Somogyi Néplap, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-20 / 67. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1965. március 29. Napalmbombákkal támadnak az amerikai repülők Vietnamban Díszünnepség a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 46. évfordulója alkalmából A Magyar S ‘dalista Munkáspárt Központi Bizottsá , a forradalmi munkás-paraszt kormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Szakszervezetek Országos Tanácsa péntek i díszünnepséget rendezett a Magyar Tanác köztársaság kikiáltásának 46. évfordulója al almából a Pamutfonó-ipari Vállalat Gyom öi úti művelődési termében. Az ünnepségen részt vett Biszku Béla, az MSZMP Közpmti Bizottságának titkára és Rónai Sándor, a Politilcai Bizottság tagjai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Vass 1st ínilé, az országgyűlés elnöke, Erdei Fere z, a Hazafias Népfront Országos Tanács nak főtitkára, az MSZMP Központi Bizo ságának, a forradalmi munkás-paraszt ko mánynak és az Elnöki Tanácsnak több tzgja. Ott voltak a Budapesti Pártbizottság, a társadalmi és tömegszervezetek, a Föváro i Tanács képviselői, a XVIII. kerület vezetői. Részt vett az ünnepségen a kerület számos kiváló dolgozója, a munkás- mozgalom sok veteránja. A Himnusz elhangzása után Üjfalusi Sándor, a XVIII. kerületi pártbizottság első titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd Hevesi Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke mondott ünnepi beszédet. Ismertette a Tanácsköztársaság kikiáltásának előzményeit, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakításának körülményeit, majd részletesen szólt a Tanácsköztársaság születéséről és eredményeiről. Rámutatott, hogy már a Tanácsköztársaság 133 napos fennállása alatt felcsillantak az új szocialista munkaerkölcs első nagyszerű jelei. A Tanácsköztársaságnak, amely óriási erőfeszítéseket tett a közvetlen gazdasági szükségletek kielégítésére — folytatta —, a maga 133 napja alatt még arra is jutott ideje, hogy nagyszabású terveket dolgozzon ki az ország fejlesztésére. Két változatban is elkészült például a Duna— Tisza csatorna terve, amely * * * persze ilyen rövid idő alatt nem valósulhatott meg. Megvalósították azonban a különböző budapesti, valamint több vidéki villamos erőmű hálózati együttműködését, ami jelentős szénmegtakarítást eredményezett. Elkészült az ország általános villamosítási terve is. Megkezdték a Sió kiszélesítésének és a balatoni kikötők építésének előmunkálatait. A földgáznak mint természetes energiaforrásnak és mint a vegyipar alapanyagának felhasználására nagyszabású geológiai és vegyi kísérleti munkák indultak meg. Nagyvonalú intézkedések történtek a tudományos kutatómunka szervezésére, a feltalálói és újítói tevékenység támogatására. Előkészítették a Tudományos Akadémia olyan átszervezését, hogy valóban vezető szerepet játszhasson a tudományos életben. Méltatta a Tanácsköztársaság szociális és kulturális eredményeit, majd megemlékezett az első magyar proletárállam önvédelmi harcairól és tragikus bukásáról, s az azt követő 25 éves népelnyomó korszakról. Nagy érdeme pártunknak — állapította meg —, hogy a terror és üldöztetés legnehezebb körülményei közölt is lankadatlanul folytatta harcát, előkészítette dolgozó népünket a Tanácsköztársaság zászlajának fölemelésére. Dicsőség és hála a_szovjet népnek és hadseregének, mert megszabadította hazánkat az egész emberi civilizációt fenyegető fasiszta gyalázattól, s lehetővé tette, hogy 1945-ben újra meginduljunk az 1919-ben megkezdett úton. Így juthattunk el húsz év alatt azokhoz a nagyszerű eredményekhez, amelyekről az április 4-i évforduló alkalmával jogos büszkeséggel fogunk országszerte megemlékezni — fejezte be ünnepi beszédét Hevesi Gyula. A díszünnepség első része az Intemacionálé hangjaival ért véget. Ezután szünet következett, majd az ünnepség második részében neves fővárosi művészek adtak műsort. (MTI) Saigonban amerikai katonai szóvivők bejelentettél^ hogy az amerikai légierő hétfőn és pénteken napa 1 m bombákat is felhasznált a VDK ellen intézett légitámadások során. Mind ezideig amerikai részről tagadták, hogy napalm- bombát is alkalmaznak. Dél-Vietnamban viszont az amerikai légierő már régóta felhasználja a napalmbombákat a szabadságharcosok elleni támadásai során. A TASZSZ-iroda jelenti: amerikai repülőgépek pénteken — az elmúlt öt nap alatt másodízben — ismét támadást intéztek a Vietnami Demokratikus Köztársaságban Nge An tartomány ellen. Március 19-e, az amerikai imperialista agresszió elleni harc országos napja alkalmából Hanoiban az ifjúsági, a diák- és a nőszervezetek nyilatkozatokban bélyegezték meg a hazai és a külföldi közvélemény előtt az amerikai imperialisták és lakájaik háborús cselekedeteit és a háború kiterjesztésére irányuló újabb terveit — jelenti a Vietnami Tájékoztató Iroda. * * * A japán külügyminisztérium szóvivője pénteken kijelentet, te a külföldi sajtó képviselői előtt, hogy amennyiben más országok felszólítanák erre, Japán hajlandó lenne együttműködni'egy kollektív közvetítési kísérletben a vietnami háborúban. A szocialista hrigádvesetők országos értekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) " t öbb, de kevésbé szapora munkát végzett, ezért a kereset is kevesebb volt. Jutalmazáskor pedig a szocialista ácsbrigád kapott ugyan dicsérő szót és erkölcsi elismerést, de a pénzjutalmakat a másik ácsbrigádnak adták. Sok helyen — folytatta Bru- tyó János — a brigádok egy részének vállalása sablonos, figyelmen kívül hagyja a brigád- tagak egyéniségét, az igényeket és a lehetőségeket. A helyi gazdasági és mozgalmi vezetők támasztotta követelményekben két véglet tapasztalható: vagy laza és egyoldalú, gyakran csak termelési jellegű követelményeket támasztanak, vagy túlzott igényekkel lépnek föl, figyelmen kívül hagyva a brigádok személyi összetételét, a munkavégzés adottságait. Egyforma, minden brigádra érvényes Új jelvényt re A szocialista brigádok is több jogos igényt támasztanak a Szakszervezetek Országos Tanácsával szemben — folytatta Brutyó János. — Ilyen például az az igény, hogy a régebbi, többszörös szocialista brigádokat részesítsük megkülönböztetett erkölcsi elismerésben. Ezért javasoljuk az eddigi szocialista brigádjelvény helyett új jelvény rendszeresítését, és azt, hogy a szakszervezetek budapesti, illetve megyei tanácsai részesítsék bronz fokozatú kitüntetésben azokat a szocialista brigádokat, amelyek legalább hatszor elnyerték a megtisztelő címet. Azokat, amelyek nyolcszor elnyerték a címet, a szakszervezetek elnökségei, illetőleg a szakszervezetek budapesti tanácsa részesítse ezüst fokozatú kitüntetésben, akik pedig legalább tízszer nyerték el a szocialista brigád címet, a Legyen a minőség Brutyó János ezután a szocialista brigádmozgalom további feladatairól szólva hangoztatta: mérce természetesen nincs. A termelési, gazdasági feladatokat illetően általában a kollektív, a tanulás, a művelődés, a szocialista életmód és a közügyek intézésében való részvétel tekintetében az egyénekre méretezett és személyekre szóló kötelezettségvállalások a helyesek. Hiba viszont, hogy a helyi vezetés gyakran elmulasztja a kötelezettségvállalások rendszeres értékelését és csak utólag állapítja meg az eredményeket és hiányosságokat. Nemegyszer ítélik meg a »szocialista« címet olyan brigádoknak is, amelyek még nem érdemelték ki, csak azért, hogy a vállalat sok »szocialista« brigáddal büszkélkedhessók. Mi azt kívánjuk, hogy egy-egy vállalatnál minél több brigád viselje a megtisztelő szocialista címet, de nem szeretnénk, ha e nemes mozgalom egyes vállalatoknál »kirakati-vetélkedéssé fajulna. Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége arany fokozattal tüntesse ki. A mozgalom további elterjedésének általában kétféle akadálya van. Az egyik, hogy egyes vállalatoknál olyan üzemrészek is versenyeznek a szocialista címért, amelyeknél ennek a legelemibb föltételeit sem teremtették meg, amelyeknél nem kielégítő a munkaszervezettség, a munkamorál, és még nem vált általánossá, nem szilárdult meg a szocialista brigádmozgalom. A másik akadály, hogy a helyi mozgalmi szervek több helyütt ott is megakadályozzák vagy nem segítik a verseny kibontakozását, ahol egyébként arra a föltételek kedvezőek. Egyes versenyző egységekben fel is oszlatták a szocialista brigádokat, mondván, hogy azokra már nincs szükség. a brigád becsülete — Tennivalóinkat a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1964. december 10-i határozata és a forradalmi munkás-paraszt kormány, valamint az ország- gyűlés és a SZOT tanácsülése által is megvitatott feladatok határozzák meg. A szocialista brigádok figyelmét, tevékenységét és erejét is ezekre a feladatokra kell összpontosítani. Váljék az egész népgazdaságban a brigádmozgalom jelszavává: »Legyen a minőség a brigád becsülete.« Fokozzák munkájuk minőségének kölcsönös ellenőrzését. A magyar dolgozót itthon és külföldön is jó munkásnak ismerik, egyes területeken mégis nem kevés jogos kifogás merül fel a termékek minőségével szemben. Azt kérjük a szocialista brigádoktól, hogy öregbítsék termékeink hírnevét. Segítsenek olyan közszellemet kialakítani, amely minden dolgozót arra ösztönöz, hogy ne csak akkor fordítson nagy gondot a gyártmányok, termékek minőségére, amikor megveszi, hanem akkor is, amikor készíti őket. Ehhez sem beruházás, sem egyéb ráfordítás nem kell, csak egy kicsit több gondosság, lelkiismeret és körültekintés. Járjanak élen a szocialista brigádok a takarékosságban is! Minden brigád és minden brigádtag takarékoskodjék az anyaggal, főként az importanyagokkal, a munkaeszközökkel, gépekkel, szerszámokkal és munkaidővel. Jelszóként javasoljuk még: »A szocialista brigádok példásan tegyenek eleget az export, kötelezettségeknek.« Ebben ugyancsak a szocialista brigádoktól kérünk következetes helytállást, példamutatást. A tanulás akkor hasznos, ha nem öncélú Mit jelent mai feladataink tükrében a »Szocialista módon tanulni« jelszó? — vetette föl a kérdést a továbbiakban Brutyó János. — Sokoldalú műveltségre és magas színvonalú szakmai képzettségre kell törekedni. De társadalmi értelemben a tanulás csak akkor hasznos, ha nem öncélú. A szocialista brigádok tanulási kötelezettségvállalásait tehát elsődlegesen az üzemek, munkahelyek feladataihoz kell igazítani. Jelenlegi feladatainkból kell kiindulnunk — állapította meg a SZOT főtitkára — a »Szocialista módon élni« jelszó valóra váltásánál is. Ezért javasoljuk, hogy mindenütt váljék jelszóvá és gyakorlattá: »A szocialista brigádokat a szocialista munkaerkölcs és közgondolkodás jellemezze.« Neveljék a szocialista brigádtagokat és a többi dolgozókat a munkafegyelemre, a technológiai és normafegyelem megtartására, a munka megszerettetésére és példás elvégzésére, a munkaidő teljes kihasználására stb. Végezetül azt kérjük a szocialista brigádoktól, hogy legyenek az üzemi közvélemény formálói, a munkásosztály szószólói. Ne engedjék, hogy a helyes véleményeket elnyomják a helyenként megnyilvánuló cinikus, visszahúzó, pesszimista hangok, vagy a népünkkel és rendszerünkkel szembenálló elemek- Legyenek továbbra is .bátor kezdeményezői mindannak, ami előreviszi pártunk és kormányunk helyes politikájának végrehajtását. A hazánk felszabadulása 20. évfordulójának megünneplésére kezdeményezett munkaversenynek mindenütt a szocialista brigádok voltak a kezdeményezői. Mutassanak példát továbbra is a vállalt kötelezettségek megvalósításában, tegyenek becsülettel eléget önkéntes elhatározásuknak. Ebben mindenütt igényeljék — és biztosak vagyunk benne, meg is kapják majd — a helyi mozgalmi és gazdasági vezetők sokoldalú segítségét és támogatását. (MTI) | MEGHALT GHEORGHHJ-DEJ | A Román Munkáspárt Központi Bizottsága, továbbá a Román Népköztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa mély fájdalommal jelenti, hogy március 19-én 17.43 órakor (magyar idő szerint 16.43 óra) elhunyt Gheorghe Gheorghiu-Dej, a munkásosztály és a román nép nagy fia, pártunk és népünk szeretett vezetője. „ A fenti közlemény beolvasása után a bukaresti radio gyászzenét sugárzott. A bukaresti épületekre kitűzték _ a gyászlobcgókat. a nyilvános rendezvényeket az egész országban felfüggesztették. * i Gheorghe Gheorghiu-Dej 1901. november 8-án született munkáscsaládból. Már tizenegy éves korában dolgozni kezdett. Tizennyolc éves kora óta vett részt a romániai munkásmozgalomban. 1930-ban- belépett a kommunista pártba. 1932- ben a vasutasok országos ak- dóhizottságának titkárává választották. E minőségében irányította a Románia történetében legnagyobb sztrájkmozgalom, a vasutasok és olajipari munkások 1833 január—februári sztrájkjának szervezését. Forradalmi tevékenységéért letartóztatták, s még ugyanez év nyarán 12 évi kényszermunkára ítélték. Fogsága idején kooptálták a kommunista párt központi bizottságába. A börtönben, majd az internáló táborban fáradhatatlanul és állhatatosan dolgozott a káderek nevelésén, tanításán és forradalmi meg- acélozásán, elszántan és tántoríthabatlanul harcolt a marxi—lenini tanítás tisztaságáért, a frakciós és bomlasztó kapituláns elemek ellen. 1944. augusztusában megszökött a Tirgu Jiu-i koncentrációs táborból. A párt harcosai Gheorghiu-Dej vezetésével előkészítették és megszervezték az 1944. augusztus 23-i fegyveres felkelést, amely megdöntötte a fasiszta diktatúrát. Románia felszabadulása után Gheorghiu-Dej különböző miniszteri tárcákat vállalt. 1945 októberében a Romániai Kommunista Párt országos konferenciája a párt központi bizottságának főtitkárává választotta, majd a kommunista és szociáldemokrata párt 1948. évi egyesülése után a Román Munkáspárt Központi Bizottságának főtitkára lett. 1948-ban Gheorghiu- Dejt a minisztertanács elnökhelyettesévé nevezték ki. 1952—55 között a minisztertanács elnöke, 1955 óta a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára volt. 1961 márciusában a Román Népköztársaság Államtanácsa elnökévé választották, majd ez év március 18-án, egy nappal halála előtt, megerősítették ebben a tisztségében. (MTI) Gromiko sajtóértekezlete Londonban Andrej Gromiko szovjet és Michael Stewart brit külügyminiszterek újabb kétórás eszmecserével pénteken befejeződtek Londonban a négynapos hivatalos tárgyalások. Péntek délután került sor Gromiko nagy ’ érdeklődéssel várt sajtóértekezletére a szovjet nagykövetségen. A sajtó- konferencián megjelent a brit és a nemzetközi sajtó mintegy 150 képviselője. A szovjet külügyminlstter rámutatott, hogy számos kérdésben különböznek a szovjet és a brit nézetek a problémák megoldásának megközelítését illetően, de számos kérdésben sok hasonlóság mutatkozik a két kormány álláspontjában a problémák megoldásának módozatairól. Azt hiszem — mondotta —, megegyezik a brit felfogással, ha azt mondom, hogy eszmecserénk hasznosnak bizonyult. Egy kérdésre válaszolva Gromiko elmondotta, hogy Koszigin szovjet kormányfő tervezett angliai útjávai kapcsolatban nem volt szó határozott dátum megállapításáról. Ez a kérdés további megbeszélések függvénye — mondotta Gromiko. Egy további kérdésre válaszolva a szovjet külügyminiszter közölte, hogy a két ország képviselői a közeljövőben találkozni fognak kereskedelmi tárgyalások céljából. A vietnami helyzettel kapcsolatban Gromiko kijelentette: a legfontosabb feladat: véget kell vetni az Egyesült Államok agressziójának. Valamennyi lépés közül ez a legelső, amelyet meg kell tenni. Az Egyesült Államoknak semmi keresnivalója sincs Dél-Vietnamban. A Dél- Vietnamot érintő kérdéseket csakis maguknak a dél-vietnamiaknak kell megoldaniuk. A jelenlegi helyzetet figyelembe véve, nem vehetjük fontolóra egy Dél-Vietnammal foglalkozó nemzetközi konferencia összehívásának lehetőségét. Ugyanakkor elsősorban a legközvetlenebbül érintett államokra tartozik, hogy elsőként nyilatkozzanak egy nemzetközi konferencia összehívásának lehetőségéről, vagy lehetetlenségéről. Arra a kérdésre, hogy mit tehetne a szovjet és a brit külüavminiszter, mint a genfi értekezletek társelnöke egy újabb nemzetközi értekezlet összehívása érdekében, Gromiko megállapította, hogy »ennek lehetőségei sajnálatos módon igen korlátozottak, mivel Nagy-Britannia nem cselekszik pártatlanul ebben az ügyben«. (MTI) 10 aranyéré ni Magyar riportfilm a tokiói olimpia eseményeiről VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Március 22-tői 21-ig (4007)
