Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-22 / 94. szám

Csütörtök, 1965. április 22. 3 SOMOGYI NÉPLAP HOL A VÉGE? r t' Lenin a Népbiztosok Tanácsában A. Lunacsarszkíj visszaemlékezése Lenin születésének 95. évfordulóján L enin idejében pezsgő és tevékeny élet zaj­lott a Népbiztoso Tanácsában. Már akkor kialakultak az ügyvitel külsőségei. Rendkí vül szigorúan szabták meg a felszólalók számára ren­delkezésre álló időt, akár sa­ját előadók voltak, akár meghívottak, vagy éppen egy vita részvevői. Minden kitől megkövetelték, hogy mondanivalóját fogja rövid­re: tömören és a lényegrő beszéljen. A Népbiztosok Ta nácsában valami összponto­sító légkör uralkodott, s úgl tetszett, mintha még az idő is tömörített lett volna, any nyi tény, gondolat és haté rozat elfért egyetlen percben Ugyanakkor azonban a bü­rokratizmusnak, a hivatalos fontoskodásnak még a leg­csekélyebb mellékíze sem volt érezhető, s hiányzott az a feszültség is, amely olyan emberekből árad, akik (ere­jüket meghaladó munkát végeznek. Mert ez a munka, ugyan felelősségteljes volt, de Lenin idejében mégis olyan könnyűnek látszott, mint. soha azelőtt vagy az­óta. Lenin szerette a jókedvet. Arcán gyakrabban jelent meg a mosoly, mint bárki másén. Ransom, ez a jósze­mű angol figyelt fel egyszer arra, hogy korunk nagy em­bereinek e legnagyobbja mennyire kedveli a vidám­ságot, az önfeledt kacagást. vele nevetett a hosszú ta­nácskozó asztalt körülülő te­kintélyes testület, amelynek tagjai nagynevű forradalmá­Ransom ezt is helyesen ér- rök és korunk új típusú em- telmezte, amikor azt mon- béréi voltak. Nevettek: vagy dotta: »Az ő nevetése az ere- az elnök tréfáin — mert va­jéból fakad, de ennek az erő- gyón szerette a tréfát —, nek a forrása nemcsak Le- vagy az egyes előadók tréfás nin rendkívüli képességeiben megjegyzésein. Ám amint el­keresendő, hanem kommu- ült a nevetés vihara, ismét a nista mivoltában is. Tökéle- korábbi, élénk és friss kö­tés kulcsa van a társadalom molyság lett úrrá a testüle- titkainak és nehézségeinek ten, s a beszámolók, viták, feltárására, a kommunizmus a megdönthetetlen prognó­zisalkotás olyan magabiztos­ságával ruházta fel, hogy természetes, ha nincs még egy politikus, aki annyira biztos lehetne önmagában, terveiben és elképzeléseiben mint Lenin.« Így, vagy legalábbis így beszélt Ransom (de hogy szavainak ez volt az értel­me, azért kezeskedem). A Nénbiztosok Tanácsá­ban serényen, frissen, tré­fálkozva folyt a munka. Lenin valahányszor mu­latságos ellentmondáson ka­pott rajta valakit, jóízűen elnevete magát, s ilyenkor határozatok folyama éppoly gyors volt, mint annak előt­te. Azt látni kellett volna, ahogyan Lenin a beszélőket hallgatta. Nem tudok arcot, amely szebb lett volna Vla­gyimir Iljicsénél. Rendkívü­li erőt sugárzott, arcában és szemében volt valami fen­séges és oroszlánszerű, amikor az előadót tekin­tetével is figyelmesen kö­vetve, a szó szoros értelmé­ben magába szívott minden szót, vagy amikor ugyanazt az előadót a kiegészítő kér­dések pergőtüzének vetette alá. A Nénbiztosok Tanácsában sok kitűnő elme foglalt he­lyet, de Lenin rendszerint mindenki másnál előbb vég­zett a kérdések elemzésével és jutott el a megoldáshoz. Mindebben azonban a leg­csekélyebb igyekezet sem volt, hogy »brillírozzon«. Ha valaki megfelelő megoldást javasolt, Lenin nyomban fel­ismerte célszerűségét, s már mondta is: »Diktálja csak le ezt a határozatot, ez telita­lálat.-« Bosszankodni — különösen a Népbiztosok Tanácsában — rendkívül ritkán látták Lenint. De ha megharagu­dott, akkor aztán alaposan. Ilyenkor nem válogatott a kifejezésekben. »Begyepese­dett szovjet méltóságos urak«, »szájtátiak«, »fejlet­lenek«; ilyen és más, koránt­sem hízelgő szavak hagyták el ajkát — találkozunk ezek­kel a kifejezésekkel feljegy­zéseiben, távirataiban, tele­fonüzeneteiben is. De a fejmosásért senki sem neheztelt meg Leninre. Az olyan kommunista, il­letve szovjet ember, aki »megsértődött« volna Lenin­re — egyszerűen elképzelhe­tetlen. Kilenc pállonáson fizetlek nyeresíf eszesei ist A rrwpvei átlag: 10.8 nat> A barcsi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet vezetőit érde­kes — s ami miatt különösen érdekes —, forintokat jelentő probléma foglalkoztatja az utóbbi időben. Gyimesi János, a szövetkezet fuvaros brigád­jának vezetője a panasz oká­nak legjobb ismerője. így tá­jékoztatott: — Azért alakult a tsz-ben fuvarozó brigád, mert az AKÖV barcsi kirendeltsége néhány teherautójával meg vontatójával nem győzi a he­lyi igények kielégítését. Brigá­dunk önállóan szervezi és számlázza a fuvarokat, s most mégis részt kér a szállítási dí­jakból a vállalat. Ügy tudjuk, négy százalékot akarnak le­vonni. Ezt igazságtalannak tartjuk. Ez dióhéjban a barcsiak sé­relme. Nagyon sokat kilincsel­ték, amióta megtudták, hogy nem kaphatják meg a fuvardí­jak teljes összegét. A tsz a vállalatéval azonos díjtételek­kel fuvaroz. A tíz fogat a MÁV-nál, a községi tanácsnál, a postánál, a sütőüzemnél dol­gozik, és magánosoknak is fuvaroz. A szállításokat ők szervezik, maguk gondoskod­nak okmányokról és azok ve­zetéséről, mindebben az AKÖV semmit sem segít, s most mégis» az a veszély fe­nyegeti őket, hogy megvonják tőlük azt a négy százalékot. Hogy mit jelent ez forintban? Ha a tavalyi teljesítményt vesszük alapul, csaknem öt­venezer forinttól esik el a szö­vetkezet. A levonás híyére el­határozták, hogy a tervtől elté­rően nem bővítik, hanem le­építik a brigádot. Máris le­mondtak több megrendelést. Ki végzi el ezeket a fuvaro­kat? Az AKÖV eddig sem győzte, a tsz-nek pedig ezek után nem éri meg... A szövetkezet vezetői már végigkilincseltek egy sor hi­vatalt, eredmény nélkül. Ahol meghallgatást kértek, a ren­delkezésekre hivatkoztak, s ez nem elégítette ki a barcsiakat. Végső soron nyitott kérdés maradt előttük: miért jár a vállalatnak a négy százalék, ha nem tesz érte semmit. Lukács József, az AKÖV csoportvezetője szerint a vál­lalat csak azokról a számlák­ról »-szedi le« a százalékot, amelyeket a fuvarozók hozzá­juk beküldenek. Éppen itt ván a bökkenő, a barcsiak ugyanis — a rendelkezés értelmében — április 1 óta az AKÖV-höz küldik be számláikat, tehát számfejthetik rajtuk a levo­nást. A megyei szállítási bizottság is ismeri a barcsiak problémá­ját, de ők is a rendelkezésre hivatkoznak, s azt tanácsolják: a vállalat illetékes vezetőivel, sőt országos vezetőkkel kell ta­nácskozni ebben az ügyben ... De végül is van-e mód a probléma megoldására? És egyáltalán: hol a vége ennek az immár nemcsak sok időt, hanem fáradságot, s utazásról lévén szó, pénzt is igénylő hu­zavonának? Ezt kérdezzük ez­úton mi is, és a barcsiakkal együtt kíváncsian várjuk a végleges, a bizonytalanságot teljesen eloszlató választ. H. F. Érthetetlen A fonyódi Balaton Aru­ház az ésszerűtlen terve­zés következtében az első üzemelési naptól raktár­hiánnyal küzd. Ezen az áldatlan állapoton próbált segíteni a közelmúltban az Iparcikk-kiskereske­delmi Vállalat. Az áru­ház déli oldalán színes műanyaglapokkal építet­ték be a tartó oszlopok közeit. Ideiglenesen ez a megoldás igen sokat je­lent. Sajnos a vállalat egyszerű, gyors és olcsó megoldását nem mindenki nézi jó szemmel. A Bala­toni Intéző Bizottság mindjárt az építés után kifogást emelt és köve­telte, hogy bontsák le az ízlést romboló műanyag lapokat. Szó szót követett, jegyzőkönyvek, feljegy­zések születtek és ma már megszámolni is nehéz lenne, hogy hány szerv foglalkozik ezzel az ügy- gyei. Pedig — és ezt részre­hajlás nélkül állítjuk — mindez teljesen fölösleges. A vállalatnak igaza van. A műanyaglapok éppen olyanok, mint az áruház­tól pár méterre levő ABC Áruház falai. Ak­kor tehát miért a nagy felhajtás. Ez az, ami ért­hetetlen. Az ABC Áruház pesti, a Balaton Áruház somogyi felügyeleti szerv­hez tartozik. Talán ez az ok? Mármint: amit sza­bad Péternek, azt nem szabad Pálnak? N. S. A Nagyberki és Vidéke Körzeti Földmüvesszövet- kezet áruforgalmi előadót és a hatéi 3. tsz. italboltjába italbolívezetőt keres. Erkölcsi és műkö­dési bizonyítvány szükséges. Jelent­kezés az fmsz ig. elnökénél. (4038) Elkészítették a gépállomá­sok tavalyi mimikájának és gazdálkodásának mérlegért. A megyei igazgatóság mérlegbe- j számolója összességében jó I eredményekről tanúskodik. A számba vett adatok alapján jó­váhagyták a nyereség felosztá­sát, és a részesedést már ki is fizették. A gépállomások tevékenysé­gének egyik íegátfogóbb mu­tatója az összes traktor- és motormumka teljesítésének adata. Ez 944 415 normálhold. azaz 18,1 százalékkal nagyobb a tervezettnél. Az összes ten­nivalón belül kiemelt feladat­nak számító talajmunkából az előirányzott 362 300 helyett Automatizálás a tengeren Kipróbálták a világ első tel­jesen automatizált tengerjáró teherhajóját. A hajó egyetlen emberrel a fedélzetén indul próbaútra. Elektronikus szá­mítógép helyettesítette a ka­pitányt, a kormányost, a gé­pészt és a matrózokat. Az auto­maták nemcsak a gépek keze­lését, hanem az egész fedélzeti munkát is ellátták a legény­ség helyett. A kikötőben elvé­gezték a rakodást, lemérték az átvett rakományt. A hajó az .Egyesült Államokban épült, 423 618 normálholdnyit végez­tek. Külön említést érdemel a gépi aratás eredménye. Min­dent egybevetve 97 246 kát. hold gabonát, a tervben előírt­nál kereken tíz százalékkal többet takarítottak be kom­bájnnal és aratógéppel. Bevételük egyrészt az emlí­tett munkák, másrészt a má­soknak végzett gépjavítások díjából származik. Ebből a szempontból 1964 volt a for­duló év: korábban a gépi mun­kák díjbevétele volt a na­gyobb összeg, tavaly már a gépjavítás díja úgyszólván el­érte az összes bevétel ötven százalékát. Az évi terv 148 milliós termelési értéket írt elő, ezzel szemben 184,2 millió forintot — megalakulásuk óta a legnagyobb összeget — értek , el. A jövedelemből 1 324 000 fo­rint jutott nyereségrészesedés­re. Ebből átlagosan 10,8 napot fizettek kilenc gépállomáson. A legtöbbet Tabon osztották: 19,4 napi fizetéssel azonos összeget kaptak nyereségrésze­sedésként a dolgozók. Nagyba­jomban például 15,8. Csoko- nyavisontán 12,1 napi munka­bérnek megfelelő pen-1 fizet­tek ki ezen a címen. w'r««n öze' ’ ’ - Memvén, N 'á­don és Lengyeltótiban — veszteséggel zárták a múlt évet, ezért nem volt miből osztaniuk. A Kőolajvezeték Vállalat Siófoki és vidéki munka­helyekre FÖLVESZ víz- és központi­fűtés-szerelő, kemény és lágy tetőfedő, hideg-meleg burkoló szakmunkásokat. Jelentkezés ese­tén részletes tájé­koztatást küldünk a munkafeltéte­lekről. (1091) Tavaszi munkák Ság váron Az áprilisi jó idő emberekkel népesítette be a sógvári Egyetértés Tsz határát is. A tavaszi tennivalók hozta zson­gásból kapott lencsevégre néhány munkafolyamatot fotóri­porterünk. A kertészetben palántázó emberekkel találko­zott. Nekik rövid idő alatt három hold káposztapalántát, egy hold zellert és másfél hold karalábét kell kiültetni. (1. kép ) Sietnek, mert az ő munkájuktól is függ, hogy mikor tud a közös gazdaság ezekből a növényekből piacra szállítani. A szántóföldön is itt az ültetés ideje. Ebben az évben tíz hold előhajtatott burgonyát termel a szövetkezet. A burgonyát nagyrészt értékesítésre termelik, hiszen idei tervükben ti­zennyolc vagonnal állítottak be.1 (2. kép.) A burgonyaültetés mellett elérkezett az ideje a napraforgóvetésnek is. A vető­gép már ennek a munkának a megkezdését jelenti. (3. kép.) Hárem nap alatt ötven holdon került földbe a napraforgó magja.

Next

/
Thumbnails
Contents