Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-05 / 104. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1965. május 5. WJNtf. A Biztonsági Tanács vitája A GYŐZELEM ELSŐ NAPJA A megadás órái ío Különös nap volt az a húsz esztendővel ezelőtti május nyolcaáika. Olyan, mint az a pillanat, amikor tavaszi hajnalokon a nappal megnyeri a küzdelmet az éjszakával szemben és a maga javára billenti a mindennapi küzde'em mérlegét. A győzelmet, a náci hatalom pusztulását ünneplő, díszlövésekre kész ágyúk frissen olajozva vár­ták a nagy pillanatot. A legénység készenlétben állt. De a lövések még nem dördül­tek el. Még háború volt. Ennél is pontosabban: a náci haderők föltétel nélküli megadásának napja — az «átbillenés« a háborúból a békébe. Az előjáték már egy nappal korábban lejátszódott egy kopár iskolateremben. Reims városában, ahol Jodl tábornok Eisenhower főhadiszállásán a feltétel nélküli megadás első változatát aláírta. A 24 órás »elővágásnak« megvolt a maga politikai magyarázata. Dönitz náci »nagyadmirális«, akit Hitler utolsó parancsa utódjává és a még megmaradt négyzet- kilométerek parancsnokává nevezett ki — még ezekben a percekben is azt remélte, hogy szovjetellenes különbékét köthet a Nyugattal. Ez a kísérlet azonban már elké­sett: az akkori helyzet és Roosevelt elnök politikája, valamint a már aláírt nagy­hatalmi megállapodások reménytelenné és értelmetlenné telték Dönitz próbálkozását. A csalódott Jodl ezt táviratozta Dönitznek Reimsből: »Nem látok más kiutat: káosz, vagy aláírás.« Dönitz, aki Flensbergben, az utolsó »birodalmi ném':t kormány« székhelyén, egy épségben maradt kaszárnyaépületben kuporgott vezérkarával, a Jodl-kísérlet vere­sége után már nem taktikázhatott tovább. Kénytelen volt megbízni Keitel táborno­kot: utazzék Berlin-Karlshorstba, a szovjet hadsereg főhadiszállására, és írja alá a feltétel nélküli megadásról tanúskodó, okmányt. Erről a pillanatról szól P. Troja- novszkii kortársi msszaemlékezése. (Folytatás at 1. oldalról.) mondotta, hopv »Bosch le­mond jogairól és a törvény­hozó testület szabad kezet ad egy alkotmányos elnök meg­választására«. Az Egyesült Államok at­lanti-óceáni flottája egyesített főparancsnokságának szóvivő­je bejelentette, hogy már 18 500 amerikai katona és 25 hadihajó tartózkodik a Do­minikai Köztársaság terüle­tén, illetve felségvizein. Johnson elnök kedden dél­előtt üzenetet intézett a kong­resszushoz, s bejelentette, hogy 700 millió dollár rendkívüli pótköltségvetést kér katonai célokra, különös tekintettel az Egyesült Államok megnöveke­dett vietnami és dominikai ka­tonai kiadásaira. ' Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője kedd esti saj­tóértekezletén kijelentette: a dominikai kormánynak az Egyesült Államok által törté­nő elismerése, valamint a töb­bi ezzel összefüggő kérdés je­lenleg sem diplomáciaiig, sem gyakorlatilag nem jöhet számításba. Az Amerikai Államok Szer­Kongó felét a felkelők tartják kézben Thomas Kama, a kongói forradalmi kormány külügy­minisztere, aki jelenleg Al­gírban tartózkodik, nyilatko­zatot adott az algériai sajtó- ügynökségnek. A többi között kijelentette, hogy a kongói forradalmi kormány ellenőr­zése alatt tartja az ország vidéki területeinek több mint a felét. »A rendelkezésünkre álló fegyverek lehetővé te­szik, hogy évekig folytassuk a háborút« — mondotta. Kanza aWri látogatása so­rán megbeszéléseket folyta­tott a kongói helyzetről Ben Bella elnökkel és az algériai kormánv tagjaival. (MTI) vezetének tanácsa hétfő este anélkül zárta be ülését, hogy határozatot hozott volna az Egyesült Államok által előter­jesztett javaslatról. Az USA azt követelte, hogy a domini­kai akció utólagos igazolására más latin-amerikai országok is küldjenek csapatokat a sziget­re. Az Egyesült Államok hiva­talos körei szemmel láthatóan elégedetlenek az AÁSZ taná­csának »lassúságával«. A la­tin-amerikai országok egy ré­sze, főleg a katonai diktatúrák, lelkes helyesléssel fogadták a »Johnson-doktrínát«, amelyet az elnök vasárnap esti televí­zióbeszédében hirdetett meg, azt, hogy Amerika »nem en­gedi meg egy második Kuba létrejöttét a nyugati féltekén«. Az elnök hétfőn szakszerveze­ti vezetők előtt elmondott meglepetésszerű beszédében megismételte ezeket a kijelen­téseit és közölte azt is, hogy egyelőre szó sem lehet az amerikai csapatott kivonásáról Az Egyesült Nemzetek Biz­tonsági Tanácsa — mint már jelentettük — hétfőn este meg­kezdte a Szovjetunió panaszá­nak vitáját az Egyesült Álla­mok dominikai agressziójáról. A tanács hozzájárult ahhoz, hogy a vitában Kuba képvise­lője is részt vegyen. Elsőnek Fedorenko szovjet küldött szólalt fel és hangsú­lyozta, hogy az Egyesült Álla­mok nyílt agressziót követett el a Dominikai Köztársaság ellen. Rámutatott arra, hamis az amerikaiak azon érvelése, hogy csupán a Dominikában élő amerikaiak védelmére küldtek csapatokat az országba. Való­jában egy kis ország elleni ag­resszióról van szó, amelynek célja, hogy hatalmon tartson egy, az Egyesült Államok ér­dekeinek megfelelő népellenes diktatúrát; az a célja, hogy Dominikában egy idegen ál­lam katonai erejével fojtsák el a nép függetlenségére irányu­ló törekvését. Amerikai részről nem titkolják, hogy vannak olyan tervek, amelyek értel­mében amerikai haderőket tar. tanok a Dominikai Köztársa­ságban azután is, hogy ott helyreállították a rendet. A Biztonsági Tanács nem maradhat közömbös egy szu­verén állam belügyeibe való fegyveres beavatkozás tényé­vel szemben, amely igen ko­moly következményekkel jár­hat a nemzetközi békére és biztonságra nézve. A Bizton­sági Tanácsnak el kell ítélnie a Dominikai Köztársaság bel­ügyeibe történő amerikai be­avatkozást. A Biztonsági Ta­nácsnak követelnie kell, hogy az Egyesült Államok haladék­talanul vonja ki erőit a Domi­nikai Köztársaság területéről. Ezután Stevenson amerikai küldött szólalt fel, heves ki­rohanásokat intézett a Szov­jetunió ellen. Megismételte a korábbi hivatalos amerikai nyilatkozatokat, amelyek sze­rint az Egyesült Államok do­minikai akciójának célja az amerikai állaimpolgárok meg­védése. A Biztonsági Tanács tegnap folytatta a dominikai vitát (MTI) Koszigin szovjet miniszter- elnök kedden fogadta Mune- nori Kagi Akagi japán föld- m ívelés- és erdőgazdaság­ügyi minisztert. Akagi át­nyújtotta Kosziginnak Szato japán miniszterelnök üzene­tét. Sukarno indonéz köztársa­sági elnök kedden hivatalo­san közölte a djakartai japán nagykövettel, hogy nem kí­ván Tokióba utazni, ahova ázért hívták, hogy Abdul Rahman malaysiai miniszter- elnökkel találkozzék. A szíriai kormány két újabb rendeletét hozott az állami szektor erősítésére. Az egyik értelmében állami monopóliu­mot léptetnek életbe a búza, az árpa, valamint a gyapot exportjában. A másik rende­let kimondja az ország ösz- szes gyapottisztító üzemének államosítását. E rendelet ér­telmében 57 vállalatot álla­mosítanak. A prágai felkelés 20. évfor­dulója alkalmából kedd este emlékünnepséget rendeztek. Az ünnepi beszédet Vladimir Koucky, a CSKP KB titkára mondotta. Az osztrák ipar vezető sze­mélyiségekből álló küldöttsé­ge utazott kedden Romániá­ba, élén Sallingerrel, a ke­reskedelmi kamara alelnöké- vel és Mayer-Gunthoffal, a gyáriparosok szövetsége elnö­kével. Andrej Gromiko kedden fo­gadta a ghanai kormánykül­döttséget, amely Botsio kül­ügyminiszter vezetésével tar­tózkodik Moszkvában. Az ENSZ európai gazdasági bizottságában vita folyt ar­ról, hogyan valósítják meg az ENSZ 17. ülésszakán elfo­gadott deklarációt, amelynek értelmében a leszerelés kö­vetkeztében felszabaduló anyagi erőforrásokat és esz­közöket békés célokra kell felhasználni. Moljakov szovjet megbízott felszólalásában hangsúlyozta, hogy a bizottság tagállamai­nak különösen érdekük a le­szerelés gazdasági és szociá­lis oldalainak mélyreható ta­nulmányozása, mert ezekre az országokra hárul a fegyver­kezési hajsza fő terhe. A to­vábbiakban kijelentette: Meleg, verőfényes tavaszi nap virradt ránk Berlinben 1945. május 8-án. Az I. Be­lorusz Front haditudósítói testületének gépkocsioszlopa a tempelhofi repülőtér felé tartott. Meghívásunk volt a Front haditanácsától, hogy ott legyünk, amikor a szö­vetségesek küldöttségei a né­met fővárosba érkeznek, alá­írni a Németország teljes és feltétel nélküli kapitulációjá­ról szóió okmányt. Németország kapitulált... Végre, valahára: itt a győze­lem. Gépkocsink mindenütt ro­mok között halad. Az út szé­lén tankok, gépkocsik, kilőtt ütegek rozsdás vasvázai — a német hadsereg maradvá­nyai. Eszembe jut egy levél. Ab­ban a lakásban találtuk, ame­lyet Porovjortkin tábornok törzsének foglaltunk le. Eb­ben a levélben bizonyos Al­bert Nohmgen így írt a lakás egykori tulajdonosának, nagy­bátyjának: »Moszkva mellett, 1S41 novem­ber. Kedves bácsikim! Ezekben a percekben terád gondolok, és arra az ígéretre, amit. neked tet­tem. Még tíz perce sincs, hogy visszajöttem a hadosztály tör­zsétől, ahová a hadtestparancs­nokság részletes utasítását vit­tem a Moszkva elleni utolsó of- fenziváról. A támadás két óra múlva megindul. Láttam a ne­hézütegeket, amelyek estére már a Kremlt lövik. Láttam a grá­nátos ezredeket, amelyek első­ként vonulnak fel majd a Vö­rös térre az ö Leniniik sírjához... Ez már a vég, bácsikám. Tudod, nem vagyok holmi lobbanékony ifjonc. Felelősségem teljes tu­datában mondom: ezeknek már befellegzett. Moszkva a mienk, mint ahogy’ mienk Oroszország, mienk Európa... De sietek, vissza kell mennem a törzsbe. Reggel már Moszkvából írok neked. Megírom, hogy tetszik ez a bájos ázsiai főváros . . . « Nem tudom, hogyan ala­kult a levélíró — minden jel szerint német tiszt — további sorsa, de bevallom, nem is érdekel. Az érdekes az, hogy mi Berlinben vagyunk, és I nem Moszkvk esett el, hanem a német főváros. Nekem az I a fontos. I a Szovjetunió hajlandó részt venni a leszerelő országok nyersanyagai­nak és fölszereléseinek békés célú megvásárlásá­ban. Azzal kapcsolatban, hogy a bizottság titkársága vizsgála­tokat kíván folytatni arról, hogyan hat ki a leszerelés a foglalkoztatottságra, a Szov­jetunió hajlandó rendelkezés­re bocsátani e téren szerzett tapasztalatait. Jugoszlávia, Magyaror­szág és más szocialista országok képviselői fel­szólalásukban sürgették az általános és teljes le­szerelésről szóló egyez­mény létrehozását. De már Tempelhofban va­gyunk. Szokolovszkij tábor­nok most érkezik: ő fogadja majd a vendégeket. A moszk­vai gépet várjuk: Visinszkijt és a szovjet diplomatákat. Aztán nyugat felől motorzú­gást hallunk, és a repülőtér felett szovjet vadászgépek je­lennek meg. kilences kötelé­kekben: a kíséret, amely mö­gött feltűnik egy Douglas. Amikor leszáll, az angol légi főmarsall, Tedder, és az ame­rikai stratégiai légierő pa­rancsnoka, Spaatz tábornok jelent meg az ajtajában. Tedder szikár férfi, de fiata­los, mozgékony, mosolygós. Az amerikai tábornok közép termetű, testes, szögletes. Szokolovszkij és a vendégek ellépnek a felsorakozott dísz­század előtt. Aztán leszáll még egy Douglas: az, amelyik a németeket hozta: Keitelt, Friedeburg tengernagyot és Stumpf tábornokot. Szovjet tisztek lépnek hozzájuk és el­vezetik őket. Elől Keitel ha­lad, hosszú porköpenyben, tányérsapkájának felső pere­me mereven az ég felé néz. Nagy léptekkel megy, nem tekint se jobbra, se balra. Mi, újságírók csatlakozunk ahhoz a gépkocsioszlophoz, amely a németeket viszi. Hej, de jó lenne most megnézni a tábornok urak fizimiskáját. Emlékszem, alig néhány nappal ezelőtt még javában folyt Berlin ostroma, a fővá­rámutattak arra, mennyire fontos, hogy haladéktalanul behatóan tanulmányozzák a leszerelés gazdasági és szociá­lis következményeit. A bizottság nyugati tagál­lamainak álláspontját a hol­land és az angol küldött jut­tatta kifejezésre. Szavakban szükségesnek mondották a le­szerelést, de előtérbe állítot­ták ennek »nehézségeit és »bonyolultságát«. A leszerelés gazdasági és szociális vonat­kozásainak tanulmányozását elősegítő konkrét javaslatok helyett a nyugati küldöttek elméleti fejtegetésekbe bo» csátkoztak, és további eszme­cserék szükségességét hangoz­tatták. (MTI) rost szinte teljesen megszáll­ták a harcoló szovjet csapa­tok. A civilek, persze csak a legkíváncsibbak, meg a leg­bátrabbak, odamentek a ha­talmas szürke szovjet tankok­hoz és megkérdezték: — Amerikai gyártmány? A szovjet tankisták nem kis elégtétellel válaszolták: — Nem, csak innen való, Oroszországból, talán hallot­tak az Ural vidékéről... A németek megcsóválták a fejüket, aztán a tüzéreknél folvtatták a tudakozódást: — Angol gyártmány? Az egyik nehézlöveg pa­rancsnoka — az ágyút két hatalmas traktor vontatta — élvezte a hatást: — Nem, ezeket a kicsikéket Szibériából kaptuk... A berlini égen éjjel-nappal ezerszám köröztek a szovjet repülőgépek. A berliniek ke­resték köztük az angol é> amerikai repülőgépek ismerős körvonalait, de csak nem ta­lálták. Gondoljunk csak vissza, hogy a német főhadiszállás hadijelentéseiben hányszor olvashattak bekerített és szétvert szovjet hadseregcso­portokról, megsemmisített szovjet tankokról, ütegekről, repülőgépekről. De lám, még­is maradt belőlük elég, hogy leverjék a fasiszta Németor­szágot és elfoglalják főváro­sát ... (Folytatjuk) Habsburg homárral A napokban New Yorkban kétszáz kiválasztott húsz dol­lárért meghallgathatta Habs­burg Ottó húszperces beszédét — s még rákot is fogyasztha­tott hozzá. A Habsburgok je­gyében lefolyt homártorra egy Bizonyos »-szigetkutató intézet« küldte ki a meghívókat. A je­les intézmény vezetőjét Neu­mann de Végvár bárónőnek hívják, aki viszont a díszven­déget Ausztria és Magvaror- szág főhercege címmel konfe­rálta be az illusztris hallgató­ságnak. A díszvendég a hely szellemének megfelelően a szigetek társadalmi jelentősé­géről értekezett, majd kihall­gatást tartott: a hölgyek az előírt udvari bókkal, az urak nem kevésbé szabályszerű meg­hajlással köszöntötték a fő­herceget. Ottó felléptét ugyanaznap rendezték, amelyen az Osztrák Köztársaság diplomáciai kép­viselője ugyancsak New York­ban fogadást adott Ausztria felszabadulásának 20. évfordu­lója alkalmából . .. MOST OLCSÓN, 40 százalékos árengedménnyel VÁSÁROLHAT! TAVASZI VÁSÁR a földművesszövetkezetek felsorolt boltjaiban: A babócsai, csokonyavisontai. darányi, homokszent- györgyi, szuloki, csurgói, berzencei, zákányi, inkei, gyékény esi, iharosberényi, lengyeltóti, somogy vári, ba- latonboglári balatonlellei, balatonmáriai, balatonszent­györgyi, göllei, nagybajomi, somogyjádi, felsőmocsolá- di, kaposmérői, nagyberki, marcali, böhönyei, nemesvi- di, somogysámsoni, csökölyi, kutasi, segesdi, somogy- szobi, lábodi, háromfai, ádándi, balatonszárszói, tö- rökkoppányi, karádi, andocsi, nágocsi, tabi, fonyódi, balatonfenyvesi, igali, mezőcsokonyai, somogysárdi, ka­darkút!, gamási, toponári ruházati és vegyesiparcikk-boltokban 1 Női, férfi és gyermek kötöttáruk, női és gyermekruhák, cipők, szandálok, teniszcipők, női szövetek, nylonharisnya. (4117) Majd ha megvalósul a leszerelés Hogyan használják fel békés célokra a felszabaduló fölszereléseket és erőforrásokat A berlin—karlhorsti szovjet főhadiszálláson Keitel (középen) a feltétel nélküli megadás okmányának szövegét hallgatja.

Next

/
Thumbnails
Contents