indokkal megtagadták hozzájá­rulásukat. Jután, Hedrehelyen: mert mór adtak; Gölle, Kapos- lüred, Mosdós, Somogysárd tsz-ei azért nem hajlandók a támogatásra, mert más intéz­ményt támogattak már. Mező- csokonya, Szentgáloskér tsz-ei azt mondják, hogy saját könyvtárukat akarják fejlesz­teni, pedig országosan elfoga­dott elv az, hogy egy község­ben egy közművelődési könyv­tár legyen. Kadarkút és Mer- nye tsz-einek »nem áll módjá­ban« támogatni falujuk könyv­tárát, míg Bodrog, Magyar- atád, Somogyszil tsz-ei azzal hárítják el a hozzájárulást, hogy »a könyvtár úgyis zsú­folt«. Néhány tsz — Hetes, Igái, Kaposfő, Kaposmérő — a járási tanács vb felhívására nem is válaszolt. Ezek a tsz-ek máért határolják el magukat községük művelődésügyi prob­lémáitól? A kaposvári járás falusi ol­vasói közül majdnem ötezer a fizikai dolgozó, többségük a tsz-ekben traktoros, állatte­nyésztő vagy más mezőgazda- sági munkás. Tehát minden tsz a saját tagságának ad, ami­kor községe könyvtárát támo­gatja. Pellérdi Gyula A. /.lián az Öreglaki Állam! Gazdaság Imáid szakszervezeti bizottsága 400 00 félliteres paradicsomos­üveget tárolnak. A tapasztalatok szerint éven­te mintegy ezer vagon cukor tármag, koriander igény sze­rint kapható, s a tavalyi hiány­cikkből, a babérlevélből is van elegendő. (MTI) A KŐOLAJVEZETÉK VÁLLALAT siófoki és vidéki munkahelyekre fölvesz kőműves szakmunkásokat, kubikosokat, segédmunkásokat és úthengergépészeket. Jelentkezés Siófokon vagy a Kőolajvezeték Vállalat építésvezetőségein: Vecsés, Berekfürdő, Nyékiadháza, Hajdúszoboszló. Érdeklődés esetén tájékoztatót küldünk. (3106)-----------------------------------------------------------------------------------------­W »««..............................................................mm................................... » A múlt évet mérlegelve megállapíthatjuk, hogy sok kezdetlegesség volt szakszerve­zeti bizottságunk munkájában. Nem rendelkeztünk még a megnövekedett szervezet irá­nyításához szükséges vezetési tapasztalatokkal. A múlt év jó iskola volt számunkra ...« Tavaly a megnövekedett fel­adatok ellenére is megterem­tették a jó munka föltételeit az öreglaki Állami Gazdaság szakszervezeti bizottságában. A területtel együtt nőttek a feladatok A múlt év végén fejeződött be a gazdaság átszervezése. A középbogárdi és a tihanyi üzemegységet leadták,. az Al­sóbogán Állami Gazdaságot pedig átvették.. Ezzel megnö­vekedett a gazdaság területe. A korábbi hatezer holddal szemben most tizenegyezer hol­don gazdálkodik. A területvál­tozással együtt megváltozott a gazdaság profilja is. Eddig fő­ként kerti magot termeltek, az átszervezés óta a legnagyobb volument az állattenyésztés képviseli. A gazdaság átszervezése nemcsak termelésiág-változást és területátcsoportosítást jelen­tett: ezzel együtt a dolgozók létszáma is megnőtt. A korábbi négyszáz helyett ma már hat­száz állandó dolgozója van a gazdaságnak. Mindez szükségessé tette a szakszervezeti bizottság mun­kájának átszervezését. Régeb­ben — amikor a gazdaság még több megyére terjedt ki — kü­lönböző megyei bizottságok irányították az egyes üzemegy­ségek szakszervezeteit is. Ké­sőbb összevonták az alapszer­vezeteket, meghagyták a mun­kahelyi bizottságok önállósá­gát éppen a nagy távolság miatt. Az átszervezésekkel együtt nem csökkent a tagok létszáma. Sőt az olyan üzem­egységekben is, mint például a pusztakovácsi, egyre nőtt a szakszervezeti tagok száma az állandó dolgozók között. Az öreglaki üzemegységben pedig — Fecske Gyula szb-titkár tá­jékoztatása szerint — a szerve­zettség elérte a száz százalékot. A jobb munka biztosítéka Két évvel ezelőtt három bri­gád indult versenyre a szocia­lista cím megszerzéséért. Az átszervezés után, az idén újabb nyolc brigád kapcsolódott be ebbe a mozgalomba. Vállalá­saik és kezdeti eredményeik a jobb munka biztosítékai a gaz­daságban. Pedig eddigi mun­kájuk sem volt zavartalan. Különösen az állattenyésztés­ben dolgozó brigádokra há­rult nagy feladat. Az átszervezés okozta több­letmunkában már észrevehe­tők a jövő irányai. Igaz, még sok szervezeti kérdést is meg kell oldani, de emellett van ereje és ideje a szakszervezeti bizottságnak, hogy a napi fel­adatokhoz is hozzálásson, or­vosolja a dolgozók panaszát; az átszervezéssel egy időben nagyon sok jogos — és jogtalan — panasz is eljutott a szak- szervezethez. Az átszervezés feladatainak megoldásában sokat segített a gazdaság pártszervezete és ve­zetősége is. Ezért legutóbbi ülésén köszönetét fejezte ki a MEDOSZ megyei bizottsága. Segítettek a gazdasági vezetők is — A szakszervezeti munká­ban ezután is megmarad a munkahelyi bizottságok önál­lósága — mondta Sülé József, az alsóbogáti munkahelyi bi­zottság titkára.— Nekünk most a kerület vezetőkkel kell együtt dolgozni. A kezdet a kerüle­tekben is nehéz volt. A bizal­miak helyenként még akadoz­va végzik munkájukat. S hogy hatékonyabban dol- dozzon az újonnan szervezett széles körű aktívabálózat, so­kat segítenek a gazdaságveze­tők. Az igazgató éppen úgy, mint a kerületek vezetői. A szakszervezeti bizottság a napi feladatokon kívül hozzá­foghatott a távolabbi tervek végrehajtásához is. Fontos fel­adatának tartja például a munkásvédelem és a munkás­ellátás javítását. Alsóbogáton, Pusztakovácsiban és Csombár- don meglehetősen rosszak a gazdaság dolgozóinak lakáskö­rülményei. A gazdaság laká­saira ráférne már a felújítás. Az igazgató tájékoztatása sze­rint a felújítási keret 40—5<T százalékát költik ezekre az épületekre. A szakszervezeti bizottság pedig azon dolgozik, hogy meggyorsítsák ezeknek ai őrületeknek a tatarozását. Kercza Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents