Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-16 / 39. szám
Kedd, 1965. február 16. 3 SOMOGYI NÉPLAP 120 000 normálhold gépi munka elvégzése vár a Tahi Gépállomásra A tervek szerint ebben az évben 120 OOO normálbold gépi munkát végeznek el a Tabi Gépállomás traktorosai a járásban. A szerelőcsarnokokban ezekre a munkákra készítik elő a gépeket, az ■ irodákban pedig gyűlnek a szerződések. A gépállomástól nagyrészt talajmunkát kértek a termelő- szövetkezetek, de akad bőven egyéb elvégezni való feladat is. Az előzetes megállapodások szerint a termelőszövetkezetek 35 000 normálhold gépi munkát kötöttek le. A szerződéskötések idején azonban kitűnt, hogy sokkal nagyobb az igény. Akad olyan közös gazdaság is, ahol csaknem kétszeresét kötik le az elótervben beállított területnek. Ezért előzetes számítások szerint a 35 000 hold negyvennyolcezerre emelkedik. Megkötötték már a szerződést a Vízgazdálkodási és Talajjavító Vállalattal. Nekik 23 000 normálhold munkát végeznek. A gabonaaratásra 6700 normálholdat számítanak. A járás növényvédelmének ellátása pedig körülbelül 60 000 normálhold munkát jelent a gépállomásnak. Míg folynak a szerződéskötések, a traktorosok sem maradnak tétlen. Amikor az időjárás engedi, kint dolgoznak a földeken. Ebben az évben eddig mintegy 2000 normálhold munkát végeztek el. Öntevékenyen, felelősen KÜLSŐ SEGÍTSÉGET CSAK AZ VÁRHAT, aki saját maga mindent megtett az ügy érdekében. Érdemes ezen elgondolkodni idei gazdasági feladataink számbavételekor és végrehajtásakor. Mert bár kétségtelen : általánosságban a terv nem tartalmaz feszített mennyiségi előirányzatokat, célkitűzéseink végrehajtása mégsem könnyű. Hiszen a tervezett gazdasági előrehaladást a tavalyinál nem több beruházással és alig több munkáslétszámmal kell megvalósítanunk. Nem is szólva arról, hogy külkereskedelmünk, nemzetközi fizetési mérlegünk javítása végett az ipari exportnak lényegesen gyorsabban kell növekednie, mint a termelésnek és az importnak. A múltban szinte gyakorlattá vált egyik-másik vállalatunknál, hogy a termelésnövekedést csak több beruházással, illetve megnövelt munkáslétszámmal, a többletexportot növekvő importtal teljesítették. Ez az út hovatovább járhatatlanná vált. Az idei feladatok csak akkor oldhatók meg, ha a vállalatok maximálisan és öntevékenyen feltárják és kihasználják belső erőforrásaikat, lehetőségeiket. AZ ÖNTEVÉKENYSÉG fokozásának fontos föltételét, a vállalati vezetőknek a korábbinál nagyobb önállóságát a közelmúltban kiadott felső tották. Például az új munkaügyi rendelkezések növelték a vállalatvezetők hatáskörét. Lehetővé vált, hogy a problémákat azon a lépcsőfokon döntsék el, ahol felmerülnek, s ahol azok helyes elintézésének minden föltétele adva van. A nagyobb önállóság azonban nemcsak nagyobb hatáskört, hanem nagyobb felelősséget is jelent. Olyan értelemben is, hogy a központi határozatokban rögzített elveket miként váltják át a mindennapok gyakorlatává. Korábban sok panasz hangzott el amiatt, hogy a vállalatok vezetőinek gyakran apróbb kérdésben is megkötik a kezét, s a minisztériumok olyan kérdésekben is maguknak tartották fenn a döntés jogát, amelyek .bőven belefértek volna a vállalati igazgató hatáskörébe. Ezekben a bírálatokban kétségtelenül sok igazság volt. De az utóbbi időben ezzel éppen ellentétes jelenségek tapasztalhatók. A vállalati igazgatók egy része nem számol a megváltozott helyzettel, nem él a kibővült hatáskörrel, és olyan kis jelentőségű — néhány százvagy ezerforintos — ügyeikben is a minisztériumhoz fordul döntésért, melyekkel tulajdonképpen még neki sem szabadna foglalkoznia, hanem az illetékes beosztottjaira kellene szintű rendelkezések biztosi- bíznia. A döntéseknek és a fe/ ✓ A műhely ajtajában is alig értjük egymás szavát, pedig kísérőm szinte kiabálva beszél a különféle munkafolyamatokról. Nagy kalapácsok dörögnek, forrasztópisztolyok kék-fehér fénye villog körül a fehér falakon. A fiatal üzemben fiatal lakatosok dolgoznak. A gépek erejének pontosan engedelmeskednek a vastag vaslemezek. Előttünk egy alacsony, szőke, alig-fiatalember ifjúmunkás szorítja a kala- pácsmyedet. Forrasztás után helyreigazítja a melegtől kissé eldeformálódott henger alakú szellőzőcsöveket. Egy éve dolgozik itt, de három éve ismerős az üzemben. A tanműhely ugyanis százméternyire van. innen. Az iskolai évek alatt járt ide gyakorlatra. Csemus Árpád mán ipari- tanuló-korában tudott arról, hogy a lakatosnjűhelyben a ZcUavári-brigád dolgozik legjobban, és úgy tervezte, hogy közéjük kéri magát. Az üzemben bizalmatlanul fogadták. Volt rá okuk. Jártak itt már olyan végzős ipari tanulók, akikkel állandóan csak baj volt, rosszul végezték munkájukat, és viselkedésük sem volt kifogástalan. Követel őd- zőefc, sőt némelyek szemtelenek voltak. Fittyet hányva az idősebb, tapasztaltabb szakmunkások tanácsaira, sok kárt okoztak, visszavetették a brigádot, egyszóval előbb-utóbb kellemetlenné váltak az egész vállalatnál. — Aki diáknak jó, az jó szakmunkás is, legalábbis a gyakorlat azt mutatja — mondja Babodi István üzemvezető. — Csemus már a vizsgamunkájával bizonyított. Viselkedésére nem volt panasz sohasem a négy év alatt. A fiatal szakmunkás már az első naptól kezdve jól dolgozott. — Az iskola végeztével — kezdi mondanivalóját a lassú beszédű Csemus — nem álltam nyomban munkába. Gondoltam, ennyi tanulás után egy keveset pihenni is kell. Fonyódon nyaraltam. Azt hiszem, ez volt a legszebb nyaram. Fürödtem, fociztam kedvemre naphosszat. Az üdülés is hamar véget ért Ezután jött a meglepetés. A brigád Balaton- bogláron dolgozott, és én is ott álltam munkába először, így ez a nyár egészen hosszúra nyúlott. Azt nem mondhatom, hogy a kollégák nem segítettek már valamilyen munkában, kifogásuk azonban a kész darabok minősége ellen még sohasem volt. Ez nálunk nem is olyan egyszerű és természetes dolog, mert állandóan egyedi darabok készülnek. Nyilásszerkezetek, fémcsőkorlátok, szellőzőberendezések elszívócsövei. Nincs sablon, aminek mintájára sorozatban készül valami. Itt mindig nagyon kell figyelni, mert ha valamit elnéz az ember, nyomban tetemes kárt okoz a brigádnak is, a vállalatnak is. — Hogyan bánnak a többiek a műhelyben a nemrég szabadult szakmunkásokkal? — Nekem jobban tetszik az üzem, mint az iskola. Közvetlenebb a hangulat, és senki sem nézi le munkánkat; ügy érzem, egyenlő embernek és egyenlő értékű munkásnak tartanak saját magúkkal. "Darátja, akinek hegesztő- pisztolya az imént még óriások árnyait vetítette a falra, ugyancsak alig hihetően tizennyolc éves. A jó nevű brigádnak ő a másik legfiatalabb tagja: Bódis Sándor. Ügy is mondhatnánk, hogy a hatszemű ember. Följebb tolja szemüvegét, amelynek két üvegét a köszörüléshez használja, kettőt a forrasztáshoz. — A harmadik pár szem pedig mind a két munkához kell — mondja nevetve —, de az még nem is elég. Egyszerre kerültek ide Cser - nus Árpáddal, mindkettőjük jó bizonyítvánnyal, és jól sikerült a szakmai vizsgájuk is. Az irodában Gróf Iván igazgató panaszkodik. — A végzett szakmunkások, sajnos, a szafcrajzaal nagyon rosszul állnak. Igaz, a bizonyítványokban a sok négyesötös mellett majdnem mindegyiknek elégségese van rajzból, és ez nagyon meglátszik a munkájukon is. Nem tudjuk őket önállóan, a szakrajzok alapján munkába állítani. A két fiatal, Bódis és Csemus lassan már teljes értékű szakmunkás, ők most már a rajzokkal sem állnak hadilábon Gróf Iván szerint csak öt év múlva kapják vissza a kész szakembert, mert közbejön a katonaság. Mindenesetre, azt már ilyenkor is le tudják mérni, hogy milyen szakmunkások lesznek. Ezt megmutatja ez az egy esztendő is. Nagy József lelősségnek ez az elhárítása, a belső erőforrások feltárásának háttérbe szorulása talán elfogadható volt akkor, amikor azt gondoltuk: a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődéséhez nem kell más, mint egy részletes, felülről előírt terv, s a vállalatoknak nincs más feladatuk, mint e tervet végrehajtani. A szocialista gazdaság azonban bonyolult, szerteágazó, változékony, s fejlődését minden részletében előre látni aligha lehet. Minden, útközben támadt problémával és azok megoldási lehetőségeivel még a leggondosabban elkészített terv sem számolhat, s éppen ezért — a tervek mellett egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a közvetlen gazdasági kapcsolatoknak, a he lyi lehetőségek és erőforrások feltárásának. A döntések és a felelősségvállalás, valamint a belső tartalékok feltárása azért nem választható el egymástól, mert az öntevékeny vállalati munkának talán ez a legkönnyebben megoldható eleme, s azok a vállalati vezetők, akik ezzel sem élnek, még kevésbé képesek feltárni a nehezebben mozgósítható belső erőforrásokat, tartalékokat. AZ ÜZEMI TARTALÉKOK feltárásának természetesen már a múltban is igen jelentős eredményei voltak. Ennek csupán az volt a szépséghibája, hogy erre a vállalatokat igen gyakran valamilyen külső kényszer inspirálta. Az egyik vállalat például termelési feladatainak bővüléséhez meglehetősen magas beruházási keretet igényelt. A beruházási összeget meg is kaphatta volna, azonban kiderült: új üzemrész építésére nincs mód, mert a vállalat területén nincs erre hely. S csak miután a fejlesztésnek ez a külterjes módja megfeneklett, akkor ültek össze a vállalatvezetők, hogy felkutassák a termelés bővítésének olyan lehetőségét, amely az eredeti megoldásnál lényegesen olcsóbban produkálja ugyanazt az eredményt. Minthogy a népgazdaság teherbíró képessége korlátozott, ugyanakkor az üzemekben a «•kapun belül« még igen sok tartalék lelhető fel, helyes lenne olyan munkamódszert kialakítani és állandósítani, hogy a vállalatok csak abban az esetben forduljanak a külső segítséghez, amikor már saját lehetőségeiket valóban kimerítették. A «segíts magadon« közmondást tehát közgazdasági nyelvre így lehetne «lefordítani«: o vállalat fejlesztése érdekében tedd meg saját erődből mindazt, amit megtehetsz, és akkor — de csak akkor — joggal elvárhatod az állam segítségét is. A tavaszra készülnek az öreffíaki Kertészeti Tsz-hen Eddig 70 000 paprikapalántát neveltek. A korai fejeskáposzta-palántáknak gyeptéglakoekákat készítenek. A hollandi ágyakat készítik elő. t/srj/ IFJÚSÁGI ÉS DIÁK UTAZÁSI IRODA külföldi és belföldi társasutazásokat szervez 15—30 éves fiatalok részére. Külföldi utak 15 országba, 80 útvonalon, kedvező árakkal! Jelentkezés valamennyi KlSZ-bizottságon személyesen vagy levélben, irodánknál, Budapest, V., Szabadság tér 16. Telefon 317-777, 46-os mellék. Szállodánk, a Hotel Ifjúság külön rendezvények lebonyolítását vállalja. (4841) A KISZÖV jogágán röviden ismertette a vádat: a Barcsi Építőipari Ktsz-ben 1964 nyarán tartott ellenőrzéskor megállapították, hogy az anyagutalványozás és az utólagos anyagelszámolás hiányos, nem megfelelő a belső ellenőrzés, nincsenek összhangban a keretutalványok és a raktári kiadások. A ktsz vezetőit levélben szólították fel a hibák megszüntetésére. Novemberben a revizor megállapította, hogy némi javulás tapasztalható a szövetkezet munkájában, a hibák nagy része azonban továbbra is fennáll. A KISZÖV-nél úgy határoztak, hogy a műszaki vezető ellen fegyelmit indítanak, s az elnököt meghívják a tárgyalásra. Különös fegyelmi eljárás roll ex. A KISZÖV elnöke elmondotta a vádat, aztán a vádlottak kaptak szót. Egy órán át beszéltek. Elismerték, hogy a revízió_ feltárta hibák valóban léteznek, de... És ami a de után következett, az tartott egy órát. A védekezésben hallottunk objektív és szubjektív YÉDOBESZÉD okokról. Megtudhattuk, hogy rendkívül rossz az anyagellátás, hogy a ktsz részlegei igen szétszórtan helyezkednek el, nehéz ellenőrizni őket. Továbbá, hogy az adminisztrátorok közül sokan voltak szülési szabadságon. Az a körülmény pedig, hogy Barcson a KÖFA- és a tsz-építőbrigádok többet keresnek, mint a ktsz-tagok, nagy fluktuációt idézett elő. A szövetkezet tagsága a közelmúltban végrehajtott négy fúzió következtében nagyon felhígult Mindez nagyban hozzájárult a munka és a bizonylati fegyelem lazulásához. «-Ha kimentem az irodából, bent nem ment a munka, ha bent maradtam, kint nem dolgoztak megfelelően« — mondta a művezető, és hozzátette, hogy éjt nappallá téve fáradozott Hasonlóképpen az elnök is, aki saját szavai szerint csak azért vállalja ezt a sok munkát idős fejjel, mert szereti a szövetkezeti mozgalmat — A hibákról nem tehetünk, s ilyen körülmények között aligha lehet kijavítani őket. Esetleg megpróbálhatjuk. Egyébként büntessenek meg — mondta végezetül beletörődve —, tegyenek velünk, amit akarnak. Nem bűntettéit meg se az elnököt, se a műszaki vezetőt. De újra felhívták figyelmüket a hiányosságok megszüntetésére. Körülbelül ezt a döntést vártam. Igazságosnak is tartom, hiszen a barcsi ktsz-ben még soha nem károsították meg a társadalmi tulajdont. A bizonylati fegyelmet nem azért sérthették meg, mert ez a két ember ellustálkodta az időt. Ám fölmerült a kérdés: Vajon helyes-e, hogy a ktsz vezetői belenyugszanak a helyzetbe, mondván, hogy objektív "nehézségek miatt úgysem lehet a hibákat megszüntetni? Nem. Ezzel a szemlélettel semmiképpen sem lehet egyetérteni, ez fegyverletételre vezetne. A párt pedig nem fegyverletételt, hanem harcot hirdet minden hiba ellen. És a harcnak sikeresnek kell lennie, ha következetesen, okosan, szív- vel-lélekkel vívjuk. A szív, a lélek, azt hiszem, nem hiányzik se az elnökből, se a műszaki vezetőből. Inkább a módszerekkel, a szervezéssel, az erőelosztással van egy kis baj... Ax elnök és a műsxaki Temető bizonyára rájön majd erre. És nemcsak egy tessék- lássék «megpróbáljuk«-ra futja erejükből, hanem munkához látnak, és legyűrik a nehézségeket. Lehetetlen, hogy őket, akiknek szövetkezete temérdek gond, akadály ellenére nyereséggel zárta az évet, s a tervezettnél több kislakást épített, két vállra fektesse a? adminisztráció. Szegedi Nándor