Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-25 / 71. szám
Csütörtök, 1965. március 25. 3 SOMOGYI NÉPLAP ISI fenti* AMIKOR BELEK ZBETT mondanivalójába Bencsik György idős szövetkezeti gazda a barcsi Vörös Csillag közgyűlésén, némelyek azt várták, hogy valami átfogó, az egész gazdálkodást érintő javaslattal áll elő. Mások pedig tudták, hogy ilyen indítványt nem várhatnak, helyette inkább személyes sérelmét teszi szóvá. Végül is: miről beszélt hát? Egyszerű, keresetlen szavakkal — mintha csak otthon, családi körben volna — tárta a nyilvánosság elé panaszát. »Kora reggeltől sokszor este kilencig raktuk Belcsapusztán a szénakazlat. A mi munkánktól is függ, hogy milyen takarmányt ehet télen a jószág. Azt hiszem, nem jól számolták el a járandóságot. Annyit sem kerestem, mint egy gyerek a gyamlálásban. Bizakodtam, hogy majd a prémiummal kielégítenek. De hiába vártam, eddig még egy fillért sem kaptam.« Ide érve hallotta, hogy morajlás támadt a teremben. — Országos hírű, milliomos szövetkezetben zárszámadáskor filléres vagy legföljebb néhány száz forintos magánügygyei előhozakodni? Nem tenné jobban, ha hallgatna inkább? Ha annyira hiányzik neki az a prémium, miért nem megy be az irodára vagy az elnökhöz olyankor, amikor nincsenek itt a felsőbb szervektől? Mit gondolnak rólunk vendégeink, akiknek ezt most meg kell hallgatniuk? Bizonyára ilyen meggondolások húzódhattak meg a széksorokban erősödő moraj mögött. Már-már a felszólaló is latolgatta, mitévő legyen: folytassa-e, vagy üljön le? S ekkor az emelvényről jött a biztatás: »Mondja csak, Gyuri bácsi, igaza vaní« Utána röviden befejezte. Annyit tett még hozzá az elmondottakhoz, hogy ígiért a vezetőség húsz fillér prémiumot az összerakott széna mázsája után, ha szép és jó is lett a kazal S azt ki állapítja meg, hogy jól van-e összerakva a széna, és hogy jár-e az a húsz fillér? Ezt ismét Losonczi Pál földművelésügyi miniszter, a párt Központi Bizottságának tagja kérdezte. Nem, dehogy untatta őt a dolog, sőt igen figyelmesen végighallgatta a felszólalást, közben buzdítást is adva hozzá. Amikor ő szólalt föl, példálózott az ilyen jellegű kérelmekkel mondván: "A vezetőség úgy csinálja a dolgot, hogy a tagok jogos kéréseit mindenkor szívlelje meg, ha valamiben mulasztás történt, találjanak módot pótlására.< Az ellenőrző bizottság elnöké tői tudom, hogy a közgyűlés ufán megvizsgálták a szóban forgó panaszt. A szénarakási prémiumot jogosnak találták, s kifizetését javasolták a vezetőségnek ... Milliós vagyon és húszfiTIéres prémium. Csak mennyiségben van nagy különbség köztük. Aki a csekély összegű jogos járandóságért emel szót, az részese, egyik tagja annak az emberközösségnek, amely a milliós termelési értéket alkotó munkájával létrehozta. Igen., az ember a legfőbb tényező a szövetkezetben. Minden érte történik. Joga van szólni, ha van mondanivalója. Megtanulta parasztságunk a szövetkezeti demokráciának ezt a leckéiét. • S ha valaki felszólalás közben még külön biztatást is kap hozzá onnan fentről — az elnökség emelvényéről és átvitt értelemben még magasabbról —, akkor tovább erősödik ez a hite és meggyőződése. FIGiEL FÖLFELÉ A PA- RASZEMBER. Várja, meghallgatja, elolvassa és megjegyzi a párt- és állami vezetők szavát, útmutatását. Balaton- szentgyörgyön például Varga Szántó József érdekes módon adott ennek hangot. Ott ült az elnökségben Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, s hozzá fordulva mondta: »Ma is őrzöm, a zsebemben hordom azt a régi újságot, amelyben Németh elvtárs a premizálás jelentőségét magyarázza.« összehajtott újságlap, ki tudja, hányszor és hányszor végigolvasott szöveg. S ott van a zsebben, a legszemélyesebb iratok között, őrzi vigyázva. Mert azon az egyszerű lapon tulajdon érdekét, saját vágyát, kívánságát látja nyomtatott betűsorokba szedve. Helyesléssel, egyetértéssel beszél róla ma is. Sőt úgy szól róla, mint olyan útmutatásról, amely azóta a gyakorlat próbáját is kiállta már. A szulokiak közgyűlésükön kíváncsian várták Böhm József megyei tanácselnök állásfoglalását egy személyi ügyben. Hozzá intézték a kérdést, s ő felelt rá. A sokoldalú érvelésből, a részletes magyarázatból megértették a dolgot. Később a faluban járva hallottam helybeliektől, hogy megnyugodott a közvélemény. Idéztek a megyei vezető szavaiból, emlékezetükben tartják felszólalását, mert jól megfigyelték azt. i Hallottam szövetkezeti közgyűlésen nagyüzemi, gyári pártmunkásokat beszélni. So- mogyvámoson a budapesti vegyiművek küldöttei szólaltak föl. Kivált egyikük, Gál elv társ szavai mintha gyári levegőt árasztottak volna szét a gyűlésteremben. A helytállásról, a kemény munkáról, a szemléleti harcról meg az emberek neveléséért, mozgósításáért folytatott küzdelem különféle módozatairól adott számot meggyőző erővel és a személyes élmény magával ragadó forráságával. Buzdított a hibák elleni bátor föllépésre; tanácsolta, hogy a vezetők jobban építsenek a kétkezi dolgozók véleményére, a tagokat meg arra kérte, hogy tudásuk legjavával támogassák vezetőiket a közös feladatok megoldásában. IG YANAZT AKARJA A PESTI MUNKÁS a gyárban, mint a vámosi paraszt a mezőn: még jobban élni. Ehhez a növekvő és javuló termelésen át vezet az út. Jó dolog, hogy zárszámadó közgyűlésen másutt is tapasztaltuk: a szövetkezeti gazdák mindjobban figyelik és egyre inkább ismerik az útmutatást. Ezt megfogadva olyan gazdasági ered ményeket érhetnek el, amelyeknek alapján életük még szebbé, könnyebbé válik, mint a múltban. A közgyűlések ugyanis emlékeztettek arra á régi életre is. Erről azonban majd legközelebb szólunk. (Folytatjuk.) Kutas József Több mint hétmillió forinttal maradt le a tanácsi ipar az év első két hónapjában A második negyedév közepéig pótolni kell a kiesést A megyei tanács irányítása alá tartozó üzemék és vállalatok munkáját elemezte a megyei tanács ipari osztálya. Megállapította, hogy közülük az év első két hónapjában csak egy vállalat, az. ordacsehi tőzegüzem teljesítette tervét. Megyei szinten a lemaradás hét és fél millió forint. Különösen nagy a kies« a vas- és fémipari, a finommechanikai, valamint a faipari vállalatnál A lemaradást részben anyaghiány, szervezetlenség, részben pedig megrendelések hiánya okozta. A termelékenységi mutatók azonban nem romlottak. A vállalatok hetvennyolccal kevesebb munkást foglalkoztattak az engedélyezettnél. Az ipari osztály a lemaradással kapcsolatban igazoló jelentést kér a vállalatoktól, további irutériiedési tervet dolgoztat ki az üzemek vezetőivel. Ebben rögzíteniük kell, hogyan akarják pótolni a kiesést. Az ipari osztály véleménye szerint a lemaradást a második negyedév közepéig minden üzemben, vállalatnál megszüntethetik. F e ezdte a MÉK a szárazbab-vetőmag kiszállítását Eddig 100 vagon értékesítésére kötöttek szerződést (Tudósítónktól.) A földművesszövetkezetek és a MÉK 130 vagon bab felvásárlását tűzték ki célul az idén. Ha figyelembe vesszük, hogy volt olyan év, amikor a megye 550 vagon babot adott közfogyasztásra, akkor ez a cél elérhetőnek látszik. Az utóbbi években csökkent a termelési kedv, jórészt ez a magyarázata annak, hogy eddig 100 vagon hab értékesítésére kötöttek szerződést a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok. Az idegenkedésre nehéz indokot találni, hiszen a kapáskukorica kiválóan alkalmas köztesbab termelésére, s megfelelő javadalmazással szívesen vállalkoznak a gazdák a megművelésére. A múlt évben például a marcali Vörös Csillag Tsz az összes megtermelt babot a tagoknak adta, s azok ilyen módon 192 000 forint bevételhez jutottak a 350 mázsa bab értékesítésével. Két- heiyen 132 000 forintot kaptak a tagok a megtermelt 250 mázsa babért. Nemcsak a közös, hanem a háztáji kukoricaterületekre is köt szerződést az fmsz. Somogyjádon 230, Balaton- bogláron 328 mázsa bab háztáji termelésére szerződtek. Néhány földművesszövetkezet azonban, mint például a nagyberki, a gamási, a somogyszo- bi és a darányi, nem látja világosan ennek a lehetőségnek jelentőségét. A mulasztás pótlására van még alkalom, a szerződéskötésnek most van a legfőbb idejé, mielőtt megkezdik a kukorica vetését. Csupán kényelmi okból lemondani egy ilyen jó jövedelmi forrásról, úgy véljük, könnyelműség. Az átvételi árak rendkívül kedvezőek: a szerződéses fehér bab mázsájáért 550, a speciál babért pedig 650 forintot fizet az fmsz. A MÉK balatonszentgyörgyi magtisztító telepe megkezdte a fémzárolt vetőmag kiszállítását. Kazahsztán legolcsóbb búzája A »Kazahsztán 18 éve« kolhoznak a búzatermelés 1964-ben csak negyedannyiba került, mint amennyit az állam a felvásárlásoknál a búzáért fizet. A gazdaság 283 000 mázsa búzát termelt, a legolcsóbb búzát Kazahsztánban. A gazdasági évben a kolhoz tiszta nyeresége meghaladta az egymillió rubelt. Ez a gazdaság különféle nemzetiségű — orosz, német, kazah, lengyel, ukrán stb. ■— 780 parasztot egyesít. Vezetője a koreai Kan De Han. A növénytermesztésben foglalkoztatott minden kolhozistára 20 hektárnyi vetésterület és 30 gépi lóerő jut. Tavaly a napi átlag- jövedelem 5,40 rubel volt. ÉRTESÍTÉS! A 13. sz. AKÖV a Somogy megyei helyi autó- buszjáratok menetrendjének kialakítása végett MENETRENDI ÉRTEKEZLETET tart f. hó 27-én de. fél 9 órai kezdettel a vállalat Kaposvár, Berzsenyi utca 1. szám alatti telepén. Kérjük a vállalatokat, intézményeket, üzemeket és magánosokat, hogy munkánkat megjelenésükkel támogatni szíveskedjenek. 13. sz. AKÖV. (65634) Enyhül a pedagógusok lakásgondja 158 új lakás öt év alatt — 1965-ben 32 új szolgálati lakás épül — Csökkent a fluktuáció — Elkészült a hétéves lakásépítési terv A pedagógusok száma csaknem háromszorosára emelkedett az 1945 előttihez képest, s jelenleg több mint kétezer nevelő tanít megyénkben. Lakásaik száma azonban nem gyarapodott arányosan. Sőt nagyon is kevés épült. 1952- től 1962-ig új pedagóguslakás csak ott épült, ahol új iskolát emeltek: évente négy-öt. A nagyobb községekben például egy húsztagú tantestületnek átlag két szolgálati lakása volt. A nevelők többsége szükséglakásokban, illetve albérletben lakott. Kormányzatunk a pedagógusok lakásgondját több módon enyhítette. Az OTP lakásépítési kölcsöneinek segítségével mintegy száz pedagógus család költözött új lakásba az utóbbi öt évben. Ezenkívül az elmúlt két esztendőben csaknem két és fél millió forintot biztosítottak pedagóguslakás vásárlására. Ebből az összegből 1963-ban tizenkettő, 1964-ben tizenöt lakást vásároltak, az idén pedig 1 200 000 forint értékben újabb tizennégy-tizen- öt lakást vesznek meg. Falvainkban a községfejlesztési alapból, társadalmi munkával és helyi anyagból, illetve lakásonként 60 000 forint állami támogatással a múlt évben 29 szolgálati lakás épült. Az idén tizenhéttel gyarapszik a közös fedezeti forrásból épített pedagóguslakások száma. Tavaly minden járásban elkészítették a pedagógusok hétéves lakásépítési tervét. A községekben megállapították a nevelők lakásigényeit és a lehetőségeket. Ennek alapján a következő hét évben 320 pedagógus család jut új lakáshoz. A lakáshiány enyhülését az is mutatja, hogy az utóbbi időben járásonként alig egykét áthelyezési kérelem érkezett a megyei tanács művelődésügyi osztályához. Moszkvai olazás, betid, üdülés a baromfitenyésztési verseny legjobbjainak (Tudósítónktól.) A megyében még sohasem vásároltak fel a földmüvesszövet- kezetek annyi tojást, mint 1964- ben. Ez nagyrészt annak a versenynek köszönhető, melyet a nőtanács a földmüvesszövetkezet- tel együtt kezdeményezett. 500 asszonyt jutalmaztak meg a megyében. Az első nyolc helyezett jutalma hatnapos moszkvai utazás. A versenyt Szalai Imré- né porrogi tenyésztő nyerte, aki 20 023 darab tojást és 406 kilogramm baromfit értékesített a múlt évben. Vele utazik Moszkvába Kiss Jánosné rinyaújlaki, Mittenmajer Józsefné fonyódi, Bállá Józsefné nagybajomi és még négy asszony, az egyes Járások legjobb baromfitenyésztői. Egyhetes harkányi üdülésben vehetnek részt a járási versenyek második helyezettjei. Akik a harmadik helyre jutottak, egy- egy háztartási gépet kapnak Jutalmul. ÉPÜLŐ MEGYÉNK 1964-ben készült el a látrányi művelődési ház. A megyei tanács 320 000 forinttal járult hozzá az építkezéshez, a költségek többi részét — csaknem másfél millió forintot — a községfejlesztési alapból és a lakosság társadalmi munkájával teremtették elő. Korszerű mosó- és vasalógcpek működnek az 1957-ben 13 millió forint költséggel épült Patyolat Vállalat kaposvári üzemében. A kaposvári Latinka téri lakóépület és a Latinka Művelődési Ház. A több mint ki cncmillió forint költséggel épített lakóház földszintjén modern üzletek kaptak otthont. A Latinka Művelődési Ház épületében van a Szakszervezetek Megyei Tan'csa és az SZTK alközpontja is. A művelődési ház épí ésére mintegy 22 millió forintot fordítottak. Már tavaly nyáron elkészült, de csak az idén áll a vásárlók rendelkezésére a fonyádUgeti új bazársor. Építése csaknem kétmillió forintba került.
