Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-27 / 123. szám

Csütörtök, 1965. május 27, 3 SOMOGYI NÉPEA1* Megbízatásukhoz méltóan A múlt héten megalakult a Megyei Termelőszö­vetkezeti Tanács. Ilyen testület még nem működött sem So­mogybán, sem az ország más megyéiben. Életre hívásával az Elnöki Tanács igen fontos köz­érdek követelményei kielégíté­sének szervezeti föltételeit kí­vánta megteremteni: legyen olyan testület megyénként is, amelynek tagjai közvetlen élet- és munkatapasztalataik birtokában képesek az állami szakvezetésnek tanácsot, javas­latot adni a mezőgazdaság fej­lesztéséhez. A testület műkö­dése megkezdődött hát nálunk is. Nem bizottság jött létre, nem intézheti el ennek értéke­lését senki azzal, hogy kézle- gyintve, fölösleges szervnek kiáltja ki már eleve. Nyilván­való, hogy a tsz-tanács majd munkájával állít ki bizonyít­ványt magáról. Ám első lépé­se máris ad eligazítást tevé­kenysége, létjogosultsága elbí­rálásához. Élénk eszmecsere, tartalmas vita jellemezte az alakuló ülést. A testület tagjainak ér­deklődését, felelősségét, ügy­buzgalmát bizonyítja mindez. Nincs módunkban a tanácsko­zás valamennyi mozzanatát rögzíteni, ám néhány főbb kérdéscsoportot okvetlenül a nyilvánosság elé kell tárnunk. Érzékelhettük, nyomon követ­hettük a tanácskozáson a fo­kozatosságot: a testület a helyi tapasztalatokból kiindulva a megyei jelentőségű megállapí­tásokon keresztül eljutott or­szágos figyelmet érdemlő kér­désekig. Ezt a sorrendet követ­ve csoportosíthatjuk az első ülésről szóló tartalmú össze­foglalónkat nú is. A helyi tapasztalatok kö- zül elsőként említhetjük a porrogszentpáliak munka- szervezési gyakorlatát. Ná­luk sem fiatal a tagság, még­is valamennyi munkával ide­jében végeznek. Megfelelő dí­jazási módszert dolgoztak ki. A fiatal traktorosokról külön gondoskodik a szövetkezet. Nagyszakácsiban ugyancsak az anyagi érdekeltséggel érték el, hogy aratás idején a százhet­ven nyugdíjas közül is vala­mennyi munkabíró ember dol­gozzon a gabonaföldön. Bala- tonendréden úgy intézték a dolgot, hogy a fiatalság nyá­rom ne az üdülőkben keresse, hanem találja meg otthon, a tsz-ben egész évben a számí­tását Hasonlóan a díjazás cél­ravezetőbb módszere alkalma­zásának segítségével biztosítot­ták Somogymeggyesen a nö­vényápolás elvégzését. S az eredmény nem váratott magá­ra. A korábbi gaztenger he­lyén évek óta gazdag termést adnak a kapások. Ilyen értelemben tehát a jó tapasztalatok kicserélésének, terjesztésének fórumává vált a tsz-tanácsnak már az első ülé­se is. Bajok, nehézségek, he­lyiek tehetetlenségére való uta­lások is hangot kaptak itt. Az egyik tsz-ben például az elnök és a főagronómus a főkönyve­lő tudta, beleegyezése és egyál­talán megkérdezése nélkül vá­sárolgat alkatrészeket és más anyagokat. Van-e erre a célra pénzfedezet, mit ír elő a lebo­nyolítás szabálya? Ez mit sem érdekli őket. Rossz a vetőgép, nem javították meg a télen, s most kellene vele menni a ku­koricaföldre? Nem a javítás, nehezebb, de gazdaságosabb útját választják, hanem vesz­nek egyszerre két új vetőgépet. Megoldás ez is — csak éppen nem a legjobb. Az ilyen helyen érdemes az illetékeseknek. részleteikben is megvizsgálni­uk a körülményeket. Éltre a tsz-tamács ülésén elhatározás is született: ott volt a megyei tanács mezőgazdasági osztály- vezetője, ő fog intézkedni a szóban forgó ügyben. egyeileg is figyelemre méltó jelzések Követ­keznek a sorrend szerint. He­lyenként a szakosított gépjaví­tás előnyei helyett a hátrányok ütköznek ki. A más járásba küldött traktort késedelmesen hozzák rendbe az adott gép­állomáson. Az igazgatóságnak fontos feladata megakadályoz­ni az ilyen rendellenességeket, nehogy a jónak ígérkező gép­javítási rendszert bárki is le­járassa nehogy némelyek mu­lasztásából szövetkezeteket kár érjen. A termelési szerkezet is vitatéma. A nagyatádi járás­ban például közös megegyezés az irányszámokból adódó fel­adatok arányos és célszerű megosztásának alapja. A labo- di Kossuth elnöke ezt nemcsak szövetkezetében tapasztalta, hanem más közös gazdaságok­ban is. Egyéb észrevétel: a ta­hi járásban is szívesen termel­nének vetőburgonyát. Itt a megyei táj termelési program látszólagos merevségéről van szó. Most nemcsak tanácsi ve­zetők, hanem szövetkezeti el­nökök is hallatták szayukat a vitában. Kadarkúton például arra is különös gondot fordíta­nak, hogy a határnak melyik részébe tegyék a vetési célra való burgonyát Mert nem mindegy ám, hogy milyen a talaj, az éghajlat — és sok más tényezőt is figyelembe kell venni, hiszen nem kisebb dologról van szó, mint a me­gye és részben az ország bur­gonyatermeléséről, vetőgumó­val, étkezési burgonyával való ellátásáról. A sikertelenség veszélyéit vagy csupán a na­gyobb kockázatot magában rejtő helyi érdeknek ezt az igen fontos programot nem le­het, nem szabad alárendelni. A tehénselejtezés bizonyos statisztikai szemlélet miatt nem halad helyenként a kívánt ütemben. Kerethiányra hivatkozva nem engedélyezik ilt-ott a hasznavehetetlen te­henek eladását. Ezzel nehezí­tik a hasznos jószág takar­mányellátását is. A bürokrati­kus merevségre csak magya­rázat lehet, de elfogadható in­dok nem. Az országnak nem statisztika kell, hanem tehén, borjú, tej és hús. Ésszerűen, a tenyésztés, a jövő érdekeit fi­gyelembe véve kell az illeté­keseknek intézkedniük, ás a gyakorlatban dolgozniuk követelte erőteljesen ez a nagy tapasztalaid, az állattartók gondjait jól ismerő, az állat- tenyésztés fejlesztéséért fele­lősséget érző testület. Kapcso­lódik ehhez az üszőkihelyezés néhány fonáksága is. Istálló- zott kaposvölgyi jószágot pró­bálnak küldeni a somogyi ho­mokhátra, ahol a legelőn vagy a gyengébb takarmányon a vemhes üsző egykettőre le- romlana. Ebben a tekintetben is nagyobb megfontoltságra van szükség Vagy itt van az állattenyésztési szaktanácsadói hálózat. Egyik-másik körzeti megbízott csupán azt teszi, hogy időnként megjelenik a tsz-ben, s beírja a helyiektől kapott adatokat. Nem csupán ennyi a dolga! Nem ezért kap­ja a fizetését. E problémák között már ta­lálunk átfogóbb kérdéseket is. Kifejezetten országos szervek figyelmébe ajánlhatók számos más észrevétel. Tavaly előfor­dult például, hogy a szövetke­zeteknek év közben azért kel­lett módosítaniuk tervüket, mert az üszők visszatartására, fölnevelésére külön szabályzat jelent meg. Ne tavasszal vagy nyáron, hanem a tervkészítés idején adjanak ki ilyen hord­erejű rendelkezéseket. A gaz­daságosság, a költségek alaku­lása ugyancsak szóba került a tanácskozáson. Elhangzott olyan megjegyzés, .hogy né­mely termény és termék árá­nak rendezése sokat segítene a népgazdaság szempontjából fontos cikkek kellő mennyisé­gének előteremtésében úgy. hogy a szövetkezet is hozzá­jutna a megfelelő anyagi el­lenértékhez. A megyei vezetés eddig is nagy gonddal foglalko­zott a mezőgazdasági terme­lés irányításával. Ehhez a munkájához mostantól kezdve újabb, hasznos segítséget kap ettől a most alakult testülettől. Tagjainak javaslatai, észrevé­telei a párt- és az állami szer­vek további tevékenységében hasznosulnak majd. A pégy évre szóló megbízatás teljesí­téséhez a tsz-tanács íme hozzá­fogott. Első szereplése bizonyí­ték és ígéret is egyúttal. A termelőszövetkezeti gazdálko­dás múlt évi tapasztalatainak megtárgyalása arról tanúsko­dik, hogy a tsz-tamácsot érde­mes volt megalakítani, mert tagjainak igenis van figyel­met érdemlő mondanivalójuk. S ez biztató ígéret arra, hogy a negyedévről negyedévre ösz- szeülő. vagy időnként munka- csoportokban tanácskozó testü­let a jövőben is hallatja hoz­záértő szavát nagyrészt a me­gye tsz-mozgalmának közérde­kű, legfontosabb kérdéseiben és esetenként országosan is lé­nyeges dolgokban. ÁLLJÁK A SZAVUKAT a Budapesti Aszfaltútépítő Vállalat szántódi dolgozói. A kikötőhöz vezető utat június 1-én átadják a forgalomnak. Ismét az „oroszlánbarlangban“ (II.) Balatonszabadi ellentétek SOKAT ÍGÉRŐ, szépen fej­lődő kertészettel dicsekedhet a balatonszabadi Aranykalász Termelőszövetkezet. A 130 holdból száztízet művelnek ön­tözéssel Egyéves az ötholdas, modern palántanevelő telep — hárommillió forintba ke­rült — a nyolcvan hollandi ággyal és a szaporítóházzal. Sok fiatal dolgozik a ker­tészetben. Marosiak, szabadiak egyaránt. Bényei Tibor kerté­szetvezető »összekeverte-« a népet, nem különülnek el a brigádok. — Körülbelül huszonöt KISZ-korú fiatal dolgozik ná­lunk — mondta —, van egy tizenhat tagú állandó brigá­dunk, többsége KISZ-tag. Munkájukról még nem sokat mondhatok, hiszen kezdő esz­tendő 'az idei. Az bizonyos, hogy helytálltak a hidegben is. Hetenként három, illetve hat napra szerződtek , a ker­tészeti munkások. A »hatna­posok« a KISZ-tagok közül kerültek ki. Itt a telepen nem tapasztaltam ellentétet, megértik egymást a munká­ban. Azt is megemlítette, hogy van a szövetkezetnek egy ti­zenkét tagú szocialista cí­mért küzdő traktorosbrigádja. Kutas József Ez is »kevert«, de nincs szét Levél a Hazafias Népfront marcali községi bizottságához Kedves Barátaim! Elnézést kérek, hogy gondolataimat nem zárt borítékban, otthonukba vagy munka­helyükre címezve juttattam el valamennyi- üknek, hanem a sajtó nyilvánosságát hasz­nálom föl véleményem kifejtésére. Annak reményében teszem ezt, hogy példájukat nem követik más községek hasonló tes­tületet Hogy a tárgyra térjek: egy gyűlésről van szó. Tudom, ilyesfajta összejövetelből általában nincs hiány, jó néhány esetben hasznosságuk is kétes. Az ide hívottak többsége azonban szerintem az átlagosnál kisebb mértékben van elfoglalva társadat, mi megbízatással, ezért is esett Önökre a választás annak idején. Pedig fontos dologról lett volna szó ezen a megbeszélé­sen: a község rendezéséről, szépítéséről és arról, hogy evégből ez a bizottság milyen szervező munkát fejthetne ki, hogyan moz­gósíthatná a lakosságot a társadalmi mun­ka elvégzésére. Minderről azonban nem eshetett szó: a meghívott negyven tagból ugyanis mind­össze ketten jelentek meg. Pedig aznap es­te a tv sem sugárzott műsort, a moziban is középszerű filmet vetítettek. Igaz, sze­merkélt az eső. Nem nagyon, de azért az esőkabát viselése ajánlatos volt. És a ren­dezők — szám szerint öten — hiába vár­tak. Pedig — ahogy a meghívón is jelez­ték — felkészültek a Marcali, valamint a járás többi községe új létesítményeiről ké­szített színes diafilm vetítésére, hogy ezzel is szemléltessék a falvak fejlődését, és újabb tettekre serkentsék a jelenlévőket. A filmeket azért levetítettük, igaz, megle- hetősen nekikeseredve. Ügy gondolom, ha néhány másodpercet szánnak az eset elem­zésére, megértik kedvetlenségünket. Ha ar­ra gondolnak, hogy egy ember rászánja szabad idejét egy előadás összeállítására, ehhez adatokat gyűjt, aztán formába önti; a gépírónő meghívókat sokszorosít, a pos­tás ezeket kézbesíti, gondosan felkészül­nek a vetítésre — és mindez hiába. Gon­doltak-e Önök erre, amikor a bőséges va­csora után kényelmesen cigarettára gyúj­tottak, újságot vagy könyvet vettek a ke­zükbe, vagy éppenséggel egy kis kártya- partira léptek át a szomszédba? Lehet, hogy néhányuknak fontosabb dolga akadt: tanulás, családi elfoglaltság, hivatali mun­ka. De ilyen összejövetel olyan ritkán akad! Vagy valóban közömbösek lennének a községük fejlődése iránt? Ügy gondolom, ezt a föltételezést valamennyien határozot­tan visszautasítják. A kérdésre tehát nem tudok magamnak sem megnyugtató választ adni. így abban a reményben fejezem be levelemet, hogy legközelebb elismerő soro­kat közvetíthetek a bizottság tagjaihoz fe­lelősségérzetükért, amely lelkes, eredmé­nyes, az értekezleteken való pontos és ak­tív részvételen túl a lakosság körében vég­zendő szervező tevékenységben nyilvánul meg. Baráti üdvözlettel: Paál László húzás. Mind több fiatal jön vissza a községbe, s ez a jö­vőben is várható lesz. A kö­zösen végzett munka sokat enyhíthet az ellentéteken. Votin György most végezte el a Kertészeti-Szőlészeti Fő­iskolát, néhány hónapja gya­kornok a kertészetben. A sza­badi alapszervezet kérésére elvállalta a kultúrfelelős te­endőit. Eleinte nagy kedvvel látott hozzá, a közömbösség azonban megtorpantotta. El­mondta. hogy a szabadi alap­szervezetben is vannak prob­lémák. Említett egy-két pél­dát. Nemrégen kapott a sza­badi KISZ-szervezet a járási bizottságtól egy rádiót és egy lemezjátszót. A művelődési házban helyezték el. Két óra múlva már használhatatlan volt a készülék. Valamelyik fiatal elemeit néhány alkat­részt. Fölvetődött a kérdés, hogy egyáltalán érdemes-e valamit kezdeményezni, vagy valami újat hozni Szabadiba. Nagyon szegényes a művelő­dési ház műsora. Azt tapasz­talta, hogy az igazgató valami okból »megvétózza« a KISZ- rendezvényeket. Egy alkalom­mal a Dérvné Színház szere­pelt a faluban. Az előadás után többen megkérdezték, vajon a szabadi fiatalok miért nem próbálnak meg egy-egv darabot bemutatni. Az egvik pedagógus azt válaszolta, hogy nincs is ilyen igényük. Holott éppen nekik kellene segíteniük egy kicsit felrázni a fiatalokat. — Sok — főként anyagi támogatást kapnak a tsz-től — folytatta. — De a viszon­zásról megfeledkeznek. A múlt évben például szűkében volt a tsz a munkaerőnek Háromszor megszervezte e KISZ a gyomlálást. Alig ment el valaki... Így volt ez a növénytermesztésben Is. Min­dent megígértek, de keveset tettek. — A marosi szervezet erő­sebb. Mi a véleménye a két szervezet egyesítéséről? — Nincs különösebb jelen­tősége, csak nagyobb volna taglétszám, s minden marad­na a régiben. Csak egy meg­oldás segíthetne: összevonni a két alapszervezetet, és a tsz kebelében egyesíteni őket. Hasznos lenne ez a szövetke­zetnek is, hisz talán több fia­talt tudnának bevonni a kö­zös munkába. AZ ÖTLET IGEN JŐ, de Votin Györgyön kívül máso kát is foglalkoztatott az < kérdés, hogy hogyan lehetne segíteni a KISZ-en. A taná­csiak egy jól fölszerelt mű­velődési házat szeretnének, mert a régiek már elavultak Van alkalmas telek is e cél­ra. Itt aztán mindent megta^ lálnának a fiatalok: tv-szobát, KISZ-klubot, színháztermet, cukrászdát. Bizonyára szíve sen látogatnák a szabadiak marosiak egyaránt. De hát ez csak az állam segítségével va­lósulhatna meg, mivel a köz-l ségfejlesztési alap 1977-ig be­táblázott A közös, nagy művelődési ház megépítésében látja az orvoslás lehetőségét a szabadi iskola igazgatója, Hozleiter Imre is. — Előbb-utóbb úgyis szük­ség lesz rá — mondta —, mi­vel a kertészet, ha beválik* sok fiatalt foglalkoztat majd. A siófoki gimnáziumba vagy máshova kevesebbet vesznek föl, mint az előző években. Tehát a gyerek kénytelen lesz itt maradni, mert jobban jár* ha helyben fog munkához. — Sehogy sem jó a külön munka — foglalta össze véle­ményét a szabadi Molnár Já­nos. — Először is össze kelle­ne vonni a páros társadalmi szervezeteket. Megfelelő arányban kellene képviseltet­ni a vezetőségekben a két községet. így lenne helyes a KISZ-ben is, az ellentétek csakis így szüntethetők meg. Közös rendezvényekkel, kö­zös célokkal, közös munka­tervvel. Hiszen milyen jól megvannak a gyerekek a ker­tészetben! Miért kell akkor a szervezeti életben elkülönül­ni? Nem idegenek ezek egy­mástól. Véleményem szerint egy agilis KISZ-tagot titkári tanfolyamra kellene küldeni* aztán kellő támogatást adva neki — helyi és járási segít­ségre gondolok — meg kell bízni az összevont KlSZ-szer- vezet vezetésével. Amikor tolmácsoltam Vofrn György ötletét, a tsz KISZ- szervezet létrehozásának gorn dolatát a párttitkár és a tsz- elnök örömét fejezte ki. Vin- cze Imre megjegyezte, hogy jövőre talán arra is lehetőség nyílik, hogy egy titkárt fél- függetlenített állásban alkal­mazzon a tsz. Tizenöt munka­egységet írnának jóvá neki havonta, amiért ellátná az egyesített KISZ-szervezet ve­zetésének teendőit. Az irá­nyítást egy vezetőség venné a kezébe, s egy-egy alkalommal KISZ-csoportként összejöhet­nének a marosiak is. Nem okozna problémát a gyűlések megtartása sem. A tanácsülé­sek példájára — negyedéven­ként kettőt tartanának Sza­badiban, egyet Maroson — megoldhatnák ezt is. JÓK AZ ELKÉPZELÉSEK, most már csak megvalósításuk van hátra. Azonnali gyökeres változást persze nem lehet várni a tsz KISZ-szervezettől, még akkor sem, ha a lehető legnagyobb egyetértésben kezdi meg munkáját. Nehéz feladatuk lesz kezdetben* ezért sok és hathatós támoga­tást kell kapjanak a falu és a tsz vezetőitől. S ha majd megszokják a közös munkát* megismerik szépségeit, rájön­nek arra, mennyire igaza van Végh néni »csónakos« hason­latának. Strubl Márta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents