Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-23 / 146. szám
Szerda, 1965. június 23. 3 SOMOGYI NÉPLAP Guru a labda. gurul a gyerek is.. Egyik rendőr imserősöm gyakori mondása, hogy vigyázni kell az országúton, mert ahol gurul a labda, ott nyomban utána gurul a gyerek is. A minap Kaposváron pontosan így történt: a Május 1. utca elején labda pattant a járdáról a kocsiútra, s ugrott, utána egy tíz év körüli fiúcska is — majdnem egy tehergépkocsi kerekei alá. Csak a gépkocsivezető lélekjelenlétének, jól működő reflexeinek volt köszönhető, hogy nem történt baleset. A nyári szünidőben több a gyermek az utcán, mint máskor, s a tapasztalatok szerint, a vakáció idején több a gyermekbaleset is. Köztudomású, hogy növekedett a gépjárműtek száma, s ilyenkor nyáron jóval nagyobb a motorkerékpár- és autóforgalom, mint az őszi, téli hónapokban. Mindez nagy felelősséget ró nemcsak a járművezetőkre, hanem a szülőkre is. Némelyik szülő büszke arra, hogy gyermeke már önállóan bevásárol, mások meg hat-nyolc éves apróságaikat küldik el az ismerősökhöz valamiért. S a gyerek elviszi magával az útra labdáját, játszogat vele, míg egyszer csak az úttesten találja magát, a nagy forgalom kellős közepén. De nem csupán ez a veszély leselkedik a vakációzó fiatalokra- Nyáron igen sokan kerékpároznak — kicsik és nagyobbak egyaránt —, s nem mindegyikük tartja meg a közlekedési szabályokat (Az igazság az, hogv nem is ismerik.) Nem tudják például, hogy kerékpárral csak az úttest szélétől számított egyméteres sávban s csak egymás után haladhatnak, nemritkán az úttest közepét is elfoglalják. Nem tudják azt sem — a szülők sem —, hogy tizenkét évesnél fiatalabbak esváltal-n nem kerékpározhatnak az országutakon. Gyakran látni hat-nyolc éves gyerekeket biciklizni a legforgalmasabb utakon is. A másik nyári baleset forrása, hogy tizenhat-tizennyolc éves fiatalok jogosítvány nélkül motoroznak édesapjuk járművén, így gyakorolják a vezetést. Mivel azonban nem ismerik a KRESZ rendelkezéseit, gyakran éri őket baleset. Emlékeztetőül álljon itt néhány számadat: tavaly tizennyolc gyermekbaleset történt megyénkben tizenkét hónap alatt, az idén viszont januártól május végéig már tizenöt kisgyermek szenvedett kön.y- nyebb vagy súlyosabb sérüléseket P. Gy. hazafelé Találkozó negyedszázaddal az érettségi után (Tudósítónktól.) Június 20-án, vasárnap délelőtt öregdiákok gyülekeztek a kaposvári ipari tanuló-iskola előtt Valamikor a felsőkereskedelmi iskola működött itt, s mcst huszonöt éves találkozóra‘gyűltek össze ennek a régi iskolának 1940-ben érettségizett diákjai. Körülbelül tíz olyan iskolatárs is eljött, akivel a többiek az érettségi óta nem találkoztak. Fölmentek abba a terembe, ahol a negyedik évfolyamot töltötték. Mindenki megkereste a régi helyét, majd Kordován Gyula köszöntötte az osztály nevében a megjelent tanárokat Ezután mindenki elmondta, mi történt vele az érettségi óta. Nehéz időket élt át ez az osztály. Csaknem mindegyiküknek kijutott a háború borzalmaiból. Ma becsülettel helytállnak munkájukban. Országos hírű emberek is kerültek ki közülük. A találkozón megjelent dr. Szálai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes, dr. László Imre kandidátus, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető professzora és Pintér György, a budapesti SZÖVÉKT igazgatóhelyettese is itt, ebben az osztályban érettségizett 1940-ben. Sokan mondtak köszönetét a tanároknak. Megemlékeztek Hudra László óraadó tanárról, aki annak idején sem tagadta kommunista mivoltát. A negyed évszázadról beszélt Szalai Richárd és Durácz- ky József. A nehéz időkre emlékeztek s arra, hogy a felszabadulás után milyen lehetőségek tárulkoztak ki a jó szándékú, munkaszerető emberek előtt. A huszonöt éve végzett >»ke- ristäk« megkoszorúzták elhunyt tanáraik — Tóth Zoltán, Bársony János és Földi István — sírját. Az érettségi találkozó részvevői a késő esti órákig maradtak együtt. Megnyíltak a SZOT balatoni gyermeküdülői (Tudósítónktól.) A múlt hét közepén a Balaton déli partján levő SZOT gyermeküdülőkbe sok általános iskolás érkezett kétheti nyaralásra Balatonszabadi- ban, Balatonmárián, Balaton- bogláron, Szántódon és Ba- latonlellén összesen 1380 fiú és lány kezdte üdüléssel a nyári vakációt. A lányokat épületekben helyezték el, a fiúk egy része — általában a felsősök — sátrakban lakik. A gyermekek egészségére minden üdülőben tábororvos Ügyel. Gazdag kulturális xés sportprogram várja a pajtásokat; ünnepélyes zászlófelvonás, Ki mit tud?-vetélkedő, bábszínház, zenei verseny stb. színesíti itt töltött idejüket. Bővítik a családok üdültetésének kereteit (Tudósítónktól.) Mind több lehetőség nyílik arra, hogy a szülők gyermekükkel együtt nyaraljanak a Balaton-parti SZOT-üdülők- ben. A bogiári, a szemesi, a szárszói, a szántódi, a zamár- di, az újhelyi és a szabadi üdülőkben teljes egészében, Lellén, Földváron és Siófokon pedig az eddiginél nagyobb mértékben üdülhetnek családok. Az igényeket figyelembe véve a most készülő jövő évi tervekben tovább bővítik a családos üdültetés kereteit. Nemcsk öt, hanem hét, illetve kilenc csoportban a nyaralók többsége családos lesz, csak néhány — adottságainál fogva erre alkalmatlan — épületet nem használnak fel a családok üdültetésére. Az egész éven át nyitva tartó üdülőkben is több gyermek elhelyezését biztosítják majd. Az üdülőknek ilyen célra való átalakítása nagy feladat. Az eddiginél több fürdőszobára, tusolóra van szükség. Gondoskodni kell mosási lehetőségről, a kicsinyeknek pedig játszóterekről, homokozóról, székmagasítókról. Az ideiében megkezdett előkészítő munka eredményeként remélhető, hogy megfelelő körülmények között fogadják a beutalt családokat. Most búnak ereszti a- fejét. Megbukott. Pótvizsgáz- nia kell majd. Oda van a virágos nyár ... ezt a panaszos hangú nótát dudo- rássza. Mérgelődik, okol mindenki mást, csak éppen magát nem. Már-már a felnőttek beiskolázási programjának alapelveit támadja. Igyekszik kétessé tenni a szaktudásszerzés szükségességét meglett férfikorban. Pedig két évvel ezelőtt, amikor a tanulásra igyekeztek rábírni, úgy tett, mintha gyakorlati tapasztalatai alapján belátná: még beosztottként sem lehet meg mezőgazda- sági szakképesítés nélkül. Végül is vállalta a tanulást. A szövetkezet meg azt vállalta, hogy tanulmányi szabadságra engedi a vizsgák időszakában annak rendje- módja szerint. Nemrégiben el is érkezett az általános fölkészülés ideje. Járási vezető érkezett a faluba Betért a szép kis presszóba. Kit látott ott, a helyiség kellemes hűvösében egy asztalkánál üldögélni? Felnőtt fejjel szakmát tanuló emberünket. De természetesen nem könyvek, hanem sörösüvegek társaságában. — Ma vagyok első nap szabadságon — magyarázta korántsem a számtani képletekről, hanem az italtól zsongó aggyal. — Tudod, kell egy kis átmenet. Tegnap még a határt jártam reggeltől estig, holnap meg már hajnalban megkezdem a tanulást. Mások beszélik, hogy ezt a programot időközben módosította. Ami a tanulást illeti, húzta-halasztotta, nem győzött elegendg lelkierőt gyűjteni a kezdéshez. Ám a kikapcsolódás? Az kitünően ment neki. Olyannyira, hogy tanulmányi szabadságának ideje alatt jóformán egyebet sem csinált, csak módszeresen és rendszeresen — kikapcsolódott. A napi munkából sikerült is teljesen kikapcsolódnia, de a tanulásba nem és nem volt képes bekapcsolódni. Pedig de nagyon igyekezett: ivott és ivott, mert úgy vélte, az itallal gyüjtheti össze a szükséges akaraterőt. Sajnos, az idő nem várt rá. így a ki- és a bekapcsolódás közti időszakban érkezett el a vizsga napja. Hiába feszítette meg szellemi erejét, nem tudott a kérdésre válaszolni. Felelni presszós élményeiből felelhetett volna, de arra a tanár nem volt kíváncsi. Meg hát ilyen tárgy nem is szerepel a tantervben. Figyelmeztethették volna ismerősei: »Tanulj, nehogy megbukj.-» így talán előbb rászánja magát, hogy pohár helyett könyvet vegyen a kezébe. önerőből nem volt képes rá, a jó szándékú figyelmeztetés meg elmaradt. Nem az oktatási programmal van hát baj, hanem egészen mással... Az eset leírása csak részben tér el a valós történettől. Aki elmondta, szándékosan módosított egyben s másban rajta. De a tanulság így is hitelesen hangzik: nem sörből, hanem könyvből szerezhet az ember tudást, szaktudást; s baj van, ha a munkából való kikapcsolódást nem követi a tanulásba váló bekapcsolódás ... K. J. Az első kaszások M indig nagy volt a becsülete az első kaszásnak. Az egész ssapat az ő mozdulataihoz igazította a magáét, s friss tempót parancsolt még a szeme rebbenése is. Nos, évek óta — a gyors ütemű fejlődés természetes velejárójaként — a kombájnos az első kaszás az érett gabonatáblákon. Aratás kezdetén, miután fogadalmat tett a jó munkára, minden más megszűnik a számára. Az emberi szorgalom — a gép erejével párosulva — rendkívüli teljesítményekre képes. Meszlényi Imre tavaly 13 249 mázsa gabonát aratott, csépelt egymaga a Lajtahansági Állami Gazdaságban. S az ország állami gazdaságaiban tizenkét társa érte el a százvagonos — tízezer mázsás — teljesítményt. A nap és az éjszaka minden szakában találkozhattunk kambájnosokkal, amikor a határt jártuk. Gépük, mint valami csiúagszemű óriás, nem állt le éjszaka sem. Borostás elcsi- gázottságuk sokszor, sokunknak vallott arról, hogy ezek az emberek nem számolják az órákat, a napokat, csak egyet látnak, az elvégeznivalót. A foguk összecsikordult, némelyiküknek könny gyűlt a szemébe, amikor valamely meghibásodás folytán kényszerű pihenőre kárhoztatták őket a körülmények, az alkatrészhiány. Hajszoltak mindenkit, hogy indulhassanak újból, de főként — s mindenekelőtt — önmagukat. Az ember nézte és csodálkozott, micsoda tempót tudnak diktálni. P edig — az időjárás szeszélyei folytán — immár évek óta igen nehéz az aratás nálunk. Azt mondjuk, nehéz, s a gépek kezelői számára való jan az. Társadalmi méretekben azonban a gépek s rajtuk a kombájnosok százezrek válláról vették le a munka tényleges nehezét. Valaha az aratás időszakában valósággal' felborult a falu életrendje, s a gyerekektől az öregekig az egész parasztság a gabonatáblákon verejtékezett. S ma ott tartunk, hogy kilencven százalékban gépesítettük a gabonabetakarítást, ezt a legnehezebb fizikai munkát. Százezrek élete vált könnyebbé azzál, hogy a kom- bájnosok helytállnak. Számuk jóval több tízezernél. És ez a sereg most indulásra kész. Nem lesz könnyű dolguk az idén sem. Az időjárás — a sok esőt és a viharos szelet tekintve — az idén még mostohább volt a gabonára, mint tavaly vagy azelőtt. Bármerre járunk, azt látjuk, sok a dőlt gabona, számos helyen rosszak a talajviszonyok, ahány gabonatábla, annyi próbatétel a kombájnos számára. Ka nem javul az időjárás, azzal is szembe kell nézniük, hogy— a távprognózis szerint — sok esőben és viharban lesz részük. Látjuk mindenütt, hogy igyekeznek elébe menni a várható nehézségeknek. A jól kijavított gépekre, amelyek sikerrel vizsgáznák a nyári szemléken, egyre több helyen kerül föl a kalászemelő szerkezet. Jó hasznát veszik ennek a megdőlt táblákon. És az illetékesek javulást ígérnek az alkatrészek biztosításában is. Együtt vannak már a Kisegítő csapatok. Munkájuk nagyon fontos ahhoz, hogy a kombájn zavarmentesen üzemeljen. Ami az országon múlt, az együtt van a sikerhez, ahhoz, hogy augusztus végéig magtárakba kerüljön az ország kenyere. Ám ez a terv csak akkor válhat valóra, ha ki-ki a maga területén személy szerint is a nagy ügyhöz méltóan dolgozik. S ok embernek kell jól dolgoznia ahhoz, hogy a kombájn ne álljon, s ne legyen tétlenségre kárhoztatva a korobájno- sok serege. Ne forduljon elő, hogy pótalkatrész hiánya miatt vesztegel a gép. Ne engedjük, hogy a kombájnosok magukra maradjanak, sőt gondoskodjunk róluk, amennyire tudunk. Biztosítsunk meleg ételt, éjszaikára fedelet a fejük fölé, hallgassuk meg észrevételeiket, javaslataikat, amelyek a munka jobb megszervezését, zökkenőmentesebbé tételét szolgálják. Az elmúlt évek tanulságai alapján meg lehetünk győződve arról: ók maguk mindent elkövetnek, hogy jól menjen a munka. Tudják: frontkatonák, akik erre a pár hétre az első vonalba kerülték. Cselekedeteiket ez szabja meg, s ők helytállnak magukért és valamennyiünkért. Engedély nélkül? Sok munka vár ezekben a napokban a Fonyódi Járási Tanács építési csoportjára. Az idén mintegy 250 építési engedélyt adtak ki a járásban, de ez még csak a kezdet, hiszen tavaly például négyszáz volt a kiadott engedélyek száma. Az engedélyeknek körülbelül 80 százalékát Balaton menti építkezésekre kérték. Az építési csoportnak kell felülbírálni a tervet, megtárgyalni és jóváhagyatni a BIB-bel, az építkezés befejezése után pedig átvenni az épületeket. Sokan nem tartják meg a törvényes rendelkezéseket, s engedély nélkül építkeznek. Főleg mellékhelyiségeket, kisebb háztoldalékokat készítenek szabálytalanul, az előírások mellőzésével. Az utóbbi két évben sz építési csoport nyolcvan esetben rendelte el az ilyen engedély nélkül épített házak lebontását. Több építtetőt 3000 forintig terjedő pénzbírsággal büntettek meg. Kovács Imre, a csoport helyettes vezetője elmondta, hogy a Fonyódtól keletre levő területek szembetűnően fejlődnek, a Bélateleptől nyugatra eső parton viszont lemaradás tapasztalható. Bal atonfenyves és Balaton- mária környékén főként nagykanizsaiak, szombathelyiek és zalaegerszegiek építkeznek. A járás belső, a Balatontól távolabb eső falvaiban is nagyon szép házak épülnek. Legtöbbjük háromnégy szobás, villaszerű családi ház. Hogy még több épület készüljön, s idejében beköltözhető legyen, az építkezőknek nem szabad késlelkedniük az engedély beszerzésével. Mint említettük, a hozzájárulást hosszadalmas munka előzi meg, ezért fontos, hogy ne az utolsó pillanatban kérjék az építési engedélyt, hanem amikor még elég idő van a tervek kivitelezésére. D. Z.
