Somogyi Néplap, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-20 / 117. szám

Csütörtök, 1965. május 20. 3 SOMOGYI NÉPLAP IN KEI JÉG ¥ X ETEK Vetnek, sarabolnak és meg­annyi más munkát is végeznek szerte a határban. Az inkei szövetkezeti gazdák sem tét­azoniban egy-két apróságnak látszó, valójában mégsem je­lentéktelen hibát is, amíg nem ienkednek. Észre kell venni! késő. Miért mostoha a legelő? A megyei tanácson kapott tájékoztatás szerint az inkei Rákóczi Termelőszövetkezet egyike annak a negyvennyolc közös gazdaságnak, amely százezer forint vissza nem té­rítendő állami támogatásban részesült száz hold legelő meg­javítására, a fűhozam növelé­sére. A holdankónti ezer forin­tot a legelőre fordított beruhá­zásra és más ezzel kapcsolatos költségek fedezésére veheti igénybe a tsz. Az illetékes me­gyei főelőadó elmondta, hogy ottjártunkkor nem sok jelét láttáik az inkeiek legeiőjavítá- &i szándékának. Az úton, ahol a jószágot kihajtják, az árokba taposták az állatok s hidat, s a karámokat nem javították rO. Inkén a tsz főkönj velőjétől érdeklődtünk a gyepterület ja­vítására tett intézkedésekről. Megtudtuk, hogy a híd és a karámok rendbetételéhez azóta hozzáfogtak, s a fűhozam nö­velésére pontosan utalványoz­ták az erre a célra kapott mű­trágyát. Hogy milyen területre szórták ki, arra nem ad vá­laszt az irodai nyilvántartás. Jelentős összeggel segíti az állam a tsz-eket abban, hogy javuljon takarmányellátásuk, s ezáltal fejleszthessék állatte­nyésztésüket. Az inkeieknek ésszerűbben és idejében kelle ■ ne felhasználniuk a kapott pénzt. A legelők használható­vá tételéről — a híd és a ka­rámok rendbe hozásáról — már jóval korábban kellett volna gondoskodniuk. A műhely kihasználásáról A termelőszövetkezetnek két éve van gépműhelye, így csu­pán felújításra és főjavításra viszik traktoraikat az Iharos- berényi Gépállomásra. A gép­állomás igazgatójának az a véleménye, hogy az inkeiek műhelyében az eddiginél több gépjavítást is végezhetnének. Szerinte a jelenlegi munkák­hoz mérten sok a szerelő, a műhelyt jobban is ki lehetne használni. Mit mondanak ezzel szem­ben a tsz-ben? Azt, hogy a tíz traktor, az egy tehergépkocsi, a sok munkagép javítása, kar­bantartása éppen elég felada­tot ró a műhelyre, tehát nem lehet szó »üresjáratról-«. A három szerelő, az egy kovács és a két bognár talál magá­nak elfoglaltságot — ez a szö­vetkezetiek véleménye. Csak szakemberek dönthetik el, hogy teljesen kihasználják-e műhelyüket az inkeiek. Az azonban elgondolkoztató, hogy az Iharosberényi Gépállomá­son a tervezettnél hússzal több mühelymunkást kell alkalmaz­niuk az idén, hogy elvégezhes­sék a javítási munkákat a csurgói járásban, rendbe te­hessék a szövetkezet gépeit. Ha a Rákóczi Termelőszövetkezet műhelyének kapacitása elbírja, könnyítsenek a gépállomás gondján: lehetőségeikhez mér­ven vállaljanak ők is javítást, karbantartást. Ez nekik is megéri, és más szövetkezetek gépeinek üzemeltetését is elő­segíti. Hernesz Ferenc Szolgáltatóbrigádot alakítottak a nagybajomi kisiparosok A nagy bajomi kisiparosok legutóbbi taggyűlésükön úgy döntöttek, hogy az eddiginél többször végeznek szolgáltató- munkát azokban a községek­ben, ahol nincs kisiparos. Szol­gál tatóbrigádot alakítottak. A brigád egy napra Kakpusztá- na látogatott el. Műhelyüket, melyet a földművesszövetkezet vendéglőjében rendezték be, a hatszáz lelkes puszta lakói kö­zül sokan fölkeresték. Vas Lajos 72, Dombai Lajos 73 éves kisiparos 13 lábbelit ja­vítóit ki, Budvig László 30 haj­vágást és 13 borotválást vég­zett. Sok munkája volt Pálfi István szobafestőnek, Németh József kőművesnek, Juhász Károly asztalosnak, Hortobá­gyi István fényképésznek is. Több kedves epizód tette emlékezetessé a brigád számá­ra a Kakpusztán eltöltött na­pot. Kovács József né arra kér­te a kisiparosokat, menjenek el lakására, nyírják meg, s fényképezzék le két kisgyer­mekét. A vendégek szívesen teljesítették a kérést. A fiatal- asszonynak így nem kellett a 14 kilométerre levő Nagyba­jomba utaznia gyermekeivel. A szolgáltatóbrigád munká­jához sok segítséget nyújt Ká- nyási Kálmán, a nagybaj ormi földművesszövetkezet ügyveze­tő elnöke. Apák napja Kapospulán (Tudósítónktól.) Csak néhány hónapja alakult meg a nötanács Kapospulán, de máris nagy tekintélye van. Mind az ismeretterjesztő, mind pedig egyéb rendezvényeik népszerűség­nek örvendenek. Legutóbb apák napját rendeztek a faluban. Vasárnap este megélénkültek az utcák. Ünneplőbe öltözött édes­apák, családtagok igyekeztek a művelődési otthonba. Először az iskolások, majd a KISZ-esek és az asszonyok köszöntötték az édes­apákat. Az asszonyok nevében Horváth Józsefné, a nőtanács ve­zetőségi tagja mondott üdvözlő be­szédet. Az ünnepeltek nevében Bí­ró Imre és Tóth Sándor köszönte meg a megemlékezést. Az ünnepély után a nőtanács halászlével kedveskedett a megje­lenteknek, majd a művelődési ott­hon tánczenekara szórakoztatta a vendégeket. Tegnap és ma Párttitkárok találkozója A környék termelőszövetke­zeti párttitkárai tegnap egyna­pos tapasztalatcserén vettek részt Kastélyosdomibón, ma pe­dig a barcsi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben találkoz­nak a környékbeli közös gaz­daságok alapszervezeti titká­rai. Mandik Béla, a Barcsi Já­rási Pártbizottság első titkára elmondta, hogy negyedéven­ként szerveznek ilyen látogatá­sokat. Minden alkalommal más-más gazdaságba mennek el a párttitkárok. A tájértekez­leten a vendéglátó alapszerve­zet titkára tájékoztatja a láto­gatókat a szövetkezet gazdasá­gi helyzetéről, az időszerű munkák állásáról, a munka szervezéséről, a pártszervezet tevékenységéről. A vendégek ezután végigjárják a határt, megismerik a szövetkezet tag­jainak véleményét. A tapaszta­latokat megvitatják. A barcsi járásban ez is egyik formája a pártmunka, a terme­lés, a gazdálkodás jó módsze­rei terjesztésének. SILÓZZÁK AZ ŐSZI TAKARMÁNYKEVERÉKET BÁRDUDVARNOKON Kalászba szökött az őszi ke­verék, itt az ideje betakarítá­sának. A bárdudvarnoki Mun­kásőr Tsz-ben az őszi takar­mánykeverékből mintegy hét­ezer mázsa silóra számítottak. Minthogy azonban a rozzsal kevert bükköny néhol eléri a két métert is, előreláthatólag jóval többet takaríthatnak be tervezettnél. Igyekeznek is vele, hiszen ez adja majd a szarvasmarhák téli silótakar­mányának több mint három­negyed részét. Sürgeti a beta­karítást az is, hogy a kalász­ba szökés után hamarosan megindul a rostosodás, az erő­sen rostos növény pedig nehe­zebben emészthető, sokat ve­szít értékéből. A tápanyagérték növelésére huszonhat hold fü­ves lóherét kevernek a silóba. Szerdán reggel a gépállomás két silózógépe mellett munká­ba állították a szövetkezet si­lókombájnját is. A gépállomá­si brigádvezető mellett ott van a szerelő is, hogy az esetleges meghibásodásokat gyorsan ki­javíthassák. A pártszervezet a szövetkezeti demokrácia őre A közös gazdálkodás évei nemcsak a határ külső képé­ben s távolról sem csupán a gazdálkodás anyagi eredmé­nyeiben hoztak változást, ha­nem a gazdák szemléletében is. A szövetkezeti gazdálkodás gyakorlata nyomán a múlt ködében veszett egész sor szo­rongást keltő balhiedelem, amelyekkel terhelten kezdték a szövetkezetek tagjai az új életet. Nem állíthatjuk, hogy ma már minden szövetkezeti tag megtalálta helyét a kö­zösben, de senki sem tagad­hatja, hogy ma milliónyi — hajdan magának élő — pa­rasztgazda sajátjává vált a tudat, hogy társaival együtt gazdája, tulajdonosa a szövetkezetnek. Nem magától ment végbe ez a változás. A kommunis­ták, a szövetkezeti pártszerve­zetek szívós, kitartó munkája kellett ahhoz, hogy a dolgozó parasztok rendszeretete és igazságérzete a demokrácia »megtanulásával«, a »beleszó­lás« lehetőségének és hasz­nosságának fölismerésével pá­rosuljon. Évek munkája kel­lett ahhoz, hogy a szövetke­zeti tagok az elnökben, a fő- agronómusban, a brigádveze­tőkben a bizalmukkal meg­tisztelt gazdasági- vezetőt lás­sák, aki társuk a gazdálkodás­ban, megbízatása folytán ve­zeti a közös ügyeket, de egyébként mindenért felelős a tagok előtt Ha most azt mondhatjuk: a közös gazdaságok tagjainak többsége a szövetkezet lénye­géből fakadó demokratikus jo­gok tudatában él és dolgozik, az mindenekelőtt annak kö­szönhető, hogy pártszerveze­teink — kötelességüknek megfelelően — őrködtek afö­lött, hogy mindenütt megtart­sák a szövetkezeti demokrácia elvét. A kétségtelen eredmé­nyek ellenére mégsem állít­hatjuk, hogy a pártszerveze­tek kimerítették azokat a le­hetőségeket, amelyeket a de­mokrácia helyes alkalmazása a gazdálkodás fejlesztésében, a vezetők munkája hatékony­ságának fokozásában, a tagok tudatának ' formálásában nyújt. A szövetkezeti demok­rácia kibontakoztatásához az­zal nyújtanak a legnagyobb segítséget a kommunisták, ha mindenekelőtt a pártszerveze­ten belüli demokráciát bizto- sítják. így mutatnak példát a szövetkezet egész tagságának. A szövetkezeti pártszerve­zet ellenőrzést gyakorol a Kilencszáz úttörő táborozik o nyáron a kaposvári járás balatonlellei táborában Június 14-én nyitja meg ka­puit a kaposvári járás úttörő­tábora Balatonlellén. A pajtá­sok a második nyarat töltik az idén saját táborhelyükön. A váltótábor első csoportjában MÁJUSI VÁSÁR A SOMOGY MEGYEI IPARCIKK-KISKERESKEDELMI VÁLLALAT SZAKÜZLETEIBEN május 20-tól június 5-ig 30—40 — 50 százalékos árengedménnyel. Most vásároljon olcsó áron! választék! Karton/m Daisy müselyem/m Műselyem twill/m Tiszta selyem santung Női kartonruha Női Präge kartonruha Női ruha, twill Bébiruha, piké Leánykaruha, karton Bakfisruha, ripsz 34,50 Ft helyett 20,70 Ft Bakfisruha 85,— Ft helyett 51,— Ft 43,20 „ 99 25,90 „ Férfifélcipő 270,- „ 99 162,- „ 60,— „ 99 36,— „ Női s/.aucial 152,— „ 99 91,20 „ 160,- „ 99 96,- „ Férfiing, hosszú ujjú 102,- „ 99 61,20 „ 120,- „ 72,- „ Férfi Alperl ing 98,- „ 99 68,60 „ 160,— „ 99 96,- „ Fiúing, hosszú ujjú 47,- „ 99 28,20 „ 220,— „ 132,— „ Fiú pólóing 28,— „ 99 16,Sü „ Fiúgarbó 26,— „ 99 15,60 „ 60,— „ 99 36,— ,, Lányka habselyem nadrág 14,- ,, 99 8,40 „ 71,- „ 99 42,60 „ Bakfis bánion fürdőruha 160,— „ 99 80,— „ 90,— „ 99 54,- „ Női nylon hálóing 21«.- . 99 129,60 „ (94840) száznegyven őrsvezetőt képez­nek ki. Augusztus 25-ig nyolc turnusban hétszázötven úttörő táborozik Lellén. A járási úttörőelnökség fel­készült a nyárra. Jelenleg az étkezőhelyiséget és a konyhát építik körülbelül százezer fo­rint költséggel. Ezzel együtt már mintegy négyszázezer fo­rintot ruháztak be a balaton­lellei táborba. Az építkezés költségeinek fedezéséhez az úttörőcsapatok társadalmi munkával járulnak hozzá. A KISZ-esek a tábor rendbetéte­lét, parkírozását és a kerítés elkészítését vállalták. A táborban szórakozás, pi­henés, de sok munka is vár a pajtásokra. A táborvezetők már kidolgozták a programot. Bevezetik a tábori próbát. Ez lesz a tábori élet gerince; min­den feladat, amelyet a táboro­zok végrehajtanak, valamelyik próbakövetelményhez kapcso­lódik. A követelmények között szerepel a VIT-tel kapcsolatos vetélkedőn, karneválon, tábor­tűzön való aktív részvétel, a táborhely környékének földe­rítése, húszéves fejlődésének kutatása. Ez utóbbi a múlt évi expedíciós munka folytatása. A tábori próba a felnőtt veze­tőknek is segítséget nyújt az úttörőcsapatokban folyó év kö­zi próbázások szervezéséhez. gazdasági vezetők munkája, tevékenysége, vezetési mód­szere fölött. A pártszervezet sohasem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a demokrácia a szövetkezetekben: nem formaság, az a szövetkezet vezetésének legfontosabb elve, egyúttal a jó gazdálkodás elengedhetet­len emelője. Ennek megtartá­sára ösztönözni az egyik leg­fontosabb kommunista köte­lesség a szövetkezetekben, írott szabályok rögzítik a szövetkezet vezető szerveinek, a közgyűlésnek, az igazgató­ságnak, az ellenőrző bizott­ságnak, az elnöknek jogkörét és feladatát. Vezetni általá­ban nem kis feladat, demok­ratikusan vezetni pedig mű­vészet. Nos, a legjobb szö­vetkezetek vezetői már meg­tanulták a módját, miként le­het a szövetkezeti demokrá­ciában rejlő lehetőségeket a leggyümölcsözőbben felhasz­nálni. Hányszor találkozhatunk mégis elnökökkel — főleg nagy munkaidőben —, akik a hozzájuk fordulókat azzal há­rítják el: »Ugyan, hagyjál, barátom, hiszen azt sem tu­dom, hol áll a fejem, annyi a gondom!« Pedig ha a kommu­nisták az ilyen elnöknek azt tanácsolják, hogy gondjaival forduljon a tagokhoz, biztosan sikerülne megosztani a gondo­kat, a feladatokat. Van olyan végletes eset is, amikor az elnök — ha kell, ha nem — közgyűléssel szavaztat meg minden intézkedést, hogy ne kelljen neki magának vállal­nia a felelősséget. Egyik nem él, a másik visszaél a demok­rácia lehetőségeivel. Világos, hogy azok a vezetők gondol­kodnak helyesen, akik iga­zukról igyekeznek meggyőzni a tagokat: érvelnek, vitatkoz­nak helyesnek ítélt elgondol­kodásaik mellett, de tanulnak is a tagoktól, fölismerik a jó­zan, tárgyilagos javaslatokat, s képesek saját elgondolásai­kat a többség akaratával egy közös akarattá ötvözni. A szövetkezeti demokrácia megtartása vagy meg nem tartása természetesen nem az évszakok függvénye. Mégis némi megengedhető túlzással mondhatjuk: a najry munkák ideje a demokratikus vezetés próbája a szövetkezetekben. Télen nemigen szokott baj lenni. Amíg a határt hó borítja, a legtöbb szövetkezet tagjai órá­kig is elvitatkozgatnak a vég­zett munka tanulságairól, az újabb célokról. S bár a veze­tőknek jócskán adnaik munkát tétén is a zárszámadás, a terv- készítés és a napi gondok, mégis gyakran módját ejtik, hogy szót értsenek a tagokkal is erről-arról. S tökéletesen helyénvaló, ha a tagok azt akarják, hogy nyáron is legyen szavuk, akkor is beleszólhassa­nak a vezetés ügyeibe, meg­jegyzéseikkel, javaslataikkal segítsék a közöst, s ellenőriz­zék választott képviselőik út­ján, hogyan sáfárkodik a ve­zetőség a közösség vagyoná­val. A legjobb szövetkezetekben a pártszervezet még a munkák dandárja idején is talál módot a tanácskozásra a tagokkal, őr­ködik azon, hogy minden ve­zető igazodjék a demokratikus vezetés követelményeihez. Amikor a kommunisták tag­gyűlésükön beszámoltatják az elnököt vagy az agronómust egyes folyó munkák helyzeté­ről, s ha olykor figyelmezte­tik is egyik-másik vezetőt a demokrácia követelményeinek megtartására, akkor az egész szövetkezeti tagság érdekében teszik ezt Itt-ott előfordul, hogy né­melyik szövetkezeti vezető — főleg akinek vezetési gyakorla­tában eluralkodott a parancsol­gatás — nem szívesen veszi, ha a pártszervezet vezetősége vagy taggyűlése beszámoltatja őket. Nos, a pártszervezetek, a kommunisták helyesen teszik, ha ilyen esetekben a felsőbb pártszervek segítségét is igénybe veszik, hogy választott vezetőiket a demokratikus ve­zetés módszereire szoktassák. A szövetkezetben nincs helye parancsolgatásnak és parancsokkal igazgató veze­tőknek. Ott csak egyetlen pa­rancs létezik: a közösség érde­ke és akarata. Csak a demokratikus veze­tés ad lehetőséget és erkölcsi alapot ahhoz, hogy a szövetke­zet vezetői következetesen harcoljanak az olyan szemlélet és gyakorlat ellen, amely a szövetkezeti demokráciát anarchiává akarja változtatni. Némelyek száján még ma is könnyen kiszalad a meggondo­latlan mondás: »Nem érdekel, nem az enyém!« Az ilyen szem­lélet és gyakorlat természete­sen ugyanúgy sérti a közösség érdekeit, mint a parancsolga­tás, ezért érthető, hogy a kom­munisták ez ellen is harcol­nak. Őrködni nagy munkák ide­jén afölött, hogy a szövetke­zet tagjainak véleménye, javas­lata vagy kritikája meghallga­tásra találjon, igen fontos kommunista kötelesség a szö­vetkezetekben. Ahol minden tsz-tag érzi, hogy gazdája a szövetkezetnek, józan, tárgyi­lagos véleményének súlya van, ott jó a hangulat akkor is, ha sűrűsödnek a tennivalók. S a jó hangulat nemcsak önmagá­ban jó, hanem arra is, hogy szélesre kibontakozzék a szö­vetkezeti gazdák alkotó kezde­ményezése. Formálni, védeni a demokratikus légkört a szö­vetkezetekben pártunk tagjai­nak nemcsak kommunista kö­telességük, hanem olyan tett is, amely később gazdag termést hoz a közösség javára. Tóth Pál Bélre- és ifjúsági találkozót rendez május 30-án a barcsi já- rási KISZ-bizottság. Az ünnepi szónok Dezséri László, az Orszá­gos Béketanács főtitkára lesz. A találkozón a jugoszláviai Verőce fiataljai is részt vesznek. Este VIT-bált rendeznek. Gyijtsiink gyöngyviráglevelet! Minden mennyiségben értékesíthető a földművesszövetkeze­teknél, vagy az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat gyűjtőhelyein. (4865)

Next

/
Thumbnails
Contents