Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-07 / 158. szám
Szerda, 1965. július 7. 3 SOMOGYI NÉPLAP VIGASZTALAN KÉPET MUTAT a balatonlellei strand: kőhalom, sár, víz legnagyobb nyárban. s mindez a Fél évszázada gyűjti faluja hagyományait a niklai Hársházi István Egy kézirat fekszik előttem. A vékony lapok gondosan ösz- szeragasztva, oldalukon gépírásos sorok. Borítólapján, ez áll: Nikla község krónikája I. rész. összegyűjtötte és feldolgozta: Hársházi István. Százhúsz oldalnyi becses emlék, számos adat, hiteles vagy félig hiteles történet, egy falu életének kortörténeti értékű rögzítése. Hársházi István cipészmester — Berzsenyi Dániel egyik hajdújának ükunokája — kora gyermekségétől kezdve szenvedélyesen gyűjtötte a faluja történetére vonatkozó írásos és szájhagyományon alapuló adatokat; 10—12 éves korában is gyermeki érdeklődéssel faggatta az akkor idős embereket a régi eseményekről; levéltárakban kutatott, a jegyzőség padlásán megsárgult iratokat lapozott át. Sokat olvasott — — néprajzi tanulmányokat és szépirodalmat —, és mindenek előtt maga is részese faluja történelmének, hisz itt született, dolgozott cséplőgép mellett, részes aratóként, volt kisbíró, vagyis módja volt alaposan megismerni községét. A hatvanéves ember — akit egyébként a jelen történelme legalább annyira izgat, mint a letűnt évszázadoké — az elmúlt tél estéin kölcsönkapott, rossz írógépen lekopogta összegyűjtött anyagát, fél évszázad kutatásának eredményét. Ahogy írja: ne vesszen feledésbe a múlt. Munkáját végigolvasva nem túlzás azt állítani, hogy ritka értékű munkát végzett: településföldrajzi, gazdasági, termelési, művelődéstörténeti, társadalmi, de elsősorban néprajzi jellegű_ adatai, gyűjtései (amelyek soha nem nélkülözik a konkrétumot, a forrás pontos megnevezését) értékes alap anyagul, adalékul szolgálnak a szakembereknek, önmagában is jelentős e százhúsz oldalnyi kézirat: amellett, hogy egy község aprólékos részletezésű történetét adja és őrzi meg az utókornak, olvasmánynak sem unalmas. Hársházi István hasonló terjedelmű második részt is Ígér. amelyben elsősorban ugyancsak néprajzi gyűjtéseit, továbbá főképp a falu politikai eseményeit dolgozza fel a jelenlegihez hasonlóan szintén napjainkig Értékes, szép munkájára érdemes lenne a szakembereknek is fölfigyelniük. P. L. A napos^yöngpsök vételára Aláducolás és felelősség Huszonöt hold fűszerpaprika Földjáradék vagy haszonbér? Tsz-ii gyekben döntött a Legfelsőbb Bíróság A tsz-ekkel kapcsolatban több ítélet és törvényességi határozat hangzott el az utóbbi időben a Legfelsőbb Bíróságon. Gyakori vitára adó problémát döntött el a Legfelsőbb Bíróság abban a perben, amelyet egy élelmezési vállalat indított az egyik mezőgazdasági termelő- szövetkezet ellen. A vállalat keresetében előadta, hogy a tsz-szel kötött baromfinevelési és -hizlalási szerződés alapján a tsz-nek hétezer napos- gvöngyöst szállított, de a teljes vételárat nem kapta meg, ezért a hátralékos összeget követelte. A járásbíróság az ügyet érdemben nem tárgyalta,_ hanem áttette a járási felvásárlási bizottsághoz. Döntését azzal indokolta, hogy a napos- baromfi szállítására vonatkozó termelési szerződésből eredő igény bírósági elbírálását egyeztető bizottsági eljárásnak kell megelőznie. Föllebbezésre a megyei bíróság ellenkező álláspontra helyezkedett. Rámutatott, hogy a felvásárlási egyeztető bizottságok feladatkörébe a növény- termelési, állatnevelési és -hizlalási, továbbá a növényérté- l vállalat készített, tehát nem kesítési szerződések teljesítésé vei kapcsolatos vitás kérdések rendezése tartozik. Ebben a perben nem állatnevelósi szerződés teljesítésére vonatkozó vitáról van szó, hanem vételárról, ami nem tartozik a fel- vásárlási egyeztető bizottsághoz. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, s az a megyei bíróság döntését helybenhagyta. A határozat rámutat, hogy a felek tulajdonképpen két szerződést kötöttek, még ha formálisan egységbe foglalták is. Az egyik: termelési szerződés, ami baromfinevelésre, -hizlalásra és tojásértékesítésre vonatkozott. A másik: adás-vételi szerződés, amelyben a tsz kötelezte magát, hogy a vállalat által szállított naposbaromfit átveszi, és ellenértékét kifizeti. A vállalat az utóbbi alapján szállította le a hétezer baromfit. Mivel tehát nem termelési szerződésről van szó, a vételár hátralékáért indított pert egyeztető bizottsági eljárásnak kell megelőznie. Egyetemleges felelősség Egy tsz a megyei állami épí- tőioari vállalattal tehénistállót építtetett. Alig két hónappal azután, hogy a kész épületet átvették, a tetőszerkezet összeomlott, úgyhogy — módosított tervek alapján — újat kellett építeni. Ennek következményéként az istállót több mint egy évig nem használhatták. Ilyen előzmények után a tsz a kivitelező megyei építőipari vállalat, valamint az istálló terveit készítő vállalat ellen kártérítési pert indított._ A kivitelező vállalat azzal védekezett, hogy a tető összeomlásának oka a téves statikai számításokat tartalmazó típusterv volt, amelyet a tervező Heten a harmincegy közül SZÖLLŐSGYÖRÖKÖN a pártalapszervezet harmincegy tagja közül mindössze heten dolgoznak a helyi termelőszövetkezetben. A párttagságnak tehát több mint háromnegyede más foglalkozású, többségük pedagógus és tanácsi vezető. A taggyűléseken és a vezetőségi üléseken mégis a közös gazdaság ügyeiről esik a legtöbb szó. Legutóbb például a gabonabetakarítás lebonyolításáról tanácskoztak a párttagok. Nagy Lajos, az alapszervezet titkára szövetkezeti gazda. Először vele beszélgettünk arról, hogyan dolgozik a harmincegy kommunista közül a hét termelőszövetkezeti tag, milyen segítséget kapnak a többi elvtárstól. — Igaz, kevesen vagyunk, de a szövetkezeti párttagokkal sem kell szégyenkeznünk. Példásan megállják helyüket. Van köztünk szántóföldi növénytermesztő, kertész, állattenyésztő, traktoros és raktáros, tehát minden üzemrészben dolgozik kommunista. Lelkiismeretes munkájukra jellemző, hogy például Miseta Imre a családBálázni tanultak Berzencén bemutatót tartottak nemrégiben. A járási mezőgazdasági osztály azoknak a tsz-nek szervezte ezt, amelyek az idén vásároltak szalmabálázót. A bemutató szervezését fontos körülmények és hasznos gyakorlati célok indokolták. Aratás tövében kell a szalmabetakarításra is felkészülni. A kombájnszalma lehúzásának, kazlazásának van már kialakult módszere. Ebben a munkában újdonságot és könnyítést jelent a bálázógép megjelenése Érteni kell kezelését, csakis így működhet zavartalanul. Leírás vagy elmondás alapján nehezebben menne a dolog: jobb ezt megnézni, látni és csinálni. Értekezlet helyett ezért szerveztek gyakorlati bemutatót a csurgói járásban. A meghívottak géppel együtt jelentek meg a helyszínen A berzencei Jobb Élet Tsz bálázásban jártas gépkezelői ismertették az alapvető tudnivalókat. Aztán a vendégek mindjárt gyakorolhatták is a bálázást. Kombájnszalma ugyan még nem volt akkor, helyette szénát raktak a gépbe. A gyékényesiek nem mentek el Berzencere, pedig ok is mostanában vettek bálázót. Otthon maradtak, mert megelőzték társaikat. A bemutató szervezésének tervéről meg nem is hallottak, amikor megkérték a berzenceáeket: jöjjenek el, mutassák meg. hogyan működik ez a szerkezet. Simon Imre meg Pintér József készségesen teljesítette a kérést. Megtanították Pálfi László és Horváth József gyékényesi traktorosokat lucernát bálázni. Az ő dolguk lesz aratásban a szalmabá- t&zás is. Most már értenek hozzá. Nemcsak ők, hanem mások te. Hiszen több nézője, szemlélője is volt Gyékényesen az új szerzemény kipróbálásának, munkába állításának. S jó dolog, hogy hozzáértő emberek segédkeztek ebben. K. J. ával nagyon sok dolgot vállalt a kertészetben, s kifogástalanul elvégzik a rájuk váró feladatokat — tájékoztatott a párttitkár. A határban járva hiába kerestük Misetáékat a kertészetben, már befejezték az időszerű tennivalókat, és máshol találtak elfoglaltságot. Az állattenyésztésben dolgozó Takács Sándorról azt mondják, hogy nagyrészt neki köszönhető a sertéstenyésztésben mutatkozó javulás, tehát méltán viseli a »Kiváló termelőszövetkezeti tag« kitüntetést. Horváth Józsefné pártvezetőségi tagról megtudtam, hogy egy hold kertészetét vállalt az egyéb munkák mellett; ő az alapszervezet gazdasági felelőse, sokat jár-kel pártügyekben; előadásokra szervezi a hallgatóságot; egyike azoknak györökieknek, akik a legtöbbet teszik a tisztasági mozgalom sikeréért a faluban. HÁROM PÉLDAMUTATÓ KOMMUNISTA, a szövetkezetben dolgozó párttagoknak csaknem fele, de tovább sorolhatnám a neveket, s azt, hogy ki hol áll helyt. Tóth László traktorosra például — noha sok egyéb elfoglaltsága van — a szövetkezet bizton számít hat a gépi munkában, ezért is kapott a közelmúltban új traktort — Fiatal vagyok — mondja Tóth elvtárs —, igyekszem minden időmet hasznos dolgokra fordítani. Szeretem a gépet; mindegy, hogy mit kell elvégeznem, teljesítem a meg bízásokat. Most például takar, mányt hordok. Ügy rendezem a munkámat, hogy mindenre, így a családomra is fussa az időmből. Sokat dolgozik, ezenkívül levelező úton a mezőgazdasági technikumot végzi, s vasárnaponként ott van a fiatalok között a futballpályán, egyik erőssége a györöki csapatnak. Ahol tud, segít. Ugyanígy gondolkodik Kiss János raktáros is, aki felelősségteljes beosztása mellett gyakran az irodai dolgozóknak is segít. — Egyéves párttag vagyok, s mondhatom, minden gyűléfelelős. A tervező vállalat vi szont arra hivatkozott: az építő vállalat eltért a típustervtől, továbbá a tsz-szel jogviszonyban nincs, és így nem perelhető; egyébként is a tető nem omlott volna össze, ha a szövetkezet — amikor arra figyelmeztették — kellő időben aládúcolja. Ez az ügy is végső fokon a Legfelsőbb Bíróság elé került, s az megállapította: a tető ösz- szeomlásáért a tsz is felelős, mert felszólításra az aládúco- lást elmulasztotta. Ezért a kár húsz százalékát viselni tartozik. A kár többi része a két vállalatot terheli. Az egyiket a nem megfelelő kivitelezés miatt, a másikat pedig mint generáltervezőt. Az utóbbi rt is hibáztatható, mert építkezésnél tapasztalta, hogy a típusterv szerint készült istállókat meg kell erősíteni, tehát ezt figelembe kellett volna vennie. A kárösszeg megállapításánál a Legfelsőbb Bíróság figyelembe vette, hogy azért, mert az istállót nem használhatták, többe került az állatgondozás, az állatok súly- gyarapodása nem volt kielégítő, a tej hozamban kiesés mutatkozott, és a nagyüzemi itatásos borjúnevelés elmaradása jövedelemcsökkenést okozott. Ki jogosult a szerződéskötésre? sünkön van miről tanácskozni. Legutóbb például az aratási munkadíjazás is napirend re került, és sikerült egységes álláspontot kialakítanunk — mondta a raktáros. — Mindig mindent megbeszélünk a szövetkezet gazdasági vezetőivel, így közösen dolgozhatunk a feladatok megoldásán. A szövetkezeten kívüli kommunisták munkájáról ugyancsak elismeréssel szólt a párttitkár. Példaként említette, hogy a tíz pedagógus közül bármelyiket kérik föl előadás megtartására, szívesen teljesíti kérést. A gyerekekkel éppen kint voltak a mezőn, és szedték a szövetkezet . borsóját, amikor Szöllősgyörökön jártunk. Számítanak rájuk az aratáskor is, s ha szükség lesz rá, igénybe is veszik az iskolások és a pedagógusok segítségét. SZORGOS MUNKA FOLYT A HATÁRBAN, bármerre mentünk. Hordták a vörösherét, rendrevágóval aratták az őszi árpát, utána kombájn szedte föl a rendeket. A szemet mindjárt a cséplőgépre hordták a vontatók, hogy megtisztítsák. Sokan dolgoztak a földeken, éppen ezért megkérdeztem az egyik termelőszövetkezeten kívüli párttagtól, Túli Géza tanácstitkártól: ■ Nem kevés a hét kommunista ebben a gazdaságban? — Legtöbbjük példamutatóan dolgozik, de ha többen volnának, még jobban láttathatná magát a pártszervezet — válaszolta a titkár. Az alapszervezetben egyetlen tagjelölt sincs. Pártonkí vüli a tsz-elnök, az agronó- mus, a főkönyvelő, a három brigádvezető és az irodai személyzet, s noha gyakran tartják együtt a párt- és a tsz-ve- zetőségi üléseket, hasznos lenne, ha a gazdasági vezetők és a szorgalmasan dolgozó szövetkezeti gazdák közül folyamatosan erősítenék az alapszervezetet. Ezzel még inkább növelhetnék az eredményeket az egyes munkaterületeken, és fokozhatnák a gazdálkodás jövedelmezőségét. Heruesz Ferenc Egy termelőszövetkezeti csoport az egyik feldolgozó vállalattal kötött szerződésben arra kötelezte magát, hogy huszonöt katasztrális hold területen fűszerpaprikát termel. A szerződést a tsz főkönyvelője írta alá. A csoport tagjai azonban csak tizenhét holdat ültettek be palántával. Emiatt a vállalat a felvásárlási egyeztető bizottsághoz fordult, de az eljárás nem járt eredménnyel. Ezek után kötbér fizetéséért pert indított. A járásbíróság előtt a szövetkezeti csoport azzal védekezett, hogy a szerződést nem elnöke, hanem főkönyvelője írta alá, illetve kötötte meg, tehát nem érvényes, továbbá a területet nem ő, hanem a községi tanács határozta meg. A járásbíróság a védekezést nem fogadta el, és a szövetkezetét kötbér fizetésére kötelezte. Az ítélet szerint az elnök megbízottjának, vagyis a főkönyvelőnek joga volt huszonöt holdnyi területre szerződést kötnie. A jogerőre emelkedett ítélet törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bírósághoz került, s az az óvásnak helyt adva a járás- bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a feldolgozó vállalat keresetét elutasította. A határozat indokolása szerint a Polgári Törvénykönyv értelmében növénytermelési szerződés érvényesen csak írásban köthető. Az ilyen szerződés érvényességének tehát törvériyi előfeltétele az írásbeliség. A Polgári Törvénykönyv a szövetkezetre vonatkozóan azt az általános rendelkezést tartalmazza, hogy írásbeli kötelezettség vállalásához az igazgatóság elnökének és a közgyűlés által kijelöt tagnak együttes aláírása szükséges. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek nevében kötelezettségvállalásra az elnök a közgyűlés által kijelölt vezetőségi taggal együttesen jogosult. Tekintve, hogy a főkönyvelő hatályos írásbeli szerződést nem köthetett, ezért a szerződés érvénytelen, így szerződésszegés címén kötbér nem igényelhető. Fennáll az igény Egy idős asszony a járásbí- 1 róságon pert indított egy szövetkezet ellen. Elpanaszolta, hogy hétholdas földjét a szövetkezet hat éve használja, de nem fizetett haszonbért, ezért az erre az időre járó díjat követelte. A járásbíróság a szövetkezetei kétévi haszonbér megfizetésére kötelezte. Nagyobb összeget azért nem ítélt meg, mert az igény érvényesítésével az asszony részben elkésett. A megyei bíróság a keresetet elutasította, kimondva, hogy az asszonynak csak földjáradékra lehet igénye, ezt viszont a szövetkezet közgyűlésétől követelheti. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a megyed bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a járásbíróság ítéletét helybenhagyta. A határozat kimondta: földjáradék vagy haszonbér között választhat az az idős, élethivatásszerűen mezőgazdasággal foglalkozó dolgozó paraszt, aki földjét valamely tsz-nek — bár annak nem tagja — haszonbérbe adta. E jogszabály értelmében az asszonyt akkor illetné földjáradék, ha ezt választotta volna. ó azonban haszonbért követelt, s ez az igénye fennáll. Helyes a járásbíróság ítélete, amely kétévi járandóságot állapított meg, mert korábbi követelése időmúlás miatt elévült. Játszani szép —játszani jó a Balaton mellett is! Velence vitorlás 38,— Ft Felhúzható motorcsónai 30,— Ft Sellő vitorlás 24,— Ft Műanyag vízibusz 28,— Ft 1 PVC labda, pettyes és szivárványos 20,— Ft — 37,60 Ft PVC strandlabda 30,—, 40,—, 50,— Ft 1 és még sok játékot talál az ajándék pavilonokban és az ABC áruházakban. (3009) | p
