Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-30 / 152. szám

Szerda, 1965. június 30. 3 SOMOGYI NÉPLAP ?5 ELSZEGŐDTEM A SZÖVETKEZETI “ Olyan természetesen mondja ezeket a szavakat Demkó Já­nos, a Marcali és Vidéke Kör­zeti Fmsz elnöke, mintha ezt az életcélt tűzte volna valami­kor maga elé. Pedig dehogy gondolt erre. S arra sem, hogy Szabolcs megyéből — ott élt Fényeslitkén — Somogyba ke­rül. Ennek azonban már több mint tizenhét éve. — Igen, más életcélom volt, de ez már rég volt. Amikor 1948-ban felajánlották, menjek szövetkezeti iskolára, akkor szegődtem el a szövet­kezeti mozgalomhoz... S sze­rintem az a becsületes, ha az ember ki is, tart, és igyekszik helytállni akkor is, ha nehéz. Ma már elképzelni sem tud­nám, hogy más területen dol­gozzak ... — vallja. Volt egy rövid ideig a siófoki szövetkezetnél, majd onnan a Marcali FJK-hoz került. Elő­adó, főelőadó, főkönyvelő, fő­ellenőri beosztásban tevékeny­kedett. S amikor 1963 elején egyesítették a járás néhány na­gyobb földművesszövetkezetét, őt tették meg elnökinek. Ezer­nyi gond, felelősség, ötlet: ez­zel jár az elnöki m-unka. Mert a szövetkezet nemcsak elad, felvásárol, tagokat toboroz, ha­nem neveli is a falusi embere­ket, formálja, alakítja igényeit, ízléseiket. Persze csak az olyan szövetkezet, ahol sikerült az fmsz dolgozóival fnegértetni e mozgalom szerepét, igazi cél­ját és. feladatát. Marcaliban si­került. S hogy a szövetkezet sok területen előbbre lépett, az érdeme Demkó Jánosnak is, aki vezető társaival együtt jól irányítja a tizennyolc községet átfogó szövetkezetét. Demkó János előtt az fmsz majd minden gazdasági évet eredménytelenül zárt. 1963- ban viszont már nyereséget fi­zettek, igaz, hogy csak 2,7 nap­ra eső bér volt ez az összeg, de a múlt évben már 18,3 na­pi bér jutott nyereségre. Az fmsz elnyerte a »Kiváló szö­vetkezet- címet is. A háromszáz dolgozó több­sége részt vesz a szocialista munkaversenybein. öt brigád már elnyerte, tizenhét pedig küzd a megtisztelő szocialista címért. Az áruházban Rákos Ferenc és brigádja, a 15-ös élelmiszerboltban Abcmyi Ká­roly, az áruház ruházati osz­tályán Vörös Istvánná brigád­ja kapta meg a szocialista cí­met. Szép eredményt hozott a munkaverseny tavaly is. Ver­senytársuk, a Kaposvár és Vi­déke Körzeti Fmsz előtt ismét ők szerezték meg az elsőséget. Múlt évi jó munkájukért 70 OCC forint jutalmat oszthattak ki, s húsz dolgozójuk kapta meg a »Kiváló dolgozó- jelvényt, il­letve az oklevelet, s tíz élel- hogy miszerüzlet, vendéglő, felvá­segítőtársai vannak: Boda Jó zsef főkönyvelő, akinek érde­me a számviteli munka meg­javítása, Kutas János árufor­galmi főosztályvezető új és úi ötletekkel növeli a vásárlók érdeklődését. Legutóbb pél­dául kereskedelmi napokat rendeztek, s a forgalom jelen­tősen emelkedett. Ács István igazgatósági tag — alapítója az fm^z-nek is — nagyon so­kat segít. Valamennyien kiváló dolgozói a szövetkezetnek. Örömmel beszél Demkó János arról is, hogy az fmsz tovább fejlődik, gazdagodik, mindjob­ban. kielégíti majd az igénye­ket: cukrász termelőüzem épül, élelmiszeráruházzá alakítják át a 15-ös önkiszolgáló boltot, modem szállodát, éttermet épí­tenek. A Balaton-pairton pedig — együttműködve a Balaton- mária és Vidéke Körzeti Fmsz- szel, borkóstolót,' illetve laci­konyhát nyitanak. Most nagy célt tűztek maguk elé, szeret­nék elnyerni a SZÖVOSZ ván dorzászlaját. Május elsején, csaknem húszéves szövetkezeti munká­ját jutalmazták Demkó János­nak, amikor megkapta a MESZÖV-től a kiváló jel­vényt, s az Országos Földmű­vesszövetkezeti Tanács által adományozott kiváló kitömte test. Szalai László sárlóhely is kiváló címet ka­pott. A felszabadulás huszadik év fordulójára tett vállalásaikat is túlteljesítették, jól halad az évi «terv és a terven felüli' vál­lalások végzése is. — A szövetkezet valameny- nyi dolgozójának összefogása eredményezte mindezt — mondja az elnök, és sorolja, hogy a vezetésben is nagyszerű F njAnlrtunk m JÖN! JÖN! Robbantsunk bankot Szélesvásznú francia filmvígjáték. Főszerepben Louis és Funes. Korhatár nélkül. Bemutatásra kerül a VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZBAN július 8—11-ig. Szerelmesek vannak köztünk Egy nap a strandon. Lengyel film. Korhatár nélkül. Bemutatásra kerül a VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZBAN július 12—14-ig. Nyugtalan nyár Turistaszerelem. Jugoszláv filmvígjáték. Korhatár nélkül. Bemutatásra kerül a SZABAD IFJÚSÁG FILMSZÍNHÁZBAN július 8—11-ig. A pásztorkirály Színes, bolgár történelmi film. Korhatár nélkül. Bemutatásra kerül a SZABAD IFJÚSÁG FILMSZÍNHÁZBAN július 12—14-ig. Mg­m (3087) Kezdődik a gabonabetekarítás Gondoskodjunk elegendő tárolótérről A múlt héten megyénk csaknem valamennyi járásá­ban hozzáfogtak az aratás­hoz, ezen a héten pedig ked­vező időjárás esetén fokozódik az ütem: munkába állnak a kombájnok, majd az árpa után megkezdődik a búzának és a rozsnak a betakarítása is. Az aratás gépi és kézi erő­re vár, azonban sok függ a szervezéstől is. Gondoskodni kell a termények elhelyezésé­ről és a gépek folyamatos munkájához szükséges üzem­anyagról is. Ezer vagon szemnek kell még magtár Előzetes becslések szerint olyan ezer vagonra tehető a megye termelőszövetkezetei­ben az a gabonamennyiség, amely cséplés után nem fér el a magtárakban és más terménytárolásra használt he­lyeken. A járásokban bizott­ságok alakultak, hogy segít­senek a nagy nyári munkák szervezésében, a gabonabeta­karítás lebonyolításában. Ezeknek a bizottságoknak, de elsősorban a falvak állami, termelőszövetkezeti, párt- és népfrontvezetőinek a felada­ta, hogy felkutassák a tároló­tereket. A múlt héten kapott tájékoztatás szerint a barcsi járásban 300, a kaposváriban pedig 370 vagon gabonát kell szükségraktárakban elhelyez­ni, hogy csak a nagyobb té­teleket említsük. Mihdössze egyetlen járásból, a tahiból jelezték, hogy szükségtárolót előreláthatóan nem kell igénybe venniük. A marcali járásban viszont 25 vagonnyi termény elhelyezése okoz gondot, különösen Gadányban jelent majd problémát a gabo­na tárolása. Az idő sürget. Nem akkor kell hely után szaladgálni, amikor a kombájnoktól vagy a cséplőgépektől már tonna­számra érkezik a kenyérnek- való. Arról van szó, hogy megtakarítsuk, gondosan meg­őrizzük azt, ami a viszontag­ságos időjárás után termett, s amibe tavaly ősztől eddig olyan sok munkát, fáradságot fektettek a szövetkezeti gaz­dák. Föl kell használni erre a célra a gépszíneket és más, szemes termény tárolására al­kalmas gazdasági épületeket, sőt végső soron az erre ki­jelölt kultúrtermeket és tan­termeket is igénybe vehetik a tsz-ek ban. ebben az időszak­Legyen elegendő üzemanyag Ahhoz, hogy a gabonabeta- karítsához szükséges gépek zavartalanul működhessenek, arra is kell gondolni, hogy le­gyen elegendő tárolótér az üzemanyagnak. Azokban a termelőszövetke­zetekben, ahol az aratás kez­dete előtt feltöltöttek üzem­anyaggal a tartályokat, hor­dókat, egyenletesen dolgozhat­nak a gépek, nem kell mind­untalan olajért, benzinért ki­lométerekre menniük az ara­tás kellős közepén. A barcsi járás közös gaz­daságai csaknem teljesen fel- töltötték üzemanyagtároló edényeiket. Lényeges föltétele ez a gabonabetakarítás sike­rének, hiszen az üzemanyag­ellátás zavartalansága na­gyobb teljesítmény elérését teszi lehetővé. H. F. Az igénytelenségről R égebben igen sok szó esett a valóságtól elrugaszko­dott, a realitások iránt érzéktelenné vált embe­rekről, akik nem tudtak különbséget tenni az igé­nyek és a lehetőségek között. Nem számolva adottság* ink- kal, a képzelet szárnyán lebegve, szinte már fantasztikus tervek sorát gyártották, és teljesíthetetlen követeléseket tá­masztottak a közösséggel szemben. Ezek a felhőkben járók, akik rendre építgették légváraikat, sok kárt okoztak, hiszen a túlzott igények, az elérhetetlen célkitűzések végül is bi­zonytalanságot, fásult közönyt, kiábrándulást szültek. Ma reálisan politizálunk, gazdaságig terveink pedig, ha szerényebbek is, megbízhatóak és teljesíthetőek. A régi hiba, a valóságtól való elrugaszkodás — ha itt-ott föl is fedezhető még —, egyáltalán nem jellemző tünet. Az igények és a le­hetőségek általában összhangban állnak egymással. Azt vi­szont okvetlenül észre kell vennünk, hogy néhol baj van az igényességgel. Talán a múltbeli tapasztalatokat helytelenül értelmezve némelyek alacsonyra állítják a mércét, nem él­nek a kínálkozó lehetőségekkel, s így lassítják a fejlődés ütemét. I génytelenség. Olyan fogalom ez, amely semmiiképen sem lehet honos a mi társadalmunkban. Idegen, visszataszító tünet, hiszen mi magas célt tűztünk magunk elé. Olyan világ megteremtésére vállalkoztunk, mely­ben minden eddiginél magasabb rendű gazdasági és társa­dalmi berendezkedés segíti az emberi célok kibontakozását. Éppen ezért visszataszító és megengedhetetlen a sok helyen tapasztalható igénytelenség. Olykor elegendő egy üzem udvarán megálfrú, s máris lát­ja az ember, hogy a helyi követelmények bizony elég siral­masak. Rendetlenség és felfordulás az udvaron, szervezetlen, lélektelenül végzett munka, ácsorgás, fegyelmezetlenség, ló­gás, tessák-lássék igyekezet a munkacsarnokban. Igénytelen­ség, megalkuvás ez a rosszal és elherdálása lehetőségeink­nek. De az elhanyagolt tsz-udvar, a bokáig érő sár, a gondo­zatlan jószág mellett tétlenül pipázó szövetkezeti tagok lát­ványa is az igénytelenség, a gazdálkodás alacsony színvo­nalának a bizonyítéka. Ez az igénytelenség néhány helyen már nem csupán tü­net, sajnos, szinte már szemléletté vált. Az Ilyen szemléletű emberek jellemzője a »széles elégedettség. Kis dolgokon lel­kesednek, szürke, jelentéktelen tevést-vevést nagyítanak tet­tekké, mert az alacsonyra tűzött mérce az ő szemükben nagynak mutatja a kicsit is. Volna lehetőségük többre is, jobbra is, de talán se szemük, se szívük nincs hozzá. S az igénytelen ember fél minden újtól, ami ismeretlen, szokat­lan számára. Megelégszik a szürke, jelentéktelen eredmé­nyekkel, a bevált sémákkal, melyekből ugyan kevés áldás fakad, de nagyobb baj se származik. Az igénytelenség a kép­zeletszegény, tehetetlen emberek világa. Vagy a kényelem­ben szellemileg, érzelmileg elhájasodottaké, akik ötletek, jó hangulat, pezsgő alkotókedv megteremtése helyett hamis el­méleteket gyártanak. ártékony dolog volt annak idején a nagyralátás is. De az igénytelenség az alacsony mérce sem kevés­bé káros. Nekünk a feladatok sorát kell valóra váltanunk, s ezek az em,berek legmagasabb igényeinek kielé­gítésére, az új társadalom fölépítésére vonatkoznak. Az igénytelenség, az alacsony ^színvonal lehetőségeink el­herdálását jelenti. Aki ezzel megalkuszik, megtagadja közö­sen vállalt feladatainkat. K. G. K A KORÁN KELŐ EMBER — Szép a gabona. — Szép. Nagyon szép. Csak sok helyen megdőlt. Azért most már talán nem sül bele a szem. Szalmánk meg annyi lesz, hogy az csoda. Nem aka­rok nagyot mondani, de az ár­pa átlagtermése biztosan eléri a 15—16 mázsát. Éget a nap. A kreol arcon veríték fut végig. — Mindig kerékpárral jár? — Ez a legjobb. Ha esik az eső, az ember a vállára veszi, és keresztül vág a szántóföl­dön. — Nehéz az út? — Nem. Kövesúton csaknem mindenhova el lehet jutni a brigád területén. A brigád te­rülete nyolcszázötven hold. Csaknem száz ember dolgozik rajta. Nyáron még több. Ilyen­kor a diákok is kimennek a határban a szülőkkel. — Hol tartózkodik a brigád­vezető? — Mindenütt ott kell lenni. — De hát ez lehetetlen. — Megy az ember, azért van a kerékpár. Délelőtt a szénahordást irá­nyította. Itt mindig kell lenni valakinek, mert szúrópróba­szerűen mérik a szénát. Nincs hídmérlege a kapolyi tsz-nek. De azt tudni akarják, hogy mennyi termett. így csak időn­ként mérnek le egy-egy kocsit, s abból számolják ki. Meg így tudják elszámolni a rakodók és a kocsisok keresetét is. I Közben meg kellett látogat­ni a növényápolókat is. Nem 'mintha különben nem végez­nék él a dolgukat, ám a bri­gádvezető csak akkor nyugodt, ha mindent lát. — Jó negyed óra alatt min­denhova eljutok a brigád te­rületén. — Reggel mikor kel? — Az attól függ. Aratás ide­jén kettőkor már keltem az embereket. — Magát ki kelti? — Fölébredek. Este hiába megyek bárkihez, hogy megbe­széljük a másnapi munkát, nincsenek otthon. Reggel kell menni. Mégpedig korán. Most már könnyebb dolga van a brigádvezetőnek. Az em­berek, ha egyszer megígérik, biztosan el is mennek dolgoz­ni. Valamikor nem így volt. Azt mondják, még hatvanegy­ben is sokat kellett küszködni. Az idén is előfordult, hogy né­melyek másutt vállaltak kapá­lást, de akkor bújtak a brigád­vezető elől, mert féltek, hogy megkérdi, miért mennek el máshova. Válaszolni nem tud­tak volnár rá. Itt mindenről szó esik. El­osztják az embereket is meg a gépeket is. Délben mindig el­igazításra megy a brigádveze­tő. Az emberek értesítése az ő feladata. — Megszoktam a korán ke­lést. Megtörtént velem, hogy vasárnap is fölkeltem hajnal­ban, s akkor jutott eszembe, hogy nem kell menni. A szemek mélyen ülnek a csontos arcon. Megfontolt szi­gort olvasok le az arcáról. Fá­radtságot nem. — Nehéz lesz ez a nyár — mondja Széplaki Sebestyén. — A gabona mellé beugrik a za­bosbükköny meg a borsó ara­tása is. Nyolcféle növényt termel a brigád. Talán legtöbb a gabo­na. Háromszázötven hold vát aratásra. — Az aratógépen és a kom­bájnon kívül 18 kaszásunk is lesz. Ha szorul a kapca, min­denki aratni megy. — Maga is? — Én is... Nekem az a vé­leményem, hogy aki tud, az ilyenkor menjen. A hűvös iroda lassan fel­szívja az izzadtságcseppeket Jó volna most tovább bent ül­ni. Az ember szinte kívánja a hűvöset, de nem lehet. Az aj­tón bevágódó fénysugár fi­gyelmeztet Menni kell. — Ez a sok csapadék nagy gondot szakított a nyakunkba. Sietni kell, mert tavaly június 24-én már arattunk. Két dátumra emlékszik pon­tosan. Az egyik az aratás meg» kezdése, a másik a vetésé. Az aratást mindig ott szokták kezdeni, ahol először fordult a vetőgép. Az idén arra az árpa­táblára küldik először a ka­szát, amelyik ott húzódik a műút mellett. — Szép az a tábla, nagyon szép. Kercza Imre MA ÜNNEPÉLYES 19 órától 24 óráig a Szakszervezetek Latinka Sándor Művelődési Házában. A műsorban fellépnek: Balassa Tamás tánczenekara, Bencze Márta és a Balikó testvérpár, Ambrus Kiry, Tábori Olga. Konferál: Surányi Magda. Jegyek a művelődési ház pénztáránál válthatók. (3071)

Next

/
Thumbnails
Contents