Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-09 / 134. szám

GYERMEKNAP BALATONBOGLÁRON Nagyon szép ünnepséget rendeztek a nemzetközi gyer­meknap alkalmából Balaton- bogláron. Négyszázötven gyer­meket ünnepeltek meg a Vár­hegyen. Nagy sikere volt a mókás vetélkedőknek. A kis­lányoknak főzőversenyt ren­deztek, az ételeket a szülők­ből alakított zsűri bírálta el. A legjobban főző pajtásokat megjutalmazták. Az ünnepségen részt vett a járási nőtanács titkára, a já­rási tanács vb-titkára és két csehszlovák vendég is. A ba­ráti állam küldöttei megtekin­tették a Balatonboglári Álla­mi Gazdaság központját, részt vettek az ottani gyermeknapi ünnepségen, ellátogattak a földművesszövetkezet háztar- tásigép-bemutatójára. Este gyűlésen találkoztak a bogiári asszonyokkal a Vikár Béla Já­rási Művelődési Házban. Vörös Istvánné Fonyód-1 (liatelep Szülők és gyerekek Szép és felelősségteljes fel­adat a gyermeknevelés. Közös gond, közös öröm. Nem teljes a családi élet gyermek nél­kül. Ahhoz azonban, hogy gyermekünk örömök forrása legyen, jó neveléssel megfelelő körülményeket kell teremte­nünk. Amikor gyermekünk az első lépéseket tanulja, vigyáz­va megfogjuk a kezét. Ne is engedjük el soha, akkor is érezze a kézfogást, amikor már nem leszünk mellette. Minden szülő célja, hogy jobb életet biztosítson gyer­mekének. A célhoz vezető út azonban sok buktatót rejt ma­gában, nehéz megtalálni a he­lyes utat. Gyakran megállapítjuk, hogy a fiatalok tiszteletlenek. Szin­te minden kicsiségre ráhúzzuk ezt. De vajon a család meg- tett-e mindent, hogy szocialis­ta emberré formálja őket. Ne­héz feladat az iskolaköteles gyermek nevelése, ha mást tart jónak a szülő és az iskola. A materialista nevelést nem le­het azzal »ellensúlyozni«, hogy vallásos nevelésben részesítem a gyereket, mert »ugye, kell valamitől tartania«. Szülői ér­tekezleten mondta el egy édes­anya, hogy a fia olvasgatja az újságot. Ha megkérdez vala­mit az édesapjától, ő azzal üti el a problémát: »Mi, kisfiam, nem politizálunk.« Nagyon helytelenül viselkedik az ilyen szülő, mert kiöli gyermekéből az érdeklődést. Fontos a szülők példamuta­tása. Aki gyermeke előtt ócsá­rolja a rokonság valamelyik tagját, nem kívánja látogatá­sát, majd váratlan betoppaná- sakor örömmel ölelgeti és csó­kolgatja, megrendíti gyerme­két Mi őszinte, nyílt embere­ket akarunk nevelni. Sok szü­lő pedig megtanítja őket az alakoskodásra, a helyezkedés­re. Nemcsak a gyermekek, ha­nem az ilyen felnőttek is ne­velésre szorulnak. Vida János Fonyód, Sándor utca 26. Köszönni nem szokás? Szakmai értekezleten voltam a KIOSZ marcali járási he­lyiségében. Előtte megtárgyal­tuk ügyes-bajos dolgainkat né­hány iparostársammal. Beszél­getés közben arra lettünk fi­gyelmesek, hogy két húsz év körüli, furcsa hajviseletű, cif­ra nadrágú fiatal lézeng a he­lyiségben. A vadnyugati fil­mekből ismert cowboyokhoz hasonlítottak, csak a széles ka­Bosszantó hibák Toldalékot szereltek Bala- tonbogláron az Erzsébet utca 12—14. sz. ház kéményéhez. A munkát elvégző dolgozó ösz- szetört 20—25 cserepet a ké­mény körül, s most befolyik a víz a padlásra. Miért nem kötelezi a tanács a lakót a hi­ba kijavítására? * * * A balatonboglári moziban is bevezették a nyugdíjasok bér­letét. Elfogytak az első szel­vények, s hosszabb ideig nem lehetett újat kapni. Miért nem gondoskodik a Moziüzemi Vál­lalat a bérletek rendszeres ki­adásáról? * * * Bosszantó, hogy sokszor nem kapható a szódavíz házi elő­állításához szükséges szifon. Ha az üzletben vásárol szódát az ember, gyakran megesik, hogy az összes víz kiszalad az üvegből az első eresztésre. Máskor meg hiába ütögeti, rázza az üveget, a szóda nem jön ki. Miért nem javítják meg a hibás üvegeket? Selej­tezzék ki a használhatatlano­kat! * * * Bővítették, felújították a MÉK bogiári pavilonját. Na­ponta csaknem kétszáz vásár­lót szolgálnak itt ki. Sajnos, sem víz, sem vécé nincs a pa­vilonhoz, a göngyölegeket pe­dig a szemétláda mellett tá­rolják. * * * Temetés volt május 16-án Bogláron. Elhangzottak a bú­csúbeszédek, majd a gyászoló rokonok egy óráig vártak a halottaskocsira, mert az ille­tékesek elfelejtettek a kocsis­sal befogatni. Helyes volna, ha a Temetkezési és Kertészeti Vállalat kirendeltséget állíta­na fel a községben. Dakú István rimájú kalap és a colt hiány-; zott róluk. Körüljártak ben­nünket, jól megbámultak, s mint akik jól végezték dolgu­kat, szó nélkül távozni készül­tek. A KIOSZ járási titkára tért magához először: — Jo napot! — köszönt rá a két fiatalra az ötven évhez közel járó iparos. Olyan goromba, szemtelen választ adtak erre, hogy a pa­pír is elpirulna, ha leírnám. Mielőtt szóhoz juthattunk vol­na, a két fiatal elinalt. Oda­haza elmondtam ezt az esetet a nevelőknek. Közölték, hogy velük is megtörténik ilyen. Volt tanítványaik néhány év múlva köszönés nélkül elmen­nek mellettük, megjegyzéseket tesznek a hátuk mögött. Nem általános jelenség, de előfor­dul. Sokat töprengtem rajta, hogy ki a hibás. A nevelő? A szü­lő? A környezet? Nehéz erre a kérdésre megnyugtató választ adni. Az azonban biztos, hogy az ifjúság nevelése közös ügyünk, nekünk kell nyeseget­nünk a vadhajtásokat. Hársházi István levelező A vér —^ élet Nem lehetne egy perccel később? Minden reggel a következő­ket halljuk a fonyódi vasútál­lomás hangosbemondójától: — Személyvonat érkezik Ka­posvárról a második vágányra. A vágány mellett tessék vi­gyázni! — Figyelem, figyelem, gyors­vonat érkezik Nagykanizsáról az ötödik vágányra. A vágá­nyok között tessék vigyázni! Az utasok vigyáznak is, nem úgy a vasutasok. Jön az újabb figyelmeztetés, hogy a második vágány mellett fokozott figyel­met kérnek, mert a második vágányon tolatás történik. Ez nem helyes, mert ilyenkor van a legtöbb utas a vágányok kö­zött. Minden veszély nélkül el­végezhetnék ezt a munkát egy perc múlva, amikor az utasok elhagyják a pályaudvar terü­letét, a gyorsvonat pedig to­vábbindul. Keserű Gyula Fonyód, í'ő utca 74. A Balaton mellett történt. Délután öt óra tájt egy ke­rékpáros figyelmetlenül fordult rá a faluba vezető útra. Fékcsikorgás, reccsenés, a fiatalembert aléltan húzták ki a kerekek alól. Orrából, szájából, füléből patakzott a vér. A közeli nyaralókból riadtan csoportosultak össze az emberek. — Orvost... orvost! — kiabáltak sokan. Egy szemüveges férfi nyomakodott előre, hóna alatt or­vosi táska. Megnézte a sebesült pulzusát. Egyre gyengéb­ben vert. — Vért ... vért adjanak, emberek. Gyorsan, gyorsan! Többen nyújtották a kezüket. Sanyi, a gépkocsivezető elsápadt. Nagyon félt a vérvételtől. Azt mondták, hogy fáj­dalmas. Akinek a vércsoportja megegyezett a sebesültével, attól már vették is <j vért. Sanyi egyre hátrább lépett. — Kevés a vér, emberek. Elpusztul a sebesült... S még nincs itt a mentőautó. Sanyi ránézett az eszméletlen emberre, behunyta a sze­mét, s előrelépett. Nem is fáj, villant át az agyán. A mentő szirénázva kanyarodott eléjük. Sikerül megmenteni — dobbant meg a szive. — fin is adtam vért, én is adtam! Márkus Ferenc levelező KIHASZNÁLATLAN ÉPÜLET Evek óta kihasználatlanul áll Nagyatádon a régi laktanyaépület. Csupán raktározásra használják néhány földszinti termét. Ud­varán rengeteg hulladék hever, az épület takarításával, rendbe hozásával senki sem törődik évek óta. Kár, hogy nincs gazdá­ja az egyemeletes régi laktanyának, mert most még külsö-belsö tatarozással, a tető kijavításával megmenthetné a község ezt az iskolának, kollégiumnak is megfelelő épületét. Emelné a község képét, ha tataroznák az épületet. K//W M./mSZ€>M. A szülő nőt megillető munkajogi kedvezményekről Több nő olvas ónk kérésére a címben jelölt munkajogi szabá­lyokról adunk a következők­ben összefoglaló ismertetést. A szülési szabadság A terhes, illetve szülő nőt húsz hét szülési szabadság il­leti meg. Ebből a szabadságból négy hetet a szülést megelő­zően is ki lehet venni, illetve e négy hét a szülés előtt is ki­adható. a dolgozó nő kérelmé­re azonban meg kell engedni, hogy a szülési szabadságot tel­jes egészében a szülést követő időben vegye igénybe, föltéve, hogy a szülést megelőzően vég­zett munka orvosi vélemény szerint nem jár egészségének veszélyeztetésével. A szülési szabadságnak a szülés előtt igénybe nem vett része a szülést követően akkor is igénybe vehető, ha a nődol­gozó azért nem töltött el sza­badságából négy hetet a szü­lés előtt, mert a szülés a várt időpontnál korábban követke­zett be. Ha pedig a dolgozó nő a szülés várt időpontjának ki­számításánál történt tévedés vagy egyéb ok (túlhordás) miatt négy hétnél hosszabb szabadságom vesz igénybe a szülés előtt, akkor sem sza­bad csökkenteni a szülés után kivehető szabadság idejét a négy hetet meghaladóan igénybe vett szabadságidő tartamával. A szülési szabadság rendel­lenes szülés esetében — ható­sági orvosi javaslatra — négy héttel meghosszabbítható, ha a dolgozó nőnek a szülést köve­tően igénybe vehető szabadsá­ga a szülés előtt igénybe vett szabadság miatt húsz hétnél rövidebb. A szabadságnak a szülést követő időtartama azon­ban ezzel a meghosszabbítással sem lehet több húsz hétnél. A szülési szabadságnak rend­ellenes szülés címén való meg­hosszabbítására akkor kerülhet sor, ha koraszülés történt, vagy ikrek születtek. Nem hosszab­bíthatják meg a szülési szabad­ságot koraszülés címén, ha a gyermeket koraszülött-otthon­ban (koraszülött-osztályon) ápolják, egyébként a szülési szabadság meghosszabbítását a szülést ellátó gyógyintézet (szülőotthon), illetőleg a gyer­mekágyas nőt ellátó orvos iga­zolása alapján az állami egész­ségügyi szolgálatnak a kereső- képtelen állományba vétel jo­gával felruházott orvosa java­solja. Ezt a javaslatot még a szülési szabadság leteltét meg­előző héten keli írásban meg­tenni. Ha a gyermeket koraszülöt­tek ápolására fenntartott inté­zetben gondozzák, a szülési sza­badságnak emiatt igénybe nem vett részét — a születést kö­vető egy év leteltéig — a dol­gozó nő akkor is igénybe ve­heti, amikor újszülött gyerme­két a koraszülött-otthonból stb. elbocsátották. Ha a dolgozó nő a szülés napjáig keresőképtelen beteg volt, ezt az időt — de legföl­jebb a szülés napját megelőző négy hetet — a szülési szabad­ságon töltött időnek kell tekin­teni. Ha azonban a dolgozó nő még a szülés napja előtt keresőképessé vált, és az orvos véleménye alapján munkáját tovább végezheti, akkor a ke­resőképtelenség időtartamát nem szabad a szülési szabad­ságba beszámítani. Szoptatási időkedvezmény Ha a szülési szabadság letelte után újból munkát végző dolgo­zó nő gyermekét a vállalati vagy a munkahelyhez közel eső bölcsődében vagy a közelben levő lakásán szoptatja, a szop­tatás első hat hónapjában na­ponta kétszer fél óra, azt kö­vetően pedig a kilencedik hó­nap végéig naponta egyszer fél óra szoptatási idő illeti meg. Ha a szoptatás helye a mun­kahelytől távolabb van, akkor a fél óra helyett háromnegyed óra a szoptatási időkedvez­mény, s az a dolgozó nő kí­vánságára összevontan, a napi munkaidő kezdetén vagy végén is kiadható. (Ikrek szoptatása esetén a szoptatási időkedvez­mény az ikrek számának mér­tékében jár.) Mivel a szoptatási időkedvezmény a gyermek ete­tésére, tisztán tartására stb. jár, az megilleti a gyermekét mesterségesen tápláló anyát, az örökbe fogadó szülőt is, kiadá­sához semmiféle orvosi igazo­lásra nincs szükség. Nem jár ez a kedvezmény annak, aki gyermekét állami gondozásba adja. Fizetés nélküli szabadság A dolgozó nő kérelmére a vállalatnak engedélyeznie kell a szülési szabadság letelte után a szoptatás, illetve a gondozás biztosítására a gyermek har­madik életévének betöltéséig fizetés nélküli szabadságot. Fi­zetés nélküli szabadságot kell biztosítani az idősebb, de tíz­évesnél fiatalabb beteg gyer­mek otthoni ápolása esetén is, ha azt más családtag ellátni nem tudja. Annak a dolgozó nőnek pedig, aki legalább két tizennégy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza, kérelmé­re a háztartása ellátása érde­kében havonként egy-egy nap fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni. A beteg gyermek otthoni ápolása érdekében a dolgozó nőt kérelmére táppénzes állo­mányba kell helyezni, ha beteg gyermeke egyévesnél fiatalabb, és igazolja, hogy a gyermek otthoni ápolásra szorul, s ápolását más családtag ellátni nem tudja. Az egyedülálló dol­gozó nő az egyévesnél idősebb, de kétévesnél fiatalabb beteg gyermeke otthoni ánolására is (egy éven belül legföliebb hat­van,nani) tánnénzes állomány­ba helyezhető. Dr. K. J. Hozzászólás cikkeinkhez A kisajátítás hosszabb időbe telik Lapunk március 28-i számá­ban cikket közöltünk Szót emelünk címmel. Kifogásoltuk, hogy még mindig nem döntet­tél, a Kaposvári Építőipari és Lakáskarbantartó Ktsz végle­ges telephelyének ügyében. Dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára a következő­ket fűzte írásunkhoz: A ktsz telephelyét még 1963-ban kije­lölték, a városi tanács építés5 és közlekedési osztálya meg­adta a tarületfelhasználási en­gedélyt, sőt többször meghosz- szabbí tóttá érvényességét a szövetkezet kérésére. Város- rendezési szempontból eldőlt, hogy a ktsz a szóban forgó helyre települhet. A tulajdon­jog megszerzése azonban gon­dot okoz. A tulajdonosok egy része nem akarja eladni a tel­két, ki kell hát sajátítani. Ezt azonban — többek között — jóváhagyott terv alapján meg­kezdett városrendezés, a város fejlődését gátló akadályok el­hárítása címén lehet megtenni. A ktsz tehát csak a kisajátítá­si eljárás után veheti haszná­latba ezt a területet. A városi tanács végrehajtó bizottsága úgy foglalt állást, hogy kisajá­títja a telkeket. Ez azonban hrtwurhfr időbe Külföldi lapokat is járat a vállalat Tabon lehet? című glosszánk- ban szóvá tettük, hogy a ka­posvári és a Balaton-parti vendéglőikben, eszpresszókban nincs újság. A Somogy megyei Vendég­látó Vállalat közölte, hogy a megyeszékhelyen van napi- és képeslap a nagyobb szórakozó­helyeken. A Balaton-parti egy­ségeknek külföldi újságokat is járat a vállalat, ha igénylik a vendégek. A központ rendsze­resen ellenőrzi ezután, hogy a vendégek rendelkezésére áll- nak-e az újságok. Nem kezelik szakszerűen a gépeket Lapunk május 1-1 számában cikket közöltünk Szóvá tesszük címmel. Megbíráltuk az Anód Aramlrányító Budapesti Gyá­rát, mert rossz hegesztőszerszá- mokat küldött az ÉM Építő, Gépjavítá és Gépgyártó Válla­lat 7. sz. gyára barcsi üzemé­nek. Hajdú Nagy István, az Anód Áramirányító Budapesti Gyárának főmérnöke a követ­kező tájékoztatás adta a szer­kesztőségnek: Amikor megje­lent a cikk, három hibás gép volt telephelyükön, egy már kijavítva elszállításra várt. A vállalatot nem értesítették több gép elromlásáról. Koráb­ban hetet javított a gyár. Föl­tehetően a gépeket nem keze­lik elég szakszerűen, s ezért romlanak el olyan gyakran. A cikk nyomán a gyár azonnal i kijavította a rossz gépeket Nem a KPM-re vár az út megépítése Lapunk május 15-i számában cikket közöltünk Lesz járda az északnyugati városrészben cím­mel. Györö Endre, a megyei tanács beruházási Irodájának vezetője úgy tájékoztatta la­punkat, hogy a Kossuth Lajos utca és a Honvéd utca közötti főforgalmú út megépítése a KPM-re vár. Dr. Zsila Géza, a KPM Közúti Igazgatóságának igaz­gatója közölte, hogy a lap helytelenül tájékoztatta az ol­vasókat: ennek az útnak a megépítése nem a KPM fel­adata, ez még nagyon távoli terv, fontossági sorrendben megelőzi a 65. sz. állami út városi átkelési szakaszának korszerűsítése a Május 1., a Berzsenyi és a Kanizsai utcá­kon át. Ezután a déli teher­mentesítő út építése követke­zik a Zalka Máté, a Budai Nagy Antal utcán át még is­meretlen be- és kivezető csat­lakozó útrészekkel. A tanács feladata, hogy megépítse az útvonalat. A városi tanács a távlati terveknek megfelelően megkezdte a korszerűsítést. Csak a tanács feladata lehet a nyilatkozatban szereplő útsza­kasz megépítése a lakótelepen keresztül. Az igazgatóság eze­ket az elgondolásokat egyeztet­te a város és a megye illetékes .szerveivel. L Az illetékesé a szó Nem szüntetheti meg a földművesszövetkezet a bolt előtti forgalmat Várfalvi Gyula levelezőnk azt javasolta a csurgói fmsz-nek a lap április 14-i számában, hogy töltse fel a gyékényes! állo­másnál levő bolt környékek hogy ott járhassanak el az árut hordó kocsik. Franczia Géza, a Csurgó és Vi­déke Földművesszövetkezet keres­kedelmi főosztályvezetője közölte* hogy az fmsz-nek nincs módjában szilárd burkolattal ellátni a gyé- kényesi állomásnál lévő önkiszol­gáló élelmiszerbolt környékét és udvarát. Nem szüntetheti meg a bolt előtti teherforgalmat se. Csak a tanács változtathat a jelenlegi helyzeten. Az árut a nagykereske­delmi vállalatok fuvarozói szállít­ják a kijelölt közutakon és rako­dási területeken. A földművesszö­vetkezet a lakosság jó ellátásátte- kinti elsőrendű feladatának, külö­nösen a gyékényesi vasútállomás melletti boltba, mivel mind na­gyobb számban fordulnak meg itt átutazó külföldiek. Nem építhetik meg előbb az utat Rinyaszentkirály tanácsi, szö­vetkezeti és politikai vehetői azt kérték az újság útján, hogy már az idén kezdjék el az út­építést, mert minden év késés súlyos teher a községnek. Perecsi Ferenc, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osz­tályának vezető főmérnöke a lap április 14-i számában megjelent le­véllel kapcsolatban a következő tájékoztatást adta a szerkesztőség­nek: A népgazdaság teherbírása nem engedi meg, hogy több be­kötő utat építsenek a tervezettnél* ezért a rinyaszentkirályi út épí­tését sem hozhatja előbbre a ta­nács. Ebben az évben nem kezdtek neki a megyében új utak készíté­sének. Az építési, közlekedési és vízügyi osztály elhiszi, hogy na­gyon hátrányos helyzetben van a község jó út nélkül, mégsem vál­toztathat ax eredeti terven.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents