Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-25 / 71. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1965. március 25. Chivu Stoicát megválasztották a román államtanács elnökévé Szerdán este rövid üléssza­kot tartott a román nagy nemzetgyűlés. A parlament üléstermében megjelentek a párt és a kormány vezetői, élükön Nicolae Ceausescuval, a Román Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkárá­val. Ott voltak a Gheorghiu- Dej temetésére érkezett kül­földi küldöttek, köztük Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese. Nicolae Ceausescu ismertet­te a Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága március 22-i plénumának • határozatát, amely Chivu Stoica jelölése mellett foglalt állást. A beje­lentést a képviselők nagy tapssal fogadták, majd titkos szavazással egyhangúlag meg­választották Chivu Stoicát az államtanács elnökévé. Chivu Stoica 1908. augusz­tus 8-án született. Mint vas­utas, korán bekapcsolódott a forradalmi munkásmozgalom­ba. 1931-ben felvették a Ro­mán Kommunista Párt tagjai­nak {sorába. Tevékenyen, ki­vette részét a grivitai vasuta­sok 1933. évi hősi harcainak megszervezésében és vezetésé­ben. Politikai tevékenységéért letartóztatták, 12 évi kény­szermunkára ítélték. 1961 óta a Román Munkás­párt Központi Bizottságának titkára, 1958-ban »A szocialis­ta munka hőse« címet kapta. (MTI) Török hadgyakorlatok Ciprus közelében ♦ Ciprusi helyzetkép Makariosz elnök ciprusi új­ságíróknak adott interjújában újból megerősítette, hogy min. dig is a Görögországgal való egyesülésért küzdött, s hozzá­tette, hogy ezt a küzdelmet haláláig folytatja. Ismertetik a lapok a cipru­si elnöknek azt az elhatáro­zását is, hogy hozzájárul a Cipruson állomásozó török kontingens leváltásához, s ki­emelik, hogy ez az elhatározá­sa az enyhülés jelének tekint­hető. ATHÉN ISZTAMBUL Isztambul környékéről ked. den harckocsioszlopok és tü­zérség indult útnak a török— görög határ felé. Katonai for­rás szerint a határon állomá­sozó török egységek megerő­sítéséről van szó. Tájékozott körök tudni vélik, hogy e csa­patmozdulatokkal Törökor­szág nyomást akar gyakorolni a görög kormányra, hogy hoz­zájáruljon kétoldalú tárgyalá­sok megindításához a ciprusi kérdésben. Az Antakya-öbölben szer­dán hajnalban megkezdődött a török fegyveres erők hadgya­korlata, amelyben a török flot­ta 33 hajója és a török légi­erő lökhajtásos repülőgépei vesznek részt. (MTI) A szovjet tudomány diadala az „űrséta’’ Kádár János fogadta Raul Castro Ruzt Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán délután fogadta Raul Castro Ruzt, a Kubai Szocia­lista Forradalmi Egységpárt Országos Vezetőségének tag­ját és szívélyes, baráti beszél­getést folytatott vele. A találkozásnál jelen volt Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. (MTI) Magyar-kubai megbeszélés az MSZMP KB székházában A Magyarországon tartózko­dó Raul Castro Ruz, a Kubai Szocialista Forradalmi Egység- párt országos vezetőségének tagja a kíséretében levő kubai személyiségek társaságában szerdán látogatást tett az MSZMP Központi Bizottságá­nak székházában, ahol a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának képvi­selőivel megbeszélésre került sor a két pártot kölcsönösen érdeklő kérdéseikről. A megbeszélésen részt vett Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, Garai Róbert, az MSZMP A saovjet űrhajósok jól érzik magukat Az Elefteria című athéni lap, amelyről úgy tudják, hogy az athéni kormány véle. ményét tükrözi, szerdai szá­mában azt írja, hogy Garufa- liasz görög hadügyminiszter nicosiai megbeszélései ered­ményesek voltak. A lap sze­rint Makariosz megígérte, hogy enyhíti a ciprusi török falvak ellen elrendelt bloká­dot, és hozzájárul az esetleges tárgyalásokat előkészítő foko­zatos enyhüléshez, de azzal a feltétellel, hogy a törökök is »biztatónak tekinthető« maga­tartást tanúsítsanak. John Jernegan közép-keleti ügyekkel megbízott amerikai külügyi államtitkár szerdán Izmirből Athénba érkezett. Látogatásának hivatalos célja, hogy kapcsolatba lépjen az Egyesült Államok görögorszá­gi képviselőivel, de megfigye­lők- tudni vélik, hogy találkoz­ni fog Kosztopulosz külügy­miniszterrel is, akivel elsősor­ban a cipiusi kérdésről tárgyal majd. A Pravda szerdai száma két orvostudós és egy technikai szakember nyilatkozatát közli. A nyilatkozat megállapítja: az Alekszej Leonov egészségi ál­lapotára vonatkozó első vizs­gálatok arra mutatnak, hogy a világűrbe történt kilépés nem okozott semmiféle észre­vehető elváltozást az űrhajós fiziológiai funkcióiban. Bebi­tására irányuló automatikus berendezése megvédi az űr­hajóst a vákuum, valamint a látható, az ultraibolya és az infravörös sugarak behatásá­tól. Bebizonyosodott az is, hogy elvileg lehetséges olyan űrru­hát készíteni, amelyben az ember nagy pontosságú, bo­nyolult munkát képes végezni a világűrben. Leonovnak a Voszhod—2, útja során végzett kísérlete megmutatta, hogy az ember szabadon a világűrbe kerülve helyesen tudja érzékelni kör­nyezetét, mozgatni tudja min. den szükséges irányban a tes­tét, és így céltudatos tevé­kenységet tud kifejteni. (MTI) Mint már jelentettük, a Molly Brown amerikai űrhajó két utasa, Grissom és Young az Intrepid nevű amerikai ha­jó fedélzetén tartózkodik. A két űrhajóst gondos orvosi megfigyelés alatt tartják. Johnson elnök, a Fehér Ház­ból telefonon felhívta a két űrpilótát és jókívánságait fe­jezte ki nekik. Az elnök meg. Központi Bizottságának osz­tályvezető-helyettese és Szurka Károly külügyminiszter-he­lyettes. Raul Castro Ruzzal együtt részt vett a megbeszélésen Carlos Olivarez Sanchez, a Kubai Köztársaság moszkvai, Fernando Flores varsói és dr. Juan Jósé Fuxa Sanz buda­pesti nagykövete, valamint Joaquin Mendez Comiche szá­zados. (MTI) hívta a két űrhajóst, miután «•kipihenték magukat«, pénte­ken tegyenek nála látogatást a Fehér Házban. A legközelebbi párosrepü­lést az amerikaiak a tervek szerint két-három hónap múl­va hajtják végre. Ez alkalom­mal négy-ötnapos űrrepülést végez a soronkövetkező két űrhajós. (MTI) zonyosodott, hogy leltet olyan űrhajós ruhát készíteni, mely. nek az életműködés fenntar­Joh nson meghívta a két amerikai űrhajóst Kádár János és Dobi István távirata a román párt- és állami vezetőkhöz Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, Bukarest A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében köszöntőm önt a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárává történt megválasztása al­kalmából. Jó egészséget és sok sikert kívánok önnek új, magas tisztségében végzendő nagy, felelősségteljes munká­jához. Kívánjuk, hogy a Román Munkáspárt Központi Bi­zottsága az ön vezetésével újabb, nagy sikereket érjen el a szocialista társadalom építésében a Román Népköztársa­ság dolgozó népének s a szocializmus nemzetközi ügyének javára. Erősödjék pártjaink, országaink, népeink barátsága és együttműködése közös érdekeinknek és céljainknak meg­felelően, az internacionalizmus megingathatatlan elvei alap­ján. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára * * * Chivu Stoica elvtársnak, a Román Népköztársaság Államtanácsa elnökének, Bukarest A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magam nevében legjobb kívánságaimat küldöm önnek a Román Népköztársaság Államtanácsa elnökévé történt meg válasz­tása alkalmából. Sok sikert, jó egészséget kívánok önnek a Román Nép- köztársaság felvirágoztatása, népeink barátsága, a tszocia­lizmus és a béke ügye érdekében végzendő felelősségteljes munkájához. Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke * * * Ion Gheorghe Maurer elvtársnak, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, Bukarest Engedje meg, hogy a Román Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnökévé történt újraválasztása alkalmából a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a magam nevében a legjobb kívánságaimat fejezzem ki önnek. A ro­mán nép javát, népeink barátságát szolgáló felelősségteljes munkájához jó egészséget és sok sikert kívánok. Kádár János, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke Célba ért a A Ranger—9. elnevezésű amerikai holdrakéta szerdán, magyar idő szerint 15.07 óra. kor becsapódott a Hold felszí­nére. 15 perccel a becsapódás előtt, magyar idő szerint 14.52 órakor kezdte meg a televí­ziós felvételek közvetlen su­gárzását a pasadenai kísérleti állomásra. A laboratóriumból a felvé­teleket egyenes adásban vet­ték át a televíziós állomások. Ilymódon a televízió-nézők azonnal láthatták a Hold felé zuhanó, 362 kilogramm súlyú holdrakéta holdrakéta televíziós kamerái által sugárzott első felvétele­ket, amelyeknek minősége jó volt, és a kutatók szerint tu­dományos jelentőségük igen nagy. Részletesen mutatták a holdfelszín három egymás melletti kráterét. Ezek közül a baloldali az Alfonz-kráter, a Ranger—9. becsapódásának kiszemelt színhelye volt. Az első képek azonban nem voltak élesebbek annál, mintha a Földről nagyméretű távcsővel figyelték volna a Hold felszínét. (MTI) Húsz éve történt A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ VÉGÉNEK TÖRTÉNETE 0 A márciusi napok egyikén, amikor a Vörös Hadsereg keleti előnyomulása követ­keztében szinte már biztos­nak látszott a háború gyors befejeződése, Eisenhower táviratot küldött Sztálinnak/ Közölte legközelebbi támadá­si terveit: a Ruhr-vidék be­kerítése után előre nyomul Erfurt—Lipcse—Drezda irá­nyába és ott egyesül a szov­jet erőkkel. A terv megfelelt a Jaltában kötött egyez­ménynek. Amikor Churchill a táv­iratról értesült, éktelen ha­ragra gerjedt. Súlyos kon­fliktusba került a washingto­ni amerikai kormánnyal. Mindenekelőtt politikai vak­sággal vádolta Eisenhowert, szemére vetette, hogy nem volt joga a távirat elküldésé­hez, végül pedig mereven visszautasította Eisenhower hadműveleti terveit. Ezzel egyidejűleg maga is táviratozott. De nem Sztálin­nak, hanem Montgomery tá­bornagynak: a fogságba ej­tett német katonákkal jól kell bánni, fegyvereiket sem­milyen körülmények között sem szabad megsemmisíteni. Lehetséges, hogy még szük­ség lesz rájuk. Churchill ismét csak az lett, aki volt: imperialista politikus. Emlékirataiban er­ről a következőket mondja: »A német katonai hatalom megsemmisítése alapvetően megváltoztatta a kommunis­ta Oroszország és a Nyugat demokratái közötti kapcsola­tokat. A közös ellenség megsemmisült.« Egy másik helyen arról ír, hogy milyen célokat köve­tett 1945 márciusában, né­hány héttel a jaltai konfe­rencia után: »Szovjetoroszor- szág halálos veszélyt jelent a világ számára. Erőszakos előrenyomulását (a fasiszták ellen) haladéktalanul új front létrehozásával kell el­lensúlyozni, amit úgy kell kialakítani, hogy a lehető legmélyebben nyúljon be Ke­let-Európába. Az angol— amerikai előretörés legfonto­sabb és tulajdonképpeni cél­ját Berlin képezi«. A to­vábbiakban Prága és Bécs mielőbbi bevételét követeli a szövetséges főparancsnok­ságtól. A három fővárost, el­képzelése szerint »kézi zá­logként« kell kijátszani a szovjet kormány ellen. Churchill szavai termé­keny talajra hullanak a reak­ciós amerikai monopolisták­nál. Eisenhower «Uen heves áskálódás folyik. Végül is kénytelen egy sajtókonferen­cián megvédeni önmagát. Az újságírók hallani akarják a tábornok mondanivalóját. Eisenhower először is a nyu­gati front helyzetét elemzi: a nyugati szövetséges támadás igen jó ütemben halad elő­re. A Vörös Hadsereg szünet nélküli, koncentrált támadá­sai a német állások ellen, tehermentesítést és nagy se­gítséget jelentenek a nyu­gati szövetségesek számára. Az egyik riporter kérdést tesz föl: »Ki lesz először Berlinben, az oroszok, vagy mi?« Eisenhower válaszol: »A szovjet csapatok 50, mi pe­dig 500 kilométernyire vagyunk Berlintől. Azt hiszem, nem vi­tathatjuk el tőlük a jogot, hogy előbb érjenek oda. A német had­erők legfőbb részei ellen harcol­nak.« Richard Squires angol ve­zérkari tiszt Londonból Brüsszelbe repül. Űj posztot kell átvennie a 21. hadsereg­csoport főhadiszállásán. Vele repül a római angol főhadi­szállásról Cameron alezredes is. Utóbbi aggódva mondja: »Az oroszok túl gyorsan tör­nek előre. Ha nem tartóztat­juk fel őket, már késő lesz.« Egy másik útitárs, egy lon­doni gyáros közbeszól: »Az oroszok rövidesen Berlinben lesznek, ha a ti fiaitok nem sietnek és nem előzik meg ókét.« Squires megkérdezi: »Hát az a fontos, hogy ki ér először oda?« A gyáros dühösen vála­szol: »Ha az oroszok előttünk érnek Berlinbe, nem marad más, mint a kommunizmus és romok. És ha hagyjuk, hogy még tovább törjenek előre, nincs semmi biztosítékunk ar­ra, hogy az angol munkás ne a vörös zászlót tűzze-e ki a Buckingham-palotára.« Churchill kommunistaelle­nes terve egyeseknél vissz­hangra talál. A 2. hadsereg pa­rancsnoka Dempsey tábornok szózatot intéz csapataihoz, aminek a lényege: »Tegyetek meg mindent, hogy az oro­szok előtt érjetek Berlinbe!« Eisenbower fölveszi a kapcsolatot a szovjet főhadiszállással, s ez csak megerősíti meggyőződését, hogy ostobaság lenne, ha a nyu­gati szövetséges csapatok ver­senyfutásba kezdenének Berli­nért. Mielőtt megérkeznének, a Vörös Hadsereg már rég körül­kerítette, ha már be nem vette addig a várost. A szovjet haderő főhadiszál­lásán döntés születik. Ott nem a London és az Eisenhowr tá­bornok közötti viszállyal tö­rődnek, hanem józanul és reá­lisan cselekszenek, ahogyan azt a katonai helyzet megkö­veteli. Mélyrehatóan és gon-­tosan készítik elő a »berlini hadműveletet.« A Berlinért folyó csatát az 1. Bjelorusz Front vívja Zsu- kov marsall vezetésével, a 2. Bjelorusz Front Rokoszovszkij marsall vezetésével, továbbá az 1. Ukrán Front Konyev marsall irányítása alatt. A csapatok bőven kapnak után­pótlást. Sok ezer tonna üzem­anyagot szállítanak át az Odera túlsó partjára, ásnak be a földbe, álcáznak az erdősé­gekben és megszámlálhatatlan mennyiségű gránátot és bom­bát halmoznak fel a tüzelőál­lások és a repülőterek közelé­ben. A Vörös Hadsereg 193 hadosz­tállyal — 2,5 millió tiszttel és katonával —, 41 «00 löveggel és aknavetővel, 6250 páncélossal és 7500 repülőgéppel készül fel Hit­ler utolsó bástyájának megroha­mozására. Amikor a tűz megkezdődik és a Berlinért folyó csata kör­vonalai kibontakoznak, Eisen­hower tábornok a tervek sze­rint, a megegyezés alapján tör előre a meghatározott vo­nalakon. A Vörös Hadsereggel való együttműködés következ­tében a fasiszta front szétfor- gácsolódik és sietteti a háború befejezését. A ravasz antikommunista számítások nem válnak be ... (Következik: BÜNTETLENÜL MAKADT GYILKOSSÁGOK) Március 25-én a város külterületi részein ARVALIN méreggel mezeipocoi-irlást végzünk. Felhívom a város lakóinak figyelmét, hogy a mérgezett területre a mérgezés napjától számított 14 napig 16 éven aluli gyermek nem mehet, álla­tok kihajtása, legeltetése, baromfiak kiengedése, a méregtől megbetegedett baromfiak és vadak fo­gyasztása s az elpusztult egerek összeszedése szi­gorúan tilos és életveszélyes. Karsai Zoltán, a mezőgazdasági osztály vezetője. (4011)

Next

/
Thumbnails
Contents