Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-16 / 63. szám

7. 'MS'7 MP' íKlÉGVÉr TU70TTS ÁG A ES A MEGYEI TANACS LAPJA JUBILEUM ELŐTT IS Cgíj C dSZŰZ udü, hogy egy hatszáz lelkes, isten háta mö­götti kis faluban dalárdát ala­kítottak az emberek. Mármint a férfiemberek. Nem mintha az. asszonynép kevésbé lett volna dalos ajkú. Da a hagyo­mány, a szokás ... Férfiember taposta az öreg orgona pedál- iáit, s a teremtés koronái fúj­ták a kantusz firmusrt a kó­ruson, azaz ott, ahol ebben az időben leginkább összejött éne­kelni a falu népe. Hogyan alakult meg ez a férfikórus Zicsen? Milyen erő tartotta életben ezt a közössé­get. Olyannyira, hogy túlélt egy '■ilág'háborút, s működik ma is, ha tagjainak száma megfogyat­kozott is. Ezt kérdezem a kórus alapí­tó karnagyától, Czene. József­től, aki hosszú idő óta pedagó­gusa, népművelője a falunak. Az iskolában találtam rá. fi open véget ért a délutáni kor­repetálás. Az irodában el sár gült kottalapok tornyosulnak az öreg íróasztalon. Segítenek az emlékezésben: Egyházi kórusként indult a zio&i dalárda. Díszes temetése­ken, nagyobb ünnepeken »lép­tek föl«, és ez nagyon tetszett az embereknek. — A több szólamúságot sze­reti a nép... — mondta a kó­rus vezetője. — Karácsonyi meg más népénekeket tanul­unk be. A próbákon elénekel­tem embereimnek egy-egy ma- ■ yar népdalt is. Mondtam, fi­gyeljék csak, milyen szép... ’ tetszett is nekik, elénekeltük közösen, és meg is tanultuk. Aztán több szólamúakkal is tneg-megpróbálkoztam: köny- nyabb Bárdos-darabokkal meg Kodály-bicináákfcal. Az utóbbi nem ment könnyen. Hiába, a modem hamgzatokhoz előbb hozzá kellett szoíkni, amíg a fül és a szív is befogadta őket. De aztán megszerették ezeket Is, és Lakodalmakban, majáli­sokon is szívesen látták a da­losokat ... ... Olyan ötvenen lehettek a' kor már — a negyvenes évek »'éjén —, és nagyon komolyan 'ették a dalárdát. Az őszi, téli cs tavaszi hónapokban csak­nem minden este összejöttünk. Három szólampróbát és egy osszpróbát tartottunk. Ki nem hagytak volna egyet sem. A dalárdán meg az olvasókörön 'övül más szórakozás nemigen adódott a kis falucskában. Rá­dió—• egy ósdi telepes készü­lék — meg újság, folyóirat is úgyszólván csak itt, az olvasó­körben akadt, ahol a szólam­próbákat is tartottuk. Jól esete az embereknek megbeszélni a nap eseményeit. Közösség — s ahogy a későbbi események igazolták —, tisztaíejű, józan ítélőképességű közösség volt ez a dalárda, ahol nemcsak össze­jöttek, énekeltek, ahol nem­csak kicserélték gondolataikat az emberek, hanem hatással voltak az egész faluközösségre. A jobbára német ajkú közsé­get gyakran fölkeresték a hit­leri eszmék szálláscsinálói. De a Volskbundba senki sem lé­pett be... A kórus a felszabadulás után érte el fénykorát, új dalokat tanultak. Ezek jó része tükröz­te már a nemzet életében vég­bement nagy változásokat, a felszabádulást. Míg azelőtt nem jutottak túl a falu hatá­rain, most mindjobban meg­ismerték őket a környező köz­ségekben is. KuUúrversenye- ken, politikai és társadalmi ün­nepeken' szerepeltek, s ott vol­tak a járási művelődési ház avatásán is. Emléklapok, díjak, dicsérő oklevelek sora fémjel­zi a kórus útját. — Sokat lendítettek mun­kánkon a nyári 'tanfolyamok meg a pedagóguskórus próbái. Űj kórusműveket tanultunk és taníthattunk meg — mondta Czene elvtárs, és rámutatott az asztalon álló kottahalomra. Megszámolni is nehéz lenne, hány szép dallal, kórusdarab­bal álltak már közönség elé a zicsá dalosok. A kórus sokat fejlődött az utóbbi években. Könnyebb a művek betanítása is. Két év óta az öreg, nyekergő harmo­nium helyett magnetofon segít­ségével tanulják be a szólamo­kat. Csak éppen a kórus össze­tétele nem akar javulni. Bi­zony a tagok száma alaposan megcsappant egy negyedszá­zad alatt. Kevés benne a fiatal. Szép lenne, ha a negyedszáza­dos évforduló ünnepségére az idősebbek, az alapító tagok, Tátrai József, Huszár Mihály, Mészáros István, Hazlinger Já­nos és mások mellé fölzárkóz­nának a fiatalabbak, Czene Jó­zsef igazgató-tanító volt tanít­ványai is. Wallinger Endre ÉLdő Balaton-part Ünnepélyesen fogadták a Csongor motorosiiajót a balatonfüredi kikötőben Autós turisták százai — Megjelentek az első campingvendégek Vasárnap reggel kifutott a siófoki kikötőből a Csongor motoros hajó — fedélzetén egyelőre még csak tíz utassal —, és ezzel hivatalosan is megkezdődött az idei hajózási idény a magyar tengeren. A fellobogózott Csongort a bala­tonfüredi kikötőben mintegy háromszáz ember köszöntötte; a Veszprém megyei Idegenfor­galmi Hivatal képviselői vi­rággal és egyéb ajándéktár­gyakkal kedveskedtek a hajó­soknak. Ugyancsak vasárnap futott ki a fonyódi kikötőből a Tün­de — Badacsonyba vitte uta­sait —, a szántódrévi kikötő­ből pedig a kis komp. A tavasz első igazi vasár­napja egyébként az autós tu­risták százait csalogatta a magyar tenger partjára. Már a reggeli órákban »nyárias« forgalom volt a 7-es ország­úton; Budapest felől szinte egymást érték a magánautók. Igen sokan érkeztek vonattal is egy kis vasárnapi pihenőre. A villákban, a nyaralókban megkezdődött a tavaszi nagy- takarítás, sok helyen hozzálát­tak a kertek rendbehozatalá­hoz is. Ha fürdésre még nem volt is alkalmas az idő, napozni már lehetett. Ezt használták ki többek között a balatonlellei Becsalj Csárda vendégei: a szélvédett kerthelyiségben jó néhányan élvezték a kellemes napsütést. Néhány merészebb ember is akadt már; a Zamárdi és Szán­tód közötti campdngben autós turisták, ütöttek tanyát, és a szabad ég alatt fogyasztották el ebédjüket. KETTEN EGY FŐSZEREPBEN Fejlődőben a társadalmi és kulturális élet Kapospulán 1959-ben alakult meg a ter­melőszövetkezet Kapospulán. Kezdettől fogva a legerőseb­bek között emlegették a me­gyében, és hírnevét ma is tartja. Szorgalmas, jól gazdál­kodó emberek a pulaiak. A hat év alatt többször kapott a tsz dicséretet, kitüntetést, jutalmat. Az emberek elége­dettek, jól élnek. Harmincnál több a televízió, tíznél több a gépkocsi és nagyon sok a mo­torkerékpár a 650 lelkes falu­ban. Kerékpár és rádió szinte minden háznál van. A lakóhá­zak szépek, rendben tartják őket. Néhány év alatt egész utcasor épült a vasútállomásra vezető úton. Bitumenes járdái, szép és jól fölszerelt művelő­dési otthona, iskolája, vízve­zetéke, mozija van a falunak. A községi könyvtár fölszerelé­se és működése példás. A lakosság mégis hiányol valamit... — Nincs a falu­ban társadalmi és kulturális élet — panaszkodnak sokan. Az idősebbek gyakran emlege­tik a háború előtti olvasókört, a felszabadulás után szépen fejlődő kulturális életet, a szakköröket. Volt ilyen a fa­luban bőven, de egypár évvel ezelőtt egyszerre megszűnt mindez. A fiatalok Kaposvárra és Dombóvárra járnak középis­kolába, vagy vidéken dolgoz­nak. Mind a maga útján megy, nincs, ami összetartsa őket. Nem tanulnak színdarabokat, mint régen, nem élnek szer­vezeti életet. Csak táncolni jönnek össze — ritkán és ke­vesen. Az asszonyok csak dől­té* Observer ^karikatúrája) goznak. A mindennapi mun­kán kívül jóformán semmi sem fűzi egymáshoz őket A község vezetőinek össze kellene fogni, hogy egy szint­re hozzák a falu társadalmi, kulturális életét a gazdasági élettel. A vezetők tudják, hogy ezért valamennyien fele­lősek. Az idei év jól kezdődött A Hazafias Népfront kezdemé­nyezésére együtt fáradoznak a község vezetői, hogy mozgal­massá tegyék a társadalmi életet. Az utóbbi két hónap eredményei biztatóak, és azt a reményt keltik, hogy fáradozá­suk nem lesz hiábavaló. Januárban megindult a me­zőgazdasági szakkör, ahol a tsz-tagok kéthetenként talál­koznak egymással. Értékes elő­adásokat hallanak, jó szakfil­meket látnak, elmondják egy­másnak problémáikat, tapasz­talataikat. Megbeszélik, hogy a tsz munkáját hogyan lehet­ne megkönnyíteni, megjavíta­ni. A községben eddig nem volt nőtanács — február vé­gén mintegy negyven asszony megalakította a szervezetet. Tizenegy tagú vezetőséget vá­lasztottak, az alakuló értekez­leten megbeszélték a feladato­kat. A Népfront színvonalas ösz- szejöveteleket, klubesteket rendez. Legutóbb Illés János tsz-főkönyvelő olaszországi él­ménybeszámolót tartott vetí­tett képek kíséretével. A la­kosság egyre nagyobb szám­mal jelenik meg a rendezvé­nyeken. A tanács- és a vb- ülések színvonalasabbak let­tek, mert a tagság nem elég­szik meg a rögtönzött beszá­molókkal, megköveteli az elő­adóktól az alapos felkészülést. A tanácstagok sem sietnek ha­za a tanácsülésekről, mint ré­gebben. Szívesen vitatkoznak akár éjfélig is, mert látják, hogy figyelembe veszik javas­lataikat, előterjesztésüket. Remélhető, hogy a fiatalok is megtalálják azt a közös té­mát, amely valamennyiüket érdekli az iskolától és a munkahelytől függetlenül. Eh­hez pedig nem kell más, mint szeretni falujukat, ahol él­nek, megbecsülni az idősebbe­ket, akik értük, velük együtt dolgoznak a községért, egy­másért. Ez lehet a fiatalok kö­zös témája, és ha ezt megér­tik, megértetik egymással, ak­kor lesz összefogás és kulturá­lis élet a községben, akkor eredményes lesz a megkezdett munka. Zimrc József A budapesti Kis Színpadon sikerrel játsszák a Kiski­rálynő című modern vígjátékot, amelynek főszerepét felváltva alakítja Hegedűs Györgyi és Felföldi Anikó. Kulturális szemle Mernyén Kíváncsian pillantott vasár­nap reggel Mennyére a márciu­si nap. Az utcán színes, tarka emberáradat; özönlött Vona­ton, autóbuszon, lovas kocsin érkeztek a környékről az úttö­rők és a KISZ-es fiatalok a La' tinka Sándor kulturális szemle körzeti bemutatójára. Az isko­lában a mocsoládi táncos lá­nyok öltözködtek, és a kéri színjátszók maszkírozták ma­gukat. Meleg tavaszi napsuga­rak hullattak a sokszínű se­regre, s míg a nap égi pályáján fölfelé haladt, fél szemét a színpadra vetette. Amit látott, az derűt, de borút is okozott neki. Á memyed úttörők ber- zencei páros táncánál, a mo- csoládiak kedves április 4-i je­leneténél el is feledkezett ar­ról, hogy más dolga is van. Né­ha felhők mögé bújt, aztán be­lesett a zsűri jegyzeteibe, ahol ilyenkor a 10-es alatt álltak a pontszámok. Mire a KlSZ-esek műsora megkezdődött, kíván­csiságát átadta a falu lakódnak, akik zsúfolásig megtöltötték a művelődési ház termét. Pergett a műsor, röppentek a táncos lányok szoknyái, falusi fiatalok alakítottak emberi jel­lemeket, s némelyikük igen hi­teles produkciót nyújtott. Fel­csattanó tapssal nyilvánította tetszését a közönség, a zsűri azonban izzadt. Nemcsak a me­legtől, hanem némelyik pro­dukciótól is. Ügy tetszett, hogy egyik-másik műsorszámot csak azért adták elő, hogy valamit előadjanak. Az alapgondolat azonban — hazánk felszabadulásának 20. évfordulója — legtöbb együttes műsorában jelen volt. így első­sorban az elismerés hangján szólhatunk a bemutatóról. Tudjuk, minden csoport akart valamit adni, s ez a törekvés tartalmában is tükrözte új éle­tünket. H. J. Megölte gyermekét — kétévi szabadságvesztésre ítélték Decemberben megyeszerte nagy felháborodást keltett a hír: a Nagyatádi Fonalgyárban egy fiatal nő megölte gyermekét. A Megyei Bíróság dr. Révy Győrgy-tanácsa a napokban hirdetett ítéletet az ügyben. Szabó Anna taranyi lakos há­rom évvel ezelőtt érettségizett. Először a Nagyatádi Konzerv­gyárban, majd a fonalgyárban dol­gozott. A lány a múlt évben te­herbe esett, állapotát azonban szülei és ismerősei előtt eltitkol­ta, noha gyakran faggatták. — Szégyelltem magam, nem mer­tem megmondani senkinek sem — vallotta a bíróság előtt. Végig titokban tartotta terhes­ségét, és elhatározta, hogy gyer­mekét nem neveli föl, megöli. De­cember 29-én — a szülés napján — is bement fonalgyári munkahe­lyére, majd a mellékhelyiségben megszült. A csecsemőt előbb a vécé vizébe nyomkodta, majd egy vászondarabba csavarta. Mint az orvosszakértő megállapította, a gyermek erőteljes, életképes volt, halálát fulladás okozta. A lelketlen nőt a bíróság két­évi szabadságvesztésre ítélte, és egy évre eltiltotta a közügyek g5'akorlásától. Az ítélet nem jog­erős, mert az ügyész súlyosbítá­sért föllebbezett. • • • • • « SO&OK ]Nászéjszaka a börtönben Georges Metcalfe és if­jú hívese, Linda az eskü­vő napján estére Bridling- tonba (Anglia) érkezett azzal a nyilvánvaló szán­dékkal, hogy ott töltse az éjszakát. A szállodákban azonban nem volt egyet­len szabad szoba sem; az ifjú házasok kétségbeesé­sükben a rendőrségen je­lentkeztek, ahol igen meg­értőén fogadták őket, és rendelkezésükre bocsátot­ták az üresen álló fogda helyiségét Gengsztertemetés Japán gengszterbandák rájöttek, hogy nagyszerű bevételi forrásra tehetnek szert, ha bandájuk meg­gyilkolt tagjának pompás temetést rendeznek, és er­re a célra »kényszergyűj­tés:í« szerveztek. Mint­hogy Japánban ország­szerte nagyszabású kam­pányt indított a rendőr­ség a gengszterek ellen, az utóbbiak némi »kár­pótlás« után néznek, hogy érzékeny veszteségeiket pótolják. Egy-egy geng­szter temetésére mintegy 500 000 jent (500 font) »gyűjtenek« össze, illetve zsarolnak ki rivális ban­davezérektől és a környék üzlettulajdonosaitól »ko­szorúmegváltás« címén. A nyugat-japánt Ősa­pában most rendezik a hetedik ilyen gengszterte­metést. * . * Nagy üzlet a „Letkiss“ Miriam Michelson, a régi polkához hasonló, de a párok puszilkodásával egybekötött új tánc, a Letkiss propagálója Franciaországban óriási üzle­tet csinált. Népszerűvé tette az új ritmust, és sietett a tánc nevét szabadalmaztatni. A hanglemezgyárak ezentúl neki tartoznak fizetni, ha Letkiss- lemezeket hoznak forgalomba. De mindennek a tetejébe meg­jelent az új Letkiss-divat: ilyen pulóverokat, sőt ilyen nevű parókákat is gyártanak, persze Michelson kisasszony zsebének javára. Mézes paripa A méhek olykor megle­pő helyeket választanak ki fészkelésre. Virginia ál­lam Richmond városának főterén egy lovasszobor­ban például nemrég 15 ki­ló mézet találtaik. A mes­ter, akit kihívtak, hogy egy kis igazítást végezzen az emlékművön, észrevet­te, hogy a bronzló, ha ka­lapáccsal megérintik, fur­csa, fojtott hangot hallat, mintha puha anyaggal volna bélelve. Legnagyobb csodálkozására hamarosan észrevette, hogy a ló szá­ján és orrlyukain egész méhrajok repülnek ki. Később az is kiderült, hogy a bronzló nyaka és melle tele van mézzel. Somogyi Néplap \z MSZMP Somogy megvet bizottsága és a snmnsv megy«’ Tanár* lapja. Főszerkesztő» WTRTH LAJOS. Szerkesztőség; Kaposvár. Latinka Sándor a. L Telefon 15-10. 15-11. Kiadja * Somogy megy«« Lapkiadó Vállalat. Kapos» ár Latinka 8. o. l. Telefon 15 ír Felelő* Kiadó: Szabó Gábor Beküldött keztratoi nem Őrzüm* meg. és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvi postahivataloknál és postáskézbesltőknél. Előfizetési díj egv hónapra 12 Ft index: 251UPJ. feszült á Somüt'v megyei Nyomda ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár. La tinka Sándor utca G I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents