Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-22 / 94. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1965. április ZZ. A burmai sajtó jelentése szerint a kormány bejelentet­te, hogy április 30-tól új bankjegyeket bocsátanak ki az országban. Szerdán a moszkvai Sere- metyevo repülőtérről elindult a Moszkva—Róma légijárat első TU—104-es utasszállító repülőgépe. A gépek a két vá­ros közötti távolságot mint­egy öt óra alatt teszik meg. Az új útvonalon hetenként közlekednek a 100 személyes TU—104-esek. Ammanban szerdán véget ért az arab államok tájékoz­tatásügyi minisztereinek ta­nácskozása. A tanácskozásról kiadott közlemény szerint az arab államok 500 000 dollár­ral járulnak hozzá a közös arab propaganda alaphoz. Az EDA végrehajtó bizott­sága felhívással fordult a gö­rög kormányhoz, hogy bo­csássa szabadon az ország börtöneiben fogva tartott 88 politikai foglyot. A bolgár szakemberek elő­készítik a Fekete-tenger part­vidéke közelében levő dob- rudzsai nagy kiterjedésű man­gánérc-lelőhely , kiaknázását. A bolgár lapok jelentése sze­rint a lelőhely több tiznégy- zetkilométer kiférj edésű, az érc fémtartalma felülmúlja a más országok hasonló bá­nyáiban kitermelt érc fém­tartalmát. A jordániai hadsereg szó­vivője. közölte, hogy héttagú izraeli őrjárat behatolt az Izraelt Jordániától elválasztó jeruzsálemi határövezetbe és tüzet nyitott. A jordániai állá­sokból viszonozták a tüzet. Az izráeli járőr visszavonult. Jordánia panaszt jelentett be az ENSZ tűzszüneti ellenőrző képviseleténél. Szerdán Tokióban megnyílt • a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a tengerészek ügyeivel foglalkozó II. ázsiai konferenciája. Az értekezlet munkájában 16 ország vesz részt, közte a Szovjetunió. Santiago de Chilében a hét elején folytatódtak a tiltako­zások az autóbusz-viteldíjak múlt héten életbe lépett 50 százalékos drágítása. ellen. Kedden húszezer diók lépett 24 órás sztrájkba. A diákok felvonultak a főútvonalakon, majd a főváros több pontján volt összetűzés a tüntető fia­talok és a rendőrök között. A rendőrség több diákot le­tartóztatott. A másfél évvel ezelőtt le­tartóztatott Jesus Faria-nak. a Venezuelai KP Központi Bizottsága főtitkárának álla­pota állandóan rosszabbodik. A caracasi katonái kórház or­vosának jelentése szerint a venezuelai hazafi gyakorlati­lag teljese- mozgásképtelen. Visszaérkezett Kínába az a kilenc kínai külkereskedelmi alkalmazott és újságíró, akik­nek a brazíliai hatóságok nemrégiben adták vissza sza­badságát. A LEMP Központi Bizott­ságának meghívására kedden Lengyelországba érkezett a Finn Kommunista Párt kül­döttsége. A küldöttséget Vilié Pessi, a Finn KP főtitkára vezeti. és pA&S-S&á a további intézke­désig AZ ÉPÍTKEZÉS ELLENÉRE IS ÜZEMEL. Somogy megyei Vendéglátó Vállalat. (94577) _______________ A vietnami helyzetet elemezte a francia minisztertanács A francia minisztertanács szerdán De Gaulle elnökleté­vel ülést tartott. A kormány a nemzetközi politika kérdé­seivel foglalkozott. Couve de Murville külügyminiszter be­számolójában főleg a vietnami helyzetet elemezte. A kor­mány megerősítette, hogy Franciaország nem képviselte­ti magát a SEATO május 3-án Londonban megnyíló külügy­miniszteri értekezletén. Csu­pán megfigyelőt küld a ta­nácskozásra, amelynek előre­láthatólag a vietnami helyzet lesz a legfőbb témája. A fran­cia kormány nem látja értel­mét, hogy részt vegyen olyan kérdés megvitatásában, amely­ben véleménye alapvetően el­tér a többi részvevő országé­tól. A minisztertanács ülésén szó volt Gromiko szovjet kül­ügyminiszter küszöbönálló pá­rizsi látogatásáról. Gromiko vasárnap érkezik a francia fővárosba. Couve de Murville külügyminiszterrel folytatan­dó tárgyalásain kívül találkoz­ni fog Pompidou miniszterel­nökkel és De Gaulle köztár­sasági elnökkel. Pey re fitté tájékoztatásügyi miniszter a minisztertanács ülése után bejelentette, hogy De Gaulle a jövő hét keddjén beszédet mond a televízióban és a rádióban. A köztársasági elnök legutóbbi, tíz héttel ez­előtt, február 4-i sajtóértekez­letén fejtette ki véleményét a világpolitika és Franciaország belső kérdéseiről. Párizsi diplomáciai körök­ben a nemzetközi helyzet sú­lyosbodásával, különösen a vietnami válság kiéleződésév®! magyarázzák a köztársasági elnök újabb nyilvános fellé­pését. (MTI) Adenauer és Erhard levelei nem hozták meg a várt eredményt Bonni kormánykörökben le- hangoltan vették tudomásul, hogy Erhard kancellárnak és Adenauernek De Gaulle elnök­höz intézett levelei nem hoz­ták meg a várt eredményt. Bár a kettős levélváltás teljes szövegét nem hozták nyilvá­nosságra, kiszivárgott értesü­lések egybehangzóan arra val­lanak, hogy De Gaulle — mint a Frankfurter Allgemei­ne Zeitung írja — »udvarias, de kitérő választ« küldött, s így a kereszténydemokrata vezetőknek le kell tenniük ar­ról f reményről, hogy válasz­tási kampányukhoz hatékony segítséget kapnak majd Pá­rizsból. »Bonnban most rezig- náció uralkodik — írja a West­fälische Rundschau. — Csak­nem kilátástalanná vált, hogy még a választások előtt sor kerüljön a közös piaci orszá­gok külügyminiszteri értekez­letére.« Erhard — mint ismeretes — a rambouillet-i találkozó után biztosan számított erre a kon­ferenciára és azt követően egy közös piaci csúcsértekezletre. Azt remélte, hogy azon előre­haladás történik majd a Fbnn által sürgetett politikai unió felé, s ezt a választási kam­pányban nagy külpolitikai si­kerként szerette volna feltün­tetni. Bonnban most már tisztá­ban vannak azzal — írja a Stuttgarter Zeitung —, hogy a francia elnök nem tartja sietősnek Európa politikai egyesítését, sőt szilárd elhatá­rozása e törekvés lefékezése, mégpedig abból a célból, hogy időt nyerjen saját tervei szá­mára, különösen pedig a fran­cia-szovjet viszony megjaví­tására. ■ De Gaulle elnöknek Ade nauerhez és Erhardhoz inté­zett válaszlevelével kapcsolat­ban a Combat leszögezi: Pá­rizs és Bonn kölcsönös barát­ságának megnyilatkozásait ma már a múlt emlékei közé kell sorolni, míg Franciaország kö­vetkezetesen kitart az Egye­sült Államoktól független nem­zeti politikája mellett, addig a Német Szövetségi Köztársa­ság az atlanti szolidaritásban látja legfőbb támaszát. A francia—nyugatnémet ellenté­tek frappánsan mutatkoznak meg a vietnami kérdésben — írja a- lap. Erhard képtelen ki­jelentését, miszerint »az ame­rikaiak vietnami politikájuk­kal szolgálatot tesznek Euró­pának«, sértő kihívásként fog­hatták fel az Elysée.paüotában. (MTI) ' Közlemény a brit külügyminiszter jugoszláviai látogatásáról Belgrádban szerdán hivata­los közleményt adtak ki Kocsa Popovics jugoszláv és Michael Stewart brit külügyminiszter belgrádi tárgyalásairól. A két fél, miután megállapította, hogy a különböző nemzetközi kérdésekben nézeteik eltérőek, megerősítette: a közös érde­ket szolgálja az, ha a két ál­lam hozzájárul a nemzetközi stabilitást, a békét és a ha­ladást érintő problémák meg­oldásához. Ama reményüknek adtak kifejezést, hogy az ENSZ leszerelési bizottságá­nak most kezdődő ülése elő- rehalaiáshoz vezet, s az ülés ösztönzést ad e téren meg­teendő újabb erőfeszítésekhez. Aláírták a két kormány konzuli egyezményét s elha­tározták, hogy az év folyamán aláírják a két ország közötti kulturális egyezményt. (MTI) TÍZ ÉVVEL BANDING IITÁN- A Moszkvába érkezett az afgán miniszterelnök A szovjet kormány meghí­vására szerdán hivatalos lá­togatásra Moszkvába érkezett dr. Mohammed Juszuf, az af­gán királyi kormány minisz­terelnöke. A miniszterelnök szerdán a Kremlben látogatást tett Ko­szigin miniszterelnöknél. A baráti beszélgetésben Gromiko szovjet külügyminiszter is részt vett. Az afgán miniszterelnök ugyancsak szerdán fölkereste a Kremlben Anasztasz Miko- jant, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnö­két. * * * A 14 milliós lakosú Af­gán Királyság hagyományos jóviszonyban van régóta a Washington látványos katonai sikereket akar elérni (Folytatás az 1. oldalról.) hogy a légierő és a flotta ki­bővíti akcióit Vietnamban, és újabb szárazföldi alakulatokat vezényelnek az ország déli fe­lébe. A Los Angeles Times értesülése szerint a közeljövő­ben egy egész hadosztály ten­gerészgyalogost szállítanak Okinawáról Vietnamba, első­sorban a Da Nang-i légitá­maszpont körzetébe. Egy újabb repülőgép-anyahajét is a körzetbe vezényelnek, s ez­zel a Csendes-óceáni amerikai flotta anyahajóinak számát tíz­re növelik. McNamara nyilatkozata épp­úgy, mint Rusk külügyminisz­ter tájékoztatója az amerikai kormány kedd délutáni ülését követően ázf igazolta, hogy Washington mindenáron lát­ványos katonai sikereket akar elérni a közeli hetekben. En­nek érdekében ismét felmerült az amerikai szárazföldi alaku­latok fokozott felhasználásá­nak terve is. E tervek szerint a tengerészgyalogos egységek közvetlen támadásokat intéz­nének a szabadságharcosok el­len. A Da Nang-i támaszponté­nál egy kisebb amerikai ala­kulat — amelynek a hivatalos indoklás szerint esupán_ a bá­zis védelme lenne a feladata — már »kísérletképpen« részi vett ilyen akcióban. * * * LEGÚJABB Da Nang térségében már harmadik-negyedik napja he­ves harcok folynak — jelenti az AFP. A kormánycsapatok répülőgépekkel és fölfegyver­zett helikopterekkel támoga­tott támadásai eredménytele­nek, a hazafiak fegyveres erői biztosan kezükben tartják a félszigeten levő támaszpontju­kat, amely ellenáll minden tá­madásnak és bombázásnak. Szovjetunióval. Mohammed Juszuf több ízben volt már Moszkva vendége, legutóbb 1961 őszén, amikor a Szovjet­unió nagy gazdasági és műsza. ki segítséget ajánlott fel a második afgán ötéves terv megvalósításához. Afganisztán külkereskedel­mének fele északi szocialista szomszédjára esik, amellyel ezer kilométeres közös határa van. A Szovjetunió hosszú le­járatú hitelekkel segíti a hegyi ország természeti kincseinek kiaknázását, atomerőművet épít számára, gondoskodik szakemberek képzéséről. A szovjet repülőgépek nemegy­szer hárították el Afganisztán felől a sáskajárás veszélyét. Fejlődnek a két. ország kul­turális kapcsolatai. Szovjet részről megelégedés­sel beszélnek Afganisztán el nem kötelezettségi politikájá­ról, amely jelentős stao“.izáló tényező egy korábban igen forrongónak ismert ázsiai tér­ségben. (MTI) z ázsiai és afrikai országok bandungi konferenciá­ját — amelynek 10. évfordulójára emlékszik most a világsajtó — általában a »harmadik világ« politikai böl­csőjének nevezik. Mindaz, ami az elmúlt évtizedben Ázsiá­ban és Afrikában történt, lényegében igazolja ezt a megál­lapítást. Valóban: a bandungi elvek — antikolinializmus, an- tiimperializmus, aktív semlegesség és akcióegység — vezé­relték a népeket az önálló nemzeti létért, a függetlenségért, a gyarmati kizsákmányolás felszámolásáért vívott harcban. A bandungi konferencia azonban már egy történelmi át­alakulás terméke volt. Az a harc szülte, amelyet a II. világ­háború befejezése óta szakadatlanul vívtak az elnyomott né­pek, s amely 1945 és 1955 (a bandungi konferencia éve) kö­zött olyan korszakalkotó sikereket ért el, mint a gyarmati 'rendszer megingása Ázsiában és a kínai forradalom győzel­me. A bandungi tanácskozás után újult erővel lángolt fel a nemzeti felszabadító küzdelem, s az elmúlt évtizedben tanúi lehettünk a gyarmatosítók súlyos vereségeinek Afrikában, továbbá a gyökeres forradalmi átalakulásoknak Kubában és Algériában. Tíz év alatt Afrikában, Ázsiában és Latin- Amerikában összesen 40 új független állam született. De a gyarmati világ felbomlása még nem ért véget. 35 millió ember él még gyarmati sorban, s ebből csaknem 19 millió Afrikában. A gyarmatosítóik elleni harc egyre bonyo­lultabb. Bandungban ugyanis az antikolonializmus egyértel­mű harci jelszó volt. Az elmúlt tíz évben azonban kiderült: nem elegendő kitűzni az új zászlót vagy megszólaltatni az új nemzeti himnuszt. A nemzetközi tőke a »klasszikus gyar­matosítástól« eltérő módszerekkel dolgozik, s »megtűri« a függetlenség látszatát, de politikai és gazdasági béklyóba akarja verni a felszabadult országokat. A tíz évvel ezelőtti bandungi jelszó tehát napjainkban új tartalmat kapott: harc a neokolonializmussal. S ez a küzdelem nemcsak nemzeti vagy állami, hanem társadalmi jellegű is, hiszen egy-egy or­szág csak akkor tud hatásosan védekezni az új gyarmatosí­tók gazdasági behatolása ellen, ha megteremti az önálló fej­lődés társadalmi biztosítékait is, úgy ahogy erre Algériában Ben Bella kormánya törekszik. A harmadik világ fölvette a harcot az imperialisták új, körmönfontabb gyarmatosító politikája ellen és 1964-ben — s ez talán a bandungi alapelvek továbbélésének legékesebb bizonyítéka — a genfi világkereskedelmi értekezleten, vala­mint a kairói tanácskozáson .megfogalmazta a neokolonia- lizmussal szembeni gazdasági, illetve politikai föllépés egy­séges elveit. Ezek az elvek hangsúlyozzák, hogy az ázsiai és afrikai országok számára az aktív semlegesség politikája nem jelent közömbös vagy defenzív magatartást, hanem éle nyíl­tan az imperializmus ellen irányul. A bandungi konferencia 10. évfordulóján az a világkép tárul szemünk elé, hogy az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek a szocialista világrendszer hatékony támogatásával még következetesebben érvényesítik országaikon belül és a nemzetközi küzdőtéren a Bandungban elfogadott nemes alapelveiket. P. T. Ciprusi jelentés A ciprusi kormány kedd es­te nyilatkozatot adott ki, s ebben teljesen alaptalannak minősítette a ciprusi törökök­nek azt az állítását, hogy Ni­cosia török negyedét blokád alá vették és akadályozzák annak élelmiszer-ellátását. Erre vonatkozólag egyébként Kosztopulosz görög külügymi­niszter újságírók kérdéseire válaszolva Athénben kijelen­tette, a török negyed elszige­telése a valóságban úgy fest, ho®v a törökök át akarnak járni a görög szektorba, de a görögökéit megakadályozzák abban, hogy a török negyedbe bemehessenek. Nicosia ciprusi török közös­sége táviratban kérte V Thant ENSZ-főtitkárt, lépjen közbe a török közösség ellen elren­delt »blokád« megszüntetése érdekében. A távirat szöve­gét a török ENSZ-küldött New Yorkban nyilvánosságra hozta. Moro részt vett az rendes Moro olasz miniszterelnök kedden mozgalmas programot bonyolított le az amerikai fő­városban. Délelőtt Johnson elnökkel tárgyalt, délután pedig Fan- jani olasz külügyminiszter társaságában Rusk amerikai külügyminiszterrel és George Ball külügyminiszter-helyet­tessel folytatott megbeszélése­ket. Amerikai források szerint a tárgyalásoleon elsősorban a NATÓ-ról, az európai integ­rációról, a vietnami helyzet­ről és annak a kelet—nyugati viszonyra gyakorolt hatásáról, valamint a leszerelésről volt szó. Kedden délután Morót és Fanfani olasz külügyminisz­tert a programtól eltérően vá­amerikái kormány illésén ratlan megtiszteltetés érte: Johnson meghívta őket az amerikai kormány rendes ülé­sére. Moro Johnson elnökkel szemben ült és hallgatta a tolmácsot, míg a kormány tagjai különböző napirendi kérdésekről számoltak be. Mindeddig nem volt arra pél­da, hogy külföldi vendéget meghívtak volna az amerikai kormány rendes ülésére. Este Johnson elnök díszva­csorát adott az olasz vendégek tiszteletére. Johnson elnök pohárköszöntőjében kijelen­tette, hogy az Egyesült Álla­mok »rendkívül hálás« azért a támogatásért, amelyet Olaszországtól kap délkelet- ásziai politikájához. Moro vá­laszában Johnson elnök ápri­lis 7-i beszédét dicsérte. (MTI) — Lehetséges, hogy a török parlamentnek a közeljövőben súlyos döntéseket kell hoznia — mondotta kedden a parla­mentben Ürgüplü miniszterel­nök válaszul az egyik képvi­selőnek, aki azt javasolta, hogy a török kormány avat­kozzék be Cipruson, »ahogy azt az Egyesült Államok te­szi Vietnamban«. Ürgüplü ki­jelentette, hogy a török kor­mány kérni akarja a laussan- ne-i szerződés felülvizsgálá­sát. Papandreu görög minisz­terelnök kedden fogadta Kor- jukin szovjet nagykövetet. Megbeszélésükön gazdasági kérdések és a két ország kul­turális kapcsolatai kerültek szóba. (MTI) (4857) Közkívánatra a Szabad Ifjúság Filmszínház ma du 4 és fél 8 órakor bemutatja a Kőszívű ember fiai című szélesvásznú kétrészes magyar filmet. (4097)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents