Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-19 / 143. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1965. június T9. Ötven ország fogadta el a meghívást az afroázsiai értekezletre Mint az A1 Gumhurija cí­mű kairói lap jelenti, az ELAK kormánya nyolc pontból álló tématervet készített, hogy azt a közelgő második afroázsiai értekezleten Algír­ban vitára terjessze elő. A nyolc téma a következő: 1. Világbéke és leszerelés; 2. gyarmati rendszer és neo- kolordalizmus, az imperialista politikából eredő problémák; 3. nemzetközi viták. békés megoldása; 4. gazdasági fej­lődés és együttműködés, az 1962. évi kairói értekezlet ha­tározatainak végrehajtása; 5. az ENSZ megszilárdítása; 6. a világ különböző politikai és gazdasági rendszereinek békés együttélése; 7. az emberi jo­gok biztosítása; 8. hatékony nemzetközi együttműködés a kis országok fejlesztésére. Algírban pénteken hivatalo­san bejelentették, hogy az af­roázsiai csúcsértekezletre való meghívást Szudán is elfogad­ta, ezzel ötvenre emelkedett azoknak az országoknak a száma, amelyek bejelentették, hogy részt vesznek az érte­kezleten. Kuznyecov, a szovjet kül­ügyminiszter első helyettese, aki jelenleg Tokióban tartóz­kodik, pénteken találkozott és megbeszélést folytatott Szato japán miniszterelnökkel, s át­adta a miniszterelnöknek Ko­szigin szovjet kormányfő üze­netét. Firjubin szovjet külügymi­niszter-helyettes pénteken há­romnapos hivatalos látogatás­ra Űj-Delhibe érkezett Csandra Dzsha külügyi ál­lamtitkárral folytat megbeszé­léseket a küszöbön álló afro- ázsiai értekezletről. Ezenkívül találkozik Nanda belügymi­niszterrel is, aki jelenleg a londoni nemzetközösségi érte­kezleten részt vevő Sasztri miniszterelnököt helyettesíti. A Renmin Ribao pénteki számában cikket közöl »Meg­figyelő« tollából. A cikk hosz- szas érveléssel igyekszik bi­zonygatni annak a már ko­rábban közölt kínai állás­pontnak az igazát, amely sze­rint a Szovjetunió nem vehet részt az ázsiai és afrikai or­szágok június 29-én Algírban megnyíló értekezletén. Pénteken négynapos hiva­talos látogatásra az EAK-ba érkezett a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság küldött­sége, amelyet Nguyen Duy Trinh miniszterelnök-helyet­tes és külügyminiszter vezet. A deleg&dó az Egyesült Arab Köztársság vezetőivel megvi­tatja az Algírban június .29- én kezdődő afroázsiai értekez­lettel kapcsolatos kérdéseket A Vietnami Demokratikus Köztársaság kairói nagyköve­te fogadást adott a Kairóban tartózkodó dél-vietnami dele­gáció tistzeletére. A fogadá­son Nguyen Van Hye profesz- szor az MTI kairói tudósító­jának elmondta, hogy a Dél­vietnami Nemzeti Felszabadí­tást Front a nép igazi képvi­selője, s így ott kiván lenni az algíri találkozón. Közölte, Algírba utazik, hogy ismer­tesse a front álláspontját az afroázsiai külügyminiszterek értekezletével. Ami pedig az úgynevezett dél-vietnami kormányt illeti, ilyen kormány nem létezik, csupán az amerikaiak szolgá­latában álló .saigoni katonai junta van. Saigonban nincs kormány. Saigon küldöttei csak önmagukat és az ameri­kai agresszorokat képviselik — hangoztatta Nguyen Van Hve professzor. Ürgüplü miniszterelnök ve­zeti a török küldöttséget, amely részt vesz a június 29- én Algírban összeülő 2. afro­ázsiai értekezleten — jelen­tette be az ankarai rádió. (MTI) Megbukott Defterre terve Gaston Defterre köztársasá­gi elnökjelölt és barátainak terve, hogy a Francia Szocia­lista Párt a polgári centrum pártokkal közös »demokrata —szocialista« szövetségbe tö­mörüljön, meghiúsult. Gaston Defferre pénteken hajnalban bejelentette: az érdekelt pár­tok képviselői nem tudtak kö­zös politikai platformban meg­egyezni A kereszténydemokraták azt követelték, hogy az SFIO vég­leg mondjon le a kommunis­tákkal való együttműködés le­hetőségéről, foglaljon állást az egyházi iskolák mellett, töröl­je programjából a nagybankok államosításának tervét. Guy Mollet attól tartva, hogy a szo­cialista elvek nyílt megtaga­dása elszakítja pártjától a ta­gok és választók nagy részét, elutasította a keresztényde­mokraták követeléseit. René Schmitt, a Francia Szocialista Párt küldöttségének tagja, Guy Mollet híve a tanácskozás után kijelentette: Elég volt a komé­diából Gaston Defferre egyelőre még nem nyilatkozott, fenn­tartja-e jelöltségét a köztársa­sági elnökségre vagy sem. A szocialisták és a keresztényde­mokraták politikai házasságá­nak kudarca azonban minden­képpen nagy hatással lesz a francia belpolitikai helyzet alakulására (MTI) f KRUMPLI KÉT KRUMPLI A jog és szeretet harca egy gyer­mekért. Magyarul beszélő széles­vásznú amerikai film. Műsoron a VÖRÖS CSILLAG Filmszínház­ban június 20-ig. Ének az esőben ghj Színes amerikai reviifilm Gene H? Kelly főszereplésével. Kísérő műsor: E 65/9. világhíradó. Műsoron a SZABAD IFJÚSÁG Filmszínházban június 19 —20-án. JE A Tenkes kapitánya 1-11. Magyar film. Műsoron a DÓZSA KERTMOZIBAN június 19—20-án. (304S) Román Szocialista Köztársaság lesz a román állam új neve A nagy nemzetgyűlés már- lizmus nagy győzelmet aratott ciusi ülésszakán az új alkot­mány kidolgozására megalakí­tott bizottság pénteken dél­előtt az államtanács buka­resti palotájában tartotta első ülését. Stefan Voitecnek, a nagy nemzetgyűlés elnökének javaslatára a bizottság elnö­kévé Nicolae Ceausescut, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát választották meg. Ceausescu felszólalásában hangsúlyozta, hogy a szocia­Romániában, s javasolta: a fennálló helyzet rögzítésére az alkotmánytervezet irányozza elő, hogy az állam neve Ro­mán Szocialista Köztársaság legyen. A központi bizottság első titkára bejelentette még, hogy miután a bizottság megvitatta és jóváhagyta az alkotmány- tervezetet, azt közzéteszik, és a nagy nemzetgyűlés elé ter­jesztik. (MTI) Tito elvtárs Moszkvában Joszip Broz Tito, a JSZSZK elnöke, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének főtitká­ra pénteken Moszkvába érke­zett. Tito hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének, a minisztertanács és az SZKF Központi Bizottsága Elnöksé­gének meghívására. Tito elnök kíséretének tag­jai: Gyúró Pucar, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége vég­Interkontinentális repülőgépeket vetett be Vietnamban az USA Washingtonban és Saigonban egyidejűleg bejelentették, hogy a vietnami háború »új típusú légiakciója« keretében Guam szigetéről felszállt interkontinentális, nyolcmotoros sugárhajtású nehézbombázók szőnyegbombázást hajtottak végre Saigontól mintegy negv len kilométerrel északra, Ben Cat közelében egy »őserdei partizán-támaszpont« ellen. A B—52-es típusú amerikai gép -k, amelyek egyes szakértők szerint »az amerikai stratégiii légiparancsnokság atom­ütőerőinek gerincét« alkotják, 250 kilogrammos »szokvá­nyos« bombák ezreit dobták le az őserdő egy kis szaka­szára. Egy katonai szóvivő szerint a péntek reggel végre­hajtott támadás annyiban volt újszerű, hogy a vietnami há­borúban első ízben került sir mintegy 3500 kilométerre levő támaszpontról felszállt gépek vietnami bevetésére. A bombázógépeket útközben tartály gépekről látták el üzem­anyaggal. Guamról harminc amerikai bombázó szállt fel, de a bom­bázásban már »csak« 27 vett részt, minthogy két repülőgép a Kínai-tenger fölött összeüt­között és lezuhant, egy har­madik pedig a célpont fölé ér­ve technikai hiba következté­ben nem tudta kioldani halá­los terhét Saigoni amerikai katonai kö­rökben beismerték, hogy a Guam szigetéről felszállt in­terkontinentális bombázók ál­tal Saigontól északra a parti­zánok feltételezett gyülekezési helye ellen pénteken reggel végrehajtott szőnyegbombázás teljes kudarccal végződött. A nagyarányú légitámadás után dél-vietnami kormánycsapatok átfésülték az őserdő ama ré­szét, ahol a partizánokat gya­nították, de mindössze egyet­len holttestet találtak. A ko­rábbi földerítések ugyan nagy­számú szabadságharcos jelen­létét állapították meg a vidé­ken, valószínű azonban, hogy azok még az amerikai légitá­madás előtt tovább vonultak vagy pedig az amerikai gépek eltévesztették a célt Négy amerikai repülőgép csütörtökön behatolt a VDK légiterébe, s Ninh Binh tarto­mányban kilencven, kilométer­nyire megközelítette Hanoit. A VDK légierejének repülőgépei a sűrű felhőzet ellenére meg­támadták a betolakodókat, s alig néhány perces heves légi­csatában kettőt lelőttek közü­lük. Az egyik amerikai repü­lőgép két találat után lángba- borult, dugóhúzóba került és lezuhant. Pilótája szörnyethalt. A többi gép ekkor irányt vál­toztatva menekülni próbált, de a vietnami pilóták üldözőbe vették őket, s még egy gépet lelőttek. Wilson „béketervéről46 5? A nemzetközösségi »béke- misszió« bejelentését követően Wilson vezetésével öttagú de­legáció próbál közvetíteni az érdekelt országok között. Wil­son televíziónyilatkozatában hangoztatta: »Valamennyien úgy éreztük, hogy a rendkívü­lien súlyos vietnami helyzet miatt valamilyen kezdeménye­zést kell tennünk. Ezért indít­ványoztuk, hogy a nemzetkö­zösségi tagállamok négy vagy öt képviselője keresse föl a konfliktusban érintett főváro­sokat annak kiderítéséin va­jon lehetséges-e valamilyen közös alapot találni a tárgya­lásokra.« A nemzetközösségi értekez­let szóvivője elismerte, hogy a Szovjetunió, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság képvise­lőivel nem folytattak előzetes konzultációt a kormányfői misszió tervezett látogatásá­ról. »Ha bármely ország meg­tagadja a küldöttség fogadá­sát, ez az ő felelősségük lesz« — hangoztatta a szóvivő. Az indiai kormányküldöttség szerint négy alapvető kérdés­ben kell közös nevezőre jutni, hogy a siker reményében köz­vetíthessenek­e © © Észak-Vietnam bombázásá­nak beszüntetése. A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front tár­gyalófélként való elismeré­se. A Dél-Vietnamban tartózko­dó amerikai csapatok ki­vonása. Dél-Vietnam státusának tisztázása, illetve a szabad választások és a Vietnam újraegyesülése elvének elfogadása. India számára elfogadható közös platform lenne a genfi egyezményekhez való fenntar­tás nélküli visszatérés, ellen­tétben a hivatalos amerikai ál­lásponttal, amely csupán a genfi megállapodások egyes, Washington által »lényeges­nek« ítélt pontjait hajlandó ér­vényesnek tekinteni. (MTI) lehajtó bizottságának tagja, Kocsa Popovics, a JKSZ Köz­ponti Bizottságának tagja, Milentije Popovics, a Jugosz­láv Dolgozó Nép Szocialista Szövetségének főtitkára, a JKSZ Központi Bizottságának tagja, Mir ószláv Krlezsa író, Kiró Gligorov pénzügyminisz­ter, Miso Pavicsevics külügy­miniszter-helyettes, Bogdan Crnobrnia. a köztársasági el­nök főtitkára, Krszto Bulajics, a JKSZ Központi Bizottságá­nak tagja, Milorad Pesics külügyminisztériumi osztály- vezető. A küldöttséggel együtt utazott Puzanov belgrádi szovjet nagykövet is. Az ünnepélyesen feldíszített vnukovói repülőtéren Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin., Anasztasz Mikojan és több más szovjet vezető fogadta Titót és feleségét. A jugoszláv vendégeket ho­zó repülőgép szovjet vadász­gépek díszkíséretében érke­zett meg. A meleg üdvözlés után Tito és Mikojan megte­kintette a szovjet díszalaku­latot. A két ország himnu­szát játszották, s közben el­dördült az ágyúk díszsortüze. Mikojan üdvözlőbeszédé­ben kijelentette, hogy Tito személyében a hős, testvéri jugoszláv népet köszöntik. .4 két népet hagyományos ba­rátság fűzi egybe; a szovjet— jugoszláv barátság a közös ellenség ellen vívott együttes harcban erősödött és edződött meg. Ma a két nép a békéért, a szocializmusért, a kommu­nizmusért vívott harc közös céliaitól egyesítve oz egyen­jogúság, a kölcsönös tisztelet és barátság kapcsolatait fej­leszti — mondotta Mikojan. Válaszában Tito elnök kö­szönetét mondott a meghívá­sért, majd a moszkvaiaknak és a Szovjetunió minden pol­gárának tolmácsolta a jugosz­láv népek legjobb kívánságait. Kijelentette, hogy a világ- helyzet jelenleg igen aggasz­tó, minden erőfeszítést latba kell vetni a béke biztosítá­sáért. A beszédek elhangzása után Tito, Brezsnyev és Mikojan közös gépkocsiba szállt, és motorkerékpáros díszkísérettel a vendégek szállására, a Kremlbe indult. A repülőtér­ről a városba vezető 30 kilo­méteres út mindkét oldalán sok százezer moszkvai tapsvi­harral és éljenzéssel üdvözöl­te a baráti Jugoszlávia elnö­két. (MTI) Szudáni útijegyzetek o A Messiás utódai A khartumi telefonkönyvben lapozgatva a Mahdi név ötlött a szemembe. A két oldalt meg­töltő Mahdi névsort böngész­ve eszméltem rá, hogy a ter­jedelmes névsor Szudán nem­zeti hőse, Mohammed el Mah­di — a Messiás leszármazot- tainak és vállalatainak listája. A telefonkönyv arról árul­kodott, hogy Mahdi utódai le­tértek'az ősük hirdette útról, a szegénységről. A Mahdi lis­tán ugyanis a személynevek közó ékelve ilyen angol nyelvű címszavak is szerepelnek: Board of Direcktors of Dairat el Mahdi Companys, vagyis az El Mahdi Tejüzemi Társaság igazgató tanácsa. De a Mahdi névvel a Szudáni Mezőgazda- sági El ink vezetőinek névjegy­zékén ugyancsak találkozhat­tam. A bank egyik osztályve­zetője Mohammed Mahdi. (Mahdi, a Messiás az 1870-es években tűnt fel az angol—egyip­tomi elnyomás alatt sínylódő Szu­dánban, s a külföldi hódítók és a helyi gazdagok elleni szent há­borúra mozgósította a szegény né­pet. A szegény arab családból származó Mohammed Ahmed mu­zulmán prédikátorból vált forra­dalmi vezérré. Mint fölszentelt prédikátor a Fehér-Níluson levő Abba-szigeten nyomorúságos sor­sú parasztok és halászok között élt, nap mint nap látta keserves életüket. Látta, hogy az angol- egyiptomi hatóságok milyen ke­gyetlenül bánnak velük; hogy az arab kereskedők és a muzulmán egyházi vezetőség milyen kímélet­lenül szipolyozzák ki őket. A sze­gények sorsa indította arra, hogy • tömegeket harcba vezesse. For­radalmi felkelése a vallási moz­galom köntösét öltötte.) A népben élt egy muzulmán legenda, amely szerint egyszer, amikor a muzulmánok nehéz időket élnek, meg fog jelenni egy második próféta (Mahdi— Messiás), aki majd visszaállít­ja az igaz vallást és megsza­badítja a tömegeket szenvedé­seiktől. Mohammed Ahmed saját magát Messiásnak nyil­vánította, akit Allah küldött népének felszabadítására. Az elnyomott és kizsákmányolt parasztok és rabszolgák tízez­rei örömmel üdvözölték és kö­vették felszabadítójukat. Mah­di botos hadserege négy év alatt (1881—1885) megtisztítot­ta Szudánt az angol—egyipto­mi csapatoktól, és több mint 10 éven át a mahdista állam megőrizte függetlenségét. Mahdi — maga is szegény ember — a szegények érdekeit helyezte előtérbe, és mozgal­mát ezekre a tömegekre tá­maszkodva tovább fejlesztette. Mahdi halála (1885) után Ab­dullah Kalifa idején azonban új hűbérurak váltak ki a mah­dista vezetőrétegből, és maga Abdullah kedvezményeket, va­gyonokat adott a hűbérurak- nak és a rabszolgakereskedők- nek. A szegények ügyéért küz­dő Mahdi utódai így Szudán egyik leggazdagabb családjá­vá váltak, és visszaélve a Messiás nevével és művével, az Ansal (a Próféta Segítői) szervezettel fékezik az ország fejlődését. Khartumban tartózkodtam, amikor a Szudán északi tarto­mányában megrendezett kép­viselői választások folytak. A Kék-Nílus városának házfalai tarkállottak a cikornyás, arab betűs felhívásoktól. Nem is­merem az arab abc-t, de az írásjelek mellé pingált ciprus­fákról, kalászról és afrikai kunyhóról megállapíthattam, hogy egyik vagy másik falon melyik párt toborzott magának szavazókat. A ciprusfával jelölt felirat bal felső részében — a ciprus­fát az UMMA Párt sajátította ki — a párt elnökének, Sadik el Moháinak arcképe díszel­gett. Az UMMA magyar jelen­tése anya, nemzet. Szó szerint tehát az UMMA a nemzet pártja. Valójában azonban csak a nemzet legszűkebb ré­tegének, a feudális uraknak és a külföldi, főként az angol és amerikai tőkéből hasznot húzó komprádor-burzsoáziának az érdekeit képviseli. A párt elnöke, Szadik el Mahdi a Méssiás dédunoka- öccse. Szadik még csak 33 éves, az oxfordi egyetemen szerzett diplomát. Pártja, az UMMA, nagybátyjának, a Messiás unokájának jóvoltából győzte­sen került ki a választási harc­ból. Az UMMA Párt a 156 kép­viselői mandátumból ugyanis 74-et szerzett meg. A Messiás unokája a Próféta Segítőinek, az Ansal nevű fanatikus szek­tának a főpapja. S az Ansal hívei főpapjukra, Mahdi uno­kájára úgy tekintenek, mint a próféta akaratának kinyilvání­tójára, szószólójára. S a nagy Mahdi unokája, a próféta szó­szólója azt mondta: szavaza­taitokat adjátok az UMMA Pártra, Szadik el Mahdi párt­jára. Noha az Ansal vallási mozgalom, mégis inkább vala­miféle nomád katonai szerve­zet, amely még a függetlensé­gi harcok idején alakult ki. így tagjai 10 és 100 fős egysé­gekre vannak osztva. Ezek az osztagok teve-, ló- vagy sza­márháton a főpap szavára bár­hova elmennének. Februárban, amikor II. Erzsébet angol ki­rálynő Khartumban vendéges­kedett, a főpap kívánságára a próféta segítőinek 30 000 tagja Khartumba érkezett, s két tel­jes hétig ott táborozott. Hát- borzongató volt, amikor a hu­sángokkal és késekkel fölfegy­verkezett turbános sereg üte­mesen kiáltozta: »La illaha ill Allah oua Mohammed rasoul Allah«. (Egy az isten, és Mo­hammed az ő prófétája.) E fa­natikus tömeg felvonultatá­sával a Mahdi család február­ban kikényszerítette a haladó összetételű koalíciós kormány átalakítását a jobboldal jár vára, a választásokon pedi# biztosította képviselőinek be* jutását a parlamentbe. A Próféta Segítői szavaza­taikkal az elnöki palota kul­csát adták a Messiás déduno kájának, Szadik el Mahdinal a kezébe. Khartum jól érte sült köreiben azt rebesgették hogy a Mahdi család a fiatal és okos Szadik el Mahdit, ai UMMA Párt elnökét szeretni az államfői székbe ültetni. (Folytatjuk, l Bőgős László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents