Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-20 / 67. szám

Szombat, 1965. március 20. SOMOGYI NÉPLAP Ezer held burgonya hiányzik Mi akadályozza a szerződést? — Kié a vetőmag? A tervek szerint megyénk tsz-ed 21 726 holdon termelnek burgonyát. A MÉK-nek 14 000, a Vetőrnagtermeltető Vállalat­nak 7500 hold a szerződéses előirányzata. A keszthelyi Ag­rártudományi Főiskola kísérle­teihez 500 holdra van szükség. Biztosítani kell a jövő évi ve­tőmagot és a tsz-tagok részese­dését is. A MÉK tervéből még csaknem ezer hold hiányzik. Mi akadályozza a szerződéskö­téseket? Erre kerestünk vá­laszt Kovács Györggyel, a MÉK burgonyaosztályánalk vezetőjé­vel és Csizmadia Pállal, a ka­posvári kirendeltség vezetőjé­vel. Évekkel ezelőtt feszültséget okozott a szerződéskötésekkor, hogy a vetőmagnak termesztett burgonya átvételi ára nagyobb volt, mint az étkezésié. Az ár­rendezésekkel megoldódott ez a probléma. Balatanendnéden azóta a 140 holdas vetésterüle­tet 340 holdra növelték. Ebből háromszáz holdra kötöttek szerződést a MÉK-keL Ellenpélda is akad. A rinya- újlaiki Haladás régi burgonya- termelő szövetkezet. Ott jár­tunkkor még nem kötött szer­ződést Mi az oka ennek? Ká­rai hajós tsz-elnök így indo­kolja: — A közgyűlés még nem erő­sítette meg tervünket. Ha jóvá­hagyja, azonnal megkötjük a szerződést — A korábbi évekhez viszo­nyítva az előzetes tervekben kevesebb a MEK-es burgonya. Ennek mi az oka? — Növeltük a magtermő te­rületünket Tavaly száz hol­don termeltünk vetőburgonyát, az idén százharminc holdat irányoztunk elő. — A vetőgumó között is te­rem étkezésre alkalmas. Ezt nem szerződik le? — Nem zárkózom el attól, hogy ebből is adjunk, de a sű­rített tőszám miatt kevés lesz a méreten felüli. Földjeink jók, s ha szuperelit vetőmagot ka­punk, akkor megfelelő termés- eredményeket érünk el. — Miért idegenkednek a MEK-es burgonyától? — Nem idegenkedés ez. Sta­bilabb alapokra kellene helyez­ni a felvásárlást Gyakran a szállítás előtt öt nappal már szedni kell a burgonyát Mire vagonba kerül, és útnak indul, csökken az ára, sokszor tete­mes összeggel — Az árakat a piac határoz­za meg. — Igén, de feltétlenül fontos szinte naponta változtatni az átvételi áraikat? Nem lehetne valamilyen áthidaló megoldást találni? — A közfogyasztásnak egyre több burgonyára van szüksége. Nincs ezzel ellentétben a terü­letcsökkentés? — Munkánk szempontjából elbírnánk még egypár holdat, de a területünk kevés. A terü- letnagyobbítás úgysem lehet mindig járható út. A termés­átlag növelésével akarjuk a hiányzó területet pótolni. Területproblómáról panasz­kodott Végh János kadarkúti tsz-elnök is. Ö még arra sem tett ígéretet a MÉK-nek, hogy a vetőmiagtermelésből kiesett burgonyát leszerződi. — Ha lesz ilyen, azt úgyis át­adjuk, de előre nem ígérek semmit — mondta. — Tervün­ket nem akarjuk túlfeszíteni. A tagok a részesedésük egy hányadát is ebből kapják meg. A felvásárlód ár emelése egyes tsz-ekben nagyon föllen­dítette a burgonyatermesztést. Kevés azonban a vetőgumó, különösen a gülbaba. A mag­nak szánt gumók mellett föl kell használnia a termelőszö­vetkezeteknek az öreg burgo­nyát is. A gülbaba vetőgumó hiánya miatt van vitája a MÉK-nek a nagybajom! Zöldmező Tsz-szel. Az ősszel tárolási szerződést kötöttek a megvásárolt burgo-. nyara. Ebben van tizenkilenc vagon gülbaba is. A tavasszal, amikor vetőgumóhiány mutat­kozott, a MÉK kiutalta ezt más termelőszövetkezeteknek. Innen kapna Balatonendréd tíz vagonnal; Segesd 210, Tapsony 300, Nagyberény 60, Somogy- geszti pedig 50 mázsát vár Nagybajomból. A tsz azonban arra hivatkozva, hogy neki is szüksége van rá, visszatartja. Sürgősen el kell dönteni a vi­tát, hogy kit illet a vetőburgo- nya, mert másutt is várnak rá. A MÉK áthidaló megoldásnak javasolja, hogy helyette a nagybaj omiak vásároljanak más szövetkezetektől. Az ültetés ideje rohamosan közeleg. A termelőszövetkeze­teknek most kell körülnézniük, hogy a hiányzó csaknem ezer holdat hogyan lehet leszerződ­ni, vagy a hiányzó mennyiséget burgonyában pótolni, hiszen az ország második legnagyobb burgonyatermelő megyéje So­mogy. S a piac sokat vár tő­lünk. A szövetkezeteknek kell ki­alakítaniuk a helyes arányt az étkezési és a vetőmagnak ter­melt burgonya között. Mert burgonya nemcsak vetésre kell, hanem étkezésre is. Az egyoldalú termelés ugyanis za­varokat okozhat a közellátás­ban. Kercza Imre Négy falu szövetkezeteinek egyesülésével létrejött a Drávamenti Egyetértés Tsz Kialakították a nagyüsemi szervezeteket Elkészült az idei terv Növekszik a tagság jövedelme A barcsi járás négy délszláv községében a zárszám­adás idején új elhatározás szü­letett, s azt már meg is valósí­tották. Egyesítette szövetkeze­tét Tótújfalu, Potony, Lakácsa és Szentborbás parasztsága. Az így létrejött Drávamenti Egyet­értés Tsz több mint hétezer hold összterületen, illetve csak­nem ötezer hold szántón gaz­dálkodik. Szervezetét, fölépítését te­kintve a megnagyobbodott szö­vetkezet falvanként üzemegy­ségekre tagozódik. Két község­ben agronómus, egyben-egy- ben pedig volt elnök, illetve brigádvezető áll az üzemegy­ség élén. A munkaszervezete­ket változatlanul meghagyták, csapán a traktorosbrigádot vonták össze, s vezetését Pav- lekovics József volt gépállomá­si szakemberre bízták. A szö­vetkezetét tizenhárom tagú ve­zetőség irányítja, s az elnöki tisztséget Nyári Pál, a tótújfá- lui és a lafcócsai tsz volt kettős elnöke tölti be. A szervezeti élethez még annyit: az egész Döntött a brigád AZ ERŐTELJES FIATAL EMBER csak bólogatott, ami­kor új munkahelyének bri­gádvezetője néhány szóval kioktatta tennivalóira. Egy kicsit unhatta is, mert fölé­nyesen közbevágott: — Értem én, tudom én, mit kell tennem. Dolgoztam már máskor is kőművesek mel­lett Bíró Sándor brigádvezetőt nem zavarta meg a közbeszó­lás: — Inni sem munkakezdés előtt, sem pedig közben nem szabad. S jegyezze meg: olyan brigádba került, amely 1962 óta küzd a szocialista cí­mért Egyszer már elnyertük, és azóta azért dolgozunk, hogy megtartsuk. Itt minden­ki becsületesen, tudása legja­vát adva dolgozik, ezt kérjük magától is. • * * ÍGY KERÜLT a múlt év decemberében a Tanácsi Épí­tőipari Vállalathoz a 27 éves Noé Géza. Munkahelyük Ka­posváron, a Tóth Lajos köz­ben volt Egy háromemeletes házat épít itt a tizenegy tagú brigád. Noénak két másik segédmunkással együtt a kő­műveseket kellett kiszolgál­nia. Azaz csak kellett volna. — Gézám, gyújtsa be a há­rom kokszkályhát — utasí­totta egyik reggel Noét a bri­gádvezető. Dél lett, mire az alig fél órás munkával vég. zett — Géza, malter és tégla kell — kiáltott Schultz István kőműves, látva, hogy Noé zsebre tett kézzel melegszik, unatkozik az egyik koksz­kályha mellett De mire az anyaggal egy óra múlva oda­ért, a kőműves már kétszer vitt magának, hogy tovább dolgozhasson. Aztán újból a brigádvezető hívta: —- Géza, jöjjön csak ide! Noé azonban úgy tett, mintha nem neki szólnának. A maltert kevergető segéd­munkás társának mesélte ép­pen, hogy éjfélig a grillben szórakozott, s hogy milyen jól érezte magát Bíró Sándor a harmadik emeleten dolgozott ekkor, új­ra kiáltott, ismét eredmény­telenül. Eri látva, előbb Schultz, majd Juhász, végül Ladiszlai kőműves szólt a fü­le botját sem mozdító em­berre. — Most aztán melyikhez menjek? — fakadt ki Noé dü­hösen, s maradt továbbra is a helyén zsebre tett kézzel. * * * — NEM LESZ EZ ÍGY JÓ. Változtasson magatartásán, munkáján — kérte Noét Bíró, amikor együtt ültek délben az öltözőben, és ebédeltek. — Azt hiszed, mi dolgozunk majd helyetted? — fedte őt Barna Tibor és Tüske József, a másik két segédmunkás. — Így bizony nem tudjuk határidőre elkészíteni az épü­letet, ha nekünk kell minden anyag után szaladgálni, de baj lesz a teljesítménnyel és a keresettel is — szólalt meg a OOOCCOOCOCOOOOOOOOC<XXXXXXXXXXXXXXXXXXX>DOOOC)OOOCXXiOOOOOOr>OOri rvwxxDCtöbbi kőműves, Schultz Ist­ván, Juhász István, Ladiszlai 'Lajos és mások is. — Szálljanak le már rólam! 1— hangzott a nyegle felelet. i— Ügyis elmegyek máshova, mert unom már, hogy mindig jcsak velem foglalkoznak — ez volt mindenre Noé válasza. MÉG NÉHÁNY HIÁBAVA­LÓ FIGYELMEZTETÉS UTÁN Bíró Sándor beállított a vál­lalat központjába, Nagy Lajos igazgatóhoz. — A brigád nem hajlandó tovább Noé Gézával együtt [dolgozni. Fegyelmezetlen, ha- ünyag, az utasításokat nem tel- jjesíü, távolítsák el közülünk. — Ha mindez így igaz, ^gyelrni úton bocsátom él )válaszolt az igazgató, j — A brigádnak más a )rése — szólalt meg újból fe­ké- Bí­ró. — Figyelmeztessék, mond­ják meg, hogy lépjen ki a vál­lalattól, és új munkahelyén ) próbáljon majd becsületesen ^dolgozni. Noé Géza a napokban kilé- a Tanácsi Építőipari Vál- plalattól. Munkakönyvében ez a ^bejegyzés olvasható: »Felmon- )dás a dolgozó részéről«. Az a ^brigád, amelynek munkáját j hónapokon át akadályozta, : emberségesen járt el vele ^szemben. De vajon használ-e Jneki ez az emberség? Szalai László tagsággal üzemegységenként tanácskoznak. az általános fel­adatok megvitatására pedig 161 küldöttet választottak. A négy község terme­lési tervének összesítéséből adódott a szövetkezet idei programja. Ennek az összege­zésnek az alapján készült el az egységes és átfogó költségveté­si, gazdálkodási előirányzat. Mindenütt azonos jövedelmet garantálnak munkanormán­ként, s ennek felét év közben, havonta kifizetik. Az év végén aztán az üzemegységek terme­lésének, gazdálkodásának ered­ményessége arányában külön- külön elszámolják és elosztják a fennmaradó összeget. A lényegében önelszámoló üzemegységek rendszerének ki alakítása nagy körültekintésre és igazságosságra vall. Ame­lyik faluban jobban dolgoztak, többet termeltek, eredménye­sebben gazdálkodtak, ott a ta­gok jövedelme is nagyobb lesz. Ez a korábban megteremtett gazdasági adottságokból eredő anyagi előnyök méltányos él­vezését jelenti és biztosítja. Ami pedig az egyesülés kedve­ző hatását más vonatkozásban illeti: ez a szervezet módot ad már az idén az együttműködés­ben rejlő lehetőségek kiakná­zására úgy, hogy azzal min­denki jól járjon. Itt az üzem­egységek kölcsönös segítségé­ről van szó. A központi trakto­rosbrigád létrehozása már pél­dául ezt a célt szolgálja amel­lett, illetve azzal, hogy a gépek tervszerűbb és teljesebb ki­használását teszi lehetővé. Nagy idénymunkák gyors el­végzésére egyik faluból a má­sikba mennek át csapatok, bri­gádok stb. A jövő nagyobb le­hetőségeket kínál, a négy község határában meg­található szinte valamennyi ta­lajtípus. A szakosítás végrehaj­tásával úgyszólván minden nö­vény oda kerül majd, ahol a legtöbb termést adhatja. Ennek eredményeként bontakozhat ki nagyüzemi méretekben vala­mennyi ágazat a maga helyén, így fejlődhet például egyik községben a takarmányter­mesztés, másutt a tehenészet, a sertéshizlalás, illetve a zöld­ségkertészet stb. A mostani négy helyett egyetlen gazdasá­gi egységben kell az adottsá­goknak legmegfelelőbb terme­lési szerkezetet kialakítani. Nem hirtelen, elhamarkodva, hanem megfontoltan, fokozato­san teszik éri. Pontos gazdasá­gossági számításból indulnak ki, minden körülményt előzetesen, gondosan figyelembe vesznek. Arra építenek, hogy az üzem­ágak megfelelő arányának megteremtése önmagában vé­ve is olyan tényező, amely a hozamok gyorsabb ütemű nö­velését, a gazdálkodás még na­gyobb biztonságát eredménye­zi. Mindez egyúttal az egyes községek termelési, jövedelmi ■színvonalát is mindinkább ki­egyenlíti majd. Potonyban válságba került a vezetés, mérleghiánnyal zárt a szövetkezet. Lakócsa az utóbbi három évben folyamatosan föl­felé emelkedett. Tótújfalu kezdettől fogva a legjobbak kö­zé tartozik. Szentborbás szin­tén jó eredménnyel gazdálko­dott. Most együtt indul néki a négy község parasztsága en­nek az évnek. Az egyesüléskor meghatározott célok, az alap­szabályba foglalt elvek a hala­dás, a további erősödés ígére­tei. Jellemző például, hogy a tavalyi 6,7 millióval szemben 8,8 millió forintot irányoztak elő a tagság személyes jövedel­mére. Növekvő termeléssel, példás szorgalommal, az össze­fogásban rejlő nagyobb erő se­gítségével igyekeznek előte­remteni ezt a számottevő öss.- e get. Az anyagi alapok összességükben megvannak. A tervek valóra váltásának az a legfőbb záloga, hogy a tótújfa­lui. a potonyi, a lakácsai és a szentborbási emberek megér­tették, sajátjuknak vallják az idei programot, s munkára ké­szen várják a tavaszt. Kutas József ÁLLJON SÁRKÁRA A KAPOLYI KISZ-VEZETŐSÉG! Többször megbíráltuk már a kapolyi KISZ-fiatalokat és a helyi vezetőket, amiért a KISZ-szervezet működését, szervezeti és kulturális életét évek óta nem sikerült tartó- saibban kimozdítaniuk a holt­pontról. Legutóbbi tapasztala­taink sem sokkal jobbak az előzőeknél. A jelek azonban arra utalnak, hogy van remény a talpraállásra és a fejlődésre. Ezért érdemes szólnunk erről ismét. A legnagyobb problémát a közösségi érzés hiánya és néhány KISZ-tag fegyelme­zetlensége okozza. Pedig a fő rendbontót már kizárták az alapszervezetből, noha az asz­talitenisz-csapat erőssége volt. A fiatalok azonban még mindig nem éreznek felelős­séget egy-egy közös felac tért, például a felszabadulás műsor összeállításáért; szil­veszter előtt is akadt olyan KISZ-tag, aki az utolsó pil­lanatban visszamondta sze­replését. Miatta a többiek hiába dolgoztak. Nemrégen a művelődési ház igazgatója otthagyta a KISZ-taggyűlést, mivel egyik-másik fiatal ko­molytalanul és tiszteletlenül viselkedett. De voltak1 más nézeteltérések is: A művelő­dési ház igazgatója — nem ok nélkül — csak saját jelen­létében engedélyezte a tv-ké- szülék használatát. Ö viszont nem mindig ért rá, és ezt nem is kívánhatja tőle senki. Mindezt az egyik vezetősé­gi tagtól, Mészáros Katalin­tól tudtuk meg, aki azt is el­mondta, hogy szeretnék vég­re egyenesbe hozni a KISZ- életet és elindítani az aktív közösségi munkát. Bánki Mihály pedagógus, a művelődési otthon igazgatója megerősítette, hogy súlyos fegyelmezetlenség bomlasztja a KISZ-szervezetet. A ko­molyabbak elítélték a rend­bontókat, de ez kevés, mert a KISZ-vezetőség eltűrte a laza­ságot, nem volt eléggé eré­lyes. így az ő kedvét is elvet­ték. December óta — ami a tv-t illeti — egy-két vezetősé­gi tag felelősséggel megkapja a helyiség kulcsát, ha kéri. Az elmondottakból úgy érezzük, hogy egy kis jóaka­rat, határozottság különö­sebb erőfeszítések nélkül is eredményt hozna Kapolyon. Álljon sarkára a KlSZ-veze- tőség, szigetelje el a rendbon­tókat — a tagság zöme bizo­nyára szívesen támogatja eb­ben. Ez a legfontosabb, a leg­sürgősebb! A tv használatára pedig ez a javaslatunk: több község­ben jól bevált az, hogy a KISZ-vezetőség legrátermet­tebb tagja a művelődési ott­hon igazgatójának állandó és felelős helyettese. Személyé­ben erkölcsileg és anyagilag felelős mindenért a klubhe­lyiségben az igazgató távol­létében. És így nincs vita, nincs nézeteltérés... A kapolyi KISZ-szervezet nemcsak talpra állhatna, ha­nem Bánki Mihály segítségé­vel, jó közösségi (szellemben sok szép feladatot is megold­hatna a jövőben. W. E.

Next

/
Thumbnails
Contents