Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-09 / 84. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1965. április S. fi szovjet pártés kormányküldöttség Varsóban Csütörtökön délután az újabb húsz évre szóló lengyel —szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés ünnepélyes aláírása után a Kultúra és Tu domány Palotájának zsúfolásig megtelt kongresszusi termében barátsági nagygyűlésre került sor. A nagygyűlést Edward Ochab, a lengyel államtanács elnöke nyitotta meg, majd Gomulka, a LEMP Központi Bizottságának első titkára és Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. Leonyid Brezsnyev beszédének bevezető részében méltatta az elmúlt húsz esztendőre aláírt szovjet—lengyel barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződés, valamint a most megújított barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés jelentőségét. A szónok rámutatott, hogy a szerződés tovább szilárdítja az egész szocialista közösséget. Igen fontos az a tény — mondotta az SZKP Központi Bizottságának első titkára —, hogy az új szerződés biztosítja a népi Lengyelország határainak sérthetetlenségét. Ennek a Lengyelország számára létfontosságú kérdésnek általános európai jelentősége is van. Ugyanis az Odera—Neis- se határ biztosítása a mai Nyugat-Németcrszágban összpontosult revansista erők támadásával szemben a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság, valamint az európai békét féltő más államok szempontjából is létfontosságú. Brezsnyev emlékeztetett arra, hogy a Varsói Szerződés tagállamai több ízben kijelentették: a közösség bármely tagját készek bármikor és bármilyen támadással szemben megvédeni. Ezt a szándékot a ma Varsóban aláírt szerződés újból leszögezi. A Lengyel Népköztársaság határairól és általában a háború után megvont európai határokról í| ezsnyev kijelentette, hogy azokról régen, 1945-ben a potsdami egyezményben döntöttek a Hitler ellenes koalíció» hatalmai. A döntés végleges és visszavonhatatlan. Csupán arról lehet szó, hogy ezeket a régi határokat újra rögzítjük a német békeszerződésben. Beszédének további részében az SZKP Központi Bizottságának első titkára a szocialista országok között kialakult újtípusú szocialista és internacionalista kapcsolatokkal foglalkozott. A szocialista országok jól értelmezett egysége — mondotta a szónok — megköveteli a szocialista közösség minden tagja függetlenségének és szuverenitásának szigorú tiszteletben tartását. — Ugyanakkor — mondotta Brezsnyev — a szocialista népek objektív érdekei megkövetelik, hogy az imperializmus ellen, a közös érdekek megoldásáért együtt küzdjenek, ezen a területen a lehető legszorosabban működjenek együtt és kölcsönösen segítsék egymást. Azt is meg kell érteni, hogy a különböző körülmények között levő szuverén szocialista államok esetleg nem ugyanazt az utat választják bizonyos problémák megoldására, érdekkülönbség állhat fenn bizonyos bel- vagy külpolitikai jellegű konkrét kérdéseket illetően. Az ilyen jelenségek azonban, ha helyesen értelmezzük őket, nem ronthatják a viszonyt a szocialista közösségben, nem gyengíthetik az egységet. Ha ezekhez a különbségekhez marxi—lenini módon közeledünk, ha politikánk elvi kérdéseiben egységesek vagyunk, akkor minden bizonnyal közösen harcolhatunk a szocializmus győzelméért, valameny- nyiünk ellensége, az imperializmus ellen, valamint azért, hogy barátilag összeegyeztethessük a nézeteltéréseket és a teljes egyenjogúság, a kölcsönös tisztelet és az elvtársi szolidaritás alapján erősítsük a Ernst Kirchweger temetése Becsben csütörtökön délután temették el Ernst Kirchwegert, az egykori osztrák ellenállási mozgalom harcosát, akit a március 31-i antifasiszta tüntetésen agyonvert egy náci diák. Kirchweger koporsójánál a hősök terén gyászünnepséget tartottak. A téren felsorakoztak az osztrák kormány szocialista tagjai, a néppárt több vezető politikusa, az osztrák kommunista párt politikai bizottságának tagjai, az óriási teret pedig ellepte a több tízezres tömeg: különböző világnézetű és pártállású demokraták, antifasiszták, akik eljöttek, hogy végső búcsút vegyenek harcostársuktól. A búcsúbeszédek elhangzását követően megalakult a gyászmenet. Az elhunyt családja után a kormány tagjai, a politikai élet, a közélet képviselői, majd a bécsi és az ország különböző részeiből érkezett küldöttségek tagjai haladtak gyászszalagos nemzeti színű zászlók alatt. Ernst Kirchweger koporsóját a bécsi köztemetőben ravatalozták fel. Itt a kommunista párt nevében Joseph Leuscher városi tanácsos vett búcsút Ernst Kirchwegertől, aki három évtizeden át küzdött ^z osztrák forradalmi munkáspárt soraiban. (MTI) szocialista világrendszer harci egységét. Brezsnyev beszélt az ameij- kai imperialisták történelmet visszaforgató törekvéseiről, vietnami agressziójukról, majd így folytatta: — A Szovjetunió reális támogatást nyújt a viet nami nép igazságos harcához. Azt akarjuk, hogy mindenki előtt világos legyen: a Szovjetunió kész megadni a VDK- nak minden olyan támogatást védelmi eszközei szilárdításához, amelyre vietnami barátainknak szükségük van az amerikai imperialisták agresz- sziójának visszaveréséhez. A segítségnyújtás folyamatosan megvolt és a jövőben is meglesz. A szónok ezt követően az európai békéről és biztonságról szólva hangoztatta: a jelen pillanatban Európában nincsen ugyan közvetlen háborús veszély, de megbocsáthatatlan rövidlátás lenne, ha nem jegyeznénk meg, hogy a világnak ebben a térségében is elég sok gyúlékony anyag halmozódott fel. Brezsnyev szólt még a sokoldalú atomerőről, a szocialista országok ezzel kapcsolatos állásfoglalásáról, majd a következő szavakkal fejezte be beszédét: — A jelenlegi nemzetközi helyzetben mindennél fontosabb az összes forradalmi erők akcióegysége. Minden kommunista összefogása a közös an- tiimperialista harcban az ag- resszorok leküzdésének és közös eszméink diadalra juttatásának legjobb eszköze. A kommunista mozgalom problémái megoldását célzó konstruktív megközelítés jó példáját mutatta, véleményünk szerint, a 19 párt március elejei moszkvai konzultatív találkozója. Gomulka és Brezsnyev beszédét a hallgatóság hatalmas tapssal, és a két nép testvéri barátságának éltetésével fogadta. Este Averkij Ariszlov, a Szovjetunió varsói nagykövete fogadást adott a szovjet pártós kormányküldöttség Lengyelországban tartózkodása alkalmából. (MTI) Johnson elnök 325 000 dollárért új páncél-limuzint kap. Az amerikai kongresszus szerdán jóvahag.v.a tzc a ...-.st, sőt további 197 000 dollárt is egy különleges autó céljaira, amelyben detektívek követhetik útjain az elnököt. Az ‘új limuzinnak átlátszó teteje lesz, de teljesen golyóálló. Az ein xnek m«. , o .ucél-limuzinja, de a titkosszolgálat véleménye szerint az már nem megfelelő. Az indiai neiveli közelében egy teherautó összeütközött két ökrösszekérrel, amely egy eljegyzési ünnepségre szállította a vendégeket. Az összeütközés következtében 14 személy meghalt. A Téma és Akosombo közötti országúton összeütközött két teherautó, amelyek közül az egyik embereket, a másik árut szállított. Az összeütközés következtében húsz ember meghalt, 12 megseoesült. Madridban szerda este diákok tüntetést tartottak a szakszervezeti szabadságot követelő munkások iránti szolidaritásuk kifejezésére. Szakszervezeti jogokat követelve tüntelett Bilbaóban is körülbelül ötezer munkás. A rendőrség több személyt letartóztatott. A pakisztáni Batkela város közelében egy autóbusz kétszáz méteres szakadékba zuhant, hat utasa meghalt, 12 megsebesült. Az angolok által megszállt délarábiai Daléi és Soeib városokban bomba robbant brit katonai őrségek közelében. A robbanások hat angol., katona halálát okozták. A nemzeti felszabadítási front, amely ezt közölte, hozzátette, hogy a támadásokat folytatni fogják a délarábiai angol katonai őrségek ellen. Cáfoló tények Johnson elnök elmondta beharangozott beszédét. Igazolni próbálta az amerikai légitámadásokat, megvonta az Egyesült Államok egész vietnami politikájának mérlegét, s eredményesnek tüntette fel az amerikai beavatkozást. A tények azonban ellentmondanak az elnök szavainak. A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front ellenállása sem politikailag, sem katonailag nem gyengült, hanem ellenkézőleg, fokozó, dott. A partizánalakulatok egyre nagyobb veszteségeket okoznak a betolakodóknak, akik viszont szinte láthatatlan ellenséggel küzdenek: a szabadságharcosok nyom nélkül eltűnnek az ellenséges repülőgépek elől, rejtekhelyeik, fegyverraktáraik a föld mélyén húzódnak. A bombatámadások a legtöbb áldozatot a polgári lakosság közül szedik, ami méginkább erősiti az Ameri- ka-ellenes hangulatot. Egyre nyilvánvalóbb, hogy aki valóban keresi a dél-vietnami probléma megoldásának útját, annak el kell ismerni a DNFF-t, s vele kell tárgyalásokat kezdeményezni. A Vietnami demokratikus Köztársaság népét és kormányát nem félemlítették meg a bombatámadások. Az a tény, hogy az 1964. augusztus 5-e óta lelőtt 160 ellenséges repülőgép felét az utolsó 8—10 napban pusztították el, arra utal, hogy az utóbbi időben tovább növekedett a VDK védelmi ereje. Egy szemtanú beszámolója ezt így támasztja alá: »Minden fegyver, ami csak kéznél van, az eget pásztázza. Itt a néphadsereg légvédelmi ágyúi, ott a helyi bankfiók alkalmazottaiból álló harci csoport áll készenlétben.« A szocialista országokat, s elsősorban a Szovjetuniót az amerikai támadások arra ösztönözték, hogy internacionalista kötelezettségeiket teljesítve hatékony támogatást nyújtsanak a testvéri népnek. Leonyid Brezsnyev kijelentette: »A Szovjetunió megteszi a szükséges lépéseket a VDK védelmi képességének növelésére.« A moszkvai konzultatív értekezlet részvevői határozottan síkraszálltak az agresz- szorok ellen küzdő vietnami nép mellett. Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában felismerték, hogy az amerikai ágyúk torka és a tengerészgyalogság szuronyai nemcsak a dél-vietnami népet, hanem az összes független ázsiai; afrikai és latin-amerikai népeket is fenyegetik, amelyek nem akarnak többé a mindenható gyarmati körök diktálta törvények szerint élni. Ezek a népek tehát a leghatározottabban követelik a szégyenletes intervenció beszüntetését. Az Egyesült Államok szövetségesei körében is ellenérzéseket váltott ki az amerikai agresszió. Nemcsak a közvélemény, hanem bizonyos kormánykörök hangja is tiltakozást fejezett ki. A francia kormány hangoztatja, hogy a vietnami problémát nem katonai, hanem politikai eszközökkel kell megoldani. Az angol kormány, mely látszólag támogatja Johnsont, egyre jobban kénytelen meghátrálni a vietnami akciót ellenző munkáspárti balszárny előtt. S maga az amerikai társadalom is tudatára ébred, hogy a délkelet-ázsiai politika nem számol a népek, s közte az amerikai nép érdekeivel. Ebben a helyzetben hangzott el Johnson baltimore-i legújabb nyilatkozata. Eszerint az USA »hajlandó feltételek nélküli tárgyalásoiif ra« a vietnami probléma rendezésére. De ugyanakkor — közvetve — a kihívó feltételek egész sorát fogal- mazgatta. Többé azonban senkit nem tévesztenek meg az amerikai politika .manőverei. Kétértelmű beszédek helyett — egyértelmű pozitív tetteket követel a békesze- rető emberiség. Jól viselkedett a „Hajnali madár" az első kísérletnél Az Egyesült Államok r'»r’e Kennedy-i támaszpontjáról kedden este a Föld körüli pályára indított »Hr ina i dár« nevű mesterséges hold szerdán megfelelt a várakozásoknak, amikor jóminőségű televíziós képeket sugárzott vissza a Maíne-állambeli Andover kísérleti állomására. Jóim son baltimore-i beszéde Kiss Csaba, az MTI washingtoni tudósítója jelenti: Johnson elnök szerdán este (magyar idő szerint csütörtökön hajnalban) beszédet mondott a baltimore-i John Hopkins egyetemen. Beszédében Johnson azzal vádolta a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, hogy »megtámadta a független délvietnami államot«, és Dél- Vietnam teljes bekebelezését tűzte ki céljául. Az Észak- Vietnam ellen intézett bombatámadások arra irányulnak, hogy »feltartóztassák az agressziót és megszilárdítsák a nemzetközi rendet«. A légitámadások Johnson szavai szerint »a béke felé vezető legJÁTÉKOT a földművesszövetkezeti boltokból vásároljon 1 Gyermekkerékpár Tricikli 3 kerekű, festett Koller (fém) 1*VC pettyes labda Homokozó 1: rmokformák, kartonon dör (fémből) Locsolókanna (fémből) Kerti szerszámkészlet (háromrészes) A felsoroltakon kívül még sok-sok játékból nagy választék! 400,— Ft 136,— Ft 98,— Ft 20—43 Ft-ig 3.70— 4,70 Ft-ig 1,50— 3,40 „ 2.70— 6,40 „ 14,50—21,20 „ (4061) helyesebb út szükséges részei«. Kijelentette, hogy az Egye» sült Államok »-hajlandó feltételek nélküli tárgyalásokra« a vietnami probléma rendezésére. Ugyanakkor azt is hangoztatta, hogy Amerika »nem fog vereséget szenvedni Vietnamban, és nem vonul ki az országból«. Johnson nem hagyott kétséget aziránt, hogy az Egyesült Államok kész folytatni a háborút. Kijelentette, hogy országa »korlátozva használja ugyan erejét, de feltétlenül latba fogja vetni azt« az állítólagos agresszió ellen Dél- Vietnamban. ‘ Megismételte, hogy a dél-vietnami partizánokat északról irányítják és látják el, és Amerika itt »a régi ellenség új arcával« áll szemben. Arra hivatkozott, hogy az Egyesült Államok még 1954- ben ígérte meg segítségét Dél- Vietnamnak. Megismételte korábbi kijelentéseit arról, hogy az amerikai fegyverek csupán Dél-Vietnam »szabadságát és függetlenségét« védelmezik, de egyben arra is utalt, hogy a vietnami háború presztízskérdés is: az amerikai haderők kivonása »megingatná más népeknek az Egyesült Államokba vetett bizalmát«. Johnson kijelentette, hogy a VDK területének bombázása »szükségszerű volt«, és egyik legfontosabb célja: meggyőzni az ellenséget arról, hogy Amerika nem fog vereséget szenvedni Vietnamban. A 17 el nem kötelezett állam belgrádi felhívására válaszolva Johnson azt mondotta, hogy az Egyesült Államok kész előzetes feltételek nélkül tárgyalni a vietnami probléma rendezéséről, és hajlandó különböző utakon megközelíteni ezt a célt. Így megemlítette: az érintett kormányokkal folytatandó megbeszéléseket és tárgyalásokat, az államok nagyobb vagy kisebb csoportjával való tárgyalásokat, régebbi egyezmények megerősítését és újabb megállapodások megkötését. Az egyetlen ésszerű út a békés rendezés — mondotta —, és Amerika csupán azt kívánja, hogy a rendezés eredményeként biztosítsák Dél-Vietnam »függetlenségét«, »a külső befolyás megszüntetését«. Mindjárt e szavai után azonban ismét kijelentette, hogy az ilyen rendezésig az Egyesült Államok fel fogja használni erejét. Eisszéde második részében Johnson a délkelet-ázsiai népek támogatásának megnyerésére nagyszabású amerikai gazdasági segítséget helyezett kilátásba arra az esetre, ha ezek az országok hajlandók megfelelő szervezetet létrehozni. Johnson a Vietnami Demokratikus Köztársaság számára is kilátásba helyezte ezt a segítséget, ha csatlakozik a szervezethez, vagyis hajlandó engedményeket tenni a délvietnami problémában. Az elnök egymilliárd dolláros ösz- szegről beszélt és közölte, hogy az amerikai mezőgazda- sági készletfölöslegből élelmiszer-segélyt is biztosít erre az esetre a délkelet-ázsiai országoknak. Javasolta, hogy U Thant ENSZ-főtitkár is foglalkozzék e kérdéssel. (MTI)
