Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-22 / 119. szám

Szombat, 1965. májas 23. 3 SOMOGYI WBPfeAP Az állomás készen áll BALATONSZENTGYÖRGYI VASUTASOK KÖZÖTT A Balaton-partot hamarosan ellepik az üdülők. Az állo­másokra befutnak a nyara­lókkal, víkendezőkkel tele vo­nalok, harsognak a hömpöly­gő emberáradatot útba igazító hangosanbeszélők; forgalmis­ták szaladgálnak ki és be, vál­tókezelők figyelik feszülten az utasításokat, kapusok szorít­ják vissza a vágányok közé merészkedő utasokat. A Ba- laton-parti állomások vasuta­saira minden nyáron nagy munka vár. A napokban Farkas Lajos­sal, a Vasutas-szakszervezet megyei titkárával Balaton- szentgyörgyön azt igyekeztünk megtudni, hogy ennek az egyik legfontosabb Balaton- parti csomópontnak a vasuta­sai felkészültek-e a nagy for­galom lebonyolítására. A Jadrán expressz és társai Estefelé érkeztünk Balaton- szentgyörgyre. A peron ra­gyogott a tisztaságtól. Máté István állomásfőnököt az iro­dájában találtuk. Elmondta, hogy az igen kevés vágányú csomóponton huszonnégy óra alatt 106 személy- és mintegy 40 tehervonat halad át. Én­nek az óriási forgalomnak zök­kenőmentes lebonyolítása igen nagy terhet ró az ő és mun­katársai vállára. Ügyszólván szüntelenül talpon kell len­niük, emberek élete van ke­zükben mindennap. Itt a leg­kisebb tévedés is katasztrófát okozhat A nyáron tízzel nő az állomáson áthaladó személy- vonatok száma. Közöttük lesz a Prágától az Adriáig közle­kedő Jadrán expressz. Ez lesz, úgymond, a favorit. A legcse­kélyebb mértékben sem sza­bad akadályozni. Szabad jelző­nek kell mindenütt várnia. Ah­hoz, hogy a jelzők a menet­rendben előírt időben mindig szabadot mutassanak, igen ügyesen kell mozgatni a kü­lönféle vonatokat az állomás kevés vágányán. Helyzetkép 19 órakor — Ahhoz, hogy biztosíthas­suk a nemzetközi és a hazai vonatok menetrendszerűségét, jól meg kell szervezni a mun­kánkat — mondta Máté elv­társ. — Megtettük a szüksé­ges intézkedéseket Elkészítet­tük az üzemviteli technológiai tervet. Ennek alapján dolgo­zik a három forgalmistának: Kruzsmár Ferencnek, Kiss La­josnak, lglói Lászlónak a bri­gádja. Természetesen a vezér- igazgatóság is segít bennün­ket. Nagy teljesítményű Die­sel-mozdonyokat és motorokat kapunk. A forgalmi irodába me­gyünk. — Űjdonság ez a távközlő műszerfal — mutattak egy kis gombokkal teli asztalkára. — Megkönnyíti a forgalmista munkáját. Korábban állandóan a falon elhelyezett készülék­hez kellett szaladgálnia »kurblizni« az ügyeletesnek. Most egy gombnyomással meg­kapja a másik állomást. Egy gombnyomás után lehet beszél­ni például a székesfehérvári menetirányítóval, a vonalpa­rancsnokkal is. — Azért, hogy megrövidít­sük a belső utakat, s kedve­zőbbé tegyük a látási viszo­nyokat, kihoztuk a fülkéből a mikrofont is — fűzték hozzá. — Egyébként az idén először német nyelven is tájékoztat­juk az utazóközönséget a sze­relvények közlekedéséről. A forgalmista asztalának közelében fedeztük föl az üzemviteli technológiai ter- vet­— Ez még a régi — adták tudtunkra a vasutasok. — Má­jus 30-án, az új menetrend életbe lépésekor kerül fel a falra a másik, az új. Grafikonok tömege jelzi, melyik percben milyen ese­ménynek kell az állomáson le­zajlani. A táblázat szerint 19 óra előtt néhány perccel az 5821-es, az 1259-es vonat be­érkezett, a 2214-es útban volt. Az állomásnak készülnie kel­lett a fogadására — S ha rendkívüli esemény jön közbe? — Akkor a forgalmistának villámgyorsan át kell szervez­nie a munkát az új helyzet­nek megfelelően, s az egész brigádot mozgósítani kell az új feladat megvalósítására. Kérések a peronon A forgalmi iroda előtt ösz- szetalálkoztunk Zsiborás 1st-1 ván külső forgalmi szolgálat- tevővel és Tóth Ferenc kapus­sal. Beszélgetésbe elegyedtünk. Elmondták, hogy már ismerik a feladatokat. Termelési ta­nácskozásokon foglalkoztak a nyári forgalommal. — Milyen segítségre lenne szüksége az állomásnak? — kérdeztük. — Ki kellene cserélni a megrozsdásodott vízvezetéke­ket — felelték. — Jó lenne az is, ha korszerű jelzőlámpák­kal és vonatinditó jelzőtárcsá­val látnának el bennünket. A petróleumlámpa már kiment a divatból. Szükségünk lenne egy kis rádió adó- és vevőké­szülékre is. Az utóbbi különö­sen megkönnyítené és meg­gyorsítaná munkánkat. E kívánságokat még eggyel szeretnénk megtoldani: növel­ni kellene nyáron a vasúton szolgálatot teljesítő rendőrök számát. A múlt nyáron mind­össze egy rendőr ügyelt fel a fonyód—balatonszentgyörgyi szakaszon. Ez bizony kevés. Így a vasutasoknak temérdek munkájuk mellett még a sza­bálysértőket, főként az ittas embereket is fegyelmezniük kell. Ha van rá lehetőség telje­sítsék az illetékesek ezeket a kéréseket. Minden vasutas, akivel csak beszéltünk, azt mondta, bizto­sak abban, hogy teljesítik a nyári nagy feladatokat — Miért e nagy magabiztos ság Balatonszentgyörgyön? A vasutasok maguk feleltek meg rá. Azt mondták: vala­mennyien együtt dolgoznak hosszú évek óta, összeszoktak, és úgy segítik egymást, mint egy nagy család tagjai. Ezt az idei első negyedév nagyszerű eredményei, valamint az • állo­másfőnök irodájának falán le­vő öt vezérigazgatói elismerés és négy élüzem-oklevél is hí­ven bizonyítja. Szegedi Nándor ELFEKVŐ KÉSZLETEK- POROSODÓ TÍZEZREK Tapasztalatok a siófoki járásban MEZŐGAZDASÁGI nagy­üzemeinkben egyre több új, korszerű gép könnyíti meg a munkát a földeken, a műhelyekben, az állattenyész­tésben, sőt az irodákban is mindinkább szóhoz jut a tech­nika. A modern mezőgazdál­kodásban nélkülözhetetlen a gép. Előfordult azonban, hogy annak idején olyan gépeket is vásárollak a tsz-ek, amelyeket később nem tudtak használni. Kiderüli róluk, hogy nem ar­ra a területre valók, vagy nem termesztenek olyan nö­vényt, amelynek megmunká­lására alkalmas. Szulokon például éveken át hozzá sem nyúltak a burgonyaültetőhöz, mert úgy határoztak, hogy to­vábbra is hagyományos mó­don ültetik a burgonyát. Na­gyon sok helyen láthatunk le­szerelt trágyaszóró pótkocsi­kat, amelyekről levették a szórószerkezetet, s csak szál­lításra használják őket. Ha körülnézünk egy-egy ter­melőszövetkezet gépudvará­ban, raktárában, bizony sok porosodó munkaeszközt, he­verő készletet találunk. Drága pénzen vásárolta meg őket a szövetkezet, s most mégsem veszik hasznukat. Másutt meg talán éppen ezekre a gépekre, illetve alkatrészekre volna szükség. Mi a fölösleges, mit nem használnak a gépek közül: ezt néztük meg a siófoki járás néhány gazdaságában. A JÁRÁSI TANÁCS mező- gazdasági osztálya még az év elején körlevélben kérte a termelőszövetkezetek veze­tőit: jelentsék, milyen fölösle-' tetlenek vetkezet ■ ' Az idén termelnek először takarmányrépát a siófoki Egyetértés Tsz-ben. pen öt holdat vetettek eí ezzel a növénnyel. Kísérletkép­97 KzéiuiKzái'ító üzemel megyénk tsz-eiben az idén Megyénkben először 1963- karmánnyal való ellátása nem Felkészültek a méhészek az akácvirágzásra (Tudósítónktól.) Megyénk 48 méhész szakcsoport­ja és a kaposvári méhész szövet­kezet 1700 tagja készülődik az akácvirágzásra. * A 31 000 méhcsa­lád viszonylag jól telelt, a szak­csoportok többsége már kitelepült az erdőkbe. Először a dél-somogyi, a középrigóci nagy akácosok bo­rulnak virágba, a megye észa­kabbra levő területein egy-két nappal később nyílik az akácvi- rág. A földművesszövetkezetek 44,3 vagon méz átadására szerződtek a szakcsoportokkal és a méhész szö­vetkezettel. Nagyon kell ügyelni a méz jó minőségének megóvásá­ra, mert csak így exportálhatunk belőle számottevő mennyiséget. A Kaposvári Méhész Szakszövet­kezet boltjában elegendő műlép és más szakcikk áll rendelkezésre. Teljes erővel dolgozik, és más me­gyének is szállít a nagybajomi méhész szakcsoport mülépüzeme. A jó felkészülés eredménye min­den bizonnyal sok vagon mézben jelentkezik majd. A FEJÉR MEGYEI BAUXITBÁNYÁK GUTTAMÄSI ÜZEME fölvesz 18—40 év közötti dolgozókat föld alatti bányamunkára. A bérezés fölvételhez szükséges. formája teljesitmény-idöbér. A tanácsigazolás és tüdőszürőlelet Székesfehérvárról autóbuszjárat (95056) ban alkalmazták a hidegleve gős szénaszárítókat. Abban az évben tizenegy ilyen szárítót építettek szövetkezeteink. Az idén már 97 szárító fog üze­melni, ha az újak mind elké­szülnek. Szükséges, hogy gaz­daságaink. megkülönböztetett gonddal törődjenek ezekkel a beruházásokkal. Vajon most, a pillangósok kaszálásának küszöbén hánya­dán állnak szövetkezeteink a negyvenkilenc új létesítmény építésével? Gazdaságaink egy része ko­rábban nem ismerte a hideg- levegős szénaszárítás hasznos­ságát, s emiatt vontatottan ha­ladt építésük. A módszer új volt, tapasztalatokat kellett gyűjteni. A megye mezőgazda­ságainak irányítói több bemu­tatót szerveztek — többek kö­zött a lábodi és a balatonnagy- bereki állami gazdaságban, a somogysziili termelőszövetke­zetben —, ahol gyakorlati is­mereteket is szerezhettek a szö­vetkezeti vezetők. Az idén já­rásonként tanácskoztak azok a tsz-vezetők, akiknek gazdasá­gában először alkalmazzák ezt a módszert. A gyakorlat bizonyított, a tapasztalatok terjesztése ered­ménnyel járt Ma már nem rit­ka az olyan gazdaság, mint például a kadarkúti Szabad­ság. ahol igy vélekednek: »Sajnos, egyelőre még nincs szénaszárítónk, de arra törek­szünk, hogy minél előbb le gyen.« A tagság nagy része tudja, hogy miiven előnyös ez a módszer a szövetkezetnek. A takarmányozásban az egyik legnagyobb gond a kívánt fe­hér jemennviség biztosítása. A hideglevegős szárítás ezen a gemdon enyhít: hiszen míg a hagyományosan szárított pil langósok fehérjetartalma hat százalék, a hideglevegős zárí- tás 11 százalékos fehérjetartal mat biztosít. A múlt évben nagv károkat okozott a mezei pocok. A pil­langósok egy részét ki kellett szántani. Az állatok szálas ta­egy faluban nehézségekbe üt­közik. Tehát nagyon meg kell becsülnünk a pillangós takar­mányt, betakarítására .az idén minden edidginél nagyobb gon­dot kell fordítani. Ebből a szempontból is nagy jelentősé­ge van a hideglevegős széna- szárításnak. A negyvenkilenc létesít­ményt többségében saját erő­ből építik a szövetkezetek. A szénaszárítók jó része készen, vagy csaknem készen várja a kaszálás megkezdését. (A töb­bi között Balatonkilitiben, Ri- nyaújlakon, Balatonszent­györgyön, Somogy váron, Bá- bonymegyeren.) Néhány szö­vetkezetben baj volt a széna­szárítók faanyagával. Bá- bonymegyerre rossz méretű te- tőszerkeziet érkezett, Török­koppány csak igen körülmé­nyes úton tudta elszállítani a Lipótfán kitermelt faanyagot. Többletmunkát okozott ez a szövetkezeteknek. Most azon­ban már az utolsó simítások­nál tartanak, és csaknem min­denütt azt mondják, hogy a kaszálás megkezdésére üzem­kész állapotban lesz a szárító. Répáspusztán, Toponáron, Szennán, Zselickisfaludon és Zimányban némileg elmarad­tak az építéssel. A munka meggyorsítására, az építkezés idejében való befejezésére na­gyon nagy szükség van ezek­ben a szövetkezetekben is, hi­szen ha az első kaszáláskor nem üzemel a szénaszárító, akkor kapacitását ebben az év­ben nem lehet kellően kihasz­nálni. V. M. ges gépük van. Válasz sehorn nan sem érkezett. Mostani kőrútunkon mégis találtunk elfekvő készleteket, amelyek­nek értéke nem is lebecsülen­dő. A ságvári Egyetértés Ter­melőszövetkezetben a nyilván­tartások alapján számba vet­tük a gazdaság munkagépeit. Szigeti László szerelőnek, a tsz műhelyvezetőjének segít­ségével kiválogattuk közülük azokat, amelyeket nem hasz­nálnak. Így akadtunk rá két fejőgépre. Ezekkel a berende­zésekkel alig dolgoztak, most a tejházban állnak. Találtunk egy jó állapotban levő adap­tert az Orkán silóhoz meg egy burgonyaültetőt. Az utób­bi két gépet már nem fogják használni: az adaptert meg az ültetőt kiselejtezték, de nem azért, mert hasznavehe- hanem mert a sző­ném tart rájuk igényt, nem hasznosíthatja őket. Több mint ötvenhatezer forintra rúg az Egyetértés Tsz-ben »előjött« heverő kész­letek értéke. Ádándon öt darab, évekkel ezelőtt vásárolt fejőgép sora­kozik a raktárban. Nyolcvan- ezer forint körüli összeget fi­zettek ki értük, azonban sem­mi sem térült meg a befekte­tésből. A Balatonújhelyi Állami Gazdaságban már elkülönítet­ték a többitől az értékesítésre szánt alkatrészeket. Ezek a munka- és erőgéptartozékok tizenhatezer forintot érnek, s bizonyosan sok termelőszö­vetkezetben használhatnák őket. Található köztük gépi fűkaszához tartozó kaszafej is. Fölösleges munkagépük is van az újhelyieknek: Orkán silóhoz való adaptert kínálnak eladásra. VAN ELFEKVŐ ÉRTÉK gazdaságainkban, ezt bizo­nyítja ez a néhány példa is. Megyeszerte kutatni kell a félreállított, de üzemképes gé­pek után. Nem szabad, hogy elkallódjanak ezek az eszkö­zök. Alkalmas terepen, kedve­ző körülmények között föl kell használni őket. Gyakran tapasztalható, hogy nem használják az RS—09-es esz­közhordozó traktornak a gar­nitúrába tartozó valamennyi munkagépét mert ezek néme­lyikéhez nem jók az adottsá­gok. Értékesíteni kell az ilyen tartozékokat, hogy vala­hol ezeket is hasznosíthassák* dolgozhassanak velük. A med­dő befektetés még senkit sem gazdagított meg, ezt minden­ki tudja. Mire jó hát az adott körülmények között nem al­kalmazható gépek megtartá­sa? Valahol valakik biztosan hasznukat vennék, ezért szük­séges a kallódó értékek fel­tárása a megye mezőgazdasá­gi nagyüzemeiben. Hemesz Ferenc Készülődés a nemzetközi gyermeknapra Úttörő- és kisdobosavatás, majálisok — Egész napos program a gyerekeknek — Ankét a szülőknek a nevelésről lebonyolí­1949 óta május utolsó vasár­napján minden évben megün­nepeljük a nemzetközi gyer­meknapot. Az idén a nőta- nács, a KISZ, a Vöröskereszt, a szakszervezetek, a tanácsok és a művelődési házak az ed­diginél igényesebb programot állítanak össze. A gyermekna­pok hagyományait tovább fej­lesztve az idei ünnepségekre ügy készülődnek, hogy a fel­nőtteket, elsősorban a szülőket elgondolkoztassák, vajon meg- tettek-e mindent a felnövő nemzedék szocialista szellem­ben való neveléséért, fejlődé­sük biztosításáért. A megye csaknem minden járásában ankéton beszélgettek erről a szülők. Foglalkoztak az ifjú­ságvédelem kérdéseivel is. A nőtanácsok rendkívüli vb-ülé­megszervezésóben, tásában. Egész napos program vár a gyerekekre május utolsó vasár­napján szerte a megyében. Azoknál az úttörőcsapatoknál, ahol november 7-én, illetve április 4-én nem volt úttörő- és kisdobosavatás, azt ezen a napon tartják meg. Ünnepé­lyes csapatgyűléseken adják ki a pajtásoknak az expedíciós mozgalom záróparancsát. A kaposvári járás nyolcadikos úttörői megkapják a betétlap­pal ellátott úttörő-igazolvá­nyukat, amely egyúttal aján­lólap a KISZ-be is. Siófokon, Fonyódon járási úttörőtalálko­zót rendeznek, a fonyódiak ha­jókiránduláson is részt vesz­nek. A községekben majálisokat rendeznek a gyermekeknek sen tárgyalták meg a rá luk há-| tréfás játékokkal, versen vek­niié feladatokat. A vb-tagok j kel egybekötve. A ságvári szü- váillalták, hogy egy-egy köz-I lók például szabadtéri »bog- ségben segítenek az ünnepség' rácsgulyásos« majálissal lepik mag a gyermekeket. A memyei gyermeknap szervezésében ka­tonák is részt vesznek, s zász­lót ajándékoznak a pajtások­nak. Több faluban filmeket ve­títenek a gyermekeknek. Két- lielyen a tsz biztosítja erre az anyagi alapot. Kaposváron a központi úttörőavatáson kívül aszfaltrajzversenyen is részt vehetnek a gyermekek. Sok községben ajándékokat — tár­sasjátékot, spartf ölszerelést — kapnak a gyermekközösségek, másutt egyénileg ajándékozzák meg őket. Nem feledkeznek meg a beteg gyermekekről és az állami gondozottakról sem: a nőtanács és a Vöröskereszt aktívái meglátogatják őket. A tabi asszonyok például a ná- gocsi állami nevelőotthon kis lakóit keresik föl. A gyermeknapot este a XX. VIT szellemében rendezett tá­bort* izekkel búcsúztatják a leg­ifjabbak.

Next

/
Thumbnails
Contents