Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-13 / 111. szám
Csütörtök, 1965. május 13. 5 SOMOGYI NÉPLAÍ RÉGI ISKOLÁBÓL ÚJ NAPKÖZI Lábodon a régi iskolát átalakították napközinek. Negyven gyerek tartózkodhat és tanulhat itt az iskolai foglalkozás után. ’ ALBÉRLET KIADÓ ’ REGGELTŐL ESTIG mindig akad szemlélődő a Latinka Művelődési Házzal szemben felállított hirdetőtáblánál. A legtöbben kiadó albérletet hirdetnek, a szobát keresők azonban még így sem köny- nyen találnak megfelelőt maguknak. A hirdetések kitétele után többnyire másod-harmadnap már foglaltak is a szobák. A legrosszabb talán a fiatal házaspárok helyzete. A főbérlők sokszor megfizethetetlen összeget kémek tőlük. A Szalma István utcában hatszáz forintot kértek egy gyermekes házaspártól. A család hamarosan el is költözött innen. A szoba most ismét kiadó. A Május 1. utca 36. szám alatt két lány egyenként százhatvan forintot fizet egy konyhából átalakított bútorozott szobáért. Egy házzal arrébb, a 34. szám alatt egy csöppnyi ablakú, kellemetlen szagú szobát foglalt el két nő nyomban a hirdetés megjelenése után, ugyancsak százhatvan—százhatvan forintért. * * * EGY IDŐSEBB ASSZONY kísér be a Kertész utcában kiadó szobájába. A sárgára beeresztett régi padló a szoba közepén fel van szakadva. Az egyik sarokban lábatlan, vén szekrény áll, a másikban pedig vaságy új matracokkal. — Bútorozott szobának számít? — kérdem. — Ide tartozik ez a kis asztal is — mondja magyarázkodva. — Mennyit kér havonta? — ötszáz forintot.. Hamarosan ismét kívülről nézem a házat. Nagyon drága lenne az a szoba... * * * VALAMIVEL SZERÉNYEBBEN számoltak a János utcában. A konyháról nyíló szoba tiszta ugyan, de nagyon alacsony, berendezése egyidős lehet a ház ősz hajú gazdájával. A kályha bádogból van, már alig áll vékony rozsdás lemezlábain. — Négyszáztíz forint — mondja ki az utolsó szót a ház ura * * * SZÍVESEN HIVATKOZNAK »előkelő« foglalkozású régi lakóikra, albérlőikre á háztulajdonosok. A Tüskevári utcában már messziről látszik, hogy szép az épület, ahol az albérleti szobát kiadják. A csalódás csak azután éri az embert, amikor a házigazda felesége a főépülethez ragasztót kis szobába' vezeti. A szoba fehérre meszelt, tiszta és üres, de nagyon homályos. Ide csak az ajtón keresztül jöhet be egy kevéske fény. Van ugyan egy ablaka, csakhogy a fáskamrára nyílik, az meg tele van szénnel. Így még csak szellőztetni sem lehet. — Bútorozatlanul mennyi! kér havonta? — Négyszáz forintot, de ha kell, adunk bele bútort is, nézze meg. A fáskamrába vezet, ahol a szén hátán egy szúette, gyászos színű ágy porosodik darabokban. Az utat egy összetámogatott szekrény állja el. — Ez a szekrény — mutat rá. A tűzhely rossz, ajtaja kitöredezve, eredeti színe már sehol sem látszik, és olyan nagy, hogy a kis szoba felét elfoglalná. — »Bútorozva« mennyit kér? — Ugyanannyit. Ezek szerint — úgy látszik — a tulajdonos is tisztában van a bútorok értékével. — MÉG NEM KAPTAM LAKŐT — panaszkodik a Laborfalvi Róza utca 21. számú ház tulajdonosa. Diáknak vagy dolgozó fiatalembernek megfelel. II ztosan könnyen meg egyeznénk. A szobában ízléses bútor, kifogástalan tűzhely, ráadásul külön bejárat. Hasonlóan gondolkodott a Május 1. utcában Mágoriné is, amikor két tanulólánynak adta ki albérletbe egyik szobáját. Annyiért. amennyit könnyen ki tudnak fizetni a lányok. Nagy József 2 300 000 forintot fordít az idén üzleteinek fejlesztésére a marcali fmsz (Tudósítónktól.) Az utóbbi esztendőkben évente átlagos 80 000 000 forint értékű árut adtak el Marcaliban az fmsz üzletei. A nagy forgalom megköveteli a bolthálózat bővítését, korszerűsítését. Az idén 2 300 000 forintot fordít tatarozásra, felújításra. korszerűsítésre a marcali fmsz. Marcaliban új cukrászrészleget létesítenek, erre 560 000 forintot áldoznak. Az új üzem nemcsak a marcali járást látja el cukrászipari készítményekkel, hanem segíthet a Eli- laton-part egy részének ellátásában is. Szűknek bizonyult az önki- szolgáló élelmiszerbolt Marcali központjában. Ez az üzlet ma már havi egymillió forint értékű élelmiszert ad el, tehát nagy szükség van bővítésére, felújítására. Ezért élelmiszer- áruházzá alakítják át. Építésére 400 000, berendezésére 260 000 forintot költenek. A somogyszentpáli üzletet is korszerűsítik, az italboltot pedig büfé-falatozóvá alakítják át. Ezekre a munkákra és a berendezésre csaknem 150 ezer forintot használnak fel. Kéthelyen az iparcikkbolt berendezését cserélik ki korszerűbbre 50 000 forintért. Somogy megye töyényességi helyzete Irta: dr. Halász János megyei főügyész A törvényesség helyzete szoros összefüggésben van a társadalom egész életével, éppen ezért a törvényesség alakulása nem csupán egy-egy foglalkozásbeli csoport, hanem a társadalom közös ügye. A törvényesség az elmúlt esztendőkben Somogybán tovább erősödött, és ebben minden becsületes ember munkája benne van. Durva törvénysértés — önkényeskedés, kiskirályoskodás — a gazdasági és a társadalmi életben igen ritka kivétel, a törvénysértések általában hanyagságból, felületességből, a jogszabályok hézagos ismeretéből, esetenként pedig szubjektivizmusból erednek. Megyénk Gazdasági életében kiemelkedő helyet foglal el a szocialista mezőgazdaság. A termelőszövetkezetek tovább szilárdultak, s többségük jó gazdasági eredményt ért el. Az eredmények ellenére a termelőszövetkezetek törvényességi helyzetével nem lehetünk elégedettek: a termelőszövetkezeti demokrácia, a termelőszövetkezetek alapszabályszerű működése és a munkafegyelem megtartása terén még sok a tennivaló. Nem helyeselhető, hogy egyes termelőszövetkezeti vezetőségek a közgyűlés hatáskörébe tartozó fontos kérdésekről önállóan döntenek, nem adnak idejében számot a gazdálkodási eredményről, a munkadíjazási formákról, a vezető szervek és a vezetők munkájáról; több termelőszövetkezetnél az alapszabály nem található meg; az alapszabály lényeges rendelkezéseit alig ismerik; a termelőszövetkezetek olyan fontos szerve, mint az ellenőrző bizottság, sok termelőszövetkezetben nem működik, vagy tevékenysége teljesen formális. A termelőszövetkezeti tagok egy része csak a jogokat »tanulta« meg, a kötelezettségeket nemigen akarja teljesíteni. A munkaképes tagok közül ;<jl ben nem vesznek részt a közös munkában, a tsz vezetőségénél vagy a közgyűlésen csak bír ilnak és követelőznek. de a közös gazdaság, köve, ki zésként a saját jövedelmük növeléséért mit sem lesznek. A nem dóig ,zó, a hanyag vagy egyébkén i, kárt okozó tagokkal szem er. a tsz ve: bősége és közgyűlése nem mindig lép löt határozottá.), s ram intézkedik a fegyelmi és kártérítési felelősségre vo iá- ról. 4 látrányi Alkotmány Tsz közgyűlése pé'dául nem kötelezte káitérítésre azt s traktorvezetőt, aki feketefuvar közben az erőgépet megrongálta, és 12 000 forint kárt okozott benne. Több tsz tagsága gyakran elnéző vagy »megértő« azokkal a vezető munkakörben dolgozókkal, akikkel szemben nagy a követelmény. A látrányi Alkotmány Tsz-ben Fogta József mezőgazdász taníttatása 25 894 forintba került. Fogta József nem sokkal tanulmányai befejezése után magasabb fizetés reményében, a tagság akarata ellenére egy közeli község tsz-ében helyezkedett el. A közgyűlés a taníttatási költség visszafizetésére irányuló vezetőségi javaslatot elutasította. Az állami vállalatoknál és más gazdálkodó szerveknél a dolgozókkal való Bánásmód, a dolgozók jogainak biztosítása általában megfelelő. A nyugtalanító inkább az, hogy a vezetők és a felügyeleti szervek tűrik az állandósuló üzemszervezési hibákat, az anyagellátási nehézségeket, a technológiai utasítások meg nem tartását, a laza munkafegyelmet. A Somogy megyei Építőipari Vállalattól 1964 első felében 505 dolgozó távozott el, ezek közül 358 önkényes kilépő volt. Ez azt bizonyítja, hogy nem foglalkoznak helyesen a dolgozókkal, nem követelik meg a munkafegyelmet. Sérti a fegyelmezett munkások igazságérzetét az is, hogy némelyik gazdasági vezető a felelős beosztású dolgozót tetemes károsodás esetén nem, vagy csupán minimális kártérítésre kötelezi. A TRANSZVILL kaposvári gyáregységének igazgatója például 6589 forint kötbér miatt két vezetőt 200, illetve 150 forint megfizetésére kötelezett, vagy az Építőipari Vállalat igazgatója a múlt évben 388 000 forint kötbér nyomán az építésvezetőkre mindössze 230—125 forint kártérítést szabott ki. A munka- és balesetvédelmi szabályok megtartásában és megtartatásában 1960 óta évről évre romlott a helyzet. A balesetek száma nemcsak abszolút számokban, hanem ezer főre számítva is emelkedett. A balesetek következtében — a termelőszövetkezeteken kívül — egy kisebb üzem teljes munkáslétszáma esik ki. A balesetek számának növekedése nem törvény- szerű. A műszaki és technológiai fegyelem megtartása, fokozottabb ellenőrzése csökkentené az üzemi baleseteket. A balesetek egy része nem a dolgozók mulasztásából adódik, hanem némelyik vezető helytelen gazdasági szemléletéből, mert balesetveszélyes körülmények között is munkára utasítják a dolgozókat. így például a Bárdibükki Állami Gazdaság főmérnöke, a munkavédelmi felügyelő által 1964. júniusában használaton kívül helyezett gyalugépet önkényesen üzembe állíttatta, melyen azután Peti József augusztus 3-án csonkulásos balesetet szenvedett. A balesetet a gazdaság nem vizsgálta ki. Később a főmérnök arra vette rá a dolgozót, hogy a tényeket a valósággal ellentétesen adja elő, s ilyen nyilatkozatot is íratott alá vele. A társadalmi bíróságok tevékenységében lassú előrehaladás tapasztalható. Fejlődést mutat, hor'v egyre több társadalmi bíróság működik a megyében, s mind több ügy kerül eléjük. A társadalmi bíróságok általában betöltik feladatukat, s mind az1 eljárás alá vont személyt, mind pedig a közösséget a szocialista együttélés szabályainak megtartására nevelik. A nem működő társadalmi bíróságoknál a szakszervezeti bizottságok közömbössége és a vállalatvezetéssel való együttműködés hiánya tapasztalható. Van olyan vállalati igazgató is a megyében, aki nem tudja, hogy ki a vállalat társadalmi bíróságának elnöke. A közrend és a köz- biztonság szilárd, de még jobb volna, ha a lakosság egy része gyorsabban és határozottabban reagálna a rendbontásra, s a garázdálkodó és más elemekei cselekményük észleléseesetén azonnal följelentené. Közömbösséggel és belenyugvással magyarázható csupán, hogy Kovács Gyula több hónapig zavarhatta a Kaposvár, Ady utca 3. szám alatti és a környékbeli lakók nyugalmát. Mérei Pál a Kisfaludy utcában lakókat és a járókelőket több hétig gyakran megbotránkoztatta a szemérmet súlyosan sértő magatartásával; Koponyás Sándor a múlt év novemberében egy fél község éjszakai nyugalmát verte föl, s följelentő alig akadt. A bűncselekmények száma az 1955. vagy az 1960. évihez viszonyítva csökkent. Az utóbbi két év bűnügyi alakulásával mégsem lehetünk elégedettek, mert 1963-tól mintegy nyolcszázalékos emelkedés volt A társadalmi tulajdon kárára elkövetett bűntettek száma évek óta csökkent. Ennek ellenére nem mindenben megnyugtató a helyzet. Számos bűncselekményt meg lehetett volna előzni vagy a bűncselekmény súlyát csökkenteni, ha az ellenőrzésre hivatott szervek — csupán minimális — ellenőrzési kötelezettségüket teljesítik. így például Miseta László, a Kaposvári Temetkezési és Kertészeti Vállalat üzletvezetője 1962 végétől 1964 augusztusáig 91 000 forintot sikkaszthatott, mert a vállalat éveken át elmulasztotta a készpész- bevétel elszámolását. Merics Károly és társai a Mezőgazdasági Ellátó Vállalatnak és más gazdálkodó szerveknek 1958-tól 1961-ig bűnszövetségben elkövetett sikkasztással és csalással több százezer forint kárt okoztak. A Mezőgazdasági Ellátó Vállalat minden év ben kétszer »leltározott«, a formális leltározás azonban a súlyos visszaéléseket nem tárhatta föl. És nem talált az Igái és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet vezetősége és ellenőri hálózata semmiféle figyelemre érdemes körülményt abban, hogy Merics egyik »üzlettársa«, a közepes fizetésű Virágh István so- mogysziii boltvezető — aki korábban vagyon elleni bűncselekmény miatt már büntetve volt — miből élt igen jó anyagi körülmények között, miből vásárolt személygépkocsit és Kaposváron 150 000 forintért házat. Vecsei Mihály fölötte- seinek sem tűnt fel, hogy ez a bűnszövetségi tag miért áll olyan rendkívül jól anyagilag. A gazdasági vezetők és az ellenőrzésre hivatott személyek egy részének lelkiismeretesebben kellene ellenőrizniük s jobban figyelembe venniük egyes személyek feltűnő gazdagodását. Nagyobb felelősséget kérünk és várunk az állampolgároktól a társadalmi tulajdon védelmét illetően. A társadalmi tulajdont károsító bűntett följelentése az állampolgárok törvényi kötelessége. Ezért kérjük, hogy akik alaposan gyanítják a bűncselekmények elkövetését, ne menjenek el mellette szó nélkül. Mindennapi életünkben gyakori jelenség, hogy egyes fogyasztási cikkek viszonylagos hiánya esetén elburjánzik a protekciózás, a korupció, az árdrágítás. Igazságosabb elosztáshoz vezetne, ha a gazdasági élet kisebb-nagyobb vámszedőinek leleplezését hatékonyabban segítené a lakosság. A nem ésszerű s még in-' kább a pazarló gazdálkodás joggal háborítja föl a dolgozókat. Ennek ellenére a bűnüldöző szervekhez alig jutnak el az ilyen bűncselekmények. Ha egyes vezetők »szolidárisát« pazarlóan gazdálkodó munkatársaikkal szemben, kérjük az állampolgárokat, hogy közöljék ezeket a cselekményeket az illetékes szervekkel. A személyek élete elleni bűncselekmények száma folyamatosan csökken. A »somogyi bicskások« nemzedékének helyére egy kulturáltabb, embertársai személyiségét és életét jobban tisztelő generáció lépett. A múlt azonban még kísért, s jó, ha a társadalmi és tömegszervezetek felvilágosító, nevelőmunkával tovább alakítják az emberek gondolkodását. Főben járó bűntett: szándékos embexölés vagy emberölés kísérlete nem sok van. Az utóbbi időben viszonylagosan mégis emelkedett a »gyermeküléssel« elkövetett bűntettek száma. Megrázó a 21 éves Szabó Anna nagyatádi fonalgyári dolgozó bűncselekménye. A múlt év végén a gyári vécében szült érett, egészséges gyermekét a vécé kagylójában — ráeresztve a vizet — megfojtotta. Szabó Anna súlyos bűncselekménye és gyermekének tragé. diája talán megelőzhető lett volna. A fiatal lány középiskolát végzett, s a gyárban munkáját kifogástalanul látta eL A múlt súlyos öröksége, a társadalmi megvetés és a kitaszítottság érzete azonbáb mélyen élt benne. Ha a gyár közössége idejében foglalkozik vele, ha jobban fölismeri, hogy a ' leányanyában a tér» hesség idején milyen gondolatok csatáznak, s kellő tapintattal közeledik hozzá, akkor Szabó Anna talán nem ül ma börtönben, s gyermeke él. A rossz tudati maradványok eltakarításán éppen ezért igen sokat kell munkáL kodnunk. Nem volna teljes a kép, ha nem szólnánk röviden az ügyészség és a bíróság bünte tő anyagi és eljárásjogi gyakorlatáról. Az ügyészségek igénylik, a bíróságok pedig al- kalmazzák a törvény szigorát a súlyos bűncselekményt elkövetőkkel, a visszaesőkkel, a konok, garázda és élősdi elemekkel szemben. Viszont nevelő jellegű büntetéseket vagy intézkedéseket alkalmaznak azokkal szemben, akik a bűn- cselekmény elkövetése előtt becsületes életmódot folytattak, cselekményük súlya csekély, és az igazságügyi szervek garanciát látnak arra* hogy a büntetés célja ilyen módon is elérhető. Alaptalanul senkit sem ítél el a bíróság, ártatlanul egyet, len ember sem kerül börtönbe. A meglévő hibák, az esetenkénti helytelen büntetéskiszabás nem eredményez súlyos jogsérelmet. Rá kell mutatni arra is, hogy a hibák az állam büntetőjogi igényét lényegesen nem csorbítják. A törvényesség esztendőről esztendőre javul, erősödik a megyében. Mindnyájunk nagyobb felelősségérzetével, a törvények jobb megtartásával és megtartatásával, a Központi Bizottság 1964. december 10-i határozatában foglalt feladatok jó végrehajtásával további eredményeket érhetünk le. HIRDETŐINK FIGYELMÉBE! Hirdetést az alább felsorolt helyeken bizományosaink is fölvesznek: CSURGÓ Peti Erzsébet, könyvesbolt BARCS Kadarkúti István, villamossági bolt NAGYATÁD Paczek Mihályné, könyvesbolt MARCALI Zavagyil Géza, könyvesbolt FONYÓD Bata Lőrinc, könyvesbolt TAB Küszter Ferenc, fmsz-áruház, cipőosztály KAPOSVÁR bélyegkereskedés, Május L u. 32. és a kiadóhivatal: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2.
