Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-17 / 64. szám

Szerda, 1965. március 17. 3 SOMOGYI NÉPLAP SZIGORÚ, DE ÉSSZERŰ TAKARÉKOSSÁGOT! A z idei esztendő a takaré- kosság éve Az 1965-ös költségvetés — amint erre az országgyűlés legutóbbi ülés­szakán fény derült — a szoká­sosnál nagyobb mértékben számol az üzemek, az intézmé­nyek, a hivatalok beosztó, ta­karékos munkájával. Mégsem, lenne helyes, ha a takarékossá got valamiféle átmeneti fel­adatnak, kampánynak fognák fel bárhol is. A takarékossá- eddig kiaknázatlan lehetősé­geinek feltárására, szemlélet­beli változásra' és olyan in­tézkedések sorozatára van szükség, amelynek jótékony hatása nemcsak az idén, ha­nem majd a harmadik ötéves terv egész időszakában ugyan­csak érezhető lesz. Gondosan kerülni kell a ta­karékosság kicsinyes, bosz- szantó, hatásában, következ­ményeiben nemegyszer káros módszereit. Sajnos, találha­tunk olyan jelenséget például, hogy a filléres gyufával “spó­rolnak-«, s közben egész nap égetik a Bunsen-lángot Egy másik eset: egyik intézmé­nyünknél betiltották a ma­gánjellegű városi telefonbe­szélgetéseket, s ha valaki mégis telefonálni kíván, az fi­zesse meg a helyi beszélgetés egyforintos díját. Az intézke­dés pontos ellenőrizhetősége végett egyetlen, e célra enge­délyezett városi telefonnál állnak sorba, akik beszélgetni kívánnak. Egyik vállalatunk­nál szokásos évi egész napos értekezletre hívták össze a vidéki részlegvezetőket. Az ebédjegyeket viszont ezúttal nem kedvezményes üzemi, ha­nem éttermi áron számlázták. Ebben önmagában nincs is semmi kivetnivaló, a szemlé­letre azonban jellemző, hogy magára a megbeszélésre tulaj­donképpen nem is volt szük­ség, mivel az értekezlet nem adott semmi újat az eddigiek­hez mérten. Erről azonban már megfeledkeztek a “takarékos- sági-“ kampányban. A takarékosság széles ré- tegeket érintő apró­munkáját persze nem szabad lebecsülni. Sok kicsi sokra megy — tartja a közmondás is. Takarékoskodjék mindenki a maga posztján — pénzzel, anyaggal, idővel, energiával. Vitathatatlan, hogy a nagy le­hetőségek elsősorban a takaré­kosságban mint tömegmozga­lomban rejlenek. Az iparban ma minden százalékos anyag­megtakarítás több mint egy- milliárd forint tiszta hasznot jelent a népgazdaságnak. Ez megéri a nevelőmunkát, sőt az adminisztratív szigorúságo­kat is. Vigyázni kell viszont, hogy a takarékosság az érde­mi, a lényeges feladatokra irá­nyuljon, és ne csússzon mel­lékvágányra. Mert ahol kizá­rólag indigóban, írógépszalag­ban, írószerben kívánják a ta­karékosság eredményeit mér­ni, s a fától nem látják az er­dőt, rendszerint több kárt okoznak, mint hasznot. A takarékosság nagy ered­ményei gyakran fillérekből és forintokból tevődnek össze mik liókká. Óvakodni kell azon­ban a formális megtakarítá­soktól, az összefüggések fi­gyelmen kívül hagyásától. A takarékosság tulajdonképpen nem más, mint beosztó, számí­tó, elemző gazdálkodás, ami országépítő munkánk és erő­feszítéseink hatékonyságát hi­vatott javítani. Vagyis az a cél, hogy minél kisebb ráfor­dítással minél nagyobb tár­sadalmi eredményt érjünk el az élet minden területén. A ki a kicsit nem becsüli, az a sokat nem érdem­li — tartja a népi bölcsesség. S ennek persze a fordítottja is igaz: a takarékosságban mint tömegmozgalomban rejlő lehetőségeket sem aknázhatjuk ki megfelelően, ha bizonyos hibákból milliós érték megy veszendőbe. A pénzügyminisz­ter említette parlamenti ex­pozéjában, hogy például a pa­pírgyári beruházások elhúzó­dása 180 000 tonna termeléski­eséssel és fölösleges import- növekedéssel járt. Mivel pedig a Kohó- és Gépipari Miniszté­Egy kiváló tanácstag Évről évre szebbnek, gon- dozottabbnak találja az át­utazó, az üdü­lő Balaton- széplakot Par­kosítanak, jár­dát építenek, rium vállalatai nem készültek! majdnem min­fel idejében a földgáz fogadá­sára, 12 millió köbméter olcsó földgáz helyett most, az első félévben kénytelenek vagyunk 15 000 tonna drága szenet és 4000 tonna import fűtőolajat használni. Az idei takarékos- sági feladatok különös nyo­matókkal sürgetik a munka- és üzemszervezés, a kooperá­ció megjavítását. A tavalyi terv 1,2 százalé­kos önköltségcsökkentést írt elő, aminek csak a fele telje­sült. Az idei feladat -szeré­nyebb — 0,6 százalékos költ­ségcsökkenést kívánunk el­érni —, de ez is csak akkor teljesülhet, ha valóban fordu­lat történik a takarékosság módszereiben, eszközeiben és a szemléletben. a úgy sáfárkodunk a közvagyonnal, mint a sajátunkkal, s ha az adminisz­tratív megszigorítások, a ne­velőmunka mellett érdekeltté is tesszük a dolgozókat a gon­dos, beosztó munkában, bizo­nyára nem marad el a na­gyon is kívánatos eredmény. H den utcába be­vezették a vil­lanyt. Ékről be­szélgetve a Siófoki Közsé­gi • Tanácson megjegyezték: — Nagy ré­sze van ebben egy kiváló, harcolni tudó tanácstagunknak, Révész Lajos­nak is. Révész La­jos hat éve ta­nácstag. A Ba- latonszéplak- felső vasútál­lomás főnöke. Elmondja, hogy nagyon szíve­sen vesz részt a közügyekben. E)z a mellékhivatása — így nevezi, nem mellékfoglalko­zásnak. A megválasztása óta eltelt hat év alatt már “bedolgozta magát«, otthonosan mozog a tanácsi szerveknél, a rendel­kezések között. Sokat áldoz fel szabad idejéből, hiszen az A szocialista brigádmozgalom országos küldöttértekezlete előtt Elutazás előtti megbeszélés­re jöttek össze a szakszerve­zetek székházában a szocialis­ta brigádvezetők országos ér­tekezletének Somogy megyei küldöttei. A tanácsterem asz­talán hosszúkás, fehér boríté­kok vártak kiosztásra. Ezek­ben érkeztek meg a meghívók a megye szocialista brigád- mozgalmát képviselő küldöt­tek nevére. A megbeszélésen Szőke Pál, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető tit­kára elmondta, hogy a tanács­kozáson csaknem minden ipar­ág képviselteti magát. Kitüntetésre hívta a Parla­mentbe egy nappal az értekez­let megkezdése előtt az Elnöki Tanács Dani Józsefet, a ka­posvári vasútállomás vonatve­zetőjét. A többiek csütörtökön délután indulnak. — Két küldöttünk, Marosi János és Miháczi János már ott volt a két évvel ezelőtti küldöttgyűlésen. Az ő brigád­juk azóta is jól dolgozott — mondta Szőke elvtárs. Marosi János, a 13. sz. AKÖV szocialista brigádveze­tője a beszélgetésen hangsú­lyozta, hogy a mozgalom ered­ményességének náluk a neve­lés, a jó közösségi szellem ki­alakítása az alapja A főleg vidékiekből álló jó hírű mun­kacsapat tagjainak kilencven százaléka tanul, és munkájuk is elismerésre méltó, hiszen négyszer nyerték el a szocia­lista brigád címet. Miháczi János, a Balaton- máriai Cementüzem egyik szo­cialista brigádjának vezetője bizakodással néz a küldöttér­tekezlet elé, mert mint mond­ta, a legutóbbi is nagyon sok tanulsággal szolgált Dani József brigádjuk meg­alakulásának körülményes tör­ténetéről szeretne beszámolni. — Mi, vasutasok nagyon sokfelé járunk az országban. Nemrégen olyan javaslat szü­letett a brigádban, hogy kul­turális kötelességünket mun­kánk szünetében próbáljuk teljesíteni. Ugyanis gyakran van három-négy óra állás­időnk, amit régebben végig­unatkoztunk. Amióta a javas­latot elfogadtuk, kihasználjuk az ilyen alkalmaikat. Megte­kintjük a város nevezetessé­geit és a múzeumokat. Ná­lunk nagy népszerűségnek ör­vend a brigádmozgalom, mert az emberek nemcsak a mun­kára való biztatást hallják, hanem örülnek annak, hogy a pihenést, a szórakozást is jól megszervezzük számúikra. Jól működő brigádoknak lesz a szószólója az ugyancsak vasutas Körmendi Mihály Barcsról. Brigádjának tagjai egyetemeken, középiskolákban képezik magukat. Ö maga az idén érettségizik az esti gim­náziumban. A megyei postások gondjai­ról Rábai Jánosné készül be­ügyeík elintézésén túl sok az ülés, az értekezlet is. A köz­ségpolitikai állandó bizottság elnöke, s a Hazafias Nép­frontban is tevékenykedik. A falu lakód pedig megszokták, hogy ügyes-bajos dolgaikkal bármikor fölkereshetik az ál­lomáson. Az utcaseprők eliga­zításától a válóperi tárgyalá­sokon való részvételig min­dennel kell foglalkoznia. — Nagyon sokat jelent, hogy a községi tanács vezetői elis­merik munkámat, és támogat­nak, ha valamit el kell in­téznem. Jó a kapcsolatom a tanács köztisztasági telepének részlegvezetőjével is, bármiért megyek, készségesen segíte­nek Tanácstagi munkámban számíthatok feleségemre is, aki, ha szükséges, helyettem is intézkedik — Mi minden készült, épült Széplakon az utóbbi esztendő­ben? — Egyik büszkeségünk a ju­bileumi park. Siófok fennállá­sának századik évfordulójá­nak tiszteletére készítettük Körülbelül ötvenezer forintba került, s nagyon sok társadal­mi munkát végeztek a lakók Tovább nőtt a járda- és a vil­lanyhálózat is. Megjegyzi, hogy sok tervük van erre az évre. Elsősorban a törpevízmű-társulás megszer­vezése, s ha ez eredménnyel jár, akkor a község minden utcáját bekapcsolják a vízhá­lózatba. Háromezer személyes camping épül Széplakon. Eh­hez azonban a jelenlegi kis bisztró nagyon kevés. Egy ABC-áruházat terveznek épí­teni, az erre a célra szükséges három telket már kisajátítot­ták Korszerűsíteni kellene a partot, a strandot is, mert ott egyelőre csak »romantika« uralkodik. Nincs a Siófoki Szolgáltató Ktsz-nek kirendelt­sége Szépiákon. Fodrászhoz, cipő javításért be kell járni Siófokra. Régi vágya a lakók­nak egy szolgáltatókombinát létesítése. — A camping miatt is sze­retnénk egy ezerszemélyes ét­termet. Mint tanácsi »futár« jártam a Belkereskedelmi Mi­nisztérium vendéglátóipari fő­osztályán, meg is ígérték — de csak a jövő évre. Nagy problémánk még a helyi köz­lekedés nehézkessége. Én már jó párszor megjártam Siófok­ra gyalog ezt a hét kilométert, de nem bírja mindenki. Amikor megkérdeztem, hogy a sok munkáért, fáradozásért, kilincselésért mi a kárpótlás, elmosolyodik. Az, ha mindez eredménnyel jár. S az is na­gyon jó érzés, ha jönnek — s ez elég gyakran előfordul, fő­ként az idősebbek —, és meg­köszönik a segítséget, például fanyesést, és így tovább. Legnagyobb kívánsága mint tanácstagnak, hogy ezután is sikerüljön teljesíteni válasz­tóinak jogos, megvalósítható kívánságait, jó elképzeléseit. StrubI Márta számolni az országos értekez- COOOOCxDOCODOCOOOCKXXX)OCOC030CKXXXXXXXXXXXXXXXiC)OC)OOOC>OOOOnnor ''Y'w'OOO létén. Mezőfi József, a marcali er. dészet fűrészelőüzemének bri. gád vezető je arról számol majd be, hogyan végzik most el két műszakban ugyanazt a mun­kát, amit korábban csak há­rom műszakban láthattak el. A megye termelőszövetkeze­teinek szocialista brigádjai kö­zül az egyik »legidősebb« a marcali Vörös Csillagban dol­gozik. Vezetőjük, Ruiz Mária szintén vonatra ül csütörtökön. — Nehezebb a falusi brigá­doknak, hiszen a munka, a szórakozás jó megszervezése városban, az ipari üzemekben összehasonlíthatatlanul egy­szerűbb. Az, hogy már be, szélhetünk munkafegyelemről, közös színház-, mozilátogatás­ról, és hogy eredmények so­rával telik a vaskos brigád­napló, nagyon sok fáradsá­gunkba került. A beszélgetésbe bekapcsoló­dott Tóth József, a TRANSZ- VILL dolgozója is. Ügy érzi — mondta —, többek véleményé­nek ad hangot, ha megemlíti, hogy a szocialista brigádok jobban igénylik a vezetők fi­gyelmét, és méltánytalannak találják, hogy sok esetben még mindig nem tesznek kü­lönbséget a jól dolgozó bri­gádtagok és a gyengébb ered­ményt elérő brigádon kívüliek anyagi ösztönzésekor. Közeledik az indulás ideje, sokasodnak a kérdések. A pénteken kezdődő értekezle­ten az egész ország küldöttei előtt sor kerül majd a me­gyei tapasztalatok, problémák megvitatására, és a szocialis­ta brigádvezetők választ kan nak kérdéseikre. Nagy József Felemás segítség A gyenge termelőszövetke­zeteknek anyagi segítségre, az állami támogatás megkülön­böztetett formájára van szük­ség ahhoz, hogy talpra állja­nak, s a megerősödés útjára lépjenek. A segítség mértékét az illetékes szervek a rászo­rultság alapján döntik el. Tá­mogatást tehát mindenképpen kapnak ezek a gazdaságok. De mi lesz a segítségül szolgáló összeg odaítéléséig, hogyan vészeli át a termelőszövetke­zet a mérleghiány megállapí­tásától eltelő időt? Vegyük példaként a nagy­bajomi Zöldmező Tszrt. Zár­számadásukat 2 889 000 forint mérleghiánnyal készítették el. A hitel folyósítását február elején felfüggesztették. Vá­sárlásaikhoz sem pénzt, sem fedezetigazolást nem kaptak a bankfióktól. Nyolc traktoruk és két teherautójuk van, ezeknek üzemanyag és alkat­rész kell, adót és biztosítást fi­zet utánuk a szövetkezet. A járlatlevelek illetékbélyegeit, a nyomtatványokat, a növény- termesztésben és az állatte­nyésztésben nélkülözhetetlen fogyóeszközöket sem adják ingyen. Honnan teremtsen rá pénzt a tsz? Kisebb eladások­ból és a vezetők pénztárcájá­ból — Horváth László tsz-el- nöknek például 600 forintja fekszik a vásárlásokban — szedegették össze a szükséges forintokat. Az utóbbi módszer szabálytalan, hiszen kölcsön — hitel — miúHására csak a bank jogosult. De mit tegye­nek, ha másként nincs pénz? A zákányi Csokonai Tsz mérleghiánya egytizede a nagybajomi Zöldmezőének, de gondjuk nem kevesebb eny- nyivel. Itt is felfüggesztették a hiteleket. Hogy mi követke­zett ebből? Tizenegy alkalma­zott februári munkabérét nem tudták kifizetni, kifogytak az apróbb bevételekből is. Mint­egy ezer forintot a tsz-tagok- tól kértek kölcsön, hogy a legszükségesebb anyagokat megvehessék. Ebből vásárol­tak például 280 forint értékű illetékbélyeget a járlatlevelek­re. Gépalkatrész, patkósarok és sok más apróság is kellene, pénz azonban nincs. Hiába van érvényes szerződésük 300 hektoliter tej, 100 hízott sertés, 50 mázsa baromfi, 600 mázsa len, 6 vagon bur­gonya, 50 mázsa napraforgó és más termények értékesítésére, üzemviteli hitelt mégsem kap­hattak, mert a tsz fedezethiá­nyos. Ez azt jelenti, hogy a szerződések alapján várható bevételek meghitelezhető há­nyada nem fedezi a kiadáso­kat. De ha most nincs módjuk bizonyos dolgok megvásárlá­sára, kifizetésére, ez vajon nö­veli a bevételeket, és csökken­ti a kiadásokat? Semmikép­pen sem. sőt az induláskor keletkezett akadály minden­képpen károsan hat majd az egész évi munkára, a kezdeti pénzzavar nehezíti a gazdál­kodást. Áthidaló megoldásra volna szükségük — részmegoldást március 1-én találjak — a nog' 'barmiaknak és a záká­nyunknak is. s erről ezután idejében kellene gondoskod­ni. A gyenge termelőszövetke­zetek támogatósra szorulnak, s arra kellene törekedni, hogy helves intézkedésekkel az át­meneti időszakban is érvénye­süljön a, segítség. Az év első nem/edében kialákvlt fonák helyzet bizovvtálav Ságot, pénzüosti gondnkát okozott oqu-cqu nardnsághnn hátrál­tatta a, nvenne szövetkezetek erősödését, holott ennek az ellenkezőién kellene fáradó nia mindenkinek. H. F.

Next

/
Thumbnails
Contents