Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-09 / 84. szám

Egészségügyi Világnap A z Egészségügyi Világ- szervezet, a WHO, április 7-én arra hívta fel földünk lakosainak fi­gyelmét, hogy a himlő (va­riola) még napjainkban is fenyegető veszélyt jelent az emberiség számára. Bár több mint másfél évszázad telt el azóta, hogy Jenner elvégezte az első védőol­tást a himlő ellen, még mindig léteznek Ázsiában, Afrikában és Latin-Ameri- kában hatalmas területek, ahol a himlő továbbra is nagymértékben terjed. Az országok egészségügyi kormányzatait ugyan nem­zetközi egyezmények köte­lezik arra, hogy himlő vagy himlőre gyanús megbetege­dés esetén 21 érín bel"l táviratban értesítsék az |ore3 hangszerem kívül alig AZ MSZMP MEGYEI PI70TTSAGA A MEGYE! TANACS LAPJA ,U ÚTJA Tótújfalu boldogulásának kezdete is — akár a többi ma­gyar falué — egybeesik a fel- szabadulással. "Ez a Dráva-parti falu 1945 előtt az ország legelmaradot­tabb, legelhanyagoltabb, a horthysta nemzetiségi politika .eredményeit” szegénységével hirdető faiu volt: grófi, bírói birtokok cselédjei vagy köz­alapítványi kishaszonbérlők lakiak. Megközelíteni csak jó időben lehetett, s a kultúrához negyedévenként 140—170 pen­gőt kellett "fizetni, két tehén árát. Másra aztán nem is ma­radt egy fillér sem ... Nem véletlen, hogy minden évben napszámba indultak a falu lakói gróf Jankovic;t det- kováci uradalmába meg gróf Andrássy birtokára. S a fizet­ség? — Két mazsa búzáért dol­goztunk egész hónapban. Meg kosztol is kaptunk persze a derék v— gt.V; r'°''e' '’ti1 ott Egészségügyi Világszerveze­tet, mégis csak tájékoztató jelegűnek szabad tekinte­nünk a jelentéseket egyes, a gyarmati sorból nemrég felszabadult országok fejlet­len egészségügyi hálózata miatt. A nyilvánvalóan nem teljes jelentések így is évente mintegy 100 000 hirn­los megbetegedésről és 25 000 halálesetről számol­nak be. Az utóbbi öt esztendőben bejelentett megbetegedések 00—90 százaléka Ázsiában, 10—30 százaléka Afrikában, a többi pedig Latin-Ameri- kában fordult elő. Európá­ból az 1959—1963 közötti években összesen 350 meg­betegedésről érkezett jelen­tés. A himlő »behurcolásá- nak« lehetősége állandó készenlétet követel az egész­ségügyi szervektől, melyek csak akkor tudnak eleget tenni feladatuknak, ha is­merik és ismertetik a him­lő járványtani sajátosságait. A fertőzés kórokozója a himlő vírusa, forrása a be­teg ember, aki fertőzőké­pes a lázas szakasz kezde­tétől a jellegzetes liimlős pörkök lehullásáig. A be­teg minden váladéka fertő­ző, és különösen gyorsan ter­jedhet a betegség cseppfer­tőzés útján. Magyarország — az euró­pai országok közül az elsők '•özött — 1876-ban kötele­zővé tette a himlő elleni ódőoltást. Hazánkban je- •nlcg a himlő elleni köte- 1 ózó oltást a 12 hónapos tort betöltő csecsemőknél, íz újraoltást pedig a 12—13 íveseknél végzik el. Az oltás útján' szerzett védettség néhány esztende- tekinthető teljes értékű­lek, majd idővel csökken, ezért azokat az egyéneket, ikik foglalkozásuknál vagy beosztásuknál fogva a him- 'ő behureolésa esetén íertő- snek lehetnek kitéve, háromévenként újraoltás­ban kell részesíteni. Azokat a magyar állampolgárokat, akik olyan állam területére utaznak, ahol himlő megbe­tegedés van, és mindenkit, aki Európán kívüli ország­ba utazik, himlőoltásban részesítenek, és mi is nem­zetközi igazolványt követe­lünk minden olyan külföl­ditől, aki himlős területről vagy Európán és Észak- Amerikán kívüli országból érkezik hazánkba. Dr. V. P. Új könyvek Az Európa Könyvkiadó adta közre Tinyanovnak, a népszerű szovjet írónak két kisregényét, A viaszfigura és A kiskorú Vitusis- nyikov ciműeket egy kötetben. Tenger és alkonyég között címmel jelent meg Algernon Charles Swinburne verseskötete. A Szépirodalmi Könyvkiadónál Jelent meg Dormándi László el­beszéléskötete A hórihorgas és a köpcös címmel. A Magvető Kiadó adta közre Kende Sándor pécsi írónak El­árult élet című új, olvasmányos cs érdekes regényét. A történelem futószalagán címmel antifasiszta lirai antológia jelent meg. Fábián Zoltán novetlás kötete Déltől haj­nalig címmel jelent meg. A Gondolat Kiadó Kis Zenei Könyvtár-sorozatában jelentette meg Üjfalussy József tanulmány- kötetét Bartók Béláról két kötet­ben. helyi tamburás zenekar j leves, délben bab, este krump­li, n—sn-p meg i.r^oj, krumplival kezdődött a nap Ha valamelyik jószág kitörte a lábát, a húsát nekünk adták, de a hátsó combját azért az öreg Király majergazda így is kikanyarította. — Az étkezés? . . ti*» .»rról lehetne beszélni — veszi át a . ai. mer­tük csak a kukoricásat; cukrot tíz család hetenként tíz dekát fogyasztott; az asszony meg úgy küldte a boltba a gyere­ket, hogy itt van egy tojás, hozzál érte cukrot, élesztőt ami-1 meg egy doboz gyufát is .. fűzte valami. Apró ablakos viskók, vályogházak. Fény, be­tű alig: ez volt az élet.» A községi tanácselnök iro­dájában felolvasom egyik he­tilapunk cikkének részletét. Hárman hallgatják. És helye­selnek. — Így igaz minden, élethű, mintha itt születeti, ne velkedett volna az újságíró kö­röttünk. olyan szoi: ax iAy-í...u v»- A buzakenyeret nem Rettenetes érzés lehet, kor valakinek titkolnia kell az anyanyelvét. Tótújfalu lakói — túlnyomórészt harvót erede­tűek — megjárták ezt a kálvá­riát. Tilos volt az anyanyelv az iskolában, a közhivatalban, nemkülönben Kopüovics József főjegyző úrnál Lakácsán — pedig tudott ő horvátul, nem is rosszul —; könnyen a sze­mébe vágták az embernek: buta horvátok, vadrácok. Mit jelent 1965-ben nemze­tiséginek lenni Magyarorszá­gon? Az egykor vadrácnak neve­vett, javakorabeli férfi, Po- szovácz Antal fogalmazza meg a választ: — Azt, hogy büszkék va­gyunk, mert két nyelven be­szélünk ..; Községi monográfiája nincs i falunak; a régi öregek úgy tudják, hogy őseik valamikor a Száva környékéről vándorol­tak ide. Egy 1939-ben kiadott dunántúli monográfia is csak annyit tud Tótújfaluról, hogy neve Pass. Wyfalw alakban már 1479-ben előfordult. A zse­lici apátságnak is voltak itt birtokai. A török háborúk alatt elpusztult a falu, és csak a XVIII. század elején települt újra horvátokkal. Földesura mindvégig az apátság maradt. — Nekünk meg fejenként egy hold föld se jutott — ger­jed haragra az emlékezés per­ceiben Kovács Pál. — Lélek­számúnk olyan hatszáz körül mozgott a két háború között, és ehhez négyszáznyolcvan hold szántóterület tartozott. Volt persze Itt vagy hétszáz holdas közalapítványi birtok, kishaszonbérletben gondoztuk, minden negyedévben fizettük érte a bért, ha futotta a bevé- 1 élből, öt hold bérleményért Zsír helyett tökmagolajial főz- ttir.K, és ha a feleség babot csi­nált vagy krumplit, ann.-u bi­zony bab- meg krumpli íze ma­radt, nem bolondította meg semmi Mondjam még? sukat délszlávnak mondják, de hazájuk Magyarország •-- S .v oyo'' ' 1' a nyelvünket, senki sem nézi iS S^...r.cfli,iiSw.,Vqt. Aí. í j.t J.^­ban horvát nyelvórákon oko­sodnak gyermekeink. Szoká­sainkat nem ki. k’»l'lí­ránk egyenrangú a magyar kultui Ú « ciL. 4.Í. / V. dl galmazva: egyenlők lettünk — mondja Kovács Pál. A stabil tsz 1959-ben alakult meg a faluban, azóta egyenes ívű a fejlődés. A munkaegy­ség értéke évről évre növeke­dett — tavaly már 50 forintot ért —, és ezzel párhuzamosan gyarapodott a közös vagyon is. A kövesutat 1945 adta a vil­lannyal, az orvosi rendelővel, a művelődési házzal egyetem­ben. A hivatalsegéd így fogalmaz az útról: — Az életet jelenti. Hosszú volt Tótújfalu útja az útig. Ök ezzel nagyszerűen le tudják mérni a fejlődést. Mindennél kézenfoghatóbb magyarázat. Polesz György ramjában. Háziasszonyok klubja a Latin ka Művelődési Házban A városi nőtanács kebelében már hosszabb ideje működik, de helyiség hiányában hol itt, hol ott tartotta meg összejöve­teleit a háziasszonyok klub­ja. Szerdán délután megtartott rendezvényükön új, állandó otthont kaptak a Latinka Mű­velődési Házban. Itt tartják ez­után kéthetenkénti összejöve­teleiket. Löttel István, a művelődési ház igazgatója mintegy fél­száz háziasszonynak mutatta meg a klub helyiségeit, ismer­tette a szórakozási, művelődési lehetőségeket, majd műsor kö­vetkezett. Olsavszky Éva, a Csiky Ger­gely Színház tagja Szimonov Várj reám című költeményét majd Kozma Ilyen vagyok cí­mű dalát és a Koldusopera egyik részletét adta elő. Ez­után a Latinka Művelődési Ház irodalmi színpadának és a Táncsics Gimnázium kama­rakórusának számaiból össze­állított műsort hallgatták meg a háziasszonyok. Áprilisban és májusban ki­rándulás, tárlatnézés, ismeret- terjesztő előadások, az ősztől pedig irodalmi, zenei és tör­ténelmi előadássorozat szere­pel a Latinka Művelődési Ház háziasszonyok klubjának prog­Mosí üres a tótújfalui utca, alig látni embert, dologidő i ár. Legutóbb, amikor itt jár­tam, nagy volt a forgalom, délszlavnapot tartóit a négy -í-OKon község. Sok volt a fiatal is Hazajöttek erre a taíalko- zera a úiákoK, a gumriziumu.c ;s inas magasabb iskolák ta- au lói. Schutzmann G'jó'gj tanács­elnököt kérem u súrolja el, hogy ki merre jár a fa'.u ;£jai közül. — Megenged egy térő! ? Azt mondanám előbb, hogy a febzabadulás előtti húsz év­ben mindössze ketten jutottak el innen polgáriba. Most Po- szovácz Mária Pécsen jár az orvosi egyetemre, Szekeres György erdőmérnök lett, Viro- vácz Márk tanár, Virovácz Jó­zsef katonatiszt, Sulin József végzős orvos, több mint tízen középiskolások, heten ipari ta­nulók. A »vadrácok- utódai. És a gyerekek taníttatására, úgy látszik, nesm megy rá a vagyon, a ház. Régen padló csak a tanítói lakásban meg a kocsmában volt, ma parket­táznak Tótújfaluban. 1945 óta negyvenkét ház épült, a régie­ket kivétel nélkül átalakítot­ták, és zsúptetős csak egy ma­radt, de ott van már mellette a cserép, nem sokáig rontja a faluképet. Eltűnt a háromlábú szék, a tornyos ágy is: új, mo­dem bútor a divat. Kárpito­zott, szépen fényezett. így íródik a történelem ... A HARMADIK ÖTEZER Tótújfalut 1965-ben száz- nyolcvan család, ötszázhatvan­három ember lakja. Származá­Trak toros csárda A somogyszili Petőfi Tsz-'ien már a harmadik ötezres csoport naposcsirkét nevelik az idén. Az első ötezer hús­csibét nyolc hét után adták át a Baromfiipari Vállalat­nak egy kg-os átlagsúlyban. Megkezdődtek a III. Barátság hídja nemzetközi fotókiállítás előkészületei A Kaposvári Fotoklub két- jat pedig G. Shoihov (Kaü­évenként megrendezi a Barát­ság hídja című nemzetközi fo­tókiállítást. A III. Barátság hídja kiállítást hat ország egy- egy fotoklubjának részvételé­vel május 9—16 között ren­dezik meg a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtárban. A kiállítás része a felszaba­dulási évforduló ünnepségso­rozatának. Ötvenhat szerzőtői összesen 157 fotó érkezett a kiállításra. Bulgáriát egy szer­ző 4, Csehszlovákiát kilenc szerző 24, Jugoszláviát tizen­egy szerző 30, Lengyelországot hét szerző 28, Somogyot tizennégy szerző 44 és a Szov­jetuniót tizennégy szerző 21 fotója képviseli. Több beneve­ző ország fotoklubjának kol­lekciója nem jött meg idejé­ben, ezek versenyen kívül ve­hetnek részt a kiállításon. Szerdán délután Réti Pálnak. a Magyar Fotóművész Szövet­ség tagjának elnökletével ösz- szeült a zsűri a képanyag el­bírálására. 97 képet fogadtak el a kiállításra, és a díjakat a következőknek ítélték oda: Az első díjat Ivó Eterovic (Belg­rádi Hazám, édes hazám című alkotása nyerte el. A két má­sodik díjat Vladimir Skoupil (Bmo) Ritmus és Jávori Béla (Kaposvári Fotoklub) Parti Vkbér, a három harmadik dí­nyin) Az épület csipkéi, V. Vasic (Belgrad) Pegi II. és Pé­ter János (Kaposvári Fotoklub) Kvartett című képének ítélték. A zsűri oklevéllel jutalmazta Bane Dordevic (Belgrád) Port­ré II., A. Rozhdestvensky (Ka- linyin) Terepen, Jura Róza (Kattowice) Az udvar mesterei, Nagy Lajos (Kaposvári Foto­klub) Badacsonyi táj és Torma Ákos (Kaposvári Fotoklub) Egy kis séta című képét. itö! Sünt zavartatva Magyar művészek vendégszereplése külföldön Áprilisban több magyar operaénekes vendégszerepei külföldön. Ilosfalvy Róbert a hónap második felében a Szovjetunió három nagyváro­sában, Moszkvában, Lenin- grádban, Tbilisziben énekel a Carmen, a Bohémélet, a Tra- viata, a Végzet hatalma elő­adásain. Ágai Karola az NDK- ban, Antalffy Albert Bécsben vendégszerepei; Mikó András Wuppertalban a Turandot c. operát rendezi; Géczy Éva és Péter László pedig a rövidesen bemutatásra kerülő Hunyadi László koreográfiáját tanítja be Leningrádbaa. '-Mit. BaRát Önreklám A kanadai villamossági vállalat kétszáz kilomé­terre Quebectől északkelet­re zárógátat építtetett, és megbízta Salvador Dalit, az excentrikus festőt, hogy a homlokzatot hatalmas freskóval díszítse. Legújabb értesüléseink szerint Salvador Dali sa­ját portréjával akarja dí­szíteni az óriási homlokza­tot, mert szerinte »ez a nagy felület méltó keretet nyújt zseniális művészfe­jemhez“. * * • Igazi eladó — Nézze csak, uram, ezt a babát. Olyan, mint egy élő kisbaba. Ha lefek­tetem, behunyja szemét, és alszik. — Ügy látszik, asszo­nyom, hogy ön még nem látott akkor kisbabát. ... Ifjú pár halad kézen fogva az utcán. A fiú hal­kan énekli: »Lehoznám né­ked a csillagokat is az ég­ről ...« A lány nevetve: — A Leonov ezredes az igen, de te? ... ... Két öreg kanonok együtt ebédel. Ebéd előtt lehaj­tott fővel, összekulcsolt kézzel mormolják az asz­tali áldást. Csak ajkuk mozgását látni. Leves köz­ben azt mondja az egyik: — Én huszonötig szók. tam számolni. — En is — mondja a másik. — De ismerek olyan képmutatót, aki öt- venig számol. ... Maurice Chevalier-t, a világszerte ismert francia színészt és énekest ameri­kai kőrútján megkérdezte egyik hallgatója: — Szabad kérdeznem, monsieur, mikor vette ész­re, hogy öregszik? — Tavaly — felelte Chevalier mosolyogva. — Rákacsintottam egy jóké­pű nőre, ő meg azt kér­dezte tőlem, hogy talán beleesett valami a sze­membe? Somogyi Néplap Az MSZMP Somogv megyei Bizottsága és a Somogy megye1 Tanán» (apja. Főszerkesztő: IVIRTB LAJOS. Szerkesztőség? Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-lL Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kapos* ár Latinka S. u. 2. Telefon 15 in. Felelős kiadó? Szabó Gábor Beküldött kéziratot nem őrztinb meg. és oera adunk vissza, f erjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesHőknéL Előfizetési díj egy hónapra 12 F* Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, La Unka Sándor utca 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents