Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-07 / 82. szám

Szerda, 1965. április 7. 3 SOMOGYI NÉPLAT Zárszámadási tanulságok MEGYÉNK TERMELŐSZÖ­VETKEZETEI ismét maguk mögött hagytak egy esztendőt, amely munkában és sikerek­ben egyaránt glazdag volt, de gondot is adott. Előbbrejutás- ról tanúskodnak azok a szá­mok, amelyek az összesített adatok alapján rendelkezésre állnak a termelőszövetkezetek zárszámadásaiból. Megállapítható, hogy szö­vetkezeteink minden vonatko­zásban: gazdasági. szervezeti, mozgalmi tekintetben és nem utol*v'rcrban —1‘*ikn-lno lentösen erősödtek szilárdultak ta valy is. Év közben azonban nemegyszer aggodalommal fi­gyeltük, hogy vajon milyenek lesznek eredményeink. A ga­bonaérésre jött kedvezőtlen időjárás, a mezei pocok nagy­arányú kártétele, a betakarí­tást, a vetést akadályozó és drágító esős őszi időszak mind-mind csökkentette szor­galmas tsz-parasztjalmk mun­kájának eredményét. Termelő szövetkezeteink látva a tete­mes kieséseket, igyekeztek pó­tolni őket, a termést gondosan betakarítani, a hízóállatok hizlalás! idejét lerövidíteni, a költségeket csökkenteni. Mindez a körülmény paran- csolóan irta elő a megyei és a járási szerveknek, hogy a zár- számadási munkálatokat kö­rültekintőbben szervezzék és irányítsák, mint bármikor az­előtt. A megyei párt-vb és a tanács végrehajtó bizottsága együttesen részletes intézke­dési tervet készített. Ebben megszabták minden illetékes­nek — pártbizottságnak és pártszervezetnek, járási és községi tanácsnak, tsz-vezető- nek és banki szerveknek — a feladatát Hangsúlyozta a me­gyei terv, hogy a zárszám­adásit mindenütt megfelelő po­litikai és gazdasági szervező munkával, a miniszteri utasí­tásnak megfelelően készítsék elő és bonyolítsák le. A föld­művelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttes uta­sítása intézkedett a zárszám­adások összeállításának rend­jéről. Az illetékesek figyelmét ezúton is föl kell hívni, hony a jövőben ne olyan későn ad­ják ki e fontos rendelkezést, mint ahogy az 1964. évi zár­számadás idején tették, mert a késedelem bizonytalanságot, kapkodást okozhat, nehezítheti a munkát. Az egyértelműség biztosításának kedvéért vilá­gosabb magyarázat vagy meg­határozás szükséges; gondo­lunk itt az utasításnak arra a pontjára, amely a folyamatos termelés biztosítására megha­tározott mértékű alapok léte­sítését és a tartalékolást írta elő. Ez több tsz-ben a helyte­len értelmezés következtében nyugtalanságot teremtett a ré­szesedés várható csökkenése miatt. AZ ELKÉSZÜLT ZÁR­SZÁMADÁSOK olyan eredmé­nyeket mutatnak, amelyek az előzetes fölméréseknél jobbak­nak bizonyultak, noha jó né­hány szövetkezetünk fejlődése nem volt kielégítő. A nem ked­vező gazdasági év ellenére több mint 15 százalékkal nőtt a bruttó termelési érték, s ez összegében elérte a 2,2 mil­liárd forintot. Növekedett a termelékenység is a technika jobb kihasználásával. Az egy napra jutó termelési érték 25 százalékkal növekedett. A be­ruházott vagyon évi növekedé­se megközelítette a 300 millió forintot A forgó vagyon nö­vekedésének mértéke még mindig alacsony, de így is 7 százalékkal nagyobb, mint az 1963. évi emelkedés. A közös vagyon meghaladta a 2,5 mil­liárd forintot. A tagok részesedése a ter­vezett szintet ugyan nem érte el, de az előző évihez viszo­nyítva 1,2 százalékkal nőtt. Az egy dolgozó tagra jutó része­sedés 10 048 forint. 1963-ban ez az összeg 9457 forint volt. A változásban közrejátszik a ta­gok számának több mint 2500 fővel való csökkenése. Ez igen kedvezőtlen jelenség Ha ter­mészetes folvamat ez, akkor a tsz-ekben sokkal több család­tagot kell bevonni a közös munkába. Az egy munkanap­ra —; 10 órai munkaidőre — jutó részesedés 51 forintra te- j hető, csaknem öt forinttal ma­gasabb az előző évűnél. A ré­szesedést vizsgálva szólni kell arról is, hogy néhány, kivált gyenge szövetkezetben a hely­telen elosztási módszerek — túlzott premizálás — miatt ellentétek, feszültségek kelet­keztek, és a tagság egy része hátrányos helyzetbe került. Ezekben a szövetkezetekben n;eg kell keresni a jövedelem eloszlásának helyes arányait, a munkadíjazás tekintetében itt is a szocialista elosztási el­vet kell követni: mindenki munkája alapján részesüljön a menferrnplt im'akhnl. AZ ELÉRT GAZDASÁGI EREDMÉNYEK jórészt annak köszönhetők, hogy a termelés és munkafegyelem szilárdítá­sában, a helyes technológia al­kalmazásában jelentős volt az előrehaladás. A szervestrágvá- zott terület aránya például 27,1 százalékra nőtt. A kuko­ricatermesztésben az átszer­vezés óta a legjobb eredményt érték el szövetkezeteink: a tervezett 15,9 mázsa helyet! 16.6 mázsa termett holdan­ként. Megtörténtek a kezdeti lépések a rétek és legelők ja­vításában. Az állattenyésztés­ben szintén jelentős a javulás. Számottevően gyarapodott az állatállomány, ezen belül az anyaállatok száma. Az állati termékek előállításában is van­nak jó eredmények. Például 1 kg sertéshús előállítására 4,7 kg takarmányt használtak fel. A vázolt javulási folyamat sajnos nem mindegyik közös gazdaságra jellemzó. A gyen­ge szövetkezetek megszilárdí­tásában nincs megfelelő előre­haladás. Ezekben a szövetke­zetekben alacsony — mindösz- sze 6495 forint — a tagonkén­ti részesedés, és sok esetben magas a hitelesedékesség. A vezetési módszerrel, a munka- fegyelemmel is baj van néhány helyen. Fő feladatunk, hogy ezekben a szövetkezetekben már az idén lényeges javulást érjünk el. Járási szerveink­nek megkülönböztetett gond­dal kell foglalkozniuk ezekkel a közös gazdaságokkal. SZÁMSZERŰEN ÉS ELVI SZILÁRDSÁGBAN is erősöd­tek termelőszövetkezeteink pártszervezetei, nőtt a kommu­nisták aktivitása. Tovább fej­lődött, hatékonyabban érvé­nyesül a tsz-demokrácia, ja­vult a vezetés és a tagság kapcsolata. Mindezeket érzé­kelhettük a zárszámadó köz­gyűléseken, ahol a tsz-tagok mint felelős gazdák, mint tu­lajdonosok beszélték meg gaz­daságuk eredményeinek, sor­suknak alakulását. A zárszám­adás elemzését valamennyi tsz-ben elvégezték, belőle a szükséges következtetéseket le­vonták, és így kezdtek hozzá az 1965. évi tervek megvaló­sításához. Fábri István HÁROM CIPÉSZ PANASZA — Kit pártol a tanács? kérdezi az egyik, és várja a választ. — Nyilván az igazságot. — Akkor ez a mi ügyünk furcsa igazság — mondja az idősebbik cipész. A Kapos­vári Bőripari Ktsz Beloian­nisz utca 58. szám alatti műhelyében három elkesere­dett ember mérgelődik. — Kinek jó ez? — így Péter Áron. — Tessék figyelni — foly­tatja Ibriksz István és fél­reteszi a kaptafát. — Mi úgy tudjuk, hogy a szövetkezeti ipar pártolása az elsődleges. Nálunk nem így van. Ebben az ügyben minden furcsa. A furcsa ügyet Tálas Im­re részletezi. — A mértékutáni ktsz 1960-ban került ebbe a he­lyiségbe. Akkor még itt dol­gozott Nett Ferenc, a mű­hely egyik tulajdonosa. Nett időközben kilépett, és a hű­tőháznál helyezkedett el. 1964 január elseleje óta a bőripari ktsz cipőjavító részlege van itt. A szövet­kezet mint bérlő rendesen fizeti a díjat. A napokban aztán különös dolgok tör­téntek. Nett Ferenc újra kérte az iparát, és meg is kapta. Ezután kiigényelte ezt a helyiséget, és ezt is meg­kapta. Nekünk meg, ahogy mondják, le is út, fel is út. Mennünk kell, méghoz­zá sürgősen. Nem furcsa ez? Ibriszk István még ennyit tesz hozzá. — Vizet már hetek óta nem ad, ha valamelyikünk­nek félre kell menni, kilin­cselhetünk a szomszédban. A kis asztal fiókjából tömböket szed elő. Ebben az évben ezer pár cipőt csináltunk meg. Egy ember hogyan tudná ellát­ni ezt a környéket. Ügy lát­szik, aki ebben az ügyben döntött, az helytelenül gon­dolkodott ... A ktsz vezetői is felhá­borodva nyilatkoznak. Korcs Lajos elnök: — A rendelet szerint az iparengedély kiadása előtt a tanácson kötelesek meg­kérdezni bennünket. Miért nem tették meg ezt? Én Kötik a kislakásépítkezések anyagbiztosítási szerződéseit Megnőtt az építkezési kedv me­gyénkben. Eddig négyszáz anyag- biztosítási szerződést kötöttek me­gyénk lakói a TÜZÉP-pel, s a vállalat mintegy kétmillió forint értékű anyag szállítását vállalta. Egyénenként negyvenezer forinton felüli anyagot — téglát, kavicsot, cementet, követ stb. — biztosít a szerződőknek. A megkötött szerződések alapján biztonságosabb az építkezés, hi­szen a vállalat elsősorban a szer­ződőknek ad anyagot. A szerződé­sek másik előnye, hogy az épít­kezőknek nem kell lesniük az anyagot, mert értesítik őket az áru átvételének időpontjáról. Most aktuális Most olcsóbb.1 nagy választék! (3») is megkérdezem: Ki mellett áll a tanács? Móri Lajos műszaki ve­zető: — A szolgáltatás érdeke azt kívánja, hogy tiltakoz­zunk. Nem vagyunk hajlan­dók kimenni abból a helyi­ségből. Vajon mit csinál most az iparengedéllyel rendelkező Nett Ferenc? A hűtőház főmérnöke ezt mondja: — Nett nálunk portás, tu­domásom szerint eddig nem jelentette be, hogy ipart vált. Vétek József, a városi ta­nács illetékes előadója sza­bályosnak tartja az ügyin­tézést. — Én megbeszéltem! Nem egyedül döntök! Nett Ferenc február 5-én kapott iparengedélyt. Csak jóval később, az iparenge­délyre hi::1” ' • vissza a műhelyt egy me­gyei tanácsi fiaié. ' •>. Mit mond a fölóttes ha­tóság? A megyei tanács ipa­ri osztálya: — Meggondolatlan dolog volt az iparengedély kiadá­sa. Rövid időn belül vissza­vonjuk Nett Ferenc engedé­lyét. A három cipész tehát ma­rad. A környék lakói sem fognak bosszankodni. De va­jon elegendő-e, ha ezzel le­zárul az ügy? Nem. Igaz, mindenki tévedhet. De azért helyes lenne, ha a városi ta­nács vezetői gondoskodná­nak arról, hogy ilyen téve­dés a jövőben ne forduljon elő. Németh Sándor PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Somogy megyei Pártbizottság Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemére a Marxizmus—Leninizmus Es­ti Egyetem hároméves általá­nos tagozatára és a kétéves szakosított tagozatára. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Somogy megyei Bi­zottsága az 1965—66-os tanév­re fölvételi pályázatot hirdet Hároméves általános tagozat A hallgatók az első évben filozófiát, a másodikban poli­tikai gazdaságtant, a harma­dikban a magyar és a nemzet­közi munkásmozgalom törté­netét tanulják. A tantárgyak­ból minden félévben vizsgát tesznek, és a tagozat elvégző­éről végbizonyítványt kapnak. A jelentkezés föltétele: egye­temi, főiskolai, középiskolai vagy marxizmus—leninizmus esti középfokú iskolai végzett­ség. A hároméves általános ta­gozat Kaposváron és vala­mennyi járási székhelyen mű­ködik. Kétéves szakosított tagozat A szakosított tagozat elmé­leti továbbképzést, felsőfokú ismereteket nyújt a következő szabadon választható szako­kon: filozófia; politikai gazda­ságtan; a magyar munkásmoz­galom története; a nemzetközi munkásmozgalom története. A tagozatra azok jelentkez­hetnek, akik elvégezték a Mar­xizmus—Leninizmus Esti éves pártiskolát, és azok, akik ezeknek megfelelő előképzett­séggel rendelkeznek. A tagozat hallgatói eredmé­nyes osztályvizsgák után a marxizmus mindhárom ágából államvizsgát tehetnek, és a 17/ 1963/VII. 2. számú kormány- rendelet értelmében főiskolai oklevelet nyerhetnek. A sza­kosított tagozat csak a köz­ponti esti egyetemen működik Egyetem hároméves általános tagozatát vagy a központi egy- (Kaposvár, Lenin u. 14.) Általános tudnivalók Az esti egyetemen hetenként egyszer, meghatározott napon és időben foglalkozás van (elő­adás, osztályfoglalkozás), me­lyen a megjelenés kötelező. A tandíj egy évre 170 fo­rint, mely két részletben fizet­hető. A fölvételi beszélgetésekre június első felében kerül sor. Aki a fölvételi beszélgetésen nem jelenik meg, vagy nem fe­lel meg, vagy egyidejűleg má$ egyetemre, tanfolyamra is je­lentkezett, az nem vehető fel. Valamennyi tagozatra pár- tonkívüliek is kérhetik felvé­telüket. A pályázat a járási (városi) pártbizottságokon és a köz­ponti esti egyetemen beszerez­hető kérdőív alapján történik. A pályázatot a munkahely szerint illetékes járási (váro­si) pártbizottságokra kell be­küldeni május 15-ig. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA Miért nem kezdték előbb az építkezést? A marcali járás termelő- szövetkezetei idei beruházási programjukban harmincki­lenc létesítményt irányoztak elő. Ebben a számban, a vég­leges jegyzékben a közművesí­tés is benne van. A legtöbb helyen megteremtették a ko­rai kezdés föltételeit, az épít­kezés mégsem indult meg olyan ütemben, ahogyan kel­lene és lehetne. A várakozás és idő vesztés okait kutatjuk a járási tanácson Kula József elnökhelyettessel. Az építési engedélyek ki­adásának rendjéről és hely­zetéről érdeklődünk Kovács Ferenc csoportvezető a létesít­ményjegyzék alapján tétele­sen számot ad a dologról. Feb­ruárban kapott engedélyt Nagyszakácsi istálló, Pu tr.i o- vácsi dohánypajta, Szenyér pedig gépszín építésére. A sávolyi kérelem érkezett leg­utóbb, de erről hiányzik a tűzoltóság szakvéleménye, emiatt kell várakozni. Tavaly is adtak ki idén megépülő lé­tesítményekre engedélyt, s kérelmet nem fektetnek el. A tervezett három sertésfi- aztatónak azonban egyikére sincs még engedély. Nem is kérte sem Somogyszentpál, sem Vése, sem Somogyzsitfa. A szóban forgó szövetkezetek követtek volna el mulasztást? Nem ők. Avagy nem tartják sürgősnek az épületek elké­szülését? Ez sem áll, hiszen akkor ugyan miért hordták meg télvíz idején, nagyon rossz útviszonyok, nehéz köz­lekedési lehetőségek közepet­te a téglát és más anyagot? Az építkezés szervezésével lebonyolításával megbízták a Megyei Beruházási Irodát, így ismerteti, sorolja a körül­ményeket Horváth János, a mezőgazdasági osztály előadó­ja. Nincs szerződés a kivite­lezővel, ezért nem kezdhetnek. S a szerződés megkötésében is a Beruházási Irodának kell közreműködnie. Miért nem tette meg eddig? A kérdésre Tamás Lajos, az iroda műsza­ki ellenőre ad választ. Kiderül, hogy kivitelező van ugyan, de még sincs. Ez így természetesen nehezen vagy nem is érthető, ezért lássuk a részleteket. Az em­lített fiaztatókat házilagosan építik. Ez a munka a járás négy szövetkezetének szakem­bereiből alakított közös vál­lalkozásra vár. A vállalkozás­nak kell tehát a munkákra szer­ződnie, máskülönben hiába is kérnének építési engedélyt, az illetékes csoport nem adhat. Jóllehet a vállalkozás már a télen megalakult, a Beruházá­si Iroda tudni ugyan tud ró­la, azonban még mindig nem ismerheti el létezését, mert nincs meg a működési enge­délye. A szabály, az szabály — tartja a hivatal, s várako­zás közben a tervdokumentá­ció beszerzésén túl semmi kü­lönösebb nem történik, mint az, hogy múlik a drága idő. A megyei tanács végrehajtó bizottsága február végén jó­váhagyta a vállalkozás létre­jöttét, határozatáról értesítést is kapott a járás, s azt a Be­ruházási Irodán szóban be is jelentették az érdekeltek, ám minthogy a működési engedély még nincs kézben, ezért úgy kell tekinteni, mintha ez a kivitelező nem is volna. Pedig van, létezik — sőt dolgozik is. Nem papíron, ha­nem a valóságban. Ugyan nem a fiaztatók építéséhez kezdett hozzá, de vállalt kisebb mun­kát. A szakemberekben és ve­zetőikben akkora a tettvágy, hogy már a múlt héten azt mondták: lesz szerződés vagy nem, ők bizony rövidesen hoz­záfognak Somogyzsitfán a fi- aztató építéséhez. B ’i t ilrn- ságban nem maradhatnak, az alkalmi munka nem elég, ne­kik akkor kell dolgozniuk, amikor az idő engedi. Most kedvez az idő. Sőt az iroda műszaki ellenőre — megtudva, hogy már számlát is nyitott a bank a vállalko­zásnak — megígérte, hogy hi­vatalukban megsürgeti a dol­got. így a munka most már teljes erővel és hivatalosan is megindulhat. Egyébként a Tanácsi Épí­tőipari Vállalat tevékenysé­gével a járásban teljesen elé­gedettek. Más vállalat nem dolgozik tsz-építkezéseken. A tsz-közi vállalkozás készíti el a körülbelül hatmilliós beru­házás felét. Bizonyosak abban is, hogy elkészülnek minden­nel. Mindesetre jobb lett vol­na előbb kezdeniük. De hát nem tehették. Mulasztani az írott szabályok szerint senki nem mulasztott, csupán az építkezés nem ment. Különös sőt furcsa eset ez... Kutas József V v -X- V £ m- * "!& ~ "L. . \ •* ' ■ Pocokirtás a böhönyei határban, a Szabadság Tsz ötszáz tagja három csoportban vett részt a po- cokirtásban. k^y oaj? alatt iOüO— holdat járták be, s tömtek be a lyukakat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents