Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-25 / 97. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1965. április 25. Gromiko párizsi tárgyalásai előtt GROMIKO szovjet Külügyminiszter ma délután négy órakor több munkatársa kíséretében Párizsba érkezik, hogy megbeszéléseket folytasson vendéglátójával, Couve de Murville külügyminiszterrel. A négy napra tervezett francia—szovjet tárgyalások hétfőn kezdődnek a Quai d'Or- say-n. De Gaulle köztársasági elnök kedden délután fogadja Gromikót. Gromiko mostani tárgyalásaira olyan időben kerül sor, amikor a békés egymás mellett élés szovjet politikája és az önállóságra törekvő De Gaulle-i külpolitika eredményeként lényeges javulás mutatkozik a két ország viszonyában. közi kérdésben párhuzamos, vagy hasonló a szovjet és a francia kormány álláspontja. A vietnami viszályban mindkét ország politikai megoldásra, a genfi konferencia összehívására törekszik. Az eltérés abban mutatkozik, hogy Franciaország nem köti föltételhez a tárgyalások megkezdését, a Szovjetunió viszont kizártnak tartja, hogy az amerikai .bombatámadások közepette tárgyalni lehessen Délkelet-Ázsia békéjéről. Az ENSZ »pénzügyi válsága« ügyében is' találkozik a két kormány álláspontja mégpedig atekintetben, hogy egyik sem ismeri el az Egyésült Államok által kezdeményezett kongói beavatkozás lista országban, de nem feledtetik el, hogy a francia kormány nem hajlandó elismerni az NDK-t, figyelmen kívül hagyja, hogy a német újraegyesítés elsősorban a két német állam ügye. Egyelőre nem lehet arra számítani, hogy a francia kormány lényegesen változtatna a német kérdésben vallott álláspontján. De Gaulle a francia—nyugatnémet külön szövetség nyilvánvaló kudarca ellenére sem mondott le Párizs és Bonn szoros politikai és katonai együttműködéséről. Az egyes kérdésekben áthidalhatatlannak látszó ellentétek azonban nem zárják ki, hogy Gromiko párizsi tárgyalásai pozitív eredményre veStewart befejezte csehszlovákiai látogatását Szombaton Prágában közzétették a Stewart brit külügyminiszter csehszlovákiai látogatásáról kiadott közleményt, amely hangsúlyozza, hogy a két fél kifejtette nézetét a vietnami helyzetről, de álláspontjaik e kérdésben eltérnek egymástól. A német kérdésről és ezzel összefüggésben az európai biztonságról ugyancsak eszmecsere folyt. A tárgyaló felek egyetértettek abban, hoj^ egy megfelelően előkészített konferencia az európai biztonságról hasznos lehetne. A közlemény hangsúlyozza, hogy a tárgyaló. felek megelégedéssel nyilatkoztak a csehszlovák—angol gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatok alakulásáról. A brit külügyminiszter kormánya nevében meghívta hivatalos látogatásra Oldrich Cernik miniszter elnök-b elvette st az állami tervbizottság elnökét. Michael Stewart ma reggel utazik el Prágából. (MTI) Ciprus a NATO-fegyverek árnyékában Ankarai tájékozott körökben kijelentették, hogy Törökország a NATO miniszteri tanáA ciprusi nemzetőrség vezérkarának szóvivője bejelentette, hogy végrehajtották a A FRANCIA—SZOVJET MEGBESZÉLÉSEKNEK nincs meghatározott napirendjük, illetékes francia helyen azonban leszögezik, hogy a két ország kapcsolatait érintő kérdéseken kívül a világpolitika valamennyi fontosabb problémája szőnyegre kerül. Miután a seovjet—francia viszony ma már normalizáltnak tekinthető, a gazdasági és kulturális kapcsolatok kedvezően fejlődnek, sőt egyes területeken, mint a színes televízió bevezetésében, a gyakorlati együttműködés keretei is kialakultak, Párizsban az a vélemény, hogy a tárgyalások előterébe a nemzetközi politika kérdései kerülnek. Francia kommentárok rámutatnak, hogy egy sor nemzetBonnban nagy várakozással tekintenek De Gaulle elnök legközelebbi bonni látogatása elé — hangoztatják kormánykörökben. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Bonnban azt óhajtják, hogy a találkozón, amelyre előreláthatólag június utolsó hetében kerül majd sor, vigyék előbbre a közös piaci országok politikai együttműködésének ügyét, f'l ír De Gaulle Erhard és Adenauer leveleire adott válaszában nagyon tartózkodóan nyilatkozott erről a kérdésről és óva intett »elsietett lépésektől«, Bonnban továbbra is arra hivatkoznak, hogy De törvényességét. A Szovjetunió és Franciaország — eltérő okokból ugyan — de egyaránt ellenzi a sokoldalú NATOatomerőt. A LEGFONTOSABB KÉRDÉS, amelyben egyelőre a közeledésnek csak első jelei tapasztalhatók, • Európa biztonságának problémája. De Gaulle az utóbbi időben ismételten megerősítette, hogy Franciaország véglegesnek tekinti a jelenlegi német határokat és február 4-i sajtóértekezletén kifejtette, hogy Németország egyesítésére csak a keleti és a nyugati szomszédok hozzájárulásával az Európa két része közötti kibékülés jegyében, kerülhet sor. Ezek a kijelentések kedvező visszhangot keltettek a Szovjetunióban és a többi szociaGaulle a rabouillet-i találkozón határozott ígéretet adott Erhardnak a politikai együttműködés ügyében tartandó közös piaci konferencia megtartására. »Bonn most elvárja, hogy De Gaulle beváltsa adott szavát« — hangsúlyozza a Frankfurter Allgemeine Zeitung, majd rámutat: a kormány továbbá azt óhajtja, hogy a nyugatnémet—francia együttműködési szerződésben vállalt konzultációs kötelezettséget francia részről tartsák meg a francia—szovjet viszonyban kialakuló újabb fejlődéssel kapcsolatban is. (MTI) zessenek. »A Szovjetunió — írja a Humanité moszkvai tudósítója — nem törekszik arra, hogy Franciaország szakítson szövetségeseivel. Csupán azt kívánja, hogy Európában és az egész világon szűnjék meg a katonai konfliktusok veszélye, megszilárduljon és szervezett formát öltsön a békés egymás mellett élés. (MTI) Husszein libanoni miniszterelnök a L’Orient című lapnak adott nyilatkozatában kommentálta Burgiba tunéziai elnöknek a Palesztinái ügyről tett kijelentéseit, amelyeket — mint mondotta — hitetlenkedve fogadott, mert Burgiba a többi arab államfővel és kormányfővel együtt kötelezettséget vállalt arra, hogy az arab csúcsértekezleteknek a pálesztinai ügyben hozott határozataihoz tartja magát. Ezek a határozatok világosan megszabták az arabok céljait és azokat az eszközöket, amelyekkel meg akarják védeni Palesztinára való jogaikat. Libanon e határozatokat végre fogja hajtani. A Palesztinái diákok szövetsége tiltakozó táviratot intézett Burgibához és a tunéziai elnöknek a palesztinai problémára vonatkozó nyilatcsának ülésén, amelyet májusban tartanak meg Londonban, kérni fogja, hogy a Görögországnak szállított NATO- fegyvereket vonják vissza, mert azokat a Cipruson állomásozó görög csapategységek fölszerelésére használják fel. Törökország kérni szándékszik továbbá, hogy Ciprusról hívják vissza az ott állomásozó görög katonákat is. kozatát »árulásnak« minősítette. Az APS algériai hírügynökség Burgiba kijelentéseinek az arab országokban keltett visszhangját összefoglalva megállapítja, hogy az arab közvélemény nagy többsége vitába száll azokkal a javaslatokkal, amelyek Izraelnek egy új formában történő elismerését hirdetik. Az arab Világnak' le kell lepleznie a nemzetközi közvélemény előtt á cionisták terjeszkedési terveit, amelyek semmibe ' veszik a palesztinai nép jogait — írja az APS. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője örömmel üdvözölte Burgiba kezdeményezését az arab—izraeli vita megoldásának előmozdítására. Kijelentette, hogy Burgiba javaslatai a tárgyalások alapját képezhetnék. (MTI) Makariosz elnök által bejelentett és a békesség helyreállítását célzó intézkedéseket. Pa- fosz, Limaszol és Larnaka térségében eltávolították a görög fegyveres őrségeket és ellenőrző állomásokat. A limaszoli partvidéken szombatra virradó éjjel kigyulladt két nagy üzemanyag- raktár, s a tűz a közelben fekvő Móni faluban nagy károkat okozott. Sajtójelentések a tüzet szabotázscselekménynek tulajdonítják. (MTI) Incidens India és Pakisztán határán Az indiai kormány szóvivője bejelentette, hogy szombaton súlyos incidens történt India és Nyugat-Pakiszfán ha. tárán. Háromezer pakisztáni katona tankok kíséretében benyomult indiai területre, és csak súlyos harcok árán sikerült visszaszorítani őket. Három pakisztáni tank kigyulladt. A szóvivő szerint hosszú évek óta nem volt példa hasonló jellegű határsértésre, jóllehet 1947, India és Pakisztán különválása óta állandó a feszültség a két ország határán, Az indiai kormány megteszi a szükséges elővigyázatossági intézkedéseket — mondotta. (MTI) Bonn „a rambouillet-i ígéret“ beváltását követeli De Gaulle-tól Az arab világ tiltakozik — Washington tapsol BURGIBA JAVASLATAINAK HITLER VÉGNAPJAI DOKUMENTUMKARCOLAT A HITLERI BIRODALOM ÉS A KANCELLÁRI BUNKER UTOLSÓ NAPJAIRÓL (1) A lap mottója: A fasizmus szétzúzásának huszadik évfordulójával kapcsolatban szép számmal akadnak olyanok, akik fölteszik a kérdést: Hogyan értek véget Hitlernek, korunk leggonoszabb háborús bűnösének végnapjai? Hová lett voltaképpen Hitler? Sikerült-e az elmúlt években pontosan tisztázni, mi történt vele? Meg kell jegyeznünk, hogy a náci időszakot tanulmányozó egyes történészek is nyitva hagyják Hitler sorsának kérdését. William Shirer neves amerikai publicista »A Harmadik Birodalom tündöklése és bukása« című könyvében ezt írta: »A háború után olyan hírek terjedtek el, hogy Hitler életben van.« Ilyen hírek még ma is kószálnak, így például ez év februárjában a nyugati sajtóban megjelent egy közlemény, amelv szerint az NSZK-ban akadt volna egy újságíró, akinek állítólag tudomása van Hitler háború utáni sorsáról . . . Valóban, müven véget ért a megszállott Führer? Milyen körülmények között leit öngyilkos? Ezek a kérdések egyáltalán nem akadémiai jellegűek. Azoknak, akik a hitleri fasizmus ellen háborút viseltek és győzelmet arattak, tudniuk knll az igazságot a Harmadik Birodalomnak és urainak dicstelen pusztulásáról. Erről szól L. Bezimenszki.i- nak h’teles okmányok, a szemtanúk visszaem’ékezé^e5 é« a történészek kutatása5 »TaDi^n készült s a Novo.ie Vrnroi-r című lapban közölt kar^olata. a Rmon at mi kíncui r Aria A politikai rendszereket gyakran épületek • jelképezik. Hitler is jelképnek tekintette a birodalmi kancellária épületét, amelyet 1939-ben Albert Speer építész és későbbi miniszter tervei alapján építettek. A magát zseniális építésznek tartó Hitler személyesen konzultált az épület tervrajzairól. Amellett volt, hogv a birodalmi kancellária épületének olyan emlékművé kell válnia, amely az új kort, a barna klikk világuralmának korát jelképezi. Hitler azonban még ezzel sem érte be. A birodalmi kancelláriában levő dolgozószobájában üldögélve arról álmodozott, hogy vajon milyen lesz a jövő Német Világ- birodalmának fővárosa, »amelyet az emlékművek és a kolosszális méretű épületek gyűjteményévé« szeretett volna tenni. Martin Bormann felügyelete alatt aztán kidolgozták Berlin újjáépítésének terveit. Hitler Berlint Germánja névre akarta átkeresztelni. »A német intézményeknek fényűző épületeknek kell lenniük ... — mondta a Führer 1941 novemberében tábornokai körében. — Évente egyszer egy kirgizekből álló kiránduló csoportot végig kell vinni a birodalmi fővároson, hogy áthassa őket emlékműveink erejének és nagyságának érzése! 1945 áprilisában Hitler meggyőződhetett arról, hogy a történelem másként ítélkezett. Az oroszok és ukránok, a beloruszok és örmények, a kazahok és kirgizek megérkeztek a birodalmi fővárosba, de nem kirándulásra, hanem fegyverrel a kezükben, s nyilván nem óhajtották, hogy áthassa őket a náci birodalom »erejének és nagyságának érzése!« Hitler és a Harmadik Birodalom többi főkolomposa nem diadalívnél, hanem a birodalmi kancellária szűk föld alatti bunkerében fogadta 1945 tavaszát. A KANCELLÁRI BUNKER .. . Abban az időben a birodalmi kancellária bunkeréhez legendák fűződtek. Híre járta, hogy a bunker több száz méternyire hatol a föld alá, és Berlin csaknem valameny- nyi központjával föld alatti járatok révén összekötve sérthetetlen óvóhelynek számít. Ez azonban merő legenda volt. Valójában a birodalmi kancellária bunkere nem volt túlságosan mély. Sőt, építését még csak nem is tudták befejezni! A birodalmi kancellária pincéje két főrészből állott. Az első viszonylag kis mélységben, az »új« birodalmi kancelláriának a Voss-Stras- sere nyíló homlokzata mentén húzódott a föld alatt. A csempével kirakott pincerész eredetileg raktárhelyiségeknék és a különféle segédszolgálatoknak készült. A háború utolsó napjaiban itt helyezték el az SS-kórházat. Ebből a részből a keskeny folyosó vezetett a föld alatti garázson keresztül a bunker másik, mélyebb részébe. A látogató először egy viszonylag tágas, némi fényűzéssel berendezett terembe került. A fatakon festmények függtek, körben oedig nyilvánvalóan a birodalmi kancellária más helyiségeiből áthozott bútorok álltak. A teremből egy ajtó nyílt abba a szobába, ahol Göbbels és családja lakott. Balra vezetett az út azokba a helyiségekbe, amelyeket Hitler. Éva Braun, az orvosok és a testőrök foglaltak el. Amikor 1939-ben a birodalmi kancelláriát építették, óriási termeit azzal a számítással alakították ki, hogy nagyságukkal lenyűgözzék a látogatót. Amíg valaki eljutott Hitler dolgozószobájába, át kellett éreznie saját jelentéktelenségét. A tágas márványcsarnokon, rengeteg termen és szobán áthaladva a látogató egy gigantikus dolgozószobába került, amelynek távoli szögletében a Führer asztala, mellette pedig egy óriási földgömb volt látható. 1945 tavaszán a Német Birodalom Führerének és kancellárjának be kellett érnie egv kicsi, szűk és alacsony mennyezetű föld alatti dolgozószobával. Alig-alig fért el itt egy asztal és egy könyvespolc. Nem volt ott a földgömb sem, amelyen a Wehrmacht hadjáratait tervezték. A segédtisztek olyan térképet terítettek Hitler elé, amelyen csupán a körülzárt Berlin volt látható. A tábornagyok már nem sorakoztak fel hosz- szú vonalban a márványcsarnokban. Keitel és Jodl körültekintően elhasvta Berlint, és a blokád gyűrűjén kívül rendezkedett be. A birodalmi kancelláriából Göring is előrelátóan eltakarodott és a bajor Alpokban rejtőzött el. Himmler nem délnek, hanem északnak indult, hogy minél közelebb kerüljön a dán határhoz. Bernadotte grófon keresztül titkos tárgyalásokat folytatott a nyugati szövetségesekkel. Hitlerrel csupán híveinek egy kis csoportja maradt, köztük Göbbels és Bormann. De még leghűségesebb szolgái is megpróbáltak »olajra lépni«. Így például április 27-én a birodalmi kancelláriából váló szökési kísérlet közben letartóztatták Hermann Fegelein SS-Gruppenfuhrert. aki Hitler mellett Himmler személyes megbízottja és Éva Braun nővérének férje volt. A Harmadik Birodalom napjai, sőt órái is meg voltak számlálva. (Folytatjuk) Salisburyban megerősítették Mike Hoare őrnagy lemondását. Hoare őrnagy a léopoldville-i kormány szolgálatában álló dél-afrikai zsoldosok egységének parancsnoka volt. Véget ért az Algériában tanuló afrikai diákok most létrehozott szövetségének alakuló kongresszusa. A szövetség célja: harc az imperializmus, a kolonializmus és a neoko- lonializmus ellen, az a ri»>ai egységért. Péter János külügyminiszter táviratban üdvözölte Marko Nikezicset, Jugoszlávia új külügyi államtitkárát.. Humberto Casteüo Branco brazil elnök elküldte a kongresszusnak az új választói törvény tervezetét. Az új törvény gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy kisebb pártok is induljanak a választásokon, így a 14 pártból előreláthatólag csak öt marad. Moszkvában aláírták a Szovjetunió és a Bolgár Nép- köztársaság hosszúlejáratú árucsereforgalmi jegyzőkönyvi megállapodását az 1966-tól 1970-ig terjedő időszakra. A szövetségi föllebbviteli biróság megtagadta Jack Ruby ügyvédjének azt a kérését, hogy a texasi állami bíróság halassza el Ruby elmeállapotának megvizsgálását. A szovjet kormány a Kremlben szombaton fogadást adott Mohammed Juszuf afgán miniszterelnök tiszteletére. Az argentin kormány devalválta a pesot. Az új árfolyam szerint 171 peso 1 dollár. Eddig 151 peso felelt meg 1 dollárnak. Az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat mecseki üzemvezetősége fölvételre keres esstergályos, gyalus, marós munkakörbe komlói munkahellyel, valamint fúrási segédmunkási munkakörbe változó munkahellyel dolgosókat. Jelentkezni lehet az üzem munkaügyi vezetőjénél. (4081) A Mangánércbánya és Előkészítő Mű (Úrkút) férfi munkaerőt vesz föl föld alatti munkakörbe 18 évtől 45 évig. Munkásszállást biztosítunk. Üzemi étkezés 6,60 Ft. Felvételhez tanácsi igazolás szükséges. Vasútállomás: Ajka. Jelentkezés a munkaügyi osztályon. (4100)
