Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-18 / 168. szám

Vf&fcJ PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR Mai számunk tartalmából, SomogyiHéa/ap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A RÓ. ÉVFOLYAM 168. SZÁM ★ VASÁRNAP, 1965. JÚLIUS 18. Ellenőrök nyomában (4. o.) Bejfi Való „mesés" története (5. O.) A csodaszép Mózesné szerelme (8. o.) Emberséggel, türelemmel (12. o.) Holnap kezdődik az RMP kongresszusa BREZSNYEY BUKARESTBEN Szombaton megérkezett Bu­karestbe a Szovjetunió Kom­munista Pártjának küldöttsé­ge, amely a Román Munkás­párt meghívására részt vesz az RMF IV. kongresszusán. A delegáció vezetője Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, tagjai: Jurij Andro­pov, a központi bizottság tit­kára, Nyikolaj Jegoricsev, a kb tagja, a Moszkva városi pártbizottság első titkára, Vaszilij Komjanov, a kb tag­ja, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, Ivan Zsegalin, a kb tagja, bukaresti szovjet nagy­követ. A küldöttség fogadására a bukaresti repülőtéren megje­lent: Nicolae Ceausescu, az RMP Központi Bizottságának első titkára, Chivu Stoica, az RMP Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság tit­kára, az államtanács elnöke Ion Gheorghe Maurer, az RMP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács el­nöke, valamint más személyi- ségek.Jelen voltak a szocialis­ta országok diplomáciai rnisz- szióinak vezetői is. Ugyancsak szombaton dél­ben érkezett meg Bukarestbe a Csehszlovák Kommunista Párt küldöttsége, amelyet Bohuslav Lastovicka, a köz­ponti bizottság elnökségének tagja vezet A legújabb űrsiker a világsajtó hasábjain A szombati lapok mindenütt nagy terjedelemben írnak a világűr meghódításának újabb eredményeiről, amelyek kö­zül az egyik amerikai, két másik, pedig szovjet tudósok nevéhez fűződik. A szovjet Proton—1, amely megdöntötte a mesterséges holdak súlyának világrekord­ját ugyancsak rendkívül jó sajtót kapott Az összes hír- ügynökségi és lapkammentá- rok vezető helyen mutatnak rá, hogy a 12,2 tonnás hasz­nos teher űrpályára juttatá­sával a Szovjetunió ismét visszaszerezte a vezetést ezen a területen. Kenneth Gatland, az angol bolygóközi társaság alelnöke nyilatkozatában már igyeke­zett értékelni a Proton—1. űrállomást pályájára juttató új rakéta további jelentőségét is. Gatland emlékeztetett ar­ra, hogy Gagarin szovjet űr­hajós 1963-ban a Nemzetközi Űrhajózási Társaság párizsi kongresszusán elmondotta: a Szovjetunióban terveket dol­goztak ki arra, hogy a világ­űrben szereljenek össze űrha­jókat és üzemanyag-felvétel után a F.öld körüli pályán keringő űrállomásról indulja­nak a Holdra. Gatland sze­rint nem fér kétség hozzá, hogy az új rakétát a Pöld kö­rül keringő űrállomás meg­építésében is fogják használ­ni. Nyilvánvaló, hogv az oro­szok űrprogramjuk új, gyorsí­tott szakaszába léptek — mondotta az angol tudós. Gatland hangoztatta, hogy az új szovjet rakéta nyilvánva­lóan nagyobb, mint az ameri­kaiaknak jelenleg rendelke­zésre álló típusok, noha ki­sebb, mint, a még építés alatt álló Saturnus—5., amelynek segítségével az Egyesült Ál­lamok 1970-ig űrhajóst sze­retne juttatni a Hold felszíné­re. Az oroszok az űrhajónak a Föld körüli pályán történő összeszerelésével megverhetik Amerikát a »holdversenyben-« — mondotta Gatland. Audouin Bollfus francia Mars-kutató, aki először ész­lelte vízgőz jelét a vörös boly­gó atmoszférájának színképé- f' az AFP-nek adott nyilat­kozatában hangoztatta, hogy a Mariner—4. által felvett képek teljes sorozatának alap­ján többet lehet mondani, mi­vel lehetővé válik majd az ál­taluk ábrázolt terület ponto­sabb meghatározása is. Abban az esetben, ha az első fölvé­telen látható fehér folti az úgynevezett Elyseum-sivata- got ábrázolja — mondotta Dollfus —, érdemes megemlí­teni, hogy ez a terület a fényképezés időpontjában a í| nyugat-európai obszervatóriu­mok megfigyelései szerint kü­lönösen fényes volt. A Ma­riner—4. felvételei egyébként a Mars-beli nyár időpontjá­ban készültek. A távoli boly­gón tavasszal a sarkoktól az Egyenlítő felé terjedve, elszí- neződik a felszín, ősszel pe­dig ezek a foltok eltűnnek. 'INTÉZ?í '•) 4/j' A Központi Statisztikai Hivatal felelése a népgazdaság 1§05 elsi félévi íejiidéséril 1965 első hat hónapjában a népgazdaság fejlődését, a la­kosság jövedelmi és kulturális helyzetének alakulását a kö­vetkező adatok jellemzik: IPAR 1965 első félévében az ipari termelés körülbelül 6 száza­lékkal volt több, mint 1964 el­ső felében. A félév folyamán 5 százalék­kal nőtt a villamosenergia ter­melése. A fontosabb fűtőanya. gok és energiahordozók közül 1965 első félévében az igények­nek megfelelően valamivel ke­vesebb szenet termeltek, és ke­vesebb volt a behozatal, mint egy évvel azelőtt. Több új kút feltárásának eredményeként csaknem egyharmaddal nőtt a földgáztermelés. A kőolajter­melés kevesebb volt, mint ta­valy az első félévben. 1965 első félévében a kohá­szat 4 százalékkal növelte ter­melését: 6 százalékkal több nyersvasat, 5 százalékkal több acélt és 1 százalékkal több alu­míniumot termeltek, mint 1964 első felében. A félév végére befejeződött a Dunai Vasmű hideghengerművének építése. , A gépipar 1965 első félévé­ben — 1964 első feléhez képest — 6 százalékkal növelte ter­melését. A gépipar termékei közül igen jelentősen nőtt pél­dául a dömpertermeiés es a háztartások gépesítését és kor­szerűsítését szolgáló termékek — többek között a mosógépek és a villamos hűtőszekrények — termelése. A félév folyamán a vegy- ipar átlagosan 11 százalékkal növelte termelését. A múlt év végén üzembe helyezett Tiszai Vegyikombinát belépése foly. tán csaknem kétszer annyi volt a nitrogénműtrágya ter­melés, mint tavaly az első fél­évben. A foszforműtrágya ter­melése 24 százalékkal ■ emelke­dett! Továbbra is az átlagot meghaladó ütemben nőtt a gyógyszeripar és a műanyag­feldolgozó ipar termelése. A fontosabb építőanyagok közül cementből 1 százalékkal többet, téglából 1 százalékkal kevesebbet termeltek, mint egy évvel azelőtt. Jelentősen nőtt a tetőfedő anyagok (cse­rép, pala), az előregyártott építőelemek és az üveg gyár­tása. Együttvéve az építő­IRÁNY A MAGTAR Ürítik a tartályt. Az ember jóleső érzéssel figyeli a vasmag csövön át ömlő gabo­nát. Folyik a betakarítás. Napjában többször is fordulni » ponyvával kibélelt pótkocsik. Fogy a kalász, telnek a magtárak, anyagipari termelés 1965 első félévében 4 százalékkal ha­ladta meg az 1964 első félévi szintet. 1965 első félévében a köny- nyűipar 4 százalékkal termeli többet, mint egy évvel koráb­ban. Pamutszövetből 7 száza« lékkai, cipőből 2 százalékkal emelkedett, gyapjúszövetből 4 százalékkal csökkent a terme­lés. A félév folyamán az élel­miszeripari termelés 7 száza­lékkal volt több, mint egy év­vel azelőtt. Az 1965 éves tervben az el­ső félévre előirányzott növeke­dési tervet az ipar egésze — annak ellenére, hogy az árvíz a termelésben és a szállítás­ban előre nem látott fennaka­dásokat okozott — 2 százalék­kal túlteljesítette. Az éves ipa­ri termelési terv első félévére számításba vett részét vala­mennyi fontosabb ipari mi­nisztérium teljesítette, illetve túlteljesítette. A termelés nö­velése során azonban nem minden iparvállalat tartotta szem előtt az MSZMP Közpon­ti Bizottsága 1964 decemberi határozatában kitűzött célt: Nem mindig abból és annyit termeltek, amire a felhaszná­lók igénye irányult. Az expor­tált és a belkereskedelemnek átadott ipari termékek meny- nyisége kisebb mértékben nö­vekedett, mint az ipari terme­lésé. A termelés növekedésé­nek egy része a készleteket nö­velte. 1965 első félévében — a tervnek megfelelően és a köz­ponti rendszabályok eredmé­nyeképpen — az állami ipar­ban átlagosan foglalkoztatottak száma 8900 fővel, nem egé­szen 1 százalékkal volt több, mint a korábbi években. Az első félévben a termelékeny, ség az állami iparban körül­belül 5 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szin­tet, és ennek folytán 1965 első felében a termelés növekedé­sének túlnyomó többsége a ter­melékenység növekedéséből adódott. ÉPÍTŐIPAR 1965 első félévében az álla­mi építőipar körülbelül 4 szá­zalékkal termelt többet, mint 1964 első felében. Az építőipar termelése — részben a kedve­ző időjárás folytán — különö­sen az év első hónapjaiban emelkedett. A félév végén az építőipari termelést és az anyagszállítást is kedvezőtle­nül befolyásolta az árvíz. A május-június havi építőipari termelés körübelül ugyan­annyi volt, mint egy évvel ez­előtt. 1965 első félévében az álla­mi építőiparban foglalkozta­tottak száma átlagosan körül­belül ugyanannyi volt, mint 1964 első felében. A félév vé­gén azonban az építőipari munkások száma 4 százalékkal kevsebb volt, mint tavaly jú­niusban. 1965 első felében az állami építőipar 7180 lakást adott át. ami az egész évi előirányzat 38 százaléka. MEZŐGAZDASÁG — FELVÁSÁRLÁS alá is került. A vízkárral nem sújtott területeken a gabona­félék jól fejlődtek, és megfe­lelően haladtak a növényápo­lási munkák is. 1965 tavaszán a szarvasmar­ha-állomány 4 százalékkal, a sertésállomány 10 százalékkal nagyobb volt, mint 1964 tava­szán. A félév folyamán 16 szá­zalékkal több vágóállatot vá­sároltak fel, mint tavaly ilyen­kor és 11 százalékkal többet, mint amennyit a terv előirány­zott. A tojás termelése és fel­vásárlása 1965 első félévében több volt, mint az 1964 első félévi és mint a tervezett, a tej-fölvásárlás — a száj- és körömfájás következtében — elmaradt a tavalyi és a ter­vezett szinttől. A mezőgazdaságban a félév folyamán jelentkező több ked­vezőtlen tényező hatását rész­ben ellensúlyozta az. hogy to­vább fokozódott a műtrágya­ellátás és a gépesítés. A me­zőgazdaság 30 százalékkal több műtrágyát kapott, mint 1964 év első félévében. KÖZLEKEDÉS A félév folyamán a teher­szállítás összteljesítménye 4 százalékkal, ezen belül a vas­úté 3 százalékkal, a tehergép­kocsi közlekedésé 5 százalék­kal, a hajózásé 10 százalékkal volt nagyobb, mint 1964 első félévében. A távolsági és a városokon belüli személyszállítás — ez év első felében — 2 százalék­kal haladta meg az 1964 első félévit. 1965 első félévében a vasút teherkocsiparkja nagyobb mér­tékben bővült, mint a koráb­bi évek azonos időszakában. A LAKOSSÁG JÖVEDELME ÉS VÁSÁRLÁSAI 1965. első félévében a la­kosság pénzbevételei — a terveknek megfelelően — ke­vésbé nőttek, mint tavaly. Munkabérekre — a foglalkoz­tatottság növekedésével kö­rülbelül azonos mértékben — 1 százalékkal fizettek ki töb­bet, mint 1964 első hat hó­napjában. Nyugdíj, táppénz, családi pótlék stb.' címén 7 százalékkal nőttek a kifizeté­sek. A parasztság a készpén­zért felvásárolt mezőgazdasá­gi termékekért 16 százalékkal többet, a készpénzben kifize­tett munkaegységekre ugyan­annyit kapott, mint 1964 első félévében. Mindezen tételek együttesen a lakosság pénzbe­vételét a múlt év első felé- 'hez képest 3 százalékkal nö­velték. 1965 első félévében a kiske­reskedelmi forgalom ugyan­csak 3 százalékkal nőtt. Ez év első felében az átlagosnál kevésbé — 2 százalékkal — nőtt az élelmiszerforgalom. Ruházkodásra 7 százalékkal, egyéb ipari termékek vásárlá­sára 4 százalékkal költött a lakosság többet, mint tavaly az első félévben. A takarékbetét-állomány a félévben 2,7 milliárd forinttal tovább növekedett. NÉPESSÉG — NÉPMOZGALOM 1965. jún: is 30-án az or­szág lakossága 10146 000 fő volt. A félévben az élveszüle- tések száma és aránya a ta- valvi szinten maradt. Mivel a halálozások száma megha­ladta a tavalyi első félévit, a természetes szaporodás aránya csökkent (2,9 ezrelékről 2,2 ezrelékre). A félév folyamán — az előző év azonos idő­szakához viszonyítva — ja­vult a csecsemőhalandóság arányszáma: ezer élveszülött- re 41 egy éven aluli meghalt jutott. KULTURÁLIS HELYZET Az 1964—65. tanévben az általános iskolákban 2 száza­lékkal, a középiskolákban 17 százalékkal, az egyetemeken és főiskolákon 15 százalékkal többen fejezték be tanulmá­nyaikat, mint az 1963/64. tan­évben. 1965 első felében 1900 könvvet adtak ki, 23,1' millió példányban. A kiadott köny­vek példányszáma 11 száza­lékkal meghaladta az 1964. első félévit. Az ez évi ünnepi könyvhéten 1,6 millió köny­vet adtak el, 29,4 millió fo­rint értékben. Az eladott könyvek száma 8 százalékkal, forintértéke 12 százalékkal volt több, mint a tavalyi könyvhéten. 1965 első felében valamivel kevesebben voltak színház­ban, mint egy évvel ezelőtt. A félév folyamán a televí­zió-előfizetők száma 81 000-rel nőtt, és a félév végén elérte a 756 000-ret. Budapest, 1965. július 18. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 1965 első felében a hideg, esős tavasz, a belvizek, az ár­víz és a növényi kártevők el­szaporodása kedvezőtlenül be­folyásolta a növénytermelést. 1965 május végén a bevetett terület 320 000 kát. holddal, 4 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel ezelőtt, júniusban ennek egy kis része még víz Bevezették a fejadagot Saigonban Szünet nélkül támadnak a partizánok Az amerikai és dél-vietna- 1 zódó őrállomások ellen, s mint mi fegyveres erők szombaton I az UPI hírügynökség közli, az az ország középső részén fék-1 egyik őrállomás a birtokukba vő Pleiku város közelében nagyszabású támadást indítót, tak a dél-vietnami felszabadí- tási hadsereg egységei ellen. A saigoni j kormánycsapatok előrenyomulásának támogatá­sára Guam szigetéről 30 ame­rikai P| -52-es típusú »légierő­döt-« is bevetettek. A repülő­gépek ötszáz tonna bombát dobtak le a felszabadítási erők feltételezett állásaira. A saigoni rezsim és ameri­kai támogatóinak fokozott ka­tonai erőfeszítései ellenére a dél-vietnami felszabadítási hadsereg alakulatai folytatják az ország szinte egész terüle­tére kiterjedő általános of- fenzívájukat. Szombaton raj. taütésszerű támadásokat in­téztek a Son Ha járási szék­hely körül széles karéjban, hú­jutott. Ezzel egy időben a Me­kong folyó torkolatvidékén 25 perces pusztító pergőtűz alá vették a kormó.nycsapatok Phu My városa mellett kiépült megerősített őrállását. A szabadságharcosok szaka­datlan támadásai következté­ben a vasúthálózat jelentős ré­szének ellenőrzése kicsúszott a saigoni hatóságok kezéből. Sok várost már csak légiúton tud­nak ellátni élelemmel. A gaz­dasági miniszter beismerése szerint Saigon rizskészlete is aggasztóan megcsappant. A rizsszállítmányok jelenleg fő­ként hosszan kígyózó, ágyún»- szádoktól és iökhajtásos v®» dászgépektől kísért folyartí dzsunkakaravánokon érkefc nek. Bevezették az élelmiszer fejadagot is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents