Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-13 / 138. szám
SOMOGYI NÉPLAP 10 Tasárnap, 1965. juntas tt TUDOMÁNY — TECHNIKA Város az örök fagy birodalmában A városról, Norilszkról Tyitov űrrepülése jut eszünkbe. Nem mintha a második számú szovjet űrhajós odavaló lenne, hanem azért, mert No- rilszk városában minden hétköznapi dolog egyúttal szinte éppoly izgalmas és szokatlan, mint Tyitov reggelije a világűrben. Annak idején Tyitovot megkérdezték: — Tudott aludni? — Igen, méghozzá jól — hangzott a felelet. Emeletes hazak, központi futés, hideg-meleg viz. A városban több iskola és mozi működik (kénünkön: a szélesvásznú filmszínház), de van koncertterem, két sP°rt- stadion, fedett uszoda és teli sportcsarnok is. Norilszk története az ércbányászati kombináttal kezdődik. Már a XIX. században tudták, hogy a környékbeli hegyek szenet rejtenek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a geológusok a jövendő város körzetében ércet is találtak. így született meg a szovjet kormány döntése az ércbányászati kombinát fölépítéséről. A norjlszkl kombinátban bányászat és felszíni fejtés egyaránt folyik. — Ivott valamit? — Igen, de persze csak vizet. — Enni evett-e? — Igen, jóízűen. Egyszerű kérdések, köznapi válaszok. De miután egytől A norilszkl északi mezőgazdasági tudományos kutató intézetben a rénszarvastenyésztés és általában az áUattartás sajátosan északi problémáit tanulmányozzák. A növénytermesztők az intézet impozáns gazdaságában zöldséget termesztenek. egyig az űrviszonyokra vonatkoznak, határtalanul izgalmasak voltak. Nagyjából ugyanezt mondhatjuk el Noolszfcról is. Ha interjút készítenék a város vezetőivel, valahogy így festene: — Házak vannak-e önöknél? — Természetesen. Csupa emeletes kőépület. — Hát a közlekedés? — Autóbusz, vonat. A vasútvonal egyébként villamosított — Vízvezeték, villany, telefon? — Magától értetődik. Egyszerű kérdések, köznapi válaszok. De mégsem olyan köznapiak, hiszen Norilszk a világ legészakibb városa, legalábbis a nagyobbak közül. A tundra kellős közepén fekszik, jóval a sarkkörön túl, az északi szélesség 69. fokánál, ahol évente 250 napon át olyan sűrű hótakaró borítja a földet, hogy más országokban ezen a szélességi körön még kisebb falut sem igen találni. No- ilszk: 120 ezres lélekszámú város, amely arról is nevezetes, hogy itt épült a Szovjetunió egyik .legnagyobb ércbányászati kombinátja (A. M.) GY0MIR1 ÓSZEREK ÉS A TALAJ Magyar kutatók a soproni erdészeti egyetemen a gyom- irtószerek hatását vizsgálták, különös tekintettel a talajban élő mikroorganizmusokra. Ezek a vegyszerek elsősorban gyökérmérgek, s közvetlen érintkezésbe kerülnek a talajban élő szervezetekkel. Jól tudjuk, hogy a talajban élő baktériumok, egysejtű állatok tevékenysége, életfolyamatai teszik »élővé« a talajt. Ezek szabályozzák a nitrogénellátást, befolyásolják a talaj termékenységét, szerepük tehát igen jelentős, és így nagyon lényeges annak megállapítása, hogy például a gyomirtószerek alkalmazásával nem okozunk-e nagyobb kárt a talaj mikroszervezetei- nek esetleges elpusztításával, mint amennyi hasznot a gyomok kiirtása jelent. A gyomirtószerek hatását nem egyszer vizsgálták már — de mindeddig szabadtéri kísérletekkel. Ezzel pedig any- nyi külső tényező ellenőrizhetetlen hatását kellett volna figyelembe venni, hogy ily módon érdemleges eredmény nem születhetett A magyar kutatók ezért nem a szabadban, hanem laboratóriumban vizsgálták a nálunk használt Hungazán PK és Hungazin DT gyomirtókat (Az első hatóanyaga a svájci Atrazúrnak, a másodiké a svájci Simazinnak magyar gyártmányú megfelelője.) A gyakorlatban használt töménység tízszeresét, sőt százszorosát is alkalmazták kísérleteknél a magyar kutatók, és kiderült a mikrofauna — ostoros egysejtűek, amőbák, csillósok, fonálférgek, kerekes- férgek, medveállatocskák — fejlődését, életét a gyomirtó- szerek nem befolyásolták. (K. I.) Formaikid AZ ÍJ MAGYAR MŰANYAG MÁZ (MTI fotó — Lajos György felvétele) A cserépedények vagy csempefélék mázbevonata évezrdek óta szervetlen alapiból készült. Debrecen- z ÉM. Országos Szakipari Vállalat műanyagkutató laboratóriumában sikerült először előállítani szerves anyagból olyan mázt, amely a régiekéhez hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. Formal- kidnak nevezték el, festékként vihető fel a felületre, s 100 fokos hőkezelés után mázzá alakul át. Ily módon használható cserépedények díszítésére, fő alkalmazási területe azonban az építőiparban lesz. Védő. és díszítő-, burkoló bevonat készül belőle. Háromévi kísérletezés után megkezdődött laboratóriumi előállítása. Az új anyaggal való kísérletek tovább folynak, hogy megtalálják a sokfélének ígérkező alkalmazási lehetőségeket. Képünkön: színes műanyagmázzal díszített vázak. Soós Zoltán, Juhász Lajos, Krajcso- vics István és (ír. Börcsög Emil, a műanyag máz feltalálói. A gomba útja a világhírnévig FELE: ANTIBIOTIKUM A „GYÓGY SZERFOGY ÁSZT ÁS‘ Az utóbbi húsz év alatt világviszonylatban forradalmat hozott az orvostudományban egy gyógyszercsoportnak a bevezetése és elterjedése. Régebben gyógyíthatatlan betegségeket rövid kezelés után meggyógyított, a tüdőgyulladás, különböző gennyes folyamatok, gyulladások gyógyítáÖSSZEKÖTTETÉS IIÉSZ VONALLAL Új központi kapcsolóterem a Magyar Rádióban Alapításának 40. évfordulóját ünnepelte nemrég a Magyar Rádió. A megemlékezésekben sok szó esett arról a hősies munkáról, amellyel a rádiót a felszabadulás után romjaiból újjáépítették, és ismét munkába állították. A Magyar Rádió műszaki berendezését azóta is állandóan fejlesztik. Ennek egyik kiemelkedő eredménye a rövid ideje üzembe helyezett úi központi kapcsolóterem. A műsor lebonyolításakor szükségessé váló műsorüzemek, felvételi stúdiók, központi rögzítők, bejövő és kimenő vonalak összekapcsolása eddig hüvelyekkel és zsinóros dugókkal kivitelezett kapcsolótáblán történt. A régi mócjszer szinte áttekinthetetlen volt a kapcsolások számtalan variációja miatt. Az új kapcsolóteremben a Magyar Rádió stúdióházában előforduló valamennyi hang- frekvenciás kapcsolást a külső és belső áramforrások, illetve fogyasztók között központi helyen, egyszerűen és áttekinthetően lehet majd végrehajtani. Húsz vonallal létesíthetnek egyenes összeköttetést az új kapcsolóasztal segítségével, a különböző helyszíni közvetítések során. Ilyen módszerrel történnek a színházakból vagy különböző rendezvényekről adott közvetítések. Ugyancsak húsz kimenő vonal létesít kapcsolatot a helyszínekre történő visszajátszásokra. így nólóául az ország különböző helyein Üzemben a Magyar Rádió új központi kapcsolóterme. egyidőben műsorra kerülő sporteseményeket a körkapcsolás segítségével úgy élvezhetik a hallgatók, mintha egyszerre öt-hat sporttelepen tartózkodnának. Hasonló módszerrel sugározzák a magyar adásokat külföldre is. A beérkezett programot negyven vonal segítségével továbbíthatják az adóállomásokhoz. A gyors kapcsolások lebonyolítását jelfogókkal ellátott automatika végzi, a modulációs áramkörök szétválás-tását és a modulációs szintek helyreállítását pedig 100 db. tranzisztoros vonalerősítő biztos ja. Az automatika központi vezérlőasztaltól működtethető, és lehetővé teszi, hogy a fennálló kapcsolásoktól függetlenül, a következő adásperiódushoz szükséges kapcsolásokat előkészítsék. A központi kapcsolóterem 14 helyiséggel tud kétirányú utasító összeköttetést létesíteni, közöttük a hat műsorüzemmel is. Az új létesítmény már megkezdte munkáját, és az eddigi tapasztalatok alapján kitűnően működik. (Sz. 814 sára szinte csodálatosnak bizonyult A gyógyszercsoport összefoglaló elnevezése, — antibiotikum. E görög eredetű kifejezés jelentése: bizonyos élő szervezetek elleni szer. Az első ilyen gyógyszer a penicillin volt, amely a második világháború véres pusztítása idején terjedt el. Fölfedezése régebbi időkre nyúlik vissza A. Fleming angol bakteriológus — nemrégiben volt halálának tízéves évfordulója — figyelt föl először arra a jelenségre, hogy egy penész- gombaféleség olyan anyagot termel, amely egyes kórokozó baktériumokra, főleg a gennyokozókra pusztító hatású. A fölfedezésben a tervszerű munka mellett szerepet játszott a véletlen szerencse is. Megfelelő tápanyagokat tartalmazó edényben tenyésztett gennykeltő baktériumokat vizsgált. Többször előfordult, hogy a nyitva felejtett baktériumtenyészet megpenészese- dett, a levegőből penészspórák jutottak a táptalajra, ahol gyorsan elszaporodtak. Bosz- szantó dolog, hiszen tönkrement a kísérlet, s elölről kellett kezdeni. Egy alkalommal észrevette, hogy az elszaporodó penésztelep körül a tulajdonképpen vizsgált gennykeltő baktériumok elpusztultak. Nyilvánvaló, hogy ez a penészféleség valamilyen anyagot termelt, amely ártalmas a baktériumok számára. Kiderült: a "er.ész a tudományosan pe- Uiumnak nevezett gombafaj, ezért az általa termelt baktériumellenes anyagot Flemming penicillinnek nevezte el. Hosszú volt az út, amelyet a tenyészedénybe tolakodott gomba a világhírnévig megtett. Ismételni kellett a kísérleteket, ki kellett vonni a tiszta hatóanyagot a tenyészetből, s megállapítani kémiai összetételét. És meg kellett harcolni az ellenzékkel, a gáncsos- kodókkal. A második világháború idején a sebesültek ezreit mentette meg a szer. A háborús sérüléseknél, — ezt az I. világháború statisztikái is bizonyítják, — a fő veszélyt a nem idejében végrehajtott elsősegély, sebkezelés miatt a sebek gennyesedése, üszkösödése és a vérmérgezés jelenti. Éppen ezért, a már tisztított penicillin először csupán a katonáknak állt rendelkezésére és csak később a polgári lakosságnak. Flemming fölfedezéséért 1945-ben orvosi Nobel- díjat kapott. Időközben újabb antibiotikumot fedeztek föl. i. Waks- man ukrán származású amerikai mikrobiológus sugárgombákból állított elő antibiotikumot, amelynek hatása felülmúlja a penicillinét is. Ezt azután a különféle hatásosságé antibiotikumok hosszú serege követte. Az egész világon elterjedtek, és ma már több országban a gyógyszerfogyasztás felét—kétharmadát adják. H. J, Halászat fénnyel, villamossággal A csendes-óceáni sprottnihalá- szok hatalmas lámpák segítségével gyűjtik hálójukba ezt a nálunk is kedvelt halfajtát. E halak a víz felső, 2—3 méteres récében élnek, s ha a vizet kék és vörös fénnyel megvilágítják gy csai3S*okban verődnek öss: a fény közelében. A szovjet _.a..á- szok a part mentén, a víz alatt 2—2,5 méter mélységben 16 erős fényű lámpát állítanak fel, s először kck fényükkel odacsal:., íják a halakat, majd a csapdák fölé erősített világítótestek vörös fényévei összeterelik őket. A Távolkeleti Halászati Kutatóintézet mérnökei azt javasolták, hogy az egybegyűlt halakat egyszerűen szivattyúzzák ki a vízből. A műanyagból készült szívószelep közelébe alumínium elektródokat helyeztek. Ha a halak az így létrehozott villamostérben a pozitív elektródok közelébe kerülnek, izmaik és uszonyaik összehú dódnak, s az áramtól mintegy »narkotizál- va«, maguktól beúsznak a szívócsőbe. A berendezés kezeléséhez három ember elegendő, s a halászzsákmány nagysága semmiben sem marad el az eddigitől.
