Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-04 / 80. szám

SOMOGYI NEl'LAP 8 Tasárnap, 1965. április 4. '— ----------------------------------— L GY VÁGÓN SALAK - és a mai fiatalok A z autóban Siófok felé menet útitársaimmal a fiatalokról beszélgettünk. Azt hajtogatták, hogy neve­letlenek, felelőtlenek, huligan- kodók. Ök általánosítottak, én védtem a fiatalokat. — Nézzen hátra, hogy néz ki ez a gyerek! — mondta az egyik, amikor elhúztunk a műúton egy fiú mellett. — Ügy öltözik, mint egy bohóc. Kérdezem én, milyen ember lesz ebből öt-hat év múlva? Lehet ezekre egyáltalán vala­mi komoly munkát bízni? A többiek helyeseltek. Este Siófokon, az egyik in­tézménynél várakoztunk ha­zaindulás előtt egyik útitár­sunkra. , Kopogtak az ajtón, és, belé­pett egy modernül öltözött, 17—18 év körüli fiú. Egy ki- ■ csit zavarban volt, majd az intézmény vezetőjéhez fort dúlt, aki éppen akkor fejezett be egy telefonbeszélgetést. — Édesapám, szerezzen ne- 1 em egy vagont! Mindannyian — . a vezető­éi egyetemben — esodálkoz- í néztünk egymásra. Az apja azt hitte, hogy isszul hallott, ezért megkér- ’ezte: — Mit szerezzek? — Egy vagont. — Minek? Mit akarsz a vagonnal? A fiú türelmetlenül legvin­ett: — Kirakni kellene. Egy | • suli vagon, bármi is a tar­! ’ma. XT allgattunk, s vártuk a fejleményeket. Az ap- j >, még nagyobb csodálkozás- ] ;al szólt: — Vagont • akarsz kirakni? | lát ez meg hogyan jutott az ■ zedbe. Ha pénzre van szük­ségeid, szólj... — Minél előbb kellene a ágon, mert elviszik előlünk. Mindenki szívesen vállal ki­rakást, mert jól fizetik. Ha tudna salakot szerezni, az jó ■olna, mert az gyorsan megy, '«ykettőre elvégzünk. Hosszas faggatás után ki­ürült, hogy miért kell a va- onkirakás. A fiú egyik osz­tálytársa rossz körülmények között él. Az anyja beteg, Pesten van, a gyerek egyedül van a húgával, húsz forint az összes pénzük két hétre. S a rimnázium harmadik osztá­lyának néhány tanulója elha­tározta, hogy segít rajta, gyorsan kell a pénz, s a va- onki rakással jól lehet ké­sni. Az apának tetszett a fiú eikesedése, de igyekezett pa­lástolni. Csitította, hogy más­ként is lehet pénzt előterem­teni osztálytársa számára, nem bírják a kirakodást, hisz nem olyan erős fiziku­mú gyerekek. — Hagyjátok ezt az ötle­tet, szerzek én pénzt a közsé­gi tanácstól a szociális alap­ból... Meg lehet ezt másként is oldani... A fiú egy kicsit kihúzta magát. — Az nem jó. Nem fogadja el, s mi semr Mert ő is ve­lünk együtt akar dolgozni a pénzért. Most tessék vagont szerezni, ha lehet, vasárnap­ra .:. —« Vasárnapra? Igém Mert akkor dupla munkabért fizetnek. De ha az nem megy, akkor lehet délutánra vagy éjjelre is... Némán hallgattuk a párbe­szédet. Az apa egy ideig még vonakodott, majd megígérte, hogy segít. A fiú köszönt és elment. A hogy becsukódott az aj- tó, a leghevesebben vi­tatkozó útitársam tűnődő arcá­ra néztem. Lehet, hogy arra gondolt, amit útközben mon­dott nekem.. ? ■ Csöndesen megkérdeztem: — Milyenek is a mai fia­talok? . StrUbl Márta A felszabadulás után épült i PAMUTFONÓ IPARI VÁLLALAT KAPOSVÁRI GYÁRA .cödik a — megyein kívül — Kaposvár legkorszerűbb sza­badpolcos könyvtára. Saját strandja, sporttelepe van. A gyár orvosi rendelőjében a mai követelményeknek meg­felelő szakorvosi . (nőgyógyá­szat stb.) rendelés folyik. Szá­rítókkal, gépekkel fölszerelt mosoda áil a dolgozók ren­delkezésére. Jelentősen bele­szól az üzem a város, a me­gye társadalmi életébe, 1824 dolgozója a társadalmi élet­nek szinte minden területén, tevékenykedik. A gyárban az induláskor — 1951 novemberében — még csak 15 000 orsó 55 tonna fo­nalat temjeit. Az üzeinnek mindössze 327 dolgozója volt. A gépeket akkor abban a rak­tárban helyezték el, amelyben jelenleg bálát tárolnak. 1955­bén 46 ezerre emelkedett az’ orsók száma. 1958 végéig újabb nyolc gépet kapott a gyár. Az orsók száma ekkor elérte az 53 ezret. Ezzel azonban nem állt meg a fejlődés. 1958 végén szovjet segélyből továjbb bő­vítették az üzemet. Megépítet­ték a fonó 2. üzemrészt, és újabb 20 000 orsót állítottak munkába. Az eredményeket azért si­került elérni, mert egyrészt az állam és a megyei szervek támogatták a gyárat, másrészt, mert az üzem vezetői és mun­kásai szívósan és következete­sen dolgoztak. A termelékenyr séget azért sikerült emelni az említett mértékben, mert kor­szerűen szervezték meg a mun­kát. Űjítottak, bevezették a jól bevált munkamódszereket, és így tovább. Pl. a helyes üzem- szervezés lehetővé tette, hogy a létszámot egy százalékkal csökkentsék. Csupán az 1964- ben bevezetett újítások 17 ember munkáját tették fölös­legessé. A gyár vezetőitől kor­szerű irányítást lehet tanulni. A szorgalmas fonónőkről — asszonyokról és lányokról — példát vehetnek más üzemek dolgozói. Érdemes figyelni arra, amit tesznek, érdemes megnézni, ahogyan teszik. Az üzem je­lentősen már nem bővíthető, csupán termelékenységemelést előmozdító rekonstrukciókra Van lehetőség. Nem tudni, hogy a Pamutfonó-ipari Vál­lalat (1964-ben ugyanis a tex­tilműveket egy öt gyárból ál­ló nagy vállalatba olvasztot­ták) milyen lehetőséget ad a rekonstrukciókra. Az azonban bizonyos, hogy a gyár kollek­tívája a maga részéről min­dent megtesz a- termelékeny­ség emeléséért. Üjra meg újra bizonyítani fogja, amit az el­múlt 15 évben annyiszor — azt tudniillik, hogy egy modem gyárban is van lehetőség a termelés további korszerűsíté­sére, ha a vezetők és a dolgo­zók összefognak, és élnek a szocialista társadalom adta le­hetőségekkel. S*. N. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának igen jó hírneve van az országban. Az üzem korszerű, és igen gazda­ságosan dolgozik. 1964-ben óránként 16 kilométerrel hosz- szabb fonalat állított elő, mint 1960-ban. A termelést kizáró­lag a termelékenység emelé­sével növelte. A létszámot eközben 1880-ról 1324-re csök- Kentette. Ez rendkívül jelen­tős: eredmény. A gyár ezt ab- oan az időszakban érte el, amikor a párt csak azt a célt .űzte az üzemek elé, hogy a termelést egyharmad részben i Hsz.ámemeléssal, kétharmad -észben pedig a termelékeny­ség fokozásával növeljék. De más figyelemreméltó is van ebben a gyárban. Itt ,mű­Nsszajándék Fizetett szabadság Beiegsegéíy — ssö r etheseti alapon A marcali Vörös Csillag Tsz figyelemreméltó határozatot hozott erre az évre az embe­rekről való fokozottabb gon­doskodásról. A nagyobb mér­vű juttatások anyagi fedezetét a szociális és kulturális alap növelésével teremtik meg. Közgyűlési döntésük szerint a kiosztható jövedelemből a kö­telezően előírt kettő helyett három százalékot fordítanak erre a célra. Nászajándékot adnak vala­mennyi házasuló . fiatalnak. Egyenként ezer forint jár, de ha a jegyesek mindketten a tsz-ben dolgoznak, nem két-, hanem háromezer forintot kap­nak a házasságkötéskor. Ügy hírlik, hogy az első háromezer forintnak Ruisz Mária és. Báj- hober József a várományosa. Tavaly fizetett szabadságot csak az állatgondozóknak ad­tak. Ezt az idén minden ál­landó dolgozóra kiterjesztik. Havi húsz munkanapra egy, fi­zetett szabad napot szavaztak meg, tehát aki rendszeresen dolgozik, az évente tizenkét nap szabadságot vehet ki. A betegek segélyezésében ugyancsak állást foglaltak. Húsz napnál hosszabb időre elhúzódó betegség esetén — a kezdettől számítva — átla­gos javadalmának hetvenöt százalékát megkapja a tsz-tag. Ebben a támogatásban is azok részesülnek, akik rendszeresen dolgoznak a közösben. Fiataljait, állandó munkásait, betegeit így becsüli meg anyagilag is támogatva A kö­zösség. Képcső-helyreállító készülék Mint az NDK-ban megje­lenő Nazional-Zeitung közöl­te, a köztársaságban elektron­cső-helyreállító készüléket szerkesztettek. A készülék mé­rete és súlya nem nagy. Se­gítségével a régi képcsövek 90 százalékát helyre lehet állíta­ni, s a helyreállított képcsö­vek 12—15 hónapig működnek. Kaposvári sajtóközlemények a felszabadulás napján Negyediké ... Üj tavaszt lé­legzik az április eleji húsvét, a főid, a természet, a világ. A megváltozó világ... Nyugatról, messze, a határ felől távolodó harcizajt dübö­rög, itt, a felszabadult me­gyében ezeréves bódulatából ébred a föld ... Somogybán erre virrad meg a nap, 1945. április 4., szerda. Két oldal Mindenki sejtette, hogy már nincs messze, de — akkor még — senki sem tudta ... A nyomdából, mint rende­sen, az utcára kerül á Somogy - vármégye (a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapja) alig pár száz példánya. Az emberek szétkapkodják, és mohón falják a betűket. Két oldal mindössze. Megfakult már, szakadozott a papír. Vajon frissen, fehé­ren milyen érzéssel olvasták, mire gondoltak az emberek — akkor, ma húsz éve?... Talán erre: »Már nem tart sokáig a háború ...« Mások: »Vajon ez már így marad örökre ? ...« „Földrengés rázza meg a nagybirtokokat, a magyar nép ezeréves börtö­nét ...« Ezzel köszönti a napot a lap vezércikke hittel és m;g- indultan: »Büssüben két birtokot osz­tottak fel az igénylők,.., Ba­ibótpusztán is felosztották a földet meg Ácsán, Zicsen, Ná- gocson; Andocs, Somogyegres és Miklósi községekben is, de innen pontos adatok*még nem futottak be ... Napról napra jönnek a jelentések, hogy a magyar nép meggyorsítja a törvényt, saját maga osztja (egyelőre mérnökhiány miatt) mérnöki beavatkozás nélkül a földet... . ..A földosztás megkezdő­dött az egész megyében ...« Három hasáb külpolitika az első oldalon. Vastagbetűs címek; kövérbetűs, történelmi jelentőségű sorok a londoni rádió reggeli jelentéséből: »Magyaróvár és Bécsújhely felszabadult... Az orosz csa­patok délnyugaton átlépték a jugoszláv határt, és 80 kilo­méterre közelítették meg Zág­rábot ...« »A nyugati fronton Montgo­mery tábornok csapatai elfog­lalták Westfália fővárosát, Münstert... A szövetségesek 240 kilométerre vannak Ber­lintől, és már csak 300 kilo. méterre az orosz haderőtől...« Alatta: »Serédi Jusztinián, Magyar- ország bíboros hercegprímása szívszélhűdésben hirtelen meg­halt ...« | Lapozzunk, azaz fordítsunk lát az újság másik oldalára. Itt jlszerény keretek között, de |*aem kevésbé fontos nyékről, helyi körtérré,gyekről tudósít a Somogy vá'megye belpolitikai rovata. ,»Kste 8 áráig sanbatl a közlekedés a városparancsnokság engedé­lye alapján, mától« — azaz április 4-től. Egy kéthasábos budapesti jelentés a népbíróság ítéleteit közli. a munkaszolgálatosokkál szemben elkövetett kegyetlen­kedések vezetői ügyében. "Háromnapos főtárgyalás után szombaton délelőtt a Ze­neakadémia zsúfolásig tett nagytermében hirdette ki Ma­jor Ákos elnök Murai-Metzl Lipót alezredes, Spóner Ru­dolf hadapródőrmester és dr. Herczegh Tibor orvos bűnügyé­ben az ítéletet. A népbíróság Murait és Spónert folytatóla­gosan elkövetett háborús bűn­tettekért halálra, Herczeghet életfogytiglani fegyházra és vagyonelkobzásra ítélte ... Az elítéltek elvezetésekor a rend­őröknek kordont kellett von­niuk, hogy a lincseléstől meg­védjék őket.« A hírrovatban Kaposvár m. jogú város polgármestere felhívja a la­kosságot, hogy a város terü­letén, továbbá a mezőkön, a .szántóföldeken a lövészé . - kát, a tankcsapdákat minden­ki temesse be, az utcán pedig mindenki a háza előtt' levő barikádokat bontsa széjjel.. . Bontsa széjjel, temesse be... Noha messze a határon még dörögnek a fegyverek, kijárá­si tilalom van, s kevés az élel­miszer is, de »rövidesen a fel­szabadult Dunántúlra is in­dulnak ki- és visszatelepülő vonatok ... Az első vonat a közeljövőben Kaposvárra fog érkezni« — adja tudtul egy másik hír. Megindult, sarjad az élet, s a kaposváriak — először a vá­ros felszabadulása óta — már szórakozni is összejönnek. Er­ről tudósít a »qu<--jelű króni­kás Műkedvelő előadás a l'árnsi Színházban címmel, és beszámol többe', között arról is, hogy az első ilyen rendezvényben »Katz Endrének van a legnagyobb érdeme, aki ügybuzgalmával összetoborozta a sikeres mű­kedvelő gárdát. Osztálytársa az érdemben dr. Rónai Egon, aki a rendezés nehéz feladatát vállalta, és a szereplőkből te­hetségük maximumát hozta ki. A férfiszereplők közül Hajdú József magyarnóta-énekes aratta a legnagyobb sikert. Katz Endre Halló, Amerika címmel jazz-zongoraegyvelege: adott elő dobkísérettel, fővá­rosi nívón. A konferans • szerepét dr. Rónai látta el sí­nesen ... Eötvös Béla jazz- együttese jó kíséretnek bizo­nyult,,« esemé­Azonban ez az április 4-i, szerdai nap mindettől még olyan, mint a többi előző. Ar­ról, hogy történelmi dátummá magasodott a mi életünkben, csak másnap értesült az újság­olvasó a moszkvai rádió had­műveleti jelentése alapján. „Magyarországról teljesen kiverték a német hadsereget“ — hirdeti az első oldal főcí­me, és megtudjuk, hogy »...a Harmadik Ukrán Had-- sereg Tolbuchin marsall ve­zénylése alatt folytatva táma­dását, az utolsó német erő­csoportot is kiverte Magyar- ország területéről,... és ma­radéktalanul felszabadította az országot.« Először írták le, először mondtuk ki ezt ezen a na­pon, amikor új tavaszt léleg­zett a föld, a természet; ami­kor osztották a földet Somogy­bán; Kaposváron ügyeletes’ volt a Hársfa utcai »Megvál­tó« sv’ ?y szert ár, és a So- mogyvármegye apróhirdetései között ez \/óíí o aiiüi a má­sodik: »Urasági -zakácsnő és inas belépés'-» állást keres, nek­Wallinger Endre

Next

/
Thumbnails
Contents