Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-17 / 167. szám

r ÚT. MS'ZMP MtGVCV P>7éTTSÁGft PS A MEGYE! TANACS LÁPJA 4T Laci bácsi jeles érettségije TÁBORI MOZAIK — Gondolhatja, hogy féltem — mondja a mindig mosoly­gós Laci bácsi, és szabód) k még egy kicsit. — Ugyan, mi­nek rólam írni? ... Ilyen öreg emberről . .. A nagy finisben — érettségi előtt pár nappal — hiába ke­restem. Feleségem magyaráz­ta, hogy Laci bácsi elvonult kis vityillójukba a város má­sik végén, mert a németet csak hangosan tudja tanulni, és za­varná a fiát, aki ugyancsak vizsgára készülődik, a Közgaz­daság-tudományi Egyetemre jár. Laci bácsi jelesre érettségi­zett. Az osztályban ő volt a korelnök, de nem olyan öreg, mint ahogyan mondja. Negy­venkét éves, derűs, vidám em­ber. Mindig restellem megkér­dezni a Laci bácsihoz hasonló embereket, hogy miért tanul­nak. Közhelynek, szinte baná­lisnak érzem a kérdést. Min­denképpen méltatlannak ah­hoz, hogy egy ember a napi munka mellett négyévi komoly tanulásra vállalkozik. Estén­ként nem megy moziba, nem nézi a televíziót, nem jár kár­tyapartikra, lemond sok min­denről. Ehelyett a németet gyúrja, a másodfokú egyenle­tekkel bajlódik ... Miért csi­nálja? Rossz kérdés, de elen­gedhetetlen. Egerszegi László ezt felelte: — Ha körülnéz egy kicsit az ember, azt látja, hogy minden­ki tanul. A szomszéd is, a munkatársak is, a barátok is... És nem utolsósorban a saját fia is. .. Most már azt sem le­het mondogatni, hogy ->hajaj, az én időmben nem lehetett tanulni... « Akkor nem lehe­tett, valóban, de most. már minden lehetőség megvan rá, hogy pótoljuk azt, amit fiatal­korunkban különféle okokból elmulasztottunk. Néhány héttel ezelőtt tíz öregdiák érettségizett a Tán­csics Mihály Gimnáziumban. Nagyobb részük fiatal. A fur­csa ellentmondást talán nem is kell rríagyarázni. Tobak Mária volt az osztály­ban a legfiatalabb: éppen annyi idős, mint a nappali ta­gozaton érettségizett társai. — Nappalin kezdtem, de közben dolgozni mentem. A Finommechanikában voltam ifjúmunkás. A gimnáziumot meg folytattam estin ... Gye­rekkori vágyam, hogy tanárnő legyek. Az érettségi miatt most pár hónapja nem dolgo­zom. Csak tanulok, tanulok ál­landóan. A Pécsi Tanárképző Főiskolára jelentkeztem orosz —magyar szakra. Nem tudom, fölvesznék-e. Talán jobb is lenne, ha nem... — Miért? — Dolgoznék, és levelezőn végezném el. Könnyebb lenne a szüleimnek. — És magának? — Nem lenne túl nehéz... Már belejöttem a munka utá­ni tanulásba: Egy Böbe babát szorongat Herbay Ilona. — Nem az enyém. De olyan aranyos ... Majd én is szerzek egyet — nézegeti . mosolyogva. Elirelszámoló a Moziüzemi Vállalatnál, húszéves. — Magántanulóként kezd­tem a gimnáziumot. Nem ta­nultam, elhúztak. Nem szeret­tem, anyuék hiába erőltették. Dolgozni akartam. A kórház­ban alkalmaztak négyórás munkaidőre. És akkor hirte­len — szinte egyik napról a másikra — rájöttem, hogy nyolc általánossal nem tudok mit kezdeni. Ha mindjárt az •lején nem rontom el, akkor •okkal könnyebben is leérett­ségizhettem volna. Fárasztó éjjel tanulni, de csak csönd­ben tudok odafigyelni az anyagra, és meg kell várni, míg minden elcsöndesedik ... Fölvételiztem a jogra ... Én. aki négy évvel ezelőtt utáltam a tanulást. Ha nem vesznek föl, akkor megyek előkészítő­re, és megpróbálom újra meg újra Egyszer csak sikerül... Mert most már elhatároztam, hogy tanulok mindenképpen. Laci bácsi is tovább tanul. — Hiányozna, ha nem gyö­törném magam esténként. A Marxizmus—leninizmus Esti Egyetemre jelentkeztem. Az három év De már most töröm a fejemet, hogy mi legyen utá­na. Felesége halk sóhajjal nyug­tázza ezt a mondatot, de Laci bácsi vigasztalja: — No, nem hiszem, hogy újabb iskolába iratkozom. Tetszik a német... Azt fogom utána tanulni... Azután meg az angolt... öregdiákok ... Egerszegi Laci bácsi a fia után két évvel jelesre érettsé­gizett ugyanabban az iskolá­ban. Horváth Jánosné — az osz­tály közkedvelt Évája — a második műszak mellett vál­lalt egy harmadikat is; tanu­lásra csak éjjel futotta idejé­ből — míg a gyerekek fönt rajcsuroztak, addig nem vehe­tett könyvet a kezébe.... ö is jelesre érettségizett. Márta és Ilona — a fiata­lok. Rájöttek, hogy nekik nem is áldozat, hanem kötelesség tanulni, , Tíz öregdiák érettségizett ebben a gimnáziumban. És száz és ezer országszerte. Egynapos késéssel tartotta bemutatkozó előadását Ka­posváron a Circo Medrano. A hatalmas cirkuszt szállító sze­relvény a vártnál később érke­zett meg Pécsről, és a cirkusz­építőknek is szokatlan volt á munka: Magyarországon még nem állítottak össze ilyen nagy utazó cirkuszt. Szerdán a késő esti órákban fejezték be a »sátorverést«. Az első előadáson a három- szer-kétszáz ülőhelyes cir­kuszt nem töltötte meg egé­szen a közönség. A szokatla­nul nagy befogadóképesség és az elmaradt előadással kap­csolatos kisebb-nagyobb zűr­zavar okozta ezt. Pergő, változatos, tempera­mentumos, mindamellett mér­téktartó a műsor. Semmiből sincs több a kelleténél. A cirkusz igazgatója, Rena­ta Medili Medrano mindig a porondon van. Mikrofonnal a kezében »-aláfesti-« a produk­ciókat, s egyedülálló hangu­latot teremt, felhívja a fi­gyelmet^ a fontcs mozzana­tokra. A nagy állatkerttel rendel­kező cirkusz mértéktartó az idomítások bemutatásában is. A tizenkét oroszlán, az öt ele­fánt, a nyolc teve és a negy­venöt egyéb patás állat jog­gal csábít arra, hogy a mű­sort az idomításra építsék, s csak mellékesen az akrobati­kára, zsonglőrködésre. A Cir­co Medrano azonban ellenáll a csábításnak. Medrano lovas magasiskolá­ja rövid és hatásos műsor­szám. Zemperia oroszlánkaval- kádja, Mery és Matschi ele- fántidomítása, Jensen csim- pánzrevüje is hasonló eré­nyeket csillogtat. Rövid idő alatt sokat produkáltak az állatokkal, nincs időhúzás. Szóvá tesszük Üj zongorát kapott a siófoki Balaton Cukrászda. A hang­szert az udvaron tették le. Az eső kint érte, és megázott. Az emberek, akik ezt látták, meg- hökkenve kérdezték, ki a fele­lős azért, hogy a mintegy húsz­ezer forint értékű hangszert veri az eső. Azt mondják, a zongorát azért kellett kinn hagyni, mert a siófoki földművesszöve;kezet asztalosai nem készítették el azt a dobogót, amelyre a zon­gorát kellett volna elhelyezni. Enyhén szólva furcsa egy kissé, hogy a szövetkezet asz­talosai két hónap óta képtele­nek egy dobogót összeeszká- bálni első osztályú szórakozó­helyük számára. \ hibát, saj­nos, újabbal tetézte a szövet­kezet, amikor a zongorát kitet­te az időjárás viszontagságai­nak. S ezért nemcsak az frász néhány hanyag dolgozóját, ha­nem vezetőit is felelősség ter­heli. A porondon mindig törté­nik valami, ami a figyelmet leköti; a műszakiak rendezge­téseit észre sem vesszük, a műsor olajozottan, gyorsan, pereg. Újat hoz a cirkusz a két Corini drótkötélszámá val. A hagyományos kötél táncon kí­vül az artista egy ferde drót­kötélen fölmegy a kupolába, « szédületes gyorsasággal, áll­va visszacsúszik a porondra. Nagy sikert arat Hamraja is, a tűznyelő fakir. Produk­cióját a közönség egy kicsit hitetlenkedve fogadja, de ez mit sem ront az értékén. A tevék Hamrajával szerepelnek, díszletként. A négy villámzsonglőr, a láb- zsonglőrnő, a kézegyensúlyozó Száztíz KISZ-vezető gyara­podik tudásban, bővíti politi­kai, szervezési, gazdasági alap­ismeretéit a balatonboglári KISZ-vezetőképző táborban. Kérdezz—felelek a bűnözésről Az előadóteremben elcsön- desedett a vetítőgép berregé­se. Egy alkoholellenes kis- filmet mutattak be. Az elő­adói asztalnál ismét elfoglal­ja helyét dr. Gelencsér Ilona tanácsvezető bíró, (akinek a fiatalkorúak bűnözéséről tar­tott előad: sát illusztrálta a film. Most a hallgatók kér­dései következnek. A kérdések papírszeletekre írva kézről kézre járva jut­nak el az előadóhoz, a bát-. rabbak felállva kérdeznek. Szőke, rövid hajú kislány az első kíváncsi: — Milyen segítséget kapnak a börtönből szabadult fiata­lok? Megtalálják-e helyüket az életben? — kérdezi. Sok példával megvilágított választ kap. Nagy az érdeklődés: tiltott és a »levegő tündére» maga­biztosan és könnyedén végzi gyakorlatát Örömmel láthatja a kö­zönség, hogy a bohócok nem a hézagtöltő szerepét tölti be, hanem önálló műsorszámok­kal szórakoztatnak. Közis­mert és megszokott tréfát egyedül a bohóctanulók mu­tattak be. A Fratellini testvé­rek igazi bohócok, egyetlen komikus mozdulatot, fintort nem hagynak ki, s mindvé­gig az ízlés határain belül ma­radnak. Szórakoztató, pihentető két és fél órát szerez a közönség­nek a Circo Medrano. határátlépésről, a kaposvári temető háborgatóiról, az ifjú­ság elleni bűntettekről fag­gatják a bírót. A fiuk halk moraja jelzi a »találatot«, amikor hsllják, hogy a bűnö­zők többsége a férfiak közül kerül ki. A sátrakban A bőséges ebéd után jön az »elpilledés«; izzik a sátor­ponyva, de hamarosan irány a »Balcsi« ... A bejárattól jobbra az egyik sátorlap egy jókora gi­tár rajzát mutatja. Ez a »Villám fiúké.« Mellette csi­nos kis park jelzi a névadást: néhány hosszú nyakú üvegből összeállított díszítőelemek: »Saszla-sátor« a becenév ... Kaposvári katonák — hon­védségi alapszervezetek veze­tői — a lakók, ami főleg a reggeli sorakozónál tűnik fel: őket még nem előzte meg más egység... — Nevünket nem áruljuk el, tudja azt, akinek tudni kell — mondják. — A tüzéreket üdvözöljük! — szólnak utánunk. A jóval csöndesebb lánysá­torban olvasgatnak, levelet ír­nak. Varga Marica csombárdi kislány például — bevallása szerint — anyukájának ír. — Az első napokban hű­vös volt az idő, de már tu­dunk napozni — halljuk Fe­kete Anna nagyatádi vezető titkártól. — Milyen foglalkozást sze­ret legjobban? ■ — A csoportos konzultáció­kat, ott olyan jól lehet vi­tatkozni ... — Vencel Ilona vagyok — mutatkozik be egy másik hallgató. Az egvik arra sün- dörgő fiú felkiált: — Micsoda? Nekem nem ezt mondtad az ismerkedési esten! Sátorrengető kacagás. Arcok — tervek Vékony, középtermetű lány Kuhár Ilona, a helybeli álla­mi gazdaság szervezetének ve­zetőségi tagja: — Szeretném az itt tanulta­kat tovább adni a gazdaság­ban dolgozó fiataloknak . . . Széles vállú, erős kezű fiú Futó Lajos Lábodról: — A politikai előadások színvonalát akarom emelni... Szőke, kerek arcú lány, örökké bujkáló mosollyal: Pandur Magdolna Barcsról: — Sok mozgalmi dalt fogok tanítani... A parancsnoki sátorban Horváth Sándor táborvezető­től még azt halljuk: — Bár a továbbképzés és a tanulás a cél, azért, kirándulásra, sport­versenyekre, mozilátogatásra is jut idő. Novak Ferenc A Legfelsőbb Bíróság ítélete Ónody Lajos és társai bűnügyében A Legfelsőbb Bíróság — fölleb- bezés folytán — pénteken hirde­tett ítéletet ónody Lajos és társai bűnügyében. Ónody Lajost hatévi és hat hónapi, Lázár Gézát négy­évi, Káló Andrást háromévi és hat hónapi, László Ilonát háromévi, a bűnügy többi szereplőjét hét hó­naptól két év és három hónapig terjedő szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Ezenkívül kötelezte az el­ítélteket az okozott kár megtéjn- tésére, egyeseket pedig elkobzást pótló egyenérték megfizetésére is. PILLANATKÉPEK írta: I, Avian — Melyik virágüzlet­ben veszed a virágot a menyasszonyod számára? — A Cizmigiu parkiban. — Ott is van virágüzlet? — Van. — Hogy hívják? — »Virágot tépni tilos.« — És mibe kerül egy csokor? — öt lejbe, ha az őr észreveszi. Neked melyik a kedvenc virágod? — Á Margaréta. — Sok van belőle ott­hon? — Nincs. Csak egy szál van. — Cserépben tartod? — Ugyan! Egész nap a fodrásznál ül. * * * Következtetés — Anyukám, ha én megnövök, és borotválkoz­ni fogok, milyen színű lesz a szakállam? — Attól függ, fiacskám. Lehet szőke, lehet. barna. — Akkor nem fogok apukámhoz hasonlítani. — Honnan tudod ezt? — Az a kisasszony ott az előbb azt mondta apu­kámnak: maga kékszakáll. • * * Hintaférj — Drága hitvesem, a nyaraláshoz vettem ne­ked ezt a pongyolát. — Ó, Ionéit — Kívánságod szerint a tengerpartra kértem be­utalót, pedig nem rajon­gok a homokért. — Ó. Ionéi! — És tudd meg, semmi­képpen nem megyek nél­küled a szabadságra. ' — Ö, Ionéi! — És befizettem a ma­mádat is, hogy ő. is ve­lünk jöjjön. — Ionéi! Ionéi! Ébredj fö] végre! Fél órája be­szélsz álmodban. A brüsszeli törvényszék egy ledér életű nő ellen hozott ítéletében kimond­ta, hogy elkobozza a nő autóját, mert azon járt »üzletfelei« után. A nő védője nyomban panaszt jelentett be, mondván: — Ha ez az ítélet igaz­ságos, kobozzák el a cipő­jét is, mert ezután annak segítségével jár a férfiak után. ... New Yorkban megala­kult az udvarias emberek egyesülete. A klub egyik szabálya megköveteli, hogy a ta­gok még akkor is vegyék le fejükről a kalapjukat, ha csak telefonon beszél­nek egy nővel. * * * Íme, egy fukar ember távirata: »Szerencseki­vánataimat küldöm a névnapjára. Ugyanekkor minden jót kívánok hús- vétra, karácsonyra és új­évre, amely nyolc hónap múlva köszönt reánk.« Somogyi Néplap Az MSZ1"’r' Somogy megyei Bizottság» és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Ka posvár, Latinka Sándor a. 2. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra \2 Fi Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomd# ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka Sándor utca 4. S. N. G. Fürdés után jó egy kicsit hintázni* Sz. N. VETÉLKEDŐ wir//'»*"* S. Nagy Gabriella /. ' Szórakoztató, pihentető két és fél óra A Circo Medrano műsoráról

Next

/
Thumbnails
Contents