Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-25 / 97. szám

süMOGil NÉPLAP 4 Vasárnap, 1965. április 25. 11 házastársak felelnek egymásért II szerződések érvényessége Földművesszövetkezeti vezetők felelőssége A Legfelsőbb Bíróság érdekes elvi döntései A házastársaknak egymás iránti anyagi kötelezettségé­ről hangzott el érdekes állás- foglalás a Legfelsőbb Bírósá­gon. Az egyik tsz-tag felesé­ge a megyei állatforgalmi vállalattal a férj nevére szó­ló sertéshizlalási szerződést írt alá. Előleget és abrakta­karmány kedvezményes vá­sárlására jogosító utalványt is átvett a férje nevében. A házaspár azonban a szerző­déses kötelezettségeknek nem tett eleget, erre a válla­lat pert indított ellenük. Ke­resetében meghiúsulási köt­bérigényt jelentett be. továb­bá az előleg visszafizetését és a takarmány-árkülönbö­zet megtérítését követelte. A városi bíróság a házas­párt csak az előleg és az ár- különbözet megfizetésére kö­telezte. Az ítélet indoklása szerint a férj nem hatalmaz­ta föl feleségét, hogy nevé­ben szerződést kössön, tehát érvényes megállapodás nem jött létre, és így kötbérfize­tésre nem kötelezhető. Ezt az ítéletet a megyei bíróság jogerőre emelte. A legfőbb ügyész törvé­nyességi óvására az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, s az a házaspárt az al­sóbb fokú bíróságok által megítélt összegen felül köt­bér fizetésére is kötelezte. A határozat indokolása szerint a férj tudott a megállapodás­ról, a szerződés megkötése végett személyi igazolványát és a seri s járlatlevelét fele­ségének átadta, a szerződés egyik példányát átvette, és az ellen soha kifogást nem emelt. A családjogi törvény értelmében az egyik házas­társ kötelezettségvállalása a másikra is kiterjed. Tekint­ve, hogy a szerződés érvé­nyesen jött létre, de meg­szegték, a kötelezettségért mindketten egyetemlegesen telelnek. Jogtalan követelés Egy tsz 300 férőhelyes ser- téshízlalót kívánt építtetni. A szövetkezetnek saját ^ építő­brigádja is van, és a mun­kát vele akarták elvégeztet­ni. Ekkor azonban jelentke­zett egy kőműves kisiparos, aki az építkezést öt százalék­kal olcsóbban vállalta, mint amennyibe az építőbrigád ár­vetése szerint került volna. Ezek után elálltak attól, hogy a hizlalót házilag készíttessék eí, és a kivitelezésre az ipa­rosnak adtak megbízást. Az iparos a hizlaló kőműves- munkáját elvégezte, az ács­munkálatokkal pedig másik szakembert bízott meg. A megállapodáshoz egyébként a járási tanács mezőgazdasági osztálya és a Termelőszövet­kezeti Beruházási Iroda is hozzájárult. Amikor a munka elkészült, a kőműves a szerződésben megállapított építési költsé­geken kívül 30 százalék kis­ipari rezsit is felszámított. Ezt a szövetkezet nem volt hajlandó megfizetni, mert az iparos ilyen igényt a szerző­dés megkötésekor nem je­lentett be. A kőműves a re- zsiidíj megfizetéséért pert indított. A járásbíróságon megtartott tárgyaláson az iparos elis­merte, hogy a szerződéskö­Sőt: az iparos öt százalék en­gedményt adott, amivel azt j fejezte ki, hogy nem ragasz- ( kodik minden felszámítható. követeléséhez, illetve nem, tart igényt a kikötött vállal- , kozói díjnál magasabb ősz- ( szegre. Ebből következik, ( hogy a szerződést nem tá-, téskor a rezsiről nem tett j madhatja, tehát követelése t említést, de azzal érvelt, hogy mindenképpen alaptalan, a fennálló rendelkezések ér­telmében ez az összeg meg­illeti, és ezt a tsz-nek is tud­nia kellett. A járásbíróság megkereste a KIOSZ járási helyi csoportját, s azt a vá­laszt kapta tőle, hogy az ipa­rost a 30 százalékos rezsidíj valóban megilleti. Ezek után a járásbíróság ítéletében ki­mondta: a szövetkezetnek tud­nia kellett, hogy az iparos munkadíjának kiszámítása a rezsi figyelembevétele nél­kül, tévesen történt, és a tsz-t a rezsi megfizetésére köte­lezte. A megyei bíróság ezt az ítéletet jóváhagyta azzal, hogy az iparos a rezsikölt­ség felszámításáról szerző­déskor nem mondott le, te­hát igénye jogos. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az alsóbb fokú bíróságok ítéletét meg­változtatva a keresetet eluta­sította. — A kellő körültekintéssel kötött s okiratban foglalt szerződés tartalmát a bíró­ság csak akkor változtathatja meg, ha a törvény azt kife­jezetten megengedi — hang­zik a határozat. — Ellenke­ző álláspont azt. idézné elő, hogy a szerződésekben vetett bizalom megrendülne, ez pe­dig a gazdasági élet bizony­talanságát vonná maga után. Ebben az esetben az tör­tént, hogy az iparos a rezsi- költség iránti igényét a szer­ződéskötéskor nem jelentette be. A tsz nem tévesztette meg az iparost, amikor ezt a díjat nem vette figyelembe. Munkakörük ellátására alkalmatlanok Nem a garancia J hiánya $ miatt állt napokig a ta- £ vaszi munkák kezdetén a , karádi Búzakalász Tsz há- a rom új traktora. Garancia ^ — de csak részben?! című f március 26-án közölt cik- f künk foglalkozott ezzel a a kérdéssel, s az írás rnegje- ) lenése után tartott vizsga- f latról Kopácsi Ernő, a Me- i zőgazdasági Ellátó Tröszt f igazgatója most tájékozta- j tott bennünket. ? A szövetkezetben a cikk- ) írónak azt mondták, hogy ? az AGROKER és a Kapos- f vári Gépállomás vevőszol- ? Miért nincs klubélet a Siófoki Kőolajnál? „ .. - gálatának illetékesei sze- 6 A foldmuvesszovetkezeti ve- ^ ríni nincs a gumikra ga- i dolgozók felelősségéről? rancia s pénzért sem ild. zető jelentős állásfoglalás hangzott? el a Legfelsőbb Bíróságon. ? Egy földművesszövetkezet í vendéglőjének vezetői rész-J ben árdrágítást, részben sik-i kasztást követtek el. Büntetői eljárás is indult ellenük, ezi azonban közkegyelmi eljárási folytán megszűnt. Ugyanak-J kor a szövetkezet elnöke fe­haínak új gumikat. Az igaz- f Sághoz hozzátartozik, hogy ? a tsz-elnök az AGROKER j helyett közvetlenül az AG- ? ROTRÖSZT-höz fordult, ? Budapesten járva személye- ? sen adta elő panaszát. Meg- f magyarázták neki a garan- ( chilis javítás tudnivalóit, ? sőt készségesen felajánlót- $ gyelmi úton azonnali hatály-í ták: azonnal adnak új gu- j lyal elbocsátotta őket. E ha-J miabroncsot. A méreteket ? tározat hatályon kívül helye-1 azonban nem ismerte, s f helye-i zése iránt a volt alkalmazót-$ tak a járási közös egyeztető? hazatérte után, ígérete eile- ? nére később sem küldte el ? Törvényességi óvásra ez az i ügy is a Legfelsőbb Bíróság? szövetkezet igényének kielé- elé került, s az a keresetett * gítésére. Hogy miért mentek tönk­re időnap előtt a szóban elutasította. — A vezető beosztású volté alkalmazottak bűncselek- r méhyt követtek el, a munka- r fegyelmet és a szocialistáé munkaerkölcs szabályait sú-é lyosan megsértették, a foko-é zott védelem alatt álló tár-® sadalmi tulajdont megkáro-é sították mondta ki a ha-* nasznainaiauanna vau gu tarozat. - E cselekményeik’ miba _ a vászontfirés el elkovetesevel munkakoruk 7 *-----------­e llátására alkalmatlanná vál-11 tak. Fegyelmi vétségük sú- ® lyával és vétkességük foká-* val az azonnali hatályú el-* bocsátás mint fegyelmi bűn-* tetés arányban áll. * Jó egy éve örömmel tudósítottunk, arról, hogy a Siófo­ki Kőolajvezeték Vállalatnál egy jó képességű fiatal tánc­zenekarral az élen ifjúsági klub működik. Hosszabb időn át azonban jóformán csak láncos összejöveteleket rendeztek. A vezetőség a télen program tervezetet készített. A jó szán­dékú, nevelő célú kezdemény szés, a színjátszó, irodalmi és társastánckor szervezése azonban — érdeklődés hiányá­ban (?!) — torzóba maradt. Hol lehet a hiba? A mintegy két és fél száz fiatal nyolcvan százaléka gimnazista. A klubvezetőség és kezdetben maguk a fiata­lok is örömmel vették, hogy a vállalat vízparti klubházá­ban összejöhettek szjrako^ni, táncolni. Más iránt viszont nemigen érdeklődtek. A klu1-vezetőség ekkor arra kérte a gimnázium nevelőtestületét és szülői munkaközösségét, hogy segítsenek az irodalmi kör megszervezésében, a fel­ügyelet ellátásában a klubnapokon. Az ígéret azonban ígé­ret maradt; szülők, nevelők csak nagyon ritkán jelentek meg a klubban. A klubvezetöség látva az érdektelenséget — es mivel nem' tartotta biztosíthatónak a fegyelmet — az őszig felfüg­gesztette a klub működését. Egy kissé kényelmes megoldás az, ha a sikertelenség miatt — akár csak kis időre is — magát az elvet adjuk fel. Helyes, hogy a Kőolajvezeték Vállalat átengedi klub­házát a község ifjúságának, sőt biztosítja a fűtést, világí­tást is a kulturált szórakozáshoz. Ez azonban egymagában kevés. A klub tartalmi munkájának megvalósítása nem vár­ható egyedül a vállalattól: másoknak, elsősorban a gimná­zium nevelőinek is segíteniük kellene ebben; s a társa­dalmi és tömegmozgalmi szerveknek sem lehet közömbös, hol és hogyan szórakozzanak a község fiataljai. Körültekintőbben, szervezettebben tartalmas ifjúsági klub működhetne a vállalat klubházában. W. E. autóscsomag Előszállítás az üdülőknek és a boltoknak a Balaton-parton Polietilén zacskóba csoma­Mnnksísvéflelmi őrjáraton a földműie§§xövetkezetekben forgó gumiabroncsok? Er- é4oSt konzerwel, szardíniával, re f is fényt derített» a, vizs- ^édességgel, gyümölcsízzel lepi meg a Baiaton-parti autós tu­ristákat a nyáron a Somogy- Zala megyei Fűszer- és Édes­ség-nagykereskedelmi Válla­lat. Az egy-, kettő-, illetve négyszemélyes autós- és úti csomagból százezer darabot hoznak forgalomba az üzletek. ,A kerek összegért kapható cso­maghoz csupán kenyeret kell v ásárolni. Nem hiányzik a cso­magból a konzervnyitó, a szál ,véta és a fogvájó sem. I A FÜSZÉRT a korábbi éveik i gyakorlatától eltérően két-há- rom héttel előbb hozzálátott az előszállításokhoz. Az üdülők és gálát. A gumi nyomása az egyik gépen a kelleténél kisebb, a másikon pedig a megengedettnél nagyobb volt. A harmadik traktor vezetője a hasonló ok miatt használhatatlanná vált gu­lensűly ozására — betéteket tett. Az ilyen gondatlan­ságra valóban nincs garan­cia. Ezért kellett új gumi­kat vásárolni. K. J. az élelmiszerüzletek raktárait már jóval a szezonnyitó előtt feltöltik konzervfélékkel, hogy az idénykezdet után jobban megszervezhessék a friss áru szállítását. A kiskereskedelem­nek például 3—4 OQO 000 forint értékű árut visznek ki ezek­ben a napokban. Ugyancsak a FÜSZÉRT gon­doskodik arról is, hogy legyen elegendő gyümölcsszörp, illet­ve üdítő ital a Balaton-parton. A nyáron körülbelül 1 200 000 forintnyi gyümölcslevet és mintegy 3 000 000 forint érté­kű gyümölcsszörpöt hoznak forgalomba. Megjelenik az üz­letekben az eddig kevésbé is­mert vietnami ananászszörp is. Hosszas vitát eredményező gyűlésen tárták a megye gaz­dasági és szakszervezeti veze­tői elé a múlt évben tapasz­talt munkásvédelmi hiányos­ságokat. Több hozzászóló meg­említette, hogy a vendéglátó­ipari és a szövetkezeti boltok nagy részében még mindig nem kielégítő a szociális ellá­tottság. Ennek megjavítására a földművesszövetkezetek többsége alig fordított vala­mit az utóbbi négy évben. Az öt esztendőre tervezett négy és fél millió forintból az utol­só évre még több mint más­fél millió forint maradt. Ez azt is jelenti, hogy az idén a földművesszövetkezeteknek lesz elég tennivalójuk ezen a területen. Munkásvédelmi őrjáratunk­A GYORS KÖZLEKEDÉS ESZKÖZE DANUVIA | (802) ra meghívtuk Papp Józsefet, a MÉSZÖV bér- és munkaügyi osztályának vezetőjét és Tóth Jánost, a KPVDSZ szervező titkárát. Utunk első állomása Csurgó volt, ahol látogatá­sunkkor zajlott le a vendéglá­tó kombinát műszaki átadása. A szakszervezetnek köszönhe­tő, hogy az utóbbi években felépült üzleteknél, így a csur­góinál is, figyelembe vették a kor szabta egészségügyi köve­telményeket. A bisztróhoz, a cukrászdához és az étteremhez mosdók épültek; öltözők, zuha­nyozók állnak a személyzet rendelkezésére is. Ami kevés kifogásolható akadt, azt a nyitásig könnyen korrigálni lehet — állapították meg a szakemberek. Sokkal nehezebb helyzetben vannak azok a földművesszö­vetkezetek, ahol régi szatócs- üzletekben, kocsmákban kell lebonyolítani a forgalmat. A régi épületek formáján nehéz változtatni kisebb beruházás­sal, emiatt csak részben biz­tosíthatók a higiénikus ki­szolgálás föltételei. Munkásvédelmi szempont­ból is hasznos volt a felszaba­dulási verseny. Ennek ered­ményeképpen ugyanis jobban ügyelnek a tisztaságra, és sok helyen saját erőből igyekeztek megfelelő munkakörülménye­ket teremteni. Külsőre is csinosak a szövetkezeti bol­tok Böhönyén és Nagybajom­ban. Bár a bőséges árukészlet zsúfoltságot okoz, mégis rend, tisztaság uralkodik az itteni üzletekben. Jól látja el fel­adatát a MÉK böhönyei tele­pén a balesetvédelmi felelős is. A hozzájuk tartozó munka­helyeken semmi kifogásolható nem akadt. Arról, hogy a nyá­ron felszaporodik az idény­munkások száma, és elégtelen­nek bizonyulnak a tisztálkodá si lehetőségek, maga a telep vezetője beszélt. Elmondta, hogy még az idén hozzákezde­nek az építéshez, hogy ezen a gondon enyhítsenek. Kadarkúton egy kissé rosz- szul értelmezték a felszabadu­lási versenyt. Kívül-belül ra­gyognak az üzletek, de öltözőt, kézmosót bizony alig találni bennük. A 3. számú önkiszol­gáló bolt raktárában nagy a felfordulás. Az élelmiszer- bolt raktárában az áru alig fér be. Együtt van itt a liszt a savanyú káposztával, a sör a füstölt áruval. A pincébe csak hosszas átrendezés árán lehet lejutni. Szembetűnő az, hogy az 5. számú kulturcikk- boltba alig-alig téved be né­hány vásárló. A havi forga­lom éppen hogy meghaladja a 35 000 forintot. Ezzel szemben az önkiszolgáló bolt százöt­venezer forintos forgalmát két kereskedő és két tanuló bo­nyolítja le. A kisvendéglő konyhájában ugyan találni három öltöző- szekrényt, de közülük kettőt, irattárnak használnak. A pin­ce lépcsőfokai régiek, már nem biztonságosak, a helyi vezetők arra hivatkoznak, hogy az épületek régiek, a he­lyiségek bővítése, felújítása nagyon sokba kerülne. Pedig a szakszervezet képviselője nem ezt kérte számon, hanem a pincelejárat lépcsőjének megjavítására, korlátok föl­szerelésére, a tisztálkodási le­hetőségek megteremtésére hív­ta föl a figyelmüket. Erre a rendelkezésükre álló huszon- kétezer forint bőségesen ele­gendő lenne. Rendelet írja elő, hogy a kereskedelemben ez év végé­re legalább minimálisan meg­felelő munkakörülményeket kell teremteni. Az elmúlt négy évben meglehetősen ke­veset tettek a földművesszö­vetkezetek a rendelet végre­hajtásáért, így a tennivalók jó része 1965-re maradt. A lehe­tőségek biztosítva vannak, csak élni kell velük . .. Nagy József Fölmérték négy nap ügyfélforgalmát Több száz ember véleménye az ügyintézésről Ezernél többen keresték föl a megyei tanácsot — Állandó csúcsforgalom a városi tanácson Egy országos fölmérés ré­szeként megyénkben március 16-án, 17-én, 18-án és 19-én a különböző szintű tanácsoknál megvizsgálták az ügyfélfor­galmat. Dr. Németi László, a megyei tanács igazgatási osztályának vezetője elmondotta: a fölmé­rés egyik célja az volt, hogy megközelítően pontos képet kapjanak arról, mennyien ke­resik föl ügyeik intézéséért a tanácsokat, a szakigazgatási szerveket. Ezenkívül — a kér­dőívek kitöltésével — megtud­ták az ügyfelek véleményét is az ügyintézésről. A négy nap alatt a megyei tanácson ezerötvenkettőn for­dultak meg, közülük három- százötvennyolcan ügyeik elin­tézése végett. Legnagyobb for­galma a mezőgazdasági osz­tálynak volt; több mint százan keresték föl. A véleménykuta­tás alapján megállapították, hogy az ügyfelek 98 százaléka elégedett volt az államigazga­tási tevékenységgel, ügyének elintézését 305 ember tartotta jónak, 32 megfelelőnek; mind­össze 9 minősítette rossznak. Figyelembe véve az intézkedé­sek gyorsaságát, a véleménye­ket, megállapítható, hogy to­vább javult a megyei tanács ügyintézése. A városi tanácsot 1782 ügy­fél kereste föl a négy nap alatt, s közülük több mint öt­százan az igazgatási osztályt, ötvenen találták udvariatlan­nak az ügyintézőket, s csupán nyolcvanan minősítették rossz­nak ügyük kezelését. Legtöb­ben a munkaügyi osztályra pa­naszkodtak, hogy kevés és nem megfelelő a munkalehe­tőség, nem tudnak elhelyez­kedni. Az építési és közleke­dési osztályt az intézkedések elhúzódása, a határidők tolo­gatása miatt bírálták Hasonló fölmérést végeztek még a siófoki járási és közsé­gi tanácsnál, Telekiben, Nagy- csepelyen és Kőröshegyen. Dr. Németi László elmond­ta, hogy az ügyfelek nagyon sok hasznos véleményt és ja­vaslatot adtak. A jövőben a tapasztaltak alapján irányít­ják és ellenőrzik a tanácsok munkáját. A hét könyvújdonságai A Szépirodalmi Könyvkiadó jelentette meg Hajnal Gábor legújabb vei>eskötetét, Az idő szelében címmel. A Magvető Kiadó adta közre Egri Viktor regényét Megmondom minden­kinek címmel. Változó napok címmel jelent meg Kozsevnvi- kov regénye. Az Európa Ki­adónál jelent meg Vercors iz­galmas, kalandos regénye, a Sylva. A Móra Ifjúsági Kiadó adta közre Szász Imre kedves állat­regényét, Basa címmel. Az ébenfa ló címmel megjelent kötet a külföldi irodalom leg­szebb meséiből nyújt váloga­tást. Kemény Dezső egy izgal­mas táborozás történetét írta meg A vámpírok sziklája című könyvében. A Delfin-könyvek sorozatban jelent meg Molnár Ferenc nagy ifjúsági regénye, A Pál utcai fiúk. Harmadik kiadásban látott napvilágot Bodó Béla Brumi az iskolá­ban című regénye. A Kozmosz-sorozatban adták ki Kovái Lőrinc izgalmas re­gényét, a Halálrepülőt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents