Somogyi Néplap, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-17 / 91. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Szombat, 1965. április 1L TERMELŐK ÉS FOGYASZTOK 1/' ülönös ^ zódxk határvonal hú- valameninyi ünk mindennapi életében. A hétköznapjainkat kettészelő mezsgye ez: a dolgozó, termelő ember kilép munkahelye kapuján, és egyszeriben átalakul fogyasztóvá! Indul a boltba, élelmiszert, cipőt vagy hűtő- szeikrényt vásárol, és nemritkán szinte varázslatos változásnak lehetünk tanúi. Pszichológus legyen a talpán, alti pontosan összegezi ezeket a hirtelen felbukkanó lelki tüneteket. Csak néhányat említünk mutatóba. A mi emberünk percekkel előbb, de még a »határ« túloldalán esetleg elhanyagolható semmiségnek tekintett olyan apróságokat, mint egy csavar pontos megmunkálása vagy egy anyag- igénylő űrlap pontos kitöltése. De próbáljanak csak a boltban olyan terméket eladni neki, amelyben egyetlen csavar rossz, egyetlen anyag helyébe rosszabb, gyengébb minőségű került! Ez az igényesség a fogyasztói magatartás természetes eleme, sőt: fontos népgazdasági hajtóerő is, ha a vásárlók magas követelményekkel mérik az áruk minőségét. Elvégre a legfőbb minőségellenőrzés: a fogyasztók kritikája. Az említett hirtelen változásnak ezt az oldalát tehát nem érheti vád — a mércét éppenséggel még emelni is kell. A kérdés csak az: kivel szemben? A bolti eladó végtére országos értelemben csupán »postás«, aki közvetítheti az illetékesekhez az árukkal kapcsolatos észrevételeket. Az illetékesek pedig mi vagyunk mindannyian, tehát a határvonal túloldaláról érkező panaszokat csakis nekünk, dolgozóknak, termelőknek kézbesíthet TV' em kell bizonyítani, mi- lyen bosszúság például, ha a nemrég vásárolt háztartási gép elromlik, ha a tv hibája — a készülékben van. Nos, becsült adatok szerint jelenleg mintegy ötmillió villamos háztartási gép, tv és rádió működik az országban. De a javítási arány sok készüléktípusnál meglehetősen nagy. Két ja ezt: ha 1960-at száznak vesz- szük, 1963-ban a villamos háztartási gépek eladása 113- ra, viszont a javítások forintösszege 149-re emelkedett. Még egy adat: 1963-ban a szocialista szektor javítóhálózatában elvégzett összes munka 24,2 százalékát, tehát mintegy a ne- \ ’ét a garanciális javítás ■ a, ami még akkor is figyelmet érdemlő szám, ha ebben az időszakban esetleg az indokoltnál többször hívják a szerelőt. De a legszembetűnőbb, hogy a hibák között magas arányban szerepelnek a gyárban talán elhanyagolhatónak vélt »kis« — forrasztási, érintkezési — hibák stb. Csakhogy a háztartási készülék egyetlen ilyen apró hiba miatt is üzem- képtelenné válik, a jelent^kt*»- !en lazaság tehát sok bosszúság forrásává, súlyos hibává nő. A rosszul forrasztó dolgozó, kilépve a gyárkapun, történetesen cipőt vásárol, és tapasztalja, hogy a bőr néhány napos viselés után töredezik, a varrás szakadozik, a gyerekcipő talpa leválik. »Miért árusítanak ilyen cipőt a dolgozóknak?« — kérdi, mert ebben a pillanatban: dolgozó, aki mél-' tán hivatkozik e nálunk legmagasabb rangra. Pedig a rang akkor is kötelezi, amikor ő okoz más számára olyan bosszúságot. A munkapadoknál elkövet- hető mulasztások mellett természetesen a vállalatok »magasabb régióiban« is adódik sok olyan hiba, ami végső fokon a termékek használhatóságát, minőségét és ezzel együtt a fogyasztó bolti hangulatát rontja. Jobbára a »külön vállalati érdekek, a közvetlen anyagi előnyök állnak e hibák mögött, pedig országos összefüggésben ezek a hibák »vsiszaütnek« a gyártóra is, az előnyök tehát csak látszólagosak. Itt van bizonyításként egy fontos rendelkezés sorsa: kormányrendelet írja elő, hogy egész sor termékről minőségi bizonyítványt kell a termelőnek kiállítania. Nem kell hangsúlyozni, hogy ez milyen fontos lendítője lehet a minőség javításának. Illetékes szám egybevetése is bizonyít- szakemberek a múlt év végén KlSZ-munka középpontjában a IX. Világifjúsági Találkozó A házigazda: Algéria — Somogy készül a VIT-re Három évvel ezelőtt, hosszú évekig tartó harc után Algéria kivívta függetlenségét, megalakult az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság. Az egész magyar társadalom szolidaritása kísérte a szabadságáért harcoló algériai népet és ifjúságot. Algéria ismét az egész világ ifjúsága érdeklődésének középpontjába került. 1965 nyarán Algír a nemzetek fiataljainak fővárosa lesz, itt rendezik meg Szolidaritás, Béke és Barátság jelszóval a IX. Világifjúsági Találkozót. A IX. VIT időpontja egybeesik egy nevezetes évfordulóval is: 1945 novemberében alakút meg Londonban a Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség, amely ma már mintegy száztíz ország több mint 250 ifjúkommunista, baloldali szocialista, radikális ifjúsági szervezetét fogja ösz- sze. Ha végigtekintünk a két évtizeden, láthatjuk, hogy a béke, a szabadság, a haladás erőinek minden akciójához segítőkészen, lelkesen kapcsolódtak a DÍVSZ vezette ifjúsági tömegek. Tiltakozó mozgalmakat, különféle segítségnyújtási akciókat szerveztek, nemzetközi ifjúsági találkozókat rendeztek, hogy erősítsék a fiatalokban a béke és a barátság gondolatát, szellemét. A kilencedik találkozóra kibővítették a jelszót a szolidaritással, amely kifejezi a világ haladó ifjúságának együttérzését a még gyarmati sorban levő országok fiataljaival. A somogyi KISZ-szervezetek munkájában is érezteti hatását a VIT. Járásonként négy-öt nagyobb alapszervezetben ifjúság napokat rendeznek májusban és júniusban, ahol a VIT-ek történetével, politikai jelentőségével foglalkoznak. Az ifjúsági napokon élménybeszámolókat tartanak olyan KISZ-esek, akik már jártak valamelyik Világifjúsági Találkozón. A VIT tiszteletére minden alapszervezet ünnepi taggyűlést rendez. Azon túl, hogy a különféle ifjúsági kulturális rendezvények — a kulturális szemlék is — hangsúlyozzák a találkozó jelszavának gondolatát, a sportban VIT-versenyeket, kupaküzdelmeket szervez a megyei KISZ-bizottság. A nyári KISZ- és úttörőve- zető-képző táborok, építőtáborok tervében szintén nagy szerepet játszik a Világifjúsági Találkozó: VIT- tábortüzeket és a találkozóval kapcsolatos műsorokat rendeznek. Az ifjúsági fesztivál szellemében szervezik meg Kaposváron és a járásokban a gyarmati ifjúság napján a fáklyás felvonulást és az ünnepi nagygyűlést, ezekre a hazánkban tanuló ösztöndíjas, egykor gyarmati országok fiataljait is meghívják. A magyar VIT-küldöttség utazásának költségeit az ifjúsági szervezeteknek kell fedezniük. Ezt a célt szolgálják az Ifjúsági Lapkiadó által kibocsátott VIT-sorsjegyek is. Megyénkben 130 000 sorsjegyei: kell eladniuk a KISZ- eseknek, az úttörőknek. A terjesztésben legeredményesebb fiatalokat megjutalmazzák. Fiataljaink jelentős ősz- szegeket fizetnek be a VIT- alapra is; a VIT-bálok, a kulturális és sportrendezvények bevételének egy részét is erre fordítják. S. M. megvizsgálták 43 üzemben, több ipari nagyvállalatnál és tíz nagykereskedelmi, illetve készletező vállalatnál: hogyan hajtják végre ezt a rendelkezést. Kiderült: rendkívül vontatottan. Már a minőségi bizonyítványra kötelezett termékek jegyzéke is hiányos, sok eleve ide »kívánkozó« terméket kihagytak belőle, másutt pontatlan a bizonyítványok kiállítása. Sok vállalat, amint kitűnt, nem szívesen adja a »nevét« ilyen okmányszerű és felelősségteljes minőségi iratra. A termelőit és a fogyasztók kölcsönösen előnyös kapcsolatának pedig sok példamutató formája is kialakult már nálunk. Egész sor üzemben a brigádok, munkacsoportok vállalták az úgynevezett »önmeózást«, tehát a felelősséget a tökéletes minőségért. A Duna Cipőgyár egyik részlege a külkereskedelmi minőségellenőrzés, a MERT önkéntes »kikapcsolását« határozta el, ami a minőségi követelmények maximális teljesítésével egyértelmű. Közös érdek, hogy példájuk mind szélesebb körben követőkre találjon. A falu jövőjéről van szó Az utóbbi két évben kétezer-négyszázzal — 3,2 százalékkal — csökkent megyénk tsz-tagjainak száma. Tévedés volna azt gondolni, hogy ilyen méretű kilépéssel volt dolgunk. S tavaly a tagság 27,4 százaléka nem vett részt a közös munkában. Ez se a munkafegyelem lazulásának következménye. A fiatalabbak nem jönnek annyian a szövetkezetekbe, hogy teljesen biztosítva volna a természetes utánpótlás; az ötvenöt éven felüli tagok száma tavaly mintegy négyezerrel haladta meg az 1962. évit, s elérte az ötvenhat százalékot. Csökkenő összlét- szám, ezen belül az idősebbek számának gyarapodása — erre az ellentmondásra vallanak a statisztikai adatok. Ml lesz a jövőben, illetve akár belátható időn belül is, ha így megy tovább ez a folyamat? — nemcsak a falu életének nyugtalanító társadalmi kérdése ez... A mezőgazdasági népesség csökkenése szinte világjelenség. De maradjunk csak a hazai változásoknál. Magyarországon 1930- oan az összes keresők ötvenegy százaléka, 1963-ban pedig nem egészen egyharmada dolgozott a mező- gazdaságban. Kivált az ötvenes évek végétől számítva kerestek a falusiak közül többen másutt munkalehetőséget. Leginkább a parasztság fiatalabb nemzedéke hagyta el a falu határát. Nagyon összetett, sokrétű, roppant bonyolult gazdasági-társadalmi folyamat ez. Csupán néhány kérdésre szorítkozva is próbáljuk keresni a magyarázatot és a kiutat. A gép, a technika bevonulása a mezőgazdaságba, általában a nagyüzemek megalakulása, fejlődése évről évre helyettesít, szabadít föl mind több és több emberi erőt. Foglalkoztatásukról egyéb helyeken kell gondoskodni. Mindez egyébként az ipar, sőt az egész népgazdaság fejlődésének előfeltétele is, következménye is. Kell új munkás az iparban, hív hát ez ipar faluról is dolgozókat; másrészt: az ipar fejlődésével új munkalehetőségek teremtődnek, tehát van hol elhelyezkedni. EgéVETIK BURGONYÁT a nagyatádi Szorgalom Tsz ben Völgyesi Imréné brigádjának tagjai. A tsz-ben száz holdon termelnek őszi szed sű burgonyát. Országos mozgalommá vált az IBUSZ-TIT ország-világjárása Beszélgetés a Baráti Kör főtitkárával Három esztendeje hogy egy tizenöt tagú lelkes kis gárda létrehozta a budapesti Kossuth Klubban az IBUSZ—TIT Ország-Világjárók Baráti Körét. Mindany- nyian utazni szerető, élményekre vágyó emberek voltak, és remélték, hogy mind többen csatlakoznak majd hozzájuk. Elképzelésük valóra vált, mert a kis csoport azóta több mint tízezer tagot számláló országos mozgalommá fejlődött. — Mi a titka a Baráti Kör népszerűségének? — kérdeztük Vörösvári Bélát, a kör országos titkárát. — Az egy- és több napos autóbuszos országjárásokon a közös élmények hatására barátságok szövődnek fiatalok és öregek, munkások, értelmiségiek, falusi dolgozók, nyugdíjasok és diákok között. Élménytárukat gazdagítja a sok szép út, sincs, j Csen<*ery utcai Közlekedési Klub vezetősége segítséget nyújtott, felajánlva támogatását a kör budapesti szervezetének. Helyet kaptunk a négyszáz személyt befogadó művelődési ház falai között, ahol sok összejövetelt, klubdélutánt, útibeszámolót, diafilmes ismeretterjesztő előadást rendeztünk, valameny- nyit nagy sikerrel. A tagok elhozták családtagjaikat, rokonaikat, barátaikat, és így növekedett hétről hétre a taglétszám. Több művelődési ház vezetősége fölfigyelt baráti körünk működésére, és helyet ajánlottak otthonaikban. Ma már sok vidéki városban is működnek helyi szervezeteink. — Mit nyújt a tagoknak az Ország-Világjárók Baráti Köre? — Hetvenháromféle autóbuszos társasutazás közül válogathatnak. Ezek az a festői tájak, a történelmi nevezetességek, a műemlékek, a népviseletek, az irodalmi emlékek látványa, melyekkel egy-egy kiránduláson megismerkednek. A Baráti Kör ma már a belföldi idegenforgalom fejlesztésének nagy távlatokat nyitó tömegmozgalma, amely a legjobb úton halad, hogy az ország minden táját népszerűén, vonzóan ismertesse meg hazánk lakosságával. — Hogyan sikerült országos tömegmozgalommá fejleszteni ilyen rövid idő alatt a kis csoportot? — Az alakulás utáni egy év alatt a Kossuth Klub helyisége már kicsinek bizonyult az össze iövetelek, a megbeszélések és az utakhoz kapcsolódó ismeretterjesztő előadások megtartásához. Üj, nagyobb helyet kerestünk, és ekkor a egy- és több napos kirándulások történelmi, földrajzi, irodalmi, művészeti, művészettörténeti, néprajzi ismereteket nyújtanak, és nem utolsósorban hazánk természeti szépségeivel ismertetik meg az utasokat. Sok a nyugdíjas országjáró, aki egymaga vagy házastársával jár a, kirándulásokra, hogy öregkorában végre megismerhesse mindazt, amiből évtizedeken át kimaradt. A fiatalok pedig elsősorban azért utazgatnak, hogy az iskolában frissen szerzett ismereteiket a valóságban is megláthassák. A kirándulásokhoz színes vetí- tettKépes előadások is kapcsolódnak, így az élmények hatásosabbá válnak. Az országjáráson szerzett ismereteket tagjaink bőségesen kamatoztathatják egy-egy idegenforgalmi vetélkedőn, ahol a színes rejtvényfilmek megfejtői között jutalmakat osztunk ki. Világjárás is szerepel programunkban, amint körünk neve is bizonyítja. Több kirándulást tettünk eddig a szomszédos baráti országokba, és legutóbb — tavaly ősszel — tagjaink közül hatvanan hétnapos moszkvai úton szereztek szép élményeket. — Milyen kirándulásokat, illetve előadásokat terveznek az idei évre? — Az idén a felszabadulás huszadik évfordulójának jegyében szervezik mindenütt az utakat és az előadásokat. Klubjaink nagy segítséget nyújtanak majd a honismereti szakköröknek az Ismerd meg megyédet című előadásokkal, amelyeken a húsz éve történt változásokról adnak filmvetítéssel egybekötött ismertetéseket. A klubnapokon a tagok saját filmjeiket is bemutathatják. A színvonalas, jól szemléltetett előadásokat olyan utak követik majd, mint például a csillagtúrák, az Üt az ismeretlenbe; turista és üdülő jellegű több napos programok a Mátra, a Bükk, Zemplén, a Bakony, a Mecsek és a Balaton területeire. Tovább fejlesztjük a nagy sikerű nyuga t-magy arország—dunántúli túrákat is. Elvisszük a Baráti Kör tagjait a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, az NDK- ba, Jugoszláviába, Romániába, Bulgáriába, Lengyelországba is. Reméljük, hogy a tagok élményei tovább gazdagodnak, és mozgalmunk az idén is gyarapodik — mondotta befejezésül Vörösvári Béla. V. A. azé., leegyszerűsítve ezt tekinthetjük a dolog gazdasági lényegének. Más kérdés viszont, hogy mikor és mennyien távoznak a faluról. Ha előbb és többen mennek el, mint amikor és amennyit a mezőgazdaság elengedhetne, akkor az otthoniak vállára aránytalanul nagy teher nehezedik. Főként, ha a fiatalabbja int búcsút a falunak, s az idősebbekre marad a mezei munka. Az utóbbi időszakban megyénkben is sok helyen ez történt. A fiatalok elvándorlása? Több helyen tömeges méreteket öltött. Része van ebben az elvágyódásnak. Az meg rendszerint a kilátásta- lanságból fakadt. A parasztszülő küldte fiát-lányát: menj, keress valami biztosabb megélhetést. A paraszti élet régről ismert és viselt nehézségei mondatták ki ezt velük. Hogy a szövetkezetben majd köny- nyebb és igenis: biztonságos lesz az élet? Ezt olyan ígéretnek vette az idősebb nemzedék, hogy maga is hitte is meg nem is. A parasztszülőknek a tsz-ek alakulásakor helyenként támadt átmeneti bizonytalansága így terjedt át a felnövekvő nemzedék egy részére is. Aztán a városi körülmények vonzó hatása hány meg hány fiatalt hatalmába kerített. Meg az is, hogy más munkahelyen előnyösebb a társadalombiztosítás, mint a szövetkezetben. Kizárólag szemléleti oldalról nem lehet ezt a problémát sem felfogni, sem megközelíteni. A lét anyagi alapjai, a parasztság megélhetési körülményei, a falu művelődési, szórakozási lehetőségei — ezek mind számba veendő tényezők. Amint erősödik a szövetkezeti gazúaság, úgy erősödik és válik bizonyossá a fölismerés: meg lehet élni, sőt jobban lehet élni a szövetkezeti faluban, mint az egyéni gazdálkodás idején. Nemcsak múltja és jelene, hanem jövője is van a mezőgazdaságnak. S a paraszti munka könnyebbé vált sok helyen máris, és a jövőben még könnyebbé válik általánosan. Ezt hozta, ezt hozza magával a mezőgazdaság szocialista fejlődése. S aki mező- gazdasági szakmát tanul, biztos alapra teszi sorsát, jövőjét A társadalombiztosítás terveinek ismeretében az is mindinkább kiviláglik, hogy a jövő nyugdíjas szövetkezeti parasztjának sem kell tartania a megélhetés különösebb gondjától Igaz, elöregedőben van a falu. De az is igaz, hogy változik, javul a paraszti életforma. Szakma rangjára emelkedik, tanult, képzett, hozzáértő embereket követel a mezőgazdálkodás. A szövetkezet gépi, technikai alapjainak bővülése, anyagi erejének gyarapodása egyúttal záloga annak is, hogy a kétkezi munkájában is jobban megtalálja számítását a parasztember. Kell a fiatal erő a falun. Megírta például a Népszabadság is, hogy Homok- szentgyörgyön szinte egy ifjúsági brigáddal erősödött a zárszámadás óta a Zöldmező Tsz. Marcaliban szintén kedveznek a fiataloknak: házassági segélyt is fizetnek nekik. Másutt ugyancsak igyekeznek szerető gondoskodással körülvenni őket. Az anyagi áldozatot a ma tsz-parasztjai saját gyermekeikért hozzák. Azért, hogy fiaik, lányaik ne másutt keressék, hanem ott.. ,n la.álják meg számításukat. Itt a traktor, jön a vegyszer, küld az ipar más fölszerelést is — de ember kell, aki mindezzel bánni tud. Nem, a tagság felénél nagyobb hányadát kitevő öregekre nem hárulhat még hosz- szú ideig a mezei munka java része. Ök becsülettel megtették és meg is teszik a magukét, amíg erejükből futja. A felnövekvő mai paraszti nemzedék adott hányadának falun maradása — ez a jövő biztosításának társadalmi követelménye. Álljanak a fiatalok kellő számban az öregek mellé. Igen, melléjük álljanak, mert az már késő lesz, ha a h á "\be akarna!; állni. Róluk jövőjükről a u jövőjéről van szó. Kutas Józsel
