Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-27 / 123. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1965. május VL Amerika kormányt keres Dominikának (Folytatás az 1. oldalról) Államok részéről, ha a tenge­részgyalogosok Dominikába vezénylése előtt kikérte volna az AASZ-ban tömörült szövet­ségeseinek véleményét. Az Amerikai Államok Szer­vezetének szerepéről szólva megjegyezte, hogy a tagállamok külügymi­niszterei ma Washington­ban összeülnek a domini­kai helyzet megvizsgálá­sára, és ezen túlmenően esetleg tár­gyalnak egy állandó készenléti Amerika-közi haderő felállítá­sáról. Az amerikai intervenció igazolásául a külügyminiszter még megjegyezte, hogy az Egyesült Államoknak gyorsan kellett cselekednie, nem volt ideje tárgyalni szövetségesei­vel. Rusk sértődötten reagált Franciaország elítélő állásfog­lalására. Mogorván emlékeztette Franciaországot, hogy kormánya nem kér a francia bírálatból. Az egész probléma rendezése szerinte a nyugati félteke or szágaira tartozik. A továbbiakban kifejezte re­ményét, hogy Dominikában »mérsékelt átmeneti kormány« alakul, amely a választásokig hivatalban marad, jelezte, hogy a dominikai helyzet javulása talán a közeljövőben lehetővé teszi az országban tartózkodó amerikai katonaság nagy ré­szének kivonását. Az ottma­radó amerikai egységeket beol­vasztják az AÁSZ-ba. Vietnammal kapcsolatban a külügyminiszter megismételte azt a jól ismert amerikai ál­lásfoglalást, hogy az Egyesült Államok kész ugyan »feltétel nél­kül tárgyalni« Vietnam­ról, de nem hajlandó ki­vonni onnan csapatait, nem hajlandó »engedni az erőszaknak". Az Egyesült Ál­lamok eleget tesz »kötelezett­ségeinek". NAPISTEN FÖLDJÉN III. Az élet anyja Egyiptom a Nílus ajándé-litt a legnagyobb a népszapo- < — mondotta két és fél rulat Esztendőről esztendőre A PRAVDA CIKKE McNamara háborús bíínös Dél-vietnami — amerikai veszteséglista Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint kedd este és szerdára virradó éjszaka foly­tatódtak a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság területe ellen intézett amerikai kalóz­támadások. A Midway anya­hajéról induló 12 amerikai re­pülőgép Hanoitól délre 240 ki­lométerre állítólagos katonai célpontokat bombázott. Az AFP jelenti, hogy más ameri­kai repülőgépek éjszaka Ha­noitól 200 kilométerre délre hajtottak végre bombázásokat. A Pravda szerdai számában Jurij Zsukov és V. Sarapov, a lap különtudósítói beszá­molnak az amerikai »non­stop« bombázások pusztításai­ról. Az újságírók háborús bű­nösnek nevezik McNamarát, és részletesen leírják a bom­bázások szörnyű következmé­nyeit: asszonyok, gyermekek, aggok halálát és súlyos sebe­sülését. A tudósítók cáfolják azt az amerikai állítást, hogy egy hétig szüneteltek a VDK elleni bombatámadások. Johnson elnök kedden tör- ' vényt irt alá, amely egymil­lió dollárt utal ki az új sai- goni amerikai nagykövetségi épület költségeire. A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Algírban tartózkodó küldöttségének ve­zetője, Van Tam kijelentette, hogy ez év elejétől 85 000 dél­(A New York Herald Tribune karikatúrája) vietnami és amerikai katona vesztette életét a hadművele­tek során. \ A VNA, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság hírügynöksége közleményt adott ki a Song Be környékén május 11-én le­zajlott ütkö­zetről. A rajta­ütés eredmé­nyeképpen a dél-vietnami hazafiak meg­semmisítették a Phouc Binh-i katonai körzet parancsnoksá­gát, s egyetlen csatában 1389 ellenséges ka­tonát öltek meg vagy ej­tettek fogságba, akik közül 28 amerikai. (MTI) Szófiába érkezett tegnap a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége, élén Mihail Szuszlovval, az SZKP KB titkárával. Valentyina Nyikolajeva Tyereskova és Andrijan Nyi- kolajev, a szovjet űrhajós há­zaspár szerdán a mongol fő-, városba érkezett. C'seterki Lajosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága póttagjá­nak, a Központi Bizottság tit­kárának vezetésével szerdán küldöttség utazott Bécsbe az Osztrák Kommunista Párt május 27-én kezdődő XIX. kongresszusára. Péter János külügyminisz­ter szerdán Drezdába látoga­tott. Erhard nyugatnémet kan­cellár szerdán délután Nyu- gaf-Berlinbe érkezett, hogy részt vegyen Erzsébet angol . királynő nyugat-berlini láto­gatásának eseményein. II. Erzsébet az angol megszálló csapatok megszemlélésére lá­togat Nyugat-Berlinbe. Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök Ajub Khan- hoz, Pakisztán elnökéhez kül­dött táviratában kifejezi a Szovjetunió népének és kor­mányának őszinte együttérzé­sét az ország déli körzeteiben pusztító hurrikán miatt. WHITE IS KILEP AZ ŰRBE Az Amerikai Országos Űr­hajózási Hivatal (NASA) be­jelentette, hogy ha a körül­mények kedvezőek lesznek, a június 3-án felbocsátandó Gemini űrhajó egyik utasa, Edward White, Leonov pél­dáját követve ugyancsak ki­lép az űrhajóból a világűrbe. Chkhagóban ülésezik az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság Viharos körülmények között kezdte meg chicagói üléseit az Egyesült Államok képvise­lőházának Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizott­sága. Illinois államból és kör­nyékéről sok haladó szemé­lyiség érkezett Chicagóba, tevékenysége ellen. A rend­őrség több tüntetőt őrizetbe vett. A bizottság, amely azt vizs­gálja, hogyan valósítják meg az McCarra—Woood-törvény alkalmazását, tizenegy »kom­munista-gyanús« chicagói la­tüntetett a hírhedt bizottság kost idézett meg. (MTI) évezreddel ezelőtt Herodotos, a nagy görög történetíró. A Nílus életet adó vize nélkül valóban nem lenne Egyiptom, nem lenne a nagy folyam két partja mellett élet, csak vég­telen, mozdulatlan, porzó, vad homoktenger a Földközi­tengertől Szudánig. A régi egyiptomiak hatalmas isten­ként tisztelték a még ma sem teljesen tisztázott eredetű, délről északra hömpölygő óri­ás folyamot, mert valóban az élet forrása volt, s az ma is. A, nép egyszerűen »A haza atyjának«, az »Élét anyjának« becézi. Hiszen a Nílus nem­csak az élet jele, maga az élet a sivatagban. A folyó két oldalán pusztán néhány száz­méteres az a pálmafákkal, bokrokkal, veteményekkel te­li zöld csík, amelyen ember­milliók élnek. Nem egészen akkora ez a Nílust övező ter­mő sáv, mint a mi Dunántú­lunk, az ország összterületé­nek mindössze két százaléka. Mégis csaknem harmincmillió ember várja ettől a keskeny termőföldsávtól mindennapi betevő falatját. A Nílus partján állva egyip­tomi barátom, Adel Mahmud al Azhab a közelünkben levő falura mutatott: — Látja, ilyen a mi népűnk generációktól örökölt életösz- tone. Házait, falvalt nem építi a termőföldre. A sermőfőidet úgy őrzi, mint legnagyobb kincsét, szeme fényét. A falu a Szahara homok­jára épül, hogy egy talp­alatnyit se raboljon el a termőföldből. Egyiptom csapa­dékszegény ország, legnagyobb részében teljesen ismeretlen az eső. Ez földünk egyik legszá­razabb területe. Még i Nílus- delta vidékén is, ugrásnyira a tengertől, egy évben csupán hat-nyolc esetben esik, más részeken kétszer-háromszor. Az évi csapadék mennyisége 6—8 milliméter. Köztudott, hogy a legigénytelenebb növények fej­lődéséhez is évente legalább 400 milliméter eső kellene, így a Nílus nyútja az .egyet­len lehetőséget, hogy partja mentén öntözéssel, a sivatag­nak a folyó iszapjával kevere­dő homokja is termővé váljék. A Nílus áradásaival gazdag iszapját teríti a fellah földjé­re, majd megteremti a lehető­ségét az egész évi rendszeres öntözésnek. A Nílus csapadé­kot, termőföldet, trágyát és építőanyagot ad az egyiptomi földműveseknek. Élteti a nö­vényzetet. biztosítja az éven­kénti többszörös jó termést. Napjainkban az új Egyip­tomban, az Egyesült Arab Köztársaságban társadalmi üggyé vált a sivatag meghódí­tása. Ugyanis a világon talán óriási ütemben, hét-nyolcszáz­ezerrel nő a lakosság száma. Sa mai Egyiptom minden pol­gárának kenyeret akar adni. At Tahrirnak (Felszabadu­lás) hívják azt a tartományt, amelyet mintatelepüléssé kí­madát, hatmillió feddánt. Egy­millió feddánt Faruk királyi családja bitorolt, ugyanakkor kétmillió fellah föld nélkül, — s hozzá tehetem, — betevő fa­lat híján tengődött. De a föld ma már a jobb sorsra érdemes fellahé. Nézze, szinte simogat­ja, becézgeti talpalatnyi föl- decskéjét. Érdekes, az egyiptomiak rit­kán mondanak rosszat még ma is a Nílusról. Pedig a nagy fo­lyó amellett, hogy az élet any­ja, kenyeret nyújtó jóbarát, gcndok, bajok okozója is. A Nílus vize hat és fél ezer. kilo­méteres útján alattomos élős- dielcet hordoz magával. Ezért bármilyen perzselően süt a nap, bármilyen rekkenő a tró­pusi hőség, nem lehet a Nílus enyhét adó hűs vizében fürde­ni, mert ezek a rendkívül aktív élősdiek, a legkisebb nyílt se­At. Áruval megrakott vitorlásokat Délről Északra repíti a Síéi a Níluson. Ne feledkezzen meg gyermekéről! Május 30-án GYERMEKNAP! 8A-es kerékpárt, karórát, fényképezőgépet, hajasbabát, porcelán ét- és kávéskészleteket, triciklit, fa- és fém játékot és még sok száz játékot vásárolhat gyermekének ván fejleszteni az EAK kor­mánya. A mintatartományban mintafalvak épülnek. És ezek­ben is a legfontosabb tenniva­ló: a Nílus vizével újabb te­rületek elhódítása, a Szahara óriási homoktengerétől. Ezen a vidéken már motoros szi­vattyúk emelik ki és jutattják el a vizet az öntözőrendszer pókháló módjára szerteágazó csatornáiba. Másutt, ahol nem futott a gépekre, emberi erő­vel, bivallyal, tevével vagy szamárral hajtott, talán még' a fáraók idejéből származó víz- kiemelők működnek, hogy to­vábbítsák a nagy folyó vizét a termőföldekre. Csak így ér­hetik el, hogy az esőtlen, szomjas vidéken is teremjen a föld. Éppen egy ilyen öreg vízkiemelő masinát akartam lefényképezni, amikor Mah­mud elgondolkozva hozzám fordult: — Nézze, mennyi ember sür­gölődik, serénykedik, hajlado­zik a Nílus-parton. Az egyip­tomi forradalom felrázta és alkotómunkára ösztönözte az embereket. Küzdelemre az életért, a nagyobb kenyérért. Bátran és határozottan kicse­rélte a föld tulajdonosait. Egy jó évtizeddel ezelőtt két és fél millió lakos birtokában mind­össze 777 000 feddán (egy fed- dán 59,29 ár) föld volt, míg kétezer feudális nagyúr kezé­ben tartotta az összes mező- gazdasági földterület kéthar­ben vagy az ember bőrének pórusain keresztül hatolnak a szervezetbe, majd a vérkerin­gésben eljutnak a májba. Ki­fejlődve a hólyag- és bélfala­kat támadják meg, daganato­kat okoznak, vészes vérsze­génységet, nagyfokú fáradtsá­got idéznek elő. Sajnos nem­csak a fürdést teszi lehetetlen­né a Nílus alattomos élősdije, hanem megtámadja a Nílus iszapjában nap mint nap me­zítláb dolgozó fellahot és a folyó vizében mosó nőket is. Kellemetlen betegség ez, az Egyesült Arab Köztársaság or­vosainak egyik legnagyobb gondja, hogy megóvják tóle népüket. Napjainkban Asszuánban, a hatalmas termószetátalakító mű felépülésével az EAK és Szudán népe, megzabolázza a rakoncátlan, nagy folyót. A víz szabályozásával megszünte­ti a júliustól három hónapig tartó árvizeket, azt a majd­nem ötméteres szintkülönbsé­get. amelyet áradásával vagy apadásával a Nílus napok alatt produkálná képes. Az épülő nagy gát és a mesterséges ten­ger, — amely Núbia homokján még ebben az esztendőben ki­alakul — segítségével szabá­lyozni tudják a Nílus vízszint­jét, s a szükségletnek megfele­lően gazdálkodni tudnak majd a Nílus vizével, embermilliók javára. I (Folytatjuk.) FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETI kultúr- és végyes-iparcikkboltokban. (4172) I A bolíviai sztrájkolok győzelme A bolíviai szakszervezeti központ és a kormány között megállapodás jött létre, mely­nek értelmében a szakszerve­zeti vezetők véget vetettek a sztrájknak és felszólították a sztrájkolókat, hogy haladékta­lanul vegyék fel újra a mun­kát. A szakszervezetek han­goztatják, hogy nem mondtak le egyetlen követelésükről sem. A megállapodás öt pontból áll, amely közül a legfonto­sabbak: az erőszaknak áldoza­tul esett sztrájkolok családját kártalanításban részesítik, La Pazban a katonaság visszatér laktanyáiba, a bányaközponto­kat megszállva tartó csapato­kat fokozatosan visszavonják. A hivatalos közlemény be­jelenti továbbá, hogy bezárták a Bolíviai Kommunista Párt hivatalos helyiségeit. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents