Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-19 / 143. szám
Szombat, 1965. június 19. 3 SOMOGYI NÉPtAP Ha egy lépcsőfok kimarad... Lassan kapják meg gépeiket a tsz-ek ELNÖKÖK ISKOLÁJA Gépismeretből vizsgázik Samu terenc, a kisapáti termelőszövetkezet elnöke. A növényápolás mellett az időszerű tennivalók legfonto- sabbjai közé tartozik a szálas takarmányok betakarítása. Az időjárás hátráltatta a réti fű és a pillangósok kaszálását, de ettől még előbbre lehetnénk, ha a betakarításban részt venne valameny- nyi gép. Arról van szó, hogy a szénabetakarítást csak akkor gépesíthetjük teljesen, ha a munkafolyamatokhoz megfelelő gép áll rendelkezésre. Ezt tervükbe is vették termelőszövetkezeteink; ígéretet is kaptak arra, hogy a szükséges munkagépek idejében megérkeznek. Most viszont a szálasok betakarításakor kiderül, hogy bizony egyik-másik lépcsőfok kimaradt, ezt is, azt is kézi erővel kell elvégezni, így azonban már megszakad a folyamat, problémák keletkeznek a szervezésben, s késik a feladatok megoldása. Az alap megvan Beneze József, az AGRO- KER igazgatója elmondta, hogy gyakoriak a kérdések: mikor érkeznek meg végre a gépi fűkaszák? A szinte mindennapos reklamációk teljesen indokoltak, hiszen a tsz- ek azért tervezték be a nekik szükséges gépeket, hogy meg- vehessék és hasznosíthassák őket. A szénabetakarítás teljes gépesítésének megvan az alapja: a hideglevegős szénaszárítókhoz való valameny- nyi ventillátort kiküldték a gazdaságokba, sőt negyvenöt darab raktáron is van a jövő évi igények kielégítésére. A teljes gépesítés első munkaeszköze a gépi fűkasza. Ebből még egy sem érkezett a megyébe, jóllehet hatvan darabot igényelt az AGRO- KER. Ügy tudják, hogy az első félévre nem is kötöttek szállítási szerződést az NDK- beli gyárral. A lekaszált füvet vagy pillangóst rendsodróval kellene összegyűjteni, rendeltek is belőle erre az évre száztízet, hiszen a gazdaságok nagy hasznát veszik ennek a kézi erőt nagyon jól helyettesítő, gyors munkára alkalmas gépnek. Az első félévben harminc rendsodró érkezésére számítottak, de eddig csak tizenötöt kapott a megye. A rendfelrakóknak is csak a fele érkezett meg. A kaszálva rakodókból megjött a tervezett mennyiség, itt azonban az időarányos bontásban van a hiba. Mikor kellene ez a gép, ha nem most? Ez az az időszak, amikor gyorsan kell megmenteni a takarmányt. Az egész évi 35 darabból mégis csak hetet irányzott elő az első félévre a szerződésre illetékes külkereskedelmi vállalat. A hét gép meg is jött, csakhogy ez kevés, több kellene. Évenként változó típus ? Gondot okoz az is, hogy kellene például még mintegy 100 darab ponyva, noha a megrendeléseket már kielégítették. A ponyvák Tabon készülnek. s a Kaposvári Szíjgyártó és Nyerges Ktsz rendkívül rövid idő alatt végezte el rajtuk a kiegészítő munkálatokat. Alapanyag hiányában azonban korlátozva van a ponyvák további készítése. Problémát okoz, hogy a már megjött és ezután érkező munkagéoeket öt orszfg adja. A fűkaszákat német, a rendsodrókat lengyel, a rend- felrakókat magyar, a kaszával rakodókat német, a pótkocsikat jugoszláv, román és lengyel gyár készíti. Nem arról van szó, hogy ezek a munkagépek nem jók. A sokfajta típus miatt azonban többféle alkatrészre van szükség. Tavaly például csehszlovák gyártmányú fűkaszákat kaptak a tsz-ek, az idén meg németet, az egyikhez való pót- alkatrész nem jó a másikhoz. Az idényjellegű munkákat végző gépek szállításakor az illetékeseknek jobban figyelembe kellene venniük, hogy azokra mikor van szükség. Ha ez így lenne, kevesebb gondot okozna tsz-einkben a szálas takarmány betakarítása. Az aratásra biztatóbbak a kilátások Az esőzések miatt egy kissé elhúzódik az aratás hagyományos megkezdésének ideje, nem árt azonban számba venni, mi a helyzet az idén kapott s az ezután érkező, de aratáskor már munkába álló gépekkel. A termelőszövetkezeteknek és a gépállomásoknak előirányzott negyven kombájnból huszonkilenc már a megyében van, s megígérték, hogy valamennyi itt lesz az aratás kezdetére. Az idén tizenöt szovjet és tizennyolc német bálázógépet kapnak gazdaságaink. A szovjet szállítmánynak már több mint a fele megérkezett. Az AGRO- KER eddig 950 mázsa huzalt adott ki a bálázáshoz, s további 350 mázsára van még szükség. A szalma gondos kezelése az idén annál is fontosabb, mert a szálasok első kaszálásából sok veszett kárba. Javulás várható a kombájnok alkatrészellátásában Az SZK—3-as és az SZK—4-es szovjet gyártmányú aratócséplőkhöz minden eddiginél több pótalkatrész érkezett. Az ékszíjakból — amelyek a gyár szerint tartósabbak a tavalyinál — máris sokat értékesítettek. Az idén is ügyeletet tartanak az aratás kezdetétől a befejezésig a raktáraknál. Hétköznap reggel hét órától este hétig, vasárnap pedig héttől délután egy óráig adnak ki árut. A raktárosok lakáscímét megadják a eazdn- ságoknak, í"v rendkívüli esetekben éjjel és vasárnap délután is rendelkezésre áll a szükséges alkatrész. Több mint harminc éve él egy lakásban Samogytarnócán Balogh Farkas Sándor. Az épület a Lábodi Állami Gazdaság tulajdona. Akkor sem költözött ki innen, amikor a gazdaság kötelékéből a Csokonyavi- sontai Gépállomáshoz ment át. Tavaly kétszer állapították meg a lakbéreket: először harmincegy, másodszor harmincnégy forintban. Az idén januárban ismét harmincegy forintot kellett fizetnie. A napokban Balogh F. Sándor felszólító levelet kapott a gazdaságtól, hogy 1961-ig visszamenően fizessen be több mint kétezer forintot, ugyanis utólag negyvenöt forint lakbért állapítottak meg. Ha az összeget határidőre nem fizeti meg átadják az ügyet a járásbíróságnak. Ráadásul^— jóllehet az idén is rendesen fizette a lakbért — figyelmen kívül hagyva az eddig befizetett összeget, erre az évre újabb 180 forintot kémek még tőle. Rajta kívül többen kaptak ilyen felszólítást. — A három lakbérrendezés ellenére is hajlandó volnék ezután havi negyvenöt forintot Z sámbék. Szép környezetben fekvő falu túl a budai hegyeken. Kiemelkedő magaslaton impozáns épület: a Földművelés- ügyi Minisztérium termelőszövetkezeti vezetőképző iskolája. Az emeleti ablakokból egy pillantással föl lehet mérni a környező völgyeket, az erdős domboldalakat. Mintha jelkép volna: aki itt tanul, többet lát, messzebbre tekinthet. Elnökök, tsz-vezetőségi tagok, brigádvezetők a tízhónapos tanfolyam hallgatói, akik a tanultakkal visszatérve szövetkezetükbe, magabiztosabban, eredményesebben végezhetik munkájukat. Az egyik szobában négy elnökkel beszélgettünk. Szalonnás Mihály a bácsalmási Petőfi Tsz elnöke 1955 óta. Juhász Sándor Borsodból, Tiszacsermelyről jött ide tanulni. B. Fúró Sándor Hajdúban a fülöpi Búzakalász Tszcs elnöke 1961 óta. Ács József 1959 óta elnök a Fejér megyei Mátyásdomb Lenin Termelőszövetkezetében. — Szívesein jöttek ide tavaly ősszel, vagy inkább kétkedéssel és szorongással? fizetni — mondja Balogh F. Sándor —, de 1961-ig visszamenőleg, azt nem! Erre számít a gazdaság. Ez esetben ugyanis — Szabó István főkönyvelő tájékoztatása szerint — kiköltöztetik a lakót egy szükséglakásba. — Tulajdonképpen adminisztratív zaklatás ez a felszólítás — mondta —, de ez maradjon köztünk. Fel akarjuk szabadítani a lakásokat, és a mi dolgozóinkat akarjuk beköltöztetni. Szükségünk van sertéstenyésztő szakemberekre, de lakás hiányában nem tudunk fölvenni senkit sem. Sajnos, ezek inkább fizetik a kiszabott összeget, semmint kiköltözzenek az épületekből. — Milyen rendelkezés alapján zaklatják ily módon ezeket az embereket? Egy bekötött könyvet mutatott: »Az állami gazdaságok miniszteréinek 16/1956-os utasítása a szolgálati lakások bérének megállapításáról.« A rendelet szerint Balogh F. Sándornak és a többi felszólítottnak négyzetméterenként egy forint lakbért kellene fizetnie, mivel lakásuk nem közművesített. Ám az is benne van a rendeletben, hogy ha a lakás használhatósági értéke az átlagná] kisebb vagy nagyobb, a gazdaság igazgatója a besorolás szerinti bértől föl- és lefelé legföljebb 20 százalékos eltérést engedélyezhet. Ez adott alapot arra, hogy 45 forintban állapítsák meg a lakbért. Viszont az utasítás azt is kimondja, hogy a használható- sági érték az átlagnál akkor alacsonyabb, ha a bérleményhez nem tartoznak értékes melléképületek, és a lakószoba burkolata cement vagy tégla. És itt van az ellentmondás: Baloghék szobája földes, konyhájuk téglás. Tehát egyáltalán nem indokolt a gazdaság intézkedése. Vagy talán a földes szoba »luxus«? — Arra is van rendelet, hogy visszamenőleg kifizettethetik a fölemelt lakbért? — A visszamenőleges fizetésre nincs jogszabály — válaszolta a főkönyvelő. — Láthatja, hogy nem is szerepel a rendeletben. Viszont a rendelet azt sem köti ki, hogy nem kérhetjük a megszabott összeget! Valóban, a mutatott rendelet erről nem beszél. Viszont nem ártana, ha megnéznék a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 201 202-es állásfoglalását, amely szerint hat hónapnál távolabbi, lejárt lakbérkövetelés nem érvényesíthető. Furcsa a főkönyvelő indokolása, s még furcsább az eljárás. Ezt nem lehet a gazdaság érdekeivel magyarázni. — Jóval korábban kiküldték a jelentkezési lapokat a járástól — mondja Szalonnás Mihály. — Ki sem töltöttem. Azután jöttek személyesen a tanácsiak: Kellene neked az iskola. Már csak azért is, hogy egy kicsit kipihend magad. Így jöttem el. Nem bántam meg de a pihenésből semmi sem lett. Levelező módon talán három év alatt sem tamil annyit a magamfajta ember, mint itt tíz hónap alatt. A tiszacsermelyi elnök, Juhász Sándor így emlékezik: \ — Én erősen védekeztem, hogy inkább levelező úton elvégzem a technikumot, csak ne kelljen ide jönnöm. Azután beleegyeztem: vigyük közgyűlés elé a dolgot, gondoltam, ott majd leszavazzák. De nem, a közgyűlés arra szavazott, hogy jöjjek csak el. Az elnöknek ilyen esetben is figyelembe kell venni a többség akaratát. B. Futó Sándor ezt mondja: — 1962 óta halogattam ezt a tanulást, de tavaly rájöttem, hogy tovább már nem lehet. Egyéni koromban 22 holdon gazdálkodtam, most meg 3900 holdas gazdaság gondját viselem. Ehhez már más tudás kell. Ezen a tanfolyamon nagyon értékes és nélkülözhetetlen szakmai ismeretekkel gyarapszik az ember. A mátyásdombi Ács József már évek óta vágyott ide. — Csak elemi iskolát végeztem, és bármennyire utánanéztem is mindennek a szakkönyvekben, az mégis kevés volt. Most úgy érzem, hogy a tanfolyam után a szakirodalomban is jobban el tudok igazodni. Ki mit gyarapodott tudásban? — szinte rögtönzött »elővizsgafélét« is tartunk. (Tudósítónktól.) A földművesszövetkezetek rekorderedményt értek el tavaly a tojásfelvásárlásban. Az idén a múlt évinél 2,2 százalékkal többet: 56,4 millió tojást számítanak átvenni megyénk háztáji gazdaságaitól. Az első félévre tervezett 44,4 millió helyett a felvásárlók a hét elejéig már 44,5 millió tojást vettek át. A múlt év azonos időszakában ennél négy és fél millióval kevesebb tojást vásároltak fel. Az utóbbi esztendőkben mind több tojást adtak a háztájiból az fmsz-ek- nek. 1957-ben 36 millió, 1962- ben 39 millió, 1963-ban pedig már 40.5 millió darabot értékesítettek. Mindez nagyrészt a háztáji baromfitenyésztés fejlesztésének köszönhető. Az utóbbi két évben például 3 700 000 naoos- csirkét adtak ki a földműves- szövetkezetek a háztáji gazdaságokba. Néhány év alatt kicserélődött a tojóállomány. Használt a sok ismeretterjesztő előadás is, amelyeket a fal— Az üzemszervezésnek veszem majd sok hasznát. 4200 holdunkból 150 a gyümölcsös és 250 hold a szőlő otthon, Bácsalmáson. Az itt tanultaik alapján talán majd jobban tudok segíteni abban is, hogy gépeinket jobban, gazdaságosabban kihasználjuk. — Nálunk, Tisza csermelyen nagy jelentőségű a szarvasmarha-tenyésztés. Igyekeztem hát jól megtanulni a takarmányadagok helyes összeállítását. És sorolja a másik két elnök is: Elsajátították a traktoros munkagépek helyes alkalmazásának, a műtrágya és a karba- mid ésszerű felhasználásának* a növényvédelem jó megszervezésének módszereit De nem kevésbé értékes az egymás közötti tapasztalatcsere sem* amire az iskolán együtt töltött hónapok során alkalom nyílott A tanulás szüneteiben sokat beszélgettek, gyakran vitatkoztak a háztájiról, a jövedelem- elosztás módjairól, a tsz-de- mofcráciáról, a szerződéskötésekről — mindenről, ami hozzátartozik a szövetkezeti élethez. Tanultak a tanároktól, a könyvekből, és tanultak egymástól. S végre elérkezett a várva várt nap: a vizsga napja. Egy kicsit izgatottan, de azért magabiztosan adtak számot az egy éven át gyűjtögetett tudásukróL Am az igazi vizsga még hátravan. Akkor lesz ez, amikor a tanultakat otthon, a gyakorlatba kell átül— teniük. Bizonyos, hogy ott is helytállnak majd valameny- nyien. vakban tartottak az fmsz-ek. Mind többen forgatják a szaklapokat, javult a takarmányozási rendszer, a baromfitartás körülményei is kedvezően változtak. Az első félév szép eredményei alapján arra számíthatunk, hogy az fmsz-ek az év végéig 60 millió tojást vásárolnak fel. A jövőre gondolva az idén több mint kétmillió naposbaromfit adnak a földművesszövetkezetek a háztáji gazdaságoknak, hogy megalapozzák a jövő évi még nagyobb tojáshozamot. Nehézgépszerelot (kotró, doser, dömper) fölvesz az ÉM Földmunkát Gépesítő Vállalat Duna menti Fő-építésv ezetősége, Székesfehérvár, Seregélyes! ű. 83. (95403) A Saint-Tropez-i csendőr Ludovic Cruchot csendőrt egy festői kis alpesi faluba helyezik. Naphosszat prédára lesve körbejár a községben, és ahol a legkisebb szabálytalanság nyomára bukkan, irgalmat nem ismerve bírságol. Érthető, hogy mindenki föi- lélegzik, mikor előléptetik, és csendőr őrmesteri rangban Saint-Tropezba helyezik át. Cruhot 17 éves csinos lányával és rendíthetetlenül bírságot szedve bevonult Saint- Tropezbe. A helyi csendőrség tehetetlen a partot ellepő nudistákkal szemben. Cruchot itt is intézkedik. Lánya révén még autót lop vissza. Remb- randt-festményt hajít el, majd milliomos lesz (természetesen csak névleg). A film főszerepét Louis de Funes játssza, akit a közönség a Horgász a pácban című filmben ismert meg. Műsoron: Balatonszemesen 24—25-én, Siófokon 26—28-án, Balatoniöldváron 29—30-án. (30441 Hernesz Ferenc Adminisztratív zaklatás? H. L. 44,5 millió tojást vásároltak az fmsz-ek a háztájiból Teljesítették félévi tervüket Strubl Márta
