Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-22 / 145. szám

SOMOGTI NÉPLAP 2 Kedd, 1965. június 22. Aitiinperialisla akoióegvséiet! A PRAVDA ELVI ÁLLÁSFOGLALÁSA A vasárnapi Pravda »Ak­cióegység, az antiimperialista harc a legalapvetőbb követel­mény« címmel terjedelmes szerkesztőségi cikket közöl, amely március óta a legjelen­tősebb elvi állásfoglalás a nemzetközi kommunista moz­galom problémáiban. A Pravda rámutat, hogy az imperialisták saját agresszív terveik megvalósítására igye­keznek kihasználni a kommu­nista mozgalomban támadt nehézségeket. Ilyen körűimé nyele között különösen veszé­lyesek azok az érvek, amelyek »kilátástalannak« próbálják feltüntetni a kommunisták nemzetközi egységéért és kö­zös akcióiért folyó harcot. Az antiimperialista front valamennyi osztagának kon­szolidációjára, egységes ak­ciókra van szükség, amelyek egyben a leghelyesebb utat mutatják a nézeteltérések megszüntetése felé is — álla- pítia meg a szerkesztőségi cikk megjegyezve, hogy a konkrét tettek jobban megis­merhetővé teszik a pártok számára egymás nézeteinek és állásfoglalásainak összessé­gét, s ezen keresztül kiküszö­bölhetővé teszik azt az egyol­dalúságot, amellyel egyik vagy másik párt az egyes toknak minden lehetőségük megvan ahhoz, hogy tettekkel bizonyítsák be a vietnami nép iránti szolidaritásukat, és nincs jobb módszer a vietna­mi nép megsegítésére, mint bekapcsolódni a támogatást célzó közös akciókba.« Cedenbal Prágában A Csehszlovák Kommunista Fárt Központi Bizottságának és a csehszlovák kormánynak a meghívására hétfőn dél­előtt hivatalos látogatásra Frágába érkezett a Mongol Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttsége, amelyet J. Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a minisztertanács elnöke vezet. A vendégek fogadására a prágai repülőtéren megjelen­tek Antonin Novotnynak, a CSKP Központi Bizottsága el­ső titkárának, köztársasági el­nöknek és Józef Lén árt mi­niszterelnöknek a vezetésével a párt elnökségének és a kor­mánynak tagjai. (MTI) 22 Ma éve 1941. június 22-én haj­nalban megindult a fa­siszta hadigépezet, hogy a »Barbarossa-terv« uta­sításai alapján három hónap alatt lerohanja a Szovjetuniót. A támadás megkezdé­sének időpontjában a fasiszta Németország fegyveres erőinek össz- létszárna 7,3 millió fő volt. A Barbarossa-terv keretében ennek az erő­nek hetven százalékát vonultatták fel a Szov­jetunió nyugati határai­hoz. A német fasiszta hadsereg 152 hadosztá­lya és 2 dandára mel­lett Finnország 16 had­osztályt és hárem dan­dárt, Románia 13 had­osztályt és 9 dandárt, Magyarország pedig 4 dandárt vetett be a Szovjetunió ellen. E mintegy 190 hadosztály­nyi erőt 3900 német és 1000 csatlós (román és finn) repülőgép, 3700 harckocsi és kereken 50 000 ágyú és ak­navető támogatta. Kezdetét vette az emberiség történeté­nek legvéresebb háborúja. Térképünk Európát mutatja be a fasiszta támadás megin­dulásának időszakában. A‘ilBÍm ü.-smiUM ÓM.'BULGÁRIA CS.-CSCH- Mom PmtKTORéTUS ösDAMIA WrSÖBOGÖRSZAG HOLUHDIA H0.HORVÁTORSIÁG L .‘LCNGm fő- KORMÁNYZÓSÁG VÖrlUXCMBURG WÁItMAGYARONSIÁí Wmontinzgro %-nomm Skswwu SR-s/ioyáx/a JELMAGYARÁZAT: 1 = A fasiszta Németország és szövetségese, Olaszország, a csatlós államok (Bulgária, Finnország, Ma- gyaroiszás:, Románia) és a meg­szállt területek. Utóbbiakhoz tar­tozott Albánia, Belgium, Cseh— Morva Védnökség, Dánia, Görög­ország, Hollandia, Horvátország, Lengyel Főkormányzóság, Monte­negro, Norvégia, Szerbia, Szlová­kia és Franciaország északi terüle­te. 2 = Fő támadási irányok a Bar­barossa-terv szerint. 3 = Az ArhangelGzk—Kujbisev— Baku városok vonala, a legtávolab­bi előrenyomulás szakasza a Bar­barossa-terv alapján. A náci Né­metország a Szovjetunió elleni tá­madáshoz felhasználta saját, csat­lósai, és az elfoglalt európai álla­mok hadiiparát. 4 = A kohászat. 5 * A kőolajkitermelés és fel­dolgozás. 6 = A tank és páncélozott jár­műgyártás. 7 = Az ágyú- és egyéb fegyver- gyártás. 8 = A hajógyártás. 9 = A repülőgépgyártás legfon­tosabb telephelyei. (Terra) problémákat megközelíti.-Pártunk — írja a Pravda — attól a törekvéstől vezérel­ve, hogy egységesebbé tegye a légkört a kommunista vi­lágmozgalomban, immár nyolc hónapja, az SZKP Központi Bizottságának októ­beri ülése óta nem folytat nyílt polémiát. Sajnos, a Kínai Kommunista Párt ve­zetősége részéről nem talált helyes megértésre ez az ál­láspont. Az utóbbi időben a kínai sajtó hasábjain számos olyan cikk és beszéd látott napvilágot, amely lorzképet ad a tényleges helyzetről, az SZKP és a többi marxista— leninista párt álláspontjáról, a kommunista mozgalom hely­zetéről, és amely nyíltan el­lenséges jellegű az SZKP-val és a testvérpártok többségé­vel szemben. Az ilyen lépé­sek természetesen nem moz­díthatják elő a kommunisták sorainak egységéért vívott harc sikerességét.« A szerkesztőségi cikk hang­súlyozza, hogy most a pár­Jelentés Algériából (Folytatás az 1. oldalról.) egy emberről, hanem Algériá­ról van szó. A külügyminisz­ter hangoztatta, hogy a kor­mány folytatja munkáját és megerősítette: o forradalmi ta­nács elnöke Bumedien ezredes. A miniszter ismét hangoztat­ta, hogy az afroázsiai csúcsér- értekezletet az eredeti tervek szerint megtartják. Az algériai kormány hétfőn számos megbízottat indított Útnak, hogy az egyes afroázsiai országokba elvigyék üzenetét, továbbá tájékoztassanak más ox-szágokat a forradalmi ta­nács célkitűzéseiről. Az algé­riai hírügynökség jelentése szerint a különleges megbí­zottak Moszkvába, Bamakóba, Conakryba, Tuniszba és Ra­bat ba indultak, két küldött pe­dig azt a feladatot kapta, hogy fölvegye a kapcsolatot a nem­zetközösségi értekezleten Lon­donban tartózkodó afroázsiai vezetőkkel. (MTI) SZUDÁNI ÚTIJEGYZETEK O Az Anyanyák — Mégha meg is egyez­nénk a politikai pártokkal, Dél testében akkor is tüs­keként izgatna az Anyanya — hallottam újra meg újra Khar- túmban, valahányszor arx-ól érdeklődtem, van-e valami remény a Szudán afrikai tör­zsek lakta három déli tarto­mányában kialakult feszült­ség rendezésére. — Miféle csodabogár ez az Anyanya? — tudakolóztam. — A déli tartományokban feltűnt gerillaszei’vezet — vá­laszolták. Az Anyanya a álru­hák nyelvén egyébként csak­ugyan egy bogár, egy fájdal­mas csípésű bogár neve. Az Anyanya gerillák is inkább csak csipkelődnek, állandósit- i'a a bizonytalanságot. Elejtett megjegyzésekből és a lapokban megjelent utalá­sokból úgy tűnt, hogy az Anyanya csoport nem élvezi a déli tartományok lakosságá­nak támogatását, sőt Dél po­litikai pártjai sem vállalnak közösséget vele. Jelenleg há­rom politikai párt vallja ma­gát a déli lakosság képviselő­jének. Kettő mindössze né­hány hónapos múltra tekint­het vissza, mivel Abbud mar­sall katonai diktatúráiénak megdöntése után alakult. Múltja csak a SANU-nak — a Szudán! Afrikaiak Nemzeti Szövetségének van. A SANU vezetői a katonai rezsim idején a Szudánnal szomszédos Ugandába mene­kültek, mintegy 100 0C0 dél- szudánival együtt. A SANU így lényegében a déli emig­ránsok pártjának tekinthető. Márciusban a khartúmi ke­rékasztal értekezletre is Ugandából küldték haza kép­viselőiket. A vezetőség nevé­ben William Deng kijelentet­te: a SANU-nak nincs kap­csolata az Anyanya gerillák­kal, nem is ellenőrzi, de eset­leg befolyásolhatja. S Wil­liam Deng állítását Khartúm jól informált köreiben sem vonták kétségbe. — Tárgyi bizonyítékaink nincsenek, de biztosan tud­juk — mondta egy vezető ál­lású tisztviselő —, hogy az Anyanya egy külföldi — nyu­gati — hatalom kreációja, és külföldről kapja a fegyvere­ket. Arra a kérdésemre, me­lyik az a nagyhatalom, azt válaszolták: — Amelyik diplomáciai képviseletének a legmagasabS épülete van Khartúmban. Ebből világosan tudhattam, honnét fúj a szél. Khartúmi tartózkodásom első napján feltűnt, hogy a belváros két- három emeletes épületei kö­zül a Gordon sugárúton to­ronymagasan kiemelkedik egy hétemeletes skatulyaház. Az épületet az amerikai külügy­Huari Bumedien életrajza Huari Bumedien 1925-ben született az Algéria keleti részén levő Guelmában. Muzulmán egyetemeken végezte tanulmányait — Tuniszban a Zitouna, Kairóban pedig az El Azhar egyetemen arab irodalmat tanult. Tanulmá­nyai befejezése után tanár lett. Beljajey és Leooov sajtóértekezlete Szófiában Utolérte-e az amerikai űrkutatás a szovjetet? Kairóban csatlakozott azoknak a fiatal algériai forra­dalmároknak a csoportjához, akik fegyveres felkelést ké­szítettek elő a francia gyarmatosítók ellen. 1955-ben ille­gálisan visszatért Algírba, és tevékeny részt vett a nem­zeti felszabadító hadsereg harcaiban. 1957-ben az 5. kato­nai körzet (Oran) parancsnoka lelt. 1960. március 12-én az algériai nemzeti felszabadító hadsereg vezérkari főnőkévé nevezték ki. Az algériai for­radalom országos tanácsának tagjává választották, és aktí­van közreműködött a Nemzeti Felszabadítási Front tripoli- szi programjának kidolgozásában. 1962 nyarán, amikor súlyos nézeteltérések merültek föl az ideiglenes kormány egyes tagjai és a Nemzeti Felszaba­dítási Front politikai bízott ga között, Bumedien a politi­kai bizottság forradalmi prog amját támogatta. 1962 au­gusztus végén szeptember elejin a Nemzeti Felszabadítási Front politikai bizottságához hű csapatok élére állt. 1962 szeptemberében, az Algériai Népi és Demokrati­kus Köztársaság kikiáltása utón Bumedien Ben Bella kor­mányában hadügyminiszteri tárcát kapott, 1963 szeptem­berében pedig a minisztertanács első elnökhelyettese is lett. Bumedien különösen a nemzeti felszabadító hadsereg katonái és tisztjei között élvez nagy tekintélyt, hiszen ve­lük viselte a háborús évek nehézségeit. minisztérium építtette khar­túmi nagykövetsége részére. Az Anyanya akcióinak dá­tumai elárulják, hogy a ge­rillacsoport mögött meghúzó­dókat milyen hátsó gondola­tok vezérlik. Sokat sejtető már az is, hogy a gerillák 1960 nyarától kezdtek moz­golódni, éppen attól az idő­szaktól, amikor Szudán dél­nyugati szomszédja, Belga- Kongó kivívta politikai füg­getlenségét, és az imperialis­ta hatalmak megkezdték a független Kongó elleni akna­munkájukat. Az Anyanya te­vékenysége csodálatosképpen éppen a Kongóval határos Egyenlítői-tartományban volt a legaktívabb. E bizonytalan helyzetre hivatkozva 1960-ban Abbud marsall kormánya megtagadta a Szudán terüle­tén való leszállást azoktól a repülőgépektől, amelyek se­gítséget vittek a kongói nem­zeti erőknek. A múlt év elejétől, amikor a kongói hazafias erők sikeres ellentámadásba lendültek az amerikai—angol és belga tő­kések érdekeit védő zsoldos­csapatok ellen, az Anyanya újból megélénkült, és a bi­zonytalanság légkörét alakí­totta ki a déli tartományok­ban. De árulkodóak az utóbbi hónapok eseményei is. A ka­tonai diktatúrát szétzúzó de­mokratikus forradalom után októberben megalakult koalí­ciós kormány célul tűzte, hogy a »-déli kérdést« tárgya­lóasztalnál oldja meg. A kor­mány amnesztiát hirdetett, felhívta az Anyanya mozgal­mat, hogy szüntesse be a har­cot. De a kormány alig kezd­te meg munkáját, az Anyanya fegyveresek időről időre le­csaptak a kormánycsapatok egységeire. Ezek a zaklatások aztán ürügyet szolgáltattak a Délen állomásozó haderők ab- budista tisztjeinek a katonai diktatúra idején meghonosí­tott tisztogató hadműveletek folytatására. Az Anyanya csipkelődései kettős hatást ér­tek el. Tartósították a déli válságot, amelynek ziláltsága a kormány helyzetét is meg­ingathatja, s a bizonytalan helyzettel megnehezítették, hogy a kongói hazafias erők Szudán felől kellő segítséget kaphassanak. A demokratikus koalíciós kormány nyilatkozatban biz­tosította támogatásáról a kon­gói hazafias erőket, s ez tet­tekben is megnyilvánult. Azok a fegyverszállítmányok, ame­lyeket az Egyesült Arab Köz­társaság küldött a kongói sza­badságharcosoknak, az Egyen­lítői-tartomány székhelyéről, Jubából kerültek Kongóba. Márciusban és még májusban is a Csőmbe zsoldosainak ke­gyetlenkedései elől menekülő kongói lakosok és szabadság- harcosok szintén Szudánban kaptak menedékjogot. A hkartúmi hétemeletes palota lakóinak mindez nem tet­szett. Az Anyanya nártfoaói tehát nem Szudán déli lakos­ságának érdekeitől vezérelve kúazáliák az egyébként is zi­lált helyzetet, hanem kongói ’•ítartottjuk. Csőmbe védelmé­ben. (Folytatjuk1 Bőgős László Csaknem egy hónap óta tartózkodik Bulgáriában Pa­vel Beljajev és Alekszej Leo­nov, a Voszhod—2. szovjet űrhajó két utasa. Itt érte őket a legutóbbi amerikai űrese­mény híre is, amelyről elis­merően nyilatkoztak. A szovjet Ui.iajós vendégek újságírók kérdésére válaszol­va fölelevenítették a Vosz­hod—2. útjának számos izgal­mas eseményét. Beljajev ez­redes el/nondotta, hogy Leo­nov egy kicsit ráijesztett, amikor »sétája« során egy al­kalommal az űrhajó áld ke­rülve eltűnt a Voszhod—2. parancsnokának és televíziós kameráinak látószögéből. At­tól tartott ugyanis, bogy Leo­nov valami módon belekeve­redik az űrhajó antennáiba. Nem történt semmi baj, és parancsnokának szavára Leo­nov újra visszatért eredeti he­lyére, látható lett. Az ' egyik újságíró megkér­dezte Kamanyin altáborna­gyot, mint vélekedik Johnson amerikai elnökiek arról a nyilatkozatáról. hogy a leg­utóbbi amerikai űrhajó sike­res repülésével és teljesítmé­nyével az Egyesült Államok utolérte a Szovjetuniót. A szovjet szakember kifej­tette, hogy ha az elmaradás csökkent is, Johnson e'nök »megfeledkezett« több igen lényeges momentumról. A legfontosabb ezek közül az, hogy Beljajev és Leonov útja nélkül szó sem lehetett volna amerikai űrsétáról. Az Egyesült Államok űrkuta­tási terve erre az évre mind­össze azt irányozta elő, hogy az űrhajós kidugja fejét ka­binjának ablakán, s néhány percig farkasszemet néz a kozmosszal. A kabin elhagyá­sa csak a jövő évi program­ban szerepelt. Hogy mégis Ilyen gyorsan létrejöhetett, ' azt az a másfél napig tartó, min­den részletre kiterjedő konzultáció tette lehetővé, amelyet a külön e célból Moszkvába utazott amerikai szakemberek tekintélyes cso­portja Leonovval, Bella jewel és a Voszhod—2. útjának le­bonyolításában részt vett szovjet szakértőkkel folyta­tott. Persze, számos egyéb kü­lönbség is volt a szovjet és az amerikai teljesítmény között. A szovjet űrhajó súlya kétszerese volt az ameri­kainak, Leonov 500 kilo­méter magasságban vég­zett sétát, amerikai kol­légája 250 kilométer ma­gasságban. Igen jelentős még a különb­ség az űrhajók leszállási technikájában, az űrutasok kényelmének — s ami még fontosabb — életbiztonságá­nak tekintetében és' sok más területen is. (MTI) Mohammed Reza Pahlevi iráni sah és Farah császárné tíznapos hivatalos látogatásra hétfőn Moszkvába érkezett. Tito hétfőn délelőtt elláto­gatott a minszki traktorgyár­ba, ahol tiszteletére gyűlést tartottak. Délután a jugoszláv köztársasági elnök Szverd- lovszkba repült. Izraelbe utazott hétfőn az SZKP küldöttsége, amely részt vesz az Izraeli Kommu­nista Párt XV. kongresszu­sán. Fegyveres összetűzés volt vasárnap Kambodzsa ts Thaiföld határán, Trad tér­ségében. A csatában az AP szei’int 11 kambodzsai és egy thaiföldi vesztette életét. Könnygázbombákkal verte szét több mint ötezer diák tüntetését hétfőn a rendőrség. A fiatalok a japán—dél-ko­reai szerződés 'Ben tiltakoz­tak. A szerződés aláírása ma esedékes Tokióban. A rend­őrség több mint ötven diákot letartóztatott. Radhakrisnan indiai elnök szeptember végén kéthetes hivatalos látogatásra Jugosz­láviába, Csehszlovákiába, Ro­mániába és Etiópiába utazik. Sasztri indiai miniszterelnök július utolsó hetében látogat Jugoszláviába. Brüsszelben hétfőn megkez­dődött az Ausztria és az EGK közötti tárgyalások har­madik szakasza. A közös pia­ci társulást szorgalmazó oszt­rák küldöttség az EGK köz­pontjában ezúttal elsősorban a kelet-euróoai kereskedelem kérdéseiről tárgyal. A firenzei rendőrség eljá­rást indított Roberto Mar- muggi, az Olasz Kommunista Párt firenzei titkára ellen azért, mert gyűjtést indított egy Vietnamba küldendő frontkórház részére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents