Somogyi Néplap, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-16 / 39. szám

r VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÁRA: 50 FILLÉR Mai számunk tartalmából: AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJ A XXII. ÉVFOLYAM 39. SZÓM KEDD, Öntevékenyen, felelősen <3 O.) Katyusa doktornő <5. o.) 1965. FEBRUÁR 16. Elítélték a táskarablót (6. o.) WALTER ULBRICHT: - } Európa békéié a két német állam közötti megértésen át vezet Berlinben hétfőn összeült a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának országos tanácsa, hogy megvitassa Né­metország felszabadulásának közelgő 20. évfordulójával kapcsolatos kérdéseket. Az ülésen Walter Ulbricht tartott beszédet »Húsz évvel a fel- szabadulás után hogyan lehet meghiúsítani a nyugatnémet szövetségi kormány háborús terveit?-« címmel. Walter Ulbricht beszélt az NDK küldetéséről. Hangsú­lyozta, az NDK a leendő egy­séges és békeszerető Né­metország alapja. A jö­vő egységes Németországa a béke Németországa lesz — húzta alá. Az NDK legfőbb nemzeti célja a béke biztosí­tása és megőrzése. Ha felvetődik a kérdés, mi­képp haladjon Németország tovább, a reális helyzetből kell kiindulni. Ha a realitá­sokból indulunk ki — hívta fel a figyelmet —, csak egyet­len úton lehet tovább halad­ni: meg kell teremteni a nor­mális békés kapcsolatokat a két német állam között és minden néppel békés kapcso- latokat kell kialakítani. Euró­pa békéje a Németországban fennálló két állam közötti megértésen át vezet — hang­súlyozta beszédében Walter Ulbricht. A továbbiakban hangsú­lyozta, kívánatos lenne egy európai biztonsági értekezlet összehívása, a Varsói Szerző­dés és a NATO tagállamai megnemtámadási szerződésé­nek megkötése, és egy megál­lapodás aláírása a nukleáris fegyverek elterjedésének meg­akadályozására. Ulbricht kifejtette, hogy Erhard nyugatnémet kancel­lár az Adenauer-féle politikát a végsókig akarja folytatni, amikor a NATO keretében atomfegyver-szerződést igyek­szik kötni az Egyesült Álla­mokkal. Nyugat-Németország uralkodó körei azonban egyre nagyobb ellenállásba ütköznek az egész világon. De Gaulle francia elnök Erhardnak vi­lágosan értésére adta —mon­dotta Ulbricht —, hogy az NSZK és az Egyesült Álla­mok atomfegyver-szerződése nem visz közelebb a német kérdés megoldásához. Bonn az Egyesült Államok beavat­kozását kikényszerítve akarja revansista céljait elérni. Az NDK feladata megakadályoz­ni, hogy Nyugat-Németország egy újaibb háborúba sodorja a világot — hangoztatta az NDK Államtanácsának elnö­ke, majd hozzátette: az NDK ugyanakkor becsületes együtt­működésre törekszik Nyugat- Németor szaggal, de ha ez nem valósulhat meg, akkor az NDK-nak kell magára vál­lalni az egész német nép ér­dekeinek védelmét. Az EAK elnökétől, Nasz- szertől kapott meghívást Ulb­richt a két ország jó baráti kapcsolatai kifejezésének mi­nősítette, s hangsúlyozta, hogy ez a meghívás nagy megtisz­teltetés az NDK számára. Az NDK mindig szilárdan támo­gatta az arab nép nemzeti függetlenségi harcát, nagyra becsüli az arab népet. Igen sajnálatos, hogy a bonni kor­mány megkísérli belekeverni az Egyesült Arab Köztársasá­got Nyugat-Németország és az NDK vitájába. Az úgyneve­zett Hallstein-doktrina — a neokolomializmus egyik új formája — a fiatal nemzeti államok érdekei ellen irányul. Ezenkívül Bonn és Izrael tit­kos megállapodása is azt bizo­nyítja, hogy a bonni kormány szembehelyezkedik az arab nép érdekeivel és egységével. Ulbricht beszédében szem­léltető módon vonta meg a két német állam fejlődésének mérlegét, és befejezésül kö­szönetét mondott az NDK la­kosságának az építőmunka so­rán véghezvitt hazafias tet­tekért, s köszönetét mondott Németország békeszerető erődnek, amelyekkel együti fogják fölépíteni a jövő egy­séges és békeszerető Német­országát. (MTI) MEGNÖVEKEDETT FELADATOK Tervkészítéskor a gyékényes! Március 15. Tsz-ben Mérleghiánnyal zárta a ta­valyi esztendőt a gyékényesi Március 15. Termelőszövetke­zet. Okulásul és hasznosítható tanulságként egy sor tapaszta­latot szereztek a tagok és ve­zetők, s most van az ideje, hogy a jó tapasztalatokat fi­gyelembe vegyék az idei tervek készítésekor. Sokat beszélgetnek a tervek, ről ezekben a napokban a szö­vetkezet gazdasági vezetői és a pártszervezet tagjai. Hogy van miről szót váltaniuk, azt az az előre megszervezettnek egyáltalán nem mondható ősz. szejövetel is bizonyítja, ame­lyen a közelmúltban részt vet­tem. A kommunistákra támaszkodva Pálfi János tsz-elnököt alig egy hónapja választotta funk­ciójába a tagság, Tatár József a múlt év novembere óta tit­kára a tsz pártszervezetének. Alapjában véve tehát mindket­ten »újoncok« posztjukon. Űj és nagy feladat előtt állnak, s mint mondják, egymásra van­nak utalva. Pálfi elvtárs sze­rint: — Mindenben együtt kell dolgoznunk, s ezt az együtt­működést máris elkezdtük. Az idei gazdasági terveket párt­taggyűlésen is megvitatták a kommunisták, s elgondolásaik találkoztak a miénkkel, a tsz vezetőségével. — Például? — Közösen határoztuk el, hogy az alapdíjazást és a pre­mizálást jobban össze kell hangolni. Orvosságot kerestünk az elmúlt évek egyik gyakran ismétlődő problémájára is: a csúcsmunkák idején hiányzott a kézierő a rakodásnál. Ami­kor legjobban kellett volna megfogni a munkát, háztájizni mentek a gazdák. Az idén egy tíz emberből álló rakodóbrigá­dot szervezünk, szerződést kö­tünk velük, és eszerint dolgoz­nak, kapják az érte járó díja­zást. — Az idén szeretnénk ön­erőből megbirkózni a gépi munkákkal — vette át a szót Tatár elvtárs. — Jó szakem­ber kezében van a javítás meg a szervezés, győzzük magunk is. A tsz-elnök csatlakozott a titkárhoz: — Nagyon hasznos lesz ez nekünk, mert nem fizetünk négyszázezer forintot a gépál­lomásnak, mint tavaly. Nem is szerződünk velük ... Ezek a jóindulatúnak lát­szó, de megfontolatlan kijelen­tések nem sokáig maradtak el­lenvélemény nélkül. Maga Já­nosa Sándor szerelő is fölfi­gyelt rájuk. Ugyanis az ő szak­mai hozzáértése volt a vezetők túlzott magabiztosságának egyik indító oka. — Gépállomási szerelő vol­tam, tudom, mit jelent az, ha szerződésen felüli, előre nem várt munkát kell elvégezni. Mindig voltak olyan tsz-ek, amelyek nem szerződték, az­tán fűhöz-fához szaladtak se­gítségért, ha megszorultak. Ne­künk nem szabad így járni... Ez az ésszerű érvelés hatott, meg is ^állapodtak, hogy nem zárkóznak1 el a gépállomástól. De Jánosa elvtárs egyéb ész­revételeit is elmondta a tsz vezetőinek. — Ahogyan a szövetkezet kommunista traktorosait meg­ismertem, úgy látom, lehet rá­juk számítani az idei termelé­si tervek teljesítésében — mondta. A tsz-elnök kiegészí­tette: — öt gépünk dolgozott ta­valy két műszakban, ebben is példát mutattak a párttagok. Felelősség és példamutatás — De még inkább példát mutathatnának, és több köve­tőre találnának, ha meghatá­rozott feladatokat bíznának rá­juk — folytatta elgondolásait a szerelő. — A gépállomáson például minden kommunista számadással tartozott a maga munkaterületéről, az ott dol­gozók munkájáról, s ő gondos­kodott politikai felvilágosítá­sukról is. Aztán időnként ér­tékeltük tevékenységüket — amíg ott dolgoztam, vezetősé­gi tag voltam öt évig —, s bi­zony, ha kellett, felelősségre is vontuk őket, méghozzá kétsze­resen: a pártszervezet és -a gazdasági vezetés is elmarasz­talta a mulasztókat — Nálunk nem volt felelős­ségre vonás — jegyezte meg a párttitkár. — Pedig néha elkelt volna — mondta Tóth Ernő agronó- mus, majd így folytatta: — Lehetne többet is várni a kommunistáktól, mint ameny- nyit eddig adtak. Azért vet­tük fel őket az alapszervezet­be, mert jól dolgoztak, tehát miután párttagok lettek, még többet kell nyújtaniuk. Eddigi munkájuk a garancia, hogy megkapjuk tőlük a várt tel­jesítményt. Nincs abban semmi különös, hogy most, a tervkészítés ide­jén ilyesmiről esik szó egy ter­melőszövetkezeti irodán. Ez az időszak az erők fölmérésének az időszaka, ilyen értelemben beszélgettek a gyékényesi Már­cius 15. Tsz vezetői is. Abból indultak ki, hogy a pártszerve­zetnek hatékonyan kell segíte­nie a termelésben és a mun­kaszervezésben. Azonban csak úgy segíthet igazán, ha a kommunisták egymással meg­beszélik a tennivalókat, s egyebek között hasznos javas­latokkal is megkönnyítik a ki­tűzött célok elérését. Ez nem­csak nekik, hanem a termelő- szövetkezet valamennyi tagjá­nak is gyümölcsözik majd. Hern esz Ferenc Visszaérkezett Moszkvába a Koszigin vezette küldöttség SZOVJET-KOREAI KÖZÖS KÖZLEMÉNYT ADTAK KI ^ O Felszabadulásának 20. évfordulójára készül a Német De­mokratikus Köztársaság. Walter Ulbricht elvtárs ebből az alkalomból egy gyűlésen beszélt az NDK hivatásáról. Töb­bek között kijelentette: az NDK a leendő egységes és béke- szerető Németország alapja. O Bonn újabb mesterkedésbe fogott: miután kiderült, hogy az NSZK kormányának semmiféle praktikával nem si­kerül megakadályoznia Walter Ulbrichtnak, az NDK Állam­tanácsa elnökének EAK-beli utazását, az Erhard-kormány új­ból a nyílt fenyegetőzéshez fogott. Bonnban kijelentették, ha Kairó fogadja az NDK Államtanácsának elnökét, akkor Bonn megvonja gazdasági segélyét az Egyesült Arab Köztár­saságtól. Nasszer erre a fenyegetőzésre hivatkozva a közel­múltban már kijelentette, hogy az EAK vezetőit nem lehet megijeszteni. Kairóban úgy tudják, hogy Ulbricht elvtárs feb­ruár 24-én érkezik meg az EAK-ba. © Továbbra is folyik a tiltakozás az amerikaiak észak­vietnami agressziója ellen. Politikusok ismételten kije­lentik: az Egyesült Államoknak ki kell vonnia haderejét Viet­namból, és békés úton kell rendezni a vietnami válságot. Hétfőn visszaérkezett Moszk­vába az Alekszej Koszigin ve­zette szovjet küldöttség, amely baráti látogatást tett a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ságban és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságban. A küldöttség — mint ismeretes — útját rövid időre Pekingben is megszakította. Phenjanban közzétették azt a közös nyilatkozatot, amelyet Alekszej Koszigin és Kim ír Szén írt alá vasárnap reggel a szovjet és a koreai küldött­ség tárgyalásainak eredmé­nyedről. A testvéri, kölcsönös megértés légkörében lefolyt eszmecseréken megbeszélték a két párt, a két ország baráti kapcsolatainak és együttműkö­désének megszilárdításával, a jelenlegi nemzetközi helyzet­tel, a nemzetközi kommunista mozgalommal összefüggő kér­déseket, valamint más kölcsö­nös érdekű problémákat. A szovjet küldöttség elítélte az amerikai imperializmust, amely Dél-Koreát gyarmatává és katonai támaszpontjává változtatta, s provokációs cse­lekményeket követ el a KNDK ellen. A delegáció ismét ki­nyilvánította, hogy a Szovjetunió teljes mér­tékben támogatja azt a harcot, amelyet a koreai nép hazájának békés egye­sítéséért folytat. A küldöttségek megállapítot­ták, hogy a nemzetközi hely­zet továbbra is kedvezően fej­lődik a békéért, a demokrá­ciáért, a nemzeti független­ségért és a szocializmusért harcoló forradalmi erők szá­mára. Az imperializmus és annak legfőbb támasza — az Egyesült Államok szemmel láthatóan nyugtalankodik a szocializmus és a haladás erői­nek növekedése láttán, igyek­szik minden eszközzel vissza­szerezni a népek forradalmi, felszabadító harca következté­ben elveszített pozícióit. Az imperialisták lehetőségei azonban manapság távolról sem azonos a régebbiekkel — folytatódik a közös nyilatko­zat. A szocializmus és a hala­dás, a béke és a demok­rácia erői képesek meg­hiúsítani az imperialisták veszedelmes terveit, útját állni az agressziónak és a háborúnak. E nemes célokért a két or­szág — a többi testvéri or­szággal vállvetve — minden eszközzel erősíteni fogja a szo­cialista íábort, a haladás és a béke hatalmas tényezőjét, erő­síteni fogja harci szövetségét Ázsia, Afrika és Latin-Ameri- ka nemzeti felszabadító har­cot vívó népeivel, szolidaritá­sát a nemzetközi munkásosz­tállyal. A két fél úgy véli, hogy az agressziós, háborús politika meghiúsítására, a béke és a biztonság szavatolására min­den forradalmi erőnek, min­den békeszerető erőnek szívós harcot kell vívnia az imperia­listák ellen, s egyszersmind szorgalmaznia kell a nemzet­közi feszültség enyhítését, a különböző társadalmi rendsze­rű államok kapcsolataiban ér­vényre kell juttatnia a békés egymás mellett élés elveit. A felek megbélyegzik az Egyesült Államoknak a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság ellen elkövetett bűncselek­ményeit és híven a szocialista nem­zetköziség elvéhez — ki­jelentik, hogy nem lesz­nek közömbösek a VDK biztonsága iránt, megad­ják a VDK-nak a szüksé­ges segítséget. Emellett támogatásukról bizto­sítják a dél-vietnami hazafiak igazságos harcát, követelik, hogy az Egyesült Államok szüntesse meg embertelen há­borúját, vonja ki összes csa­patait Dél-Vietnamból. A nyilatkozat elítéli az ame­rikai imperialistákat, mert az (Folytatás a 2. oldalon) Magyar-szovjet barátsági gyűlés Budapesten A Budapest felszabadulása, nak 20. évfordulója alkalmá­ból hazánkban tartózkodó szovjet küldöttség tagjai — A. M. Kalasnyikovnak, a moszkvai pártbizottság titká­rának vezetésével — hétfő délután a XIV. kerületben magyar—szovjet barátsági gyűlésen találkoztak az MSZBT aktivistáival. A gyű­lést Vadász Elemér akadémi­kus, az MSZBT alelnöke nyi­totta meg, utána Kristóf Ist­ván, az MSZElr főtitkára mon­dott beszédet. A jubileumi évforduló je­lentőségét méltatva rámuta­tott arra, hogy a magyar mun­kások, parasztok és értelmisé­giek híven ápolják a magyar— szovjet barátságot, mert tud­ják, hogy ez a barátság egyet jelent hazánkban a szocializ- mus fölépítésével, népünk bol­dog jövőjének megteremtésé­vel. A fővárost felszabadító szov­jet csapatok győztes csatáiról megemlékezve hangoztatta, hogy Budapest népe mindig hálával és szeretettel gondol a felszabadítókra, az egész szov­jet népre. Ezután A. M. Kalasnyikov, a moszkvai pártbizottság tit­kára a szovjet főváros lakos­sága nevében üdvözölte a gyű­lés részvevőit. A Szovjetunió és Magyarország népét a meg­bonthatatlan, testvéri barátság szálai fűzik össze — mondot­ta. — Ez a barátság megújult és tovább mélyült, amikor a szovjet hadsereg — teljesítve internacionalista kötelezettsé­gét — a magyar hazafiak tá­mogatásával felszabadította a magyar népet a fasiszta rab­ság alól. Ezután a világszerte mélysé­ges felháborodást keltett ame­rikai provokációkról szólt, majd kijelentette: a szocialista tábor népei, Ázsia, Afrika, La- tin-Amerika s Nyugat-Európa haladó gondolkodású, becsüle­tes emberei a legerélyesebben követelik: az amerikai impe­rialisták haladéktalanul szün­tessék be a demokratikus Viet­nam elleni provokációikat! A barátsági gyűlés az Inter- nacionálé hangjaival ért ve­get. (MTI) Együtt fáradozik a feladatok megoldásán a párt- és a szakszervezet tagsága a Lábodi Állami Gazdaságban A Lábodi Állami Gazdaság négy kerületének pártalap- szervezeti titkárai és a gaz­daság szakszervezetének tit­kára ült össze tanácskozásra Nagyatádon. Ható Jenő csúcs- titkár ismertette a feladato­kat, majd megbeszélték a ta­vaszra való felkészülés tenni­valóit. Nagy László főmérnök be­számolt az eddig tett techni­kai előkészületekről. Ennek a hónapnak a végére minden mezőgazdasági gépet, amelyre a tavasszal szükség lesz, rend­be akarnak tenni. Február 1- én a javításra betervezett ki­lencven traktorból ötvenhéten végezték el ezt a munkát, a munkagépeknek pedig nyolc­van százalékát javították ki. Azóta több 'ettek fel. Alk- -V • í! adódó probléma négy UE 28-as traktornál és a pótkocsiknál akadt. A tanácskozás további ré­szében a szakszervezeti bi­zottság eddigi munkáját és idei feladatait beszélték meg. A termelés fokozására való mozgósítás és a tervteljesítés alapvető föltételeként emlí­tették a párt- és szakszerveze­ti tagok együttműködését a gazdasági erősödés lehetősé­gednek feltárásában. Az alap­szervezetekben részletesen elemzik a tavalyi gazdálko­dás mérlegét, ugyanígy tájé­koztatlak a múlt év eredmé­nyeiről és hibáiról termelési értekezleten a gazdaság vala­mennyi dolgozóját. Az idei terme1' ‘»eveket is így is­mer*»*" külön figyelmet ford' egységekre és szem-''! • lebontott takaré­kossági feladatokra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents