Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-17 / 167. szám
Szombat, 1965. július 17. 3 SOMOGYI NÉPLAP Nagyobb gondot a tűzvédelmi eszközök megőrzésére! (Tudósítónktól.) A Tabi Járási Tanács igazgatási osztálya és a tűzrendészet a közelmúltban ellenőrizte a községek tűzvédelmi helyzetét, és megállapította, hogy a tűzoltólajtokát a korábbi figyelmeztetés ellenére Ando- cson, Gamáson és Törökkop- pányban különböző építkezéseknél használják, Bábonyme- gyeren pedig engedély nélkül a tsz-nek adták kölcsön használatra. Gamáson már egy éve javításra vár két használhatatlan lajt. Nagyberényben azt tapasztalták, hogy a fecskendőtömlő nagy részét a szertár padlásán szabálytalanul tárolják. Az ilyen hanyagságok tűz esetén nagy károkat okozhat, nak, mert megnehezítik a gyors beavatkozást. A községek tanácselnökeit a járási tanács figyelmeztetésben részesítette, és felhívta figyelmüket a tűzvédelmi eszközök jobb karbantartására. CSÉPELIK A MAGBlBORT a mikei Rákóczi Tsz-ben. Naponta 2,5—3 mázsa aprómagot tudnak kicsépelni. Mit váltottak valóra a műszaki fejlesztési tervből? TAPASZTALATOK HÁROM ÜZEMBŐL A NAPOKBAN ELLÁTOGATTUNK a Világítástechnikai Vállalathoz, a Pamut- fonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárába és a Somogy megyei Faipari Vállalathoz azzal a céllal, hogy megtudjuk: mit váltottak valóra a műszaki fejlesztési tervből az első félévben. Az egyik üzem fa Faipari Vállalat) a tanács irányítása alá. a másik (a Pamutfonóipari Vállalat Kaposvári Gyára) egy nemrég összevont nagy vállalathoz, a harmadik (a Világítástechnikai Vállalat Kaposvári Gyára) egy budapesti üzemhez tartozik. Mindhárom gyárban valóra váltották az első félévi műszaki fejlesztési tervet. A Faipari Vállalatnál gépesítették a fűzvessző hántolását, üzembe helyeztek egy elektromos kardkéses szabászollót, egy furnérvágó ollót; csiszológépet, keményfémiapkás szerszámokat szereztek be. a Világítástechnikai Vállalatnál többek között a villamos- áramvezető fémtesteknél színesfémet (sárgárezet) takarítottak meg: több fészkes bakelitsajtoló szerszámot alkalmaztak. Bevezették a bakelit alkatrészek koptatódobban való sorjázását, üzembe helyeztek egy Wutting gyártmányú egységfejekből álló körasztalos forgácsoló automatát és egy bakelit sorjázógépet. A ramutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában a régi gépekre új, PK 211 típusú nyújtót szereltek föl. Huszonnégy kártológépen bevonatot cseréltek. Ugyancsak a kártológépekre 81 darab munkáshengert és 20 fátyolprést tettek föl, egy nyújtó- és egy előfonó gépet görgőnyomó hengerrel láttak el, tizenhárom gépen gyűrűsnyújtómű-cserét hajtottak végre. Egy lánccsévélő gépre nagy átmérőjű csévélőhengereket szereltek. A lánccsévélőben 9 gépen (a géppark felén) egy újítással átalakították a kopszberakót, ezzel megkönnyítették a dolgozók munkáját. Végül átszervezték a géptisztítást (a gépeknek nem kell a tisztítás miatt hetenként fél órára le- állniuk). ‘A műszaki fejlesztési tervet tehát elismerésre méltóan teljesítette a három üzem. A Világítástechnikai Vállalatnál túl is teljesítsék a tervet. A műszaki fejlesztés révén 500 000 forintot kell megtakarítaniuk az idén. Eddig 427 000 forint a megtakarítás. AM A MŰSZAKI FEJLESZTÉS MÓDJA már hagy bátra némi kívánnivalót. A termelést ugyanis túlnyomó- részt új gépek, szerszámok beállításával, új alkatrészek fölszerelésével igyekeztek megkönnyíteni. illetve meggyorsítani (főként a Világítástechnikai Vállalat Kaposvári Gyárában és a Faipari Vállalatnál), nem pedig újítással, a munka jobb megszervezésével és a technológia korszerűsítésével. Ez nemcsak azért nem szerencsés, mert a termelés meggyorsítása nagyobb ösz- szegbe kerül, hanem azért sem, mert veszélybe kerülhet a terv teljesítése. Bizonyítja ezt a Faipari Vállalat esete is. Már most megmondják, hogy az ez évre tervezett negyvenezer normaórát nem tudják megtakarítani. Ennek oka, hogy jó néhány gép megvásárlására, amelynek beállítását előirányozták, nem kaptak fedezetet. (Megjegyezzük, hogy az illetékesek helytelenül jártak el, amikor nem adtak erre pénzt. Ha egyszer jóváhagyták a műszaki fejlesztési tervet, akkor a benne szereplő gépeket is biztosítani kellett volna.) Miért kevés az újításokból, a szervezésből, a technológiai eljárás megváltoztatásából fakadó korszerűsítés? Egyrészt azért, mert a vállalatok túl gyorsan akarnak modern gépeket beszerezni, másrészt azért, mert a dolgozók kevés kezdeményezését építik be a műszaki fejlesztési tervbe. A Világítástechikai Vállalat műszaki csoportvezetője* ezt mondta: — Nem tudunk megfelelően foglalkozni dolgozóink javaslatainak elbírálásával, kikísérletezésével, mert kicsi a műszaki kapacitás, nagyon lefoglal bennünket a napi munka. Mi viszont úgy tudjuk, hogy tiem minden műszaki van megfelelően foglalkoztatva. Némelyek nem túlságosan igyekeznek kivenni részüket a munkából. Ha minden műszakit kellően ellátnának munkával, több idő jutna a dolgozók ötleteinek elbírálására, megvalósítására. A második félévre a Pa- mutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában és a Világítás- technikai Vállalatnál kedvezőek a kilátások (a Faipari Vállalatnál, mint említettük, nem tudják teljesíteni a tervet). Mindkét gyárban ellenőrzik a műszaki fejlesztési terv végrehajtását. A Famutfonó- ipari Vállalatnál pl. havonként megvizsgálják, beléptek-e a termelésbe a gépek, elvégezték-e a korszerűsítést. Az esztendő hátralevő részét azonban nemcsak a terv végrehajtására, hanem a következő év műszaki fejlesztésének előkészítésére is föl kell használni. Csak alapos felkészüléssel, elemzéssel lehet elkerülni az egyoldalúságot. A PART DECEMBERI HATÄROZATA minden üzemet, vállalatot arra kötelez, hogy gazdaságosan termeljen. Ennek legfőbb előmozdítója az okos műszaki fejlesztés. Ahol ezt megértik, ott a fejlesztési terveket minden bizonnyal nagyon gondosan készítik el; ügyelnek arra, hogy helyet kapjon bennük a gyártmányfejlesztés, a technológia korszerűsítése, a gépesítés, az újítás és sok. a belső tartalékok feltárására vonatkozó javaslat Szegedi Nándor Cikkünk nyomán Kijelölték az autóalkatrész-lerakat helyét Lapunk április 21-i számában cikket közöltünk Mégsem lesz autóalkatrész-lerakat? — A megyének kellene segíteni címmel. Leszögeztük, hogy szükség van a lerakatra, a város vagy a megye biztosíthatna helyiséget. Sugár Imre, a megyei tanács vb-elnökhelyettese közölte, hogy kedvező fordulatot vett a lerakat ügye. A városi tanács vb-elnöke megbeszélést tartott az érdekeltekkel május 14-én. Megállapodtak, hogy melyik szervnek mi a feladata. A városi tanács az autószerviz mögött megfelelő területet biztosított. A KPM Autófenntartó Ipari Tröszt és az AUTÓKER központ képviselői szerint rövid időn belül jóváhagyják a beruházást, s a KPM megbízza a Somogy megyei Tanácsi Tervező Irodát a beruházási program elkészítésével, a terv adaptálásával. Ezt a munkát december 31-ig kell elvégeznie a tervezőirodának. A Beruházási Iroda vezetőjének a tájékoztatása szerint az iroda vállalta a terv adaptálását a kért határidőre 0 A SZERETETTEL, FELELŐSSÉGGEL (rszágosan körülbelül harmincezer azoknak a fiataloknak száma, akik a nyári szünidő egy részét munkával szeretnék eltölteni. A KISZ az elmúlt évek tapasztalatai alapján az idei nyáron újabb középiskolás és egyetemi építőtáborokat szervezett, és július elsejével az első csoportok teljes létszámmal be is népesítették ezeket a táborokat. Alig két hét múltán az újságok tudósításai és a televízió riportjai arról adhattak hírt, hogy a táborokban — különösen az árvíz utáni helyreállításban — diákfiataljaink máris jelentős segítséget adtak. Az építőtáborok népszerűsége ugrásszerűen megnőtt. Ezt bizonyítják az évről évre szaporodó jelentkezők is. Bár a táborok száma növekedett, mégsem foglalkoztathatják mindazokat, akik nyári munkákra jelentkeztek. Egyes körzetekben a munkát kérő fiatalok egyénileg próbálnak idénymunkára elhelyezkedni. Az iskolák engedélye alapján sok ezer fiatal jelentkezett négy-hat heti időre a különböző üzemeknél. A mezőgazdasági üzemeknél a legtöbb helyen nincs probléma hasznos foglalkoztatásukkal. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok örömmel fogadják a fiatalokat, annál is inkább, mert a csapadékos időjárás miatt az aratással egy időre tolódott számos növényápolási munka probléma főleg a városi ipari üzemeknél jelentkezik, ahol nem egy esetben külön gondnak, tehernek érzik a fél műszakos igénnjel jelentkező fiatalokat. A munkára nevelés egészséges iskolai célkitűzésének hatását mutatja a növekvő munkakedv. A baj akkor kezdődik, amikor — rendszerint racionális érvekre hivatkozva — az egyes üzemek elzárják, sőt »lezárják« kapujukat. Az elzárkózás érvei között legtöbbször a »takarékosság«. »a baleseti veszély« szerepel, és ezeket az érveket külön-kü- lön meg is lehet magyarázni. A tizenöt-tizennyolc éves munkálkodni akaró fiatalnak azonban ezek az érvek csak annyit mondanak: »Lám, az iskolában a hasznos időtöltést kérték a tanárok, de a felnőttek ennyi ürügyet találnak, csakhogy ne mehessünk be a gyárkapun.« Vannak bizonyos esetek, amikor nem lehet eo" dolgot mereven minden jelenségre alkalmazni. A dolgozni akaró fiatalban nemcsak a jó szándékának kudarca miatti csalódás okoz szemléletbeli törést. A foglalkozás, a rendszeres tevékenység hiányában fellépő unalom ennél is nagyobb veszélyeket rejt magában. Igaz, egy gyár vagy üzem vezetője nem köteles arra gondolni, hogy a nyári szünet sok tétlen órája megnöveli-e a »csínytevések« számát. Vélekedhet ez a vezető úgy is, hogy mindez nem termelési kérdés ... De az már közvetlenül kellene, hogy minden vezetőt érdekeljen: a ma még csak fél műszakos idénymunkára jelentkező fiatalok jövőre vagy egy-két év múlva mint munkások állnak majd meg annak a gyárnak, üzemnek kapujában, amely ma nem engedi be őket... Számos eset bizonyítja, hogy az ilyen »idénymunkás« fiatalok a nyári hónapokban ismerkedtek meg olyan szakmákkal, ^melyekről korábban hallani sem akartak. A nyári »játékmunka« során ezrek és ezrek szerették meg az üzemet, és tanulmányaik befejezése után mint »régi ismerősök« jelentkeztek végleges munkára. Ezek a fiatal munkások gyermekkoruk érzelmi kötődését is magukkal hozzák, és ezzel az érzelmi alappal mint plusszal sokkal jobban igyekeznek felnőttként is hasznos munkát végezni azoknál, akik e plusz nélkül vagy egy korábbi elutasítás keserűségével lépik át a gyár küszöbét. diákifjúság nyári munkavállalási kedve örvendetes jelenség. Egy egészséges szemlélet egyre erősödő térhódításának jele. Kizárólag a »felnőtteken« áll, hogy olyan felelősségérzettel és szeretettel tudják-e fogadni és koruknak megfelelő munkára fogni őket, amilyen őszinte akarással és a munka, a hasznos tevékenység iránti becsüléssel a tanuló fiatalok nyaranta az üzemek kapuján bebo- csáttatásért kopognak. Segítsük hát őket, hogy a közösség érdekében hasznosan tevékenykedhessenek. A NYÁRI KÜZDELEM A kép egy kicsit szokattam földre terített kabáton ultizik két traktoros. Mögöttük, a fiatal gyümölcsfasorok között pedig áll a Dutra. A csaknem vállig érő gumikerekek alatt víztócsa. Nem tudtak belemenni a gyümölcsösbe. — Olyan ez a föld, mint az ingovány — mondta később egy lábodi parasztember. S igazat adtam neki, amikor megláttam az országút mellett elterülő árpatáblát. Rend- revágóval akartak aratni, azonban csak a kézikasza birkózott meg a földdel. Igen, a földdel, hiszen a gabona nem volt annyira dőlt, hogy a gép ne vághatta volna le, csakhogy a talaj nem bírta el a gépet. A traktor nyomát mély barázda jelzi a tarlóban. S a barázdában — bár napok óta tűző meleg van — csillog g talajvíz. Nem egyedüli eset a lábodia- ké. Ez az esős nyár megkínozza az embert, próbára teszi a gépeket. Nagybajom határában láttam, amint két traktor is próbálkozott egy pótkocsival. Drávaszentesen a rét kellős közepén félig vízben állt egy pótkocsi. Kihúzatását még csak meg sem kísérelhették az elsüllyedés veszélye nélkül. De ennél nagyobb baj is fenyegetett ezen a falu alatt elterülő réten. A múlt héten még kint volt a széna nagy része. Pet- rencékben is meg renden is. Menteni kellett. De csak a lófogatok bírtak vele. — Addig kell kihozni — mondta a növénytermesztési brigádvezető —, amíg meg nem melegszik a víz. Addig nincs baja a, szénának. A meleg víz azonban megbüdösödik, a poshadt szagot átveszi a takarmány is. Ha pedig átvette, akkor már csak alomnak való. Mindenütt a visre panass- kodnak. A víz az oka mindennek. Állok a Dráva partján. Figyelem a sebes sodrású folyót. Magas, a szintje nagyon, de a fákra,'* bokrokra rakódott iszapréteg" azt tanúsítja, hogy csökkent már a vízállás. — Szerzett nekünk egy-két meleg napot a Dráva — mondta Nyári Pál, a Dráva- menti Egyetértés Tsz elnöke. — Ez a jelentéktelennek látszó nyúlgát védett meg bennünket az árvíztől. A víz még most is a magas partot mossa. — Tavaly nyáron olyan alacsony volt a víz — folytatja az elnök —, hogy teljesen a partra kellett vinni a szivaty- tyút Három tömlőt kapcsoltunk egybe, hogy felszívathas- suk a vizet Most meg? Ott, ahol akkor a szivattyú volt, még víz áll. Kemény küzdelem volt ez, mert az ember vajmi keveset tehetett a sok víz ellen. Gyakran tehetetlen dühvei nézte az újra és újra lezúduló csapadékot. De amikor kisütött a nap, megindult a nagy munka, hogy az eső, a víz okozta lemaradást minél előbb pótolhassák. Darányban a tsz-irodán az elnököt keresem. — Arat — válaszolják. Látva, hogy csodálkozom, hozzáteszik: — Nemcsak az elnök, az irodából mindennap más megy aratni, hogy kint is haladjon meg itt benn se álljon a munka. Másutt is hasonlóan van. Belegen Csécsei János főkönyvelő irodájában osztják az előleget. — A pénztáros hol van? — Most váltotta le a bér- számfejtőt a zöldborsó cséplé- sénél. Éjjel-nappal megy ott a munka, mert a konzervgyár várja a borsót, ezért az irodai dolgozók is segítenek. — Győzi egyedül az irodában? — kérdem a főkönyvelőt. — Bírni kell. Aztán sorolni kezdi, mennyi az aratnivaló, hol, milyen munkákat kell elvégezni. — Honnan tudja ilyen pontosan? — Most mindenki tőlem érdeklődik. Az elnököt meg az agronómust nehéz megtalálni. A küzdelem* a megásott fűiddel meg az összesűrűsödött munkával rövidebbre szabja az éjszakákat, és megnyújtja a munkaidőt. De az ember nem lankad, keményen dolgozik. A szorgalom előbb vagy utóbbi diadalt arat. Kercza Imre II félévi feladatok végrehajtását értékelte a városi KlSZ-bizottság Tegnap ülést tartott a KISZ városi bizottsága. Az ülésen részt vettek a bizottság tagjain kívül a kaposvári KlSZ-alap- szervezetek titkárai is. Szikora István, a városi KISZ-bizottság titkára beszámolójában többek között elmondta, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva fejlődött az alapszervezetek termelést elősegítő munkája. A felszabadulás 20. évfordulójának tiszte, letére indított munkaversenybe 33 ifjúsági brigád nevezett be. Ugyanennyi brigád dolgozott a múlt évben is, az idén azonban cserélődtek a brigádok. Üj brigád alakult például az AKÖV-nél és a húsüzemben. Hiba, hogy ezek a brigádok gyakran nem érzik a KlSZ-alapszervezetek támogatását. Jól halad a Szakma ifjú mes- tere-mozgalom is. Eddig mintegy száz fiatal tett eredményes vizsgát, s még több mint ötven vizsgázóra számítanak. Beszámolt a városi titkár a Virágos Kaposvárért-mozgalom eredményeiről is, majd a KISZ lakásépítési programjáról tájékoztatta a bizottságot. Elmondta, hogy eredetileg huszonnégy lakás tervdokumentációját akarták elkészíteni ebben az évben, ezzel szemben eddig 112 lakás tervdokumentációja készült el, s hamarosan hozzálátnak az első venkét lakás építéséhez.
