Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-30 / 152. szám
Szerda, 1965. június 30. 3 SOMOGYI NÉPLAP ?5 ELSZEGŐDTEM A SZÖVETKEZETI “ Olyan természetesen mondja ezeket a szavakat Demkó János, a Marcali és Vidéke Körzeti Fmsz elnöke, mintha ezt az életcélt tűzte volna valamikor maga elé. Pedig dehogy gondolt erre. S arra sem, hogy Szabolcs megyéből — ott élt Fényeslitkén — Somogyba kerül. Ennek azonban már több mint tizenhét éve. — Igen, más életcélom volt, de ez már rég volt. Amikor 1948-ban felajánlották, menjek szövetkezeti iskolára, akkor szegődtem el a szövetkezeti mozgalomhoz... S szerintem az a becsületes, ha az ember ki is, tart, és igyekszik helytállni akkor is, ha nehéz. Ma már elképzelni sem tudnám, hogy más területen dolgozzak ... — vallja. Volt egy rövid ideig a siófoki szövetkezetnél, majd onnan a Marcali FJK-hoz került. Előadó, főelőadó, főkönyvelő, főellenőri beosztásban tevékenykedett. S amikor 1963 elején egyesítették a járás néhány nagyobb földművesszövetkezetét, őt tették meg elnökinek. Ezernyi gond, felelősség, ötlet: ezzel jár az elnöki m-unka. Mert a szövetkezet nemcsak elad, felvásárol, tagokat toboroz, hanem neveli is a falusi embereket, formálja, alakítja igényeit, ízléseiket. Persze csak az olyan szövetkezet, ahol sikerült az fmsz dolgozóival fnegértetni e mozgalom szerepét, igazi célját és. feladatát. Marcaliban sikerült. S hogy a szövetkezet sok területen előbbre lépett, az érdeme Demkó Jánosnak is, aki vezető társaival együtt jól irányítja a tizennyolc községet átfogó szövetkezetét. Demkó János előtt az fmsz majd minden gazdasági évet eredménytelenül zárt. 1963- ban viszont már nyereséget fizettek, igaz, hogy csak 2,7 napra eső bér volt ez az összeg, de a múlt évben már 18,3 napi bér jutott nyereségre. Az fmsz elnyerte a »Kiváló szövetkezet- címet is. A háromszáz dolgozó többsége részt vesz a szocialista munkaversenybein. öt brigád már elnyerte, tizenhét pedig küzd a megtisztelő szocialista címért. Az áruházban Rákos Ferenc és brigádja, a 15-ös élelmiszerboltban Abcmyi Károly, az áruház ruházati osztályán Vörös Istvánná brigádja kapta meg a szocialista címet. Szép eredményt hozott a munkaverseny tavaly is. Versenytársuk, a Kaposvár és Vidéke Körzeti Fmsz előtt ismét ők szerezték meg az elsőséget. Múlt évi jó munkájukért 70 OCC forint jutalmat oszthattak ki, s húsz dolgozójuk kapta meg a »Kiváló dolgozó- jelvényt, illetve az oklevelet, s tíz élel- hogy miszerüzlet, vendéglő, felvásegítőtársai vannak: Boda Jó zsef főkönyvelő, akinek érdeme a számviteli munka megjavítása, Kutas János áruforgalmi főosztályvezető új és úi ötletekkel növeli a vásárlók érdeklődését. Legutóbb például kereskedelmi napokat rendeztek, s a forgalom jelentősen emelkedett. Ács István igazgatósági tag — alapítója az fm^z-nek is — nagyon sokat segít. Valamennyien kiváló dolgozói a szövetkezetnek. Örömmel beszél Demkó János arról is, hogy az fmsz tovább fejlődik, gazdagodik, mindjobban. kielégíti majd az igényeket: cukrász termelőüzem épül, élelmiszeráruházzá alakítják át a 15-ös önkiszolgáló boltot, modem szállodát, éttermet építenek. A Balaton-pairton pedig — együttműködve a Balaton- mária és Vidéke Körzeti Fmsz- szel, borkóstolót,' illetve lacikonyhát nyitanak. Most nagy célt tűztek maguk elé, szeretnék elnyerni a SZÖVOSZ ván dorzászlaját. Május elsején, csaknem húszéves szövetkezeti munkáját jutalmazták Demkó Jánosnak, amikor megkapta a MESZÖV-től a kiváló jelvényt, s az Országos Földművesszövetkezeti Tanács által adományozott kiváló kitömte test. Szalai László sárlóhely is kiváló címet kapott. A felszabadulás huszadik év fordulójára tett vállalásaikat is túlteljesítették, jól halad az évi «terv és a terven felüli' vállalások végzése is. — A szövetkezet valameny- nyi dolgozójának összefogása eredményezte mindezt — mondja az elnök, és sorolja, hogy a vezetésben is nagyszerű F njAnlrtunk m JÖN! JÖN! Robbantsunk bankot Szélesvásznú francia filmvígjáték. Főszerepben Louis és Funes. Korhatár nélkül. Bemutatásra kerül a VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZBAN július 8—11-ig. Szerelmesek vannak köztünk Egy nap a strandon. Lengyel film. Korhatár nélkül. Bemutatásra kerül a VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZBAN július 12—14-ig. Nyugtalan nyár Turistaszerelem. Jugoszláv filmvígjáték. Korhatár nélkül. Bemutatásra kerül a SZABAD IFJÚSÁG FILMSZÍNHÁZBAN július 8—11-ig. A pásztorkirály Színes, bolgár történelmi film. Korhatár nélkül. Bemutatásra kerül a SZABAD IFJÚSÁG FILMSZÍNHÁZBAN július 12—14-ig. Mgm (3087) Kezdődik a gabonabetekarítás Gondoskodjunk elegendő tárolótérről A múlt héten megyénk csaknem valamennyi járásában hozzáfogtak az aratáshoz, ezen a héten pedig kedvező időjárás esetén fokozódik az ütem: munkába állnak a kombájnok, majd az árpa után megkezdődik a búzának és a rozsnak a betakarítása is. Az aratás gépi és kézi erőre vár, azonban sok függ a szervezéstől is. Gondoskodni kell a termények elhelyezéséről és a gépek folyamatos munkájához szükséges üzemanyagról is. Ezer vagon szemnek kell még magtár Előzetes becslések szerint olyan ezer vagonra tehető a megye termelőszövetkezeteiben az a gabonamennyiség, amely cséplés után nem fér el a magtárakban és más terménytárolásra használt helyeken. A járásokban bizottságok alakultak, hogy segítsenek a nagy nyári munkák szervezésében, a gabonabetakarítás lebonyolításában. Ezeknek a bizottságoknak, de elsősorban a falvak állami, termelőszövetkezeti, párt- és népfrontvezetőinek a feladata, hogy felkutassák a tárolótereket. A múlt héten kapott tájékoztatás szerint a barcsi járásban 300, a kaposváriban pedig 370 vagon gabonát kell szükségraktárakban elhelyezni, hogy csak a nagyobb tételeket említsük. Mihdössze egyetlen járásból, a tahiból jelezték, hogy szükségtárolót előreláthatóan nem kell igénybe venniük. A marcali járásban viszont 25 vagonnyi termény elhelyezése okoz gondot, különösen Gadányban jelent majd problémát a gabona tárolása. Az idő sürget. Nem akkor kell hely után szaladgálni, amikor a kombájnoktól vagy a cséplőgépektől már tonnaszámra érkezik a kenyérnek- való. Arról van szó, hogy megtakarítsuk, gondosan megőrizzük azt, ami a viszontagságos időjárás után termett, s amibe tavaly ősztől eddig olyan sok munkát, fáradságot fektettek a szövetkezeti gazdák. Föl kell használni erre a célra a gépszíneket és más, szemes termény tárolására alkalmas gazdasági épületeket, sőt végső soron az erre kijelölt kultúrtermeket és tantermeket is igénybe vehetik a tsz-ek ban. ebben az időszakLegyen elegendő üzemanyag Ahhoz, hogy a gabonabeta- karítsához szükséges gépek zavartalanul működhessenek, arra is kell gondolni, hogy legyen elegendő tárolótér az üzemanyagnak. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol az aratás kezdete előtt feltöltöttek üzemanyaggal a tartályokat, hordókat, egyenletesen dolgozhatnak a gépek, nem kell minduntalan olajért, benzinért kilométerekre menniük az aratás kellős közepén. A barcsi járás közös gazdaságai csaknem teljesen fel- töltötték üzemanyagtároló edényeiket. Lényeges föltétele ez a gabonabetakarítás sikerének, hiszen az üzemanyagellátás zavartalansága nagyobb teljesítmény elérését teszi lehetővé. H. F. Az igénytelenségről R égebben igen sok szó esett a valóságtól elrugaszkodott, a realitások iránt érzéktelenné vált emberekről, akik nem tudtak különbséget tenni az igények és a lehetőségek között. Nem számolva adottság* ink- kal, a képzelet szárnyán lebegve, szinte már fantasztikus tervek sorát gyártották, és teljesíthetetlen követeléseket támasztottak a közösséggel szemben. Ezek a felhőkben járók, akik rendre építgették légváraikat, sok kárt okoztak, hiszen a túlzott igények, az elérhetetlen célkitűzések végül is bizonytalanságot, fásult közönyt, kiábrándulást szültek. Ma reálisan politizálunk, gazdaságig terveink pedig, ha szerényebbek is, megbízhatóak és teljesíthetőek. A régi hiba, a valóságtól való elrugaszkodás — ha itt-ott föl is fedezhető még —, egyáltalán nem jellemző tünet. Az igények és a lehetőségek általában összhangban állnak egymással. Azt viszont okvetlenül észre kell vennünk, hogy néhol baj van az igényességgel. Talán a múltbeli tapasztalatokat helytelenül értelmezve némelyek alacsonyra állítják a mércét, nem élnek a kínálkozó lehetőségekkel, s így lassítják a fejlődés ütemét. I génytelenség. Olyan fogalom ez, amely semmiiképen sem lehet honos a mi társadalmunkban. Idegen, visszataszító tünet, hiszen mi magas célt tűztünk magunk elé. Olyan világ megteremtésére vállalkoztunk, melyben minden eddiginél magasabb rendű gazdasági és társadalmi berendezkedés segíti az emberi célok kibontakozását. Éppen ezért visszataszító és megengedhetetlen a sok helyen tapasztalható igénytelenség. Olykor elegendő egy üzem udvarán megálfrú, s máris látja az ember, hogy a helyi követelmények bizony elég siralmasak. Rendetlenség és felfordulás az udvaron, szervezetlen, lélektelenül végzett munka, ácsorgás, fegyelmezetlenség, lógás, tessák-lássék igyekezet a munkacsarnokban. Igénytelenség, megalkuvás ez a rosszal és elherdálása lehetőségeinknek. De az elhanyagolt tsz-udvar, a bokáig érő sár, a gondozatlan jószág mellett tétlenül pipázó szövetkezeti tagok látványa is az igénytelenség, a gazdálkodás alacsony színvonalának a bizonyítéka. Ez az igénytelenség néhány helyen már nem csupán tünet, sajnos, szinte már szemléletté vált. Az Ilyen szemléletű emberek jellemzője a »széles elégedettség. Kis dolgokon lelkesednek, szürke, jelentéktelen tevést-vevést nagyítanak tettekké, mert az alacsonyra tűzött mérce az ő szemükben nagynak mutatja a kicsit is. Volna lehetőségük többre is, jobbra is, de talán se szemük, se szívük nincs hozzá. S az igénytelen ember fél minden újtól, ami ismeretlen, szokatlan számára. Megelégszik a szürke, jelentéktelen eredményekkel, a bevált sémákkal, melyekből ugyan kevés áldás fakad, de nagyobb baj se származik. Az igénytelenség a képzeletszegény, tehetetlen emberek világa. Vagy a kényelemben szellemileg, érzelmileg elhájasodottaké, akik ötletek, jó hangulat, pezsgő alkotókedv megteremtése helyett hamis elméleteket gyártanak. ártékony dolog volt annak idején a nagyralátás is. De az igénytelenség az alacsony mérce sem kevésbé káros. Nekünk a feladatok sorát kell valóra váltanunk, s ezek az em,berek legmagasabb igényeinek kielégítésére, az új társadalom fölépítésére vonatkoznak. Az igénytelenség, az alacsony ^színvonal lehetőségeink elherdálását jelenti. Aki ezzel megalkuszik, megtagadja közösen vállalt feladatainkat. K. G. K A KORÁN KELŐ EMBER — Szép a gabona. — Szép. Nagyon szép. Csak sok helyen megdőlt. Azért most már talán nem sül bele a szem. Szalmánk meg annyi lesz, hogy az csoda. Nem akarok nagyot mondani, de az árpa átlagtermése biztosan eléri a 15—16 mázsát. Éget a nap. A kreol arcon veríték fut végig. — Mindig kerékpárral jár? — Ez a legjobb. Ha esik az eső, az ember a vállára veszi, és keresztül vág a szántóföldön. — Nehéz az út? — Nem. Kövesúton csaknem mindenhova el lehet jutni a brigád területén. A brigád területe nyolcszázötven hold. Csaknem száz ember dolgozik rajta. Nyáron még több. Ilyenkor a diákok is kimennek a határban a szülőkkel. — Hol tartózkodik a brigádvezető? — Mindenütt ott kell lenni. — De hát ez lehetetlen. — Megy az ember, azért van a kerékpár. Délelőtt a szénahordást irányította. Itt mindig kell lenni valakinek, mert szúrópróbaszerűen mérik a szénát. Nincs hídmérlege a kapolyi tsz-nek. De azt tudni akarják, hogy mennyi termett. így csak időnként mérnek le egy-egy kocsit, s abból számolják ki. Meg így tudják elszámolni a rakodók és a kocsisok keresetét is. I Közben meg kellett látogatni a növényápolókat is. Nem 'mintha különben nem végeznék él a dolgukat, ám a brigádvezető csak akkor nyugodt, ha mindent lát. — Jó negyed óra alatt mindenhova eljutok a brigád területén. — Reggel mikor kel? — Az attól függ. Aratás idején kettőkor már keltem az embereket. — Magát ki kelti? — Fölébredek. Este hiába megyek bárkihez, hogy megbeszéljük a másnapi munkát, nincsenek otthon. Reggel kell menni. Mégpedig korán. Most már könnyebb dolga van a brigádvezetőnek. Az emberek, ha egyszer megígérik, biztosan el is mennek dolgozni. Valamikor nem így volt. Azt mondják, még hatvanegyben is sokat kellett küszködni. Az idén is előfordult, hogy némelyek másutt vállaltak kapálást, de akkor bújtak a brigádvezető elől, mert féltek, hogy megkérdi, miért mennek el máshova. Válaszolni nem tudtak volnár rá. Itt mindenről szó esik. Elosztják az embereket is meg a gépeket is. Délben mindig eligazításra megy a brigádvezető. Az emberek értesítése az ő feladata. — Megszoktam a korán kelést. Megtörtént velem, hogy vasárnap is fölkeltem hajnalban, s akkor jutott eszembe, hogy nem kell menni. A szemek mélyen ülnek a csontos arcon. Megfontolt szigort olvasok le az arcáról. Fáradtságot nem. — Nehéz lesz ez a nyár — mondja Széplaki Sebestyén. — A gabona mellé beugrik a zabosbükköny meg a borsó aratása is. Nyolcféle növényt termel a brigád. Talán legtöbb a gabona. Háromszázötven hold vát aratásra. — Az aratógépen és a kombájnon kívül 18 kaszásunk is lesz. Ha szorul a kapca, mindenki aratni megy. — Maga is? — Én is... Nekem az a véleményem, hogy aki tud, az ilyenkor menjen. A hűvös iroda lassan felszívja az izzadtságcseppeket Jó volna most tovább bent ülni. Az ember szinte kívánja a hűvöset, de nem lehet. Az ajtón bevágódó fénysugár figyelmeztet Menni kell. — Ez a sok csapadék nagy gondot szakított a nyakunkba. Sietni kell, mert tavaly június 24-én már arattunk. Két dátumra emlékszik pontosan. Az egyik az aratás meg» kezdése, a másik a vetésé. Az aratást mindig ott szokták kezdeni, ahol először fordult a vetőgép. Az idén arra az árpatáblára küldik először a kaszát, amelyik ott húzódik a műút mellett. — Szép az a tábla, nagyon szép. Kercza Imre MA ÜNNEPÉLYES 19 órától 24 óráig a Szakszervezetek Latinka Sándor Művelődési Házában. A műsorban fellépnek: Balassa Tamás tánczenekara, Bencze Márta és a Balikó testvérpár, Ambrus Kiry, Tábori Olga. Konferál: Surányi Magda. Jegyek a művelődési ház pénztáránál válthatók. (3071)
